Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-27 / 227. szám
1955 szeptember 27 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Termelőszövetkezeti község lett AkácKszalók< Jászkisér, Tiszagyenda és Tiszasüly Szerte az országban, így Szolnok megyében is a dolgozó parasztok százai, ezrei térnek rá a fejlett gazdálkodási formára. Hazánkban ma már 4650 termelőszövetkezetben több mint 270 ezer dolgozó paraszt tömörült. Szolnok megyében ez évben 5839 család, 7314 dolgozó paraszt, 22 966 kát. hold földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára, és megyénk szántóterületének több mint 57 százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás. Az elmúlt hónapokban Szolnok megyében 43 új tsz és tszcs alakult és 18 község lett termelőszövetkezeti község. Szeptember 25-én, vasárnap, megyénk négy községében, Abádszalókon, Jászkiséren, Tiszagyendán és Tiszasülyön termelőszövetkezeti napot, illetve ünnepi tanácsülést tartottak a termelőszövetkezeti községgé alakulás alkalmából; Ábádszalólc Szeptember 25-én, vasárnap, mozgalmas nap volt Abádszalókon. Ekkor ünnepelték a termelőszövetkezeti község megalakulását. Ezal- kalomból a kunhegyesi járási tanács Abádszalókon tartotta meg ünnepi ülését. Nagy István VB-el- nökhelyettes ismertette a kunhegyesi járás termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődését. Január eleje óta a kunhegyesi járás területén 1591 család közel 2000 dolgozó paraszt lépett tsz-be. Ezzel egy- időben hat és félezer kát. holddal növekedett a termelőszövetkezetek területe. A közös gazdaságok termésátlaga kenyérgabonából 2—3 mázsával is felülmúlja az egyénileg dolgozó parasztokét. A hozzászólások során Halas György tanácstag elmondotta, hogy eddig családjától távol dolgozott. Látja, hogy az abádszalóki termelőszövetkezetek mennyire megerősödtek, hazajön és belép abba a termelő- szövetkezetbe, amelyiknek már felesége tagja. Rajtakívül még számosán mondották el, hogy ők is követik Halas György példáját és a közös gazdálkodás útjára lépnek. Jászkisér A felszabadulás előtt a község határának jelentős részét földbirtokosok bitorolták; A földreform során mintegy 220 dolgozó parasztcsalád jutott Jászkiséren földhöz; A jászkiséri dolgozó parasztság is saját életéből győződött meg arról, hogy a munkásosztály minden körülmények között önzetlen harcostársa. Ezért indultak el a jászkiséri dolgozó parasztok 1948-ban a munkásosztály vezette úton. Azóta egyre többen győződtek meg a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről a községben és az elmúlt félévben mintegy félezer dolgozó paraszt lépett be a szervezetileg és gazdaságilag is egyre szilárduló Kossuth és Táncsics TSZ-be. A meglevő két közös gazdaságon kívül még négy új termelőszövetkezeti csoport is alakult és néhány nappal ezelőtt Jászkisér is termelőszövetkezeti községgé lett; A jászkiséri dolgozó parasztok szeptember 25-én ünnepelték a termelőszövetkezeti község alakulását. Az ünnepi beszédet Kökény István, a jászapáti járási pártbizottság első titkára tartotta. „A szocialista nagyüzemi gazdálkodás, dolgozó parasztság munkája megkönnyítésének, anyagi és kulturális felemelkedésének egyetlen útja. Az egész ország, az egész dolgozó nép, mindenekelőtt a dolgozó parasztság érdeke teszi tehát elkerülhetetlenül is szükségessé, hogy a mezőgazdaság egésze meghatározott időn belül áttérjen a nagyüzemi termelésre — mondotta Kökény elvtárs. A termelőszövetkezetben a munka helyes elosztásával mindenki ott dolgozhat, ahol a legeredményesebben tudja kifejteni tudását, képességeit. A közös erővel végzett munka mindig eredményesebb, mint az, amit az ember magárahagyva, segítség nélkül csinál. A tsz-ek nagy többsége ma már olyan eredményeket tud fel- mutatrj, amilyeneket az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a legnagyobb szorgalom ellenére sem tudnak elérni. A jászkiséri Kossuth TSZ-ben például az idén 11 mázsa volt a búzatermés átlaga, szemben az egyéni termelők 6,6 mázsás termésátlagával; A következő gazdasági évtől Jászkisér határának háromnegyed- részén nagyüzemi gazdálkodás folyik, ami jelentősen növeli a termésátlagokat. A gazdálkodás színvonalának emelkedésével együtt növekedett a termelőszövetkezeti tagok jóléte. A Kossuth TSZ-ben D. Nagy István, aki harmadmagával dolgozik, 52 mázsa, Madarász János 42 mázsa, a Táncsics TSZ- ben B. Tóth Ferenc 35 mázsa gabonaelőleget kapott; Ezeket a tényeket a jászkiséri dolgozó parasztok többsége ismeri és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt hetek során tömegesen léptek be a termelőszövetkezeteikbe.*’ Kökény elvtáns beszéde után Nász István, a Táncsics TSZ, Farkas László, a Kossuth TSZ, Keresztúri József, a Szabad Föld TSZ tagja ismerete termelőszövetkezetük fejlődését, majd Ádám János, a jászapáti Velemi Endre TSZ tagja üdvözölte az újonnan alakult termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjait; Tiszagyenda Vasárnap délelőtt többszáz termelőszövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt gyűlt össze Tiszagyendán a termelőszövetkezeti napra. Babinszká Ferenc, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja tartott ünnepi beszédet. Ismertette, milyen nagyszerű lehetőségek vannak az új termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai előtt. A községben a már meglevő Dózsa és Vörös Csillag TSZ-en kívül igen sokan léptek be a nemrég alakult Petőfi és Béke Termelő- szövetkezetbe. Számukra most már még inkább lehetővé válik a mező- gazdasági termelés gépesítése, ezáltal a föld termőképességének fokozása, életszínvonaluk állandó emelése. A szövetkezés Tiszagyendán is a dolgozó parasztság tömeg- mozgalma lett és ezt a mozgalmat most már semmiféle erő nem állíthatja meg. Tiszasuly A tiszasülyiek feldíszített kocsikon, fellobogózott autókon indultak vasárnap az állami gazdaság melletti térre. A község ünnepi díszt öltött. Ezen a napon érett meg a közös gazdaságok példamutatásának, a népnevelők munkájának gyümölcse: Tiszasüly termelőszövetkezeti község lett. Az ünnepségen megjelent Varga János, az állami gazdaságok miniszterének helyettese, Nádas József elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Csillák András elv- társ, a járási pártbizottság titkára, Rimócziné elvtársnő, a járási tanács elnökhelyettese, a szomszédos községek termelőszövetkezeteinek küldöttei, a budapesti Díszműbőrgyár munkásai és még sokan mások; Varga elvtárs beszédében utalt többek között arra, hogy a munkásosztály minden segítséget megad a temelőszövetkezeteknek. A munkások fáradozásénak eredményeként emelkedett 50 százalékkal az elmúlt évben a 100 kh-ra jutó gépi munka mennyisége. A gépál lomások által nyújtott segítség év- ről-évre növekszik. A szövetkezetek fejlődéséről szólva megérni! tette, hogy ebben az évben 135 tsz 300 épületet épített volna a tervek szerint a megyében. Később kérték a terv 20 százalékos megemelését, mondván, hogy saját erőből végzik a többi építkezést; Ez követendő példa az új tsz-ek számára is. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az új tsz-eknek most már haladéktalanul fel kell készülniök a jó gazdálkodás kialakítására, a gépállomással való kapcsolat kiépítésére. Apró József, a Virágzó Föld TSZ elnöke, Bálint J-Snos, a Vörös Csillag TSZ elnöke és Kőhegyi Imre, Bőrdíszműgyár igazgatójának felszólalása után megtekintették helyi mezőgazdasági kiállítást, majd a kulturális és sportrendezvényeken vettek részt. Párosversenyre hívjuk a Karcagi Gépállomás dolgozóit LU határidő Ml, a Mezőtúri Gépállomás dolgozói ez év során már két esetben tettünk szocialista felajánlást, amely Igen szép eredményeket hozott. x Az eredmények mellett természetesen számos hiba van, amelyeket mielőbb meg kell szüntetni, hogy gépállomásunk körzetében nagyobbak legyenek a terméseredmények és gazdagabbak a termelőszövetkezeti tagok. Éppen ezért munkafelajánlást teszünk november 7. tiszteletére. Vállaljuk: Éves tervünket 23 nappal a előtt, november 7re teljesítjük, 7“rpj A 10 ezer holdas őszi vetési 1—! tervünket határidő előtt teljesítjük. Az őszi árpát és repcét már szeptember 16-val elvetettük, október közepére a búzavetést is befejezzük. Nagy gondot fordítunk a munka minőségére, hogy a talajelőkészítésnél, vetésnél minőségi kifogás ne merüljön fel. rj] Segítjük a termelőszövetke- !—! zeteket abban, hogy összes területüknek 20 százalékát meg tudják trágyázni. Ennek érdekében 23 univerzál és gumikerekű traktort bizosítunk a trágyahordásra. November 7-re a rizstelepek kivételével befejezzük a KANALOVICS DEZSŐ igazgató LUKACS RÖZA pártitkárh. PATKÓS GABOR ÜB elnök HANGYA LÁSZLÓ brigád vezető BÖJTI JÁNOS főagronómus I 3| |5| I6j mélyszántást és minden munkát a legnagyobb takarékosság mellett végzünk. Vállaljuk, hogy ez évben 142 ezer forintot takarítunk meg. Termelőszövetkezeteink állat- állományának jó átteleltetése érdekében 11 silózógépet és erőgépei biztosítunk, hogy a tsz-ek még a tél beállta előtt az előirányzott 4238 köbméter silótakarmányt el* készíthessék. ryj Gépállomásunkon idáig mö* '—1 szaki hiba miatt 0.9 száz»- lékos volt a műszak kiesés. A kar* bantartások jóminőségben és pontosabban való elvégzésével ezt 0.7 százalékra csökkentjük. Gépállomásunk őszi tervének teljesítése mellett a beütemezett gépjavításokkal is idejében elkészülünk, rjj-j Még ebben a hónapban 1—' megkezdjük és a nagyobb hidegek beállta előtt befejezzük hat brigádszállásunk átalakítását, renoválását. A hűvös idők beálltára pedig minden dolgozót meleg ruhával és csizmával látunk eL A november 7. tiszteletére indított versenyt 10 naponként értékeljük. A jó eredményt elért brigádokat és dolgozókat a versenyhíradón keresztül népszerűsítjük. A fenti versenypontok alapján párosversenyre hívjuk a Karcagi Gépállomás dolgozóit. TAKÄCS LAJOS DISZ titkár NAGY MIKLÓS v. mechanikus SZŰCS SÁNDOR traktorvezető SZILAGYI LIDIA versenyfelclős m A szolnoki kenyér minőségéről Az utóbbi időben a Szolnok megyed Néplap szerkesztőségéhez több panasz érkezett a kenyér minősége ellen. A szerkesztőség elhatározta: megvizsgáltatja mi lehet a hibák forrása. Ennek érdekében pártunk megyebizottságának támogatásával egy négytagú brigádot hívott életre, amelynek tagjai szeptember 21-én és 22-én a TERRA raiktárában a szolnoki 1. éa 2. sz. sütőipari üzemnél, a kenyerek kiszállításánál és tárolásánál végeztek vizsgálatot. A brigád tagjai a következők voltak: Mihályi Ferencné háztartásbeli, szolnoki lakos. Balogh András, a Törökszentmiklósi Sütőipari Vállalat dolgozója, pék. Gönczi Zoltán a megyei tanács élelmiszeripari osztályának sütőipari előadója és a szerkesztőség munkatársa. A lisztek tárolása A brigád megállapította, hogy a TERRA raktárában elhelyezett lisztek tárolása nem megfelelő és nem megengedhető. A helytelen tárolás abban mutatkozik meg, hogy a Sütőipari Vállalat részére a lisztkiadás nem a lisztnek a malomból történő beérkezése sorrendjében történik. — Szeptember 21-én a TERRA szeptember 5-i és 6-i lisztet adott ki feldolgozásra a Sütőipari Vállalatnak, ugyanakkor a raktárában a brigád július 31—i és augusztus 1—i őrlésű lisztet talált.. Köztudomású, a kenyér minőségét befolyásolja az is, hogy régebbi, vagy pedig teljesen friss őrlésű lisztből sütötték. A kenyérliszt tárolása a higiénia szempontjából sem megfelelő. A TERRA raktárban az ott folyó magtisztítási munka következtében igen sok szemét, por rakodik le a llszteszsákokra. amely óhatatlanul a lisztbe is belekerül. A TERRA felelős vezetői sem a helyes kiadásról, sem pedig a kenyértisztnek a szennyeződéstől történő megóvásáról nem gondoskodtak, A brigád javasolja a megyed tanácsnak, hogy a felsütésre kerülő kenyérliszt számára megfelelő, higiénikus, ' tiszta raktárról gondoskodjék; Gyártásellenőrzés A gyártásellenőrzés kiterjed a Sütőipari Vállalat 1$ és 2, számú üzemére. A vállalat 1. számú özemében, amelyre az ellenőrzés döntően kiterjed, a tisztaság kielégítő, a lisztet minden esetben megszitálják feldolgozás előtt. Az üzemben a gyártástechnológiát betartják. Az így gyártott kenyerek minőségét a brigád elfogadhatónak találta. Hiányosságot csupán abban talált, hogy a tároláshoz rendszeresített kenyérállványok egyrészében a kenyerek szabálytalanul voltak berakva; A 2. számú üzemben a kenyér tisztítására nem fordítanak kellő gondot. A próbaszitáláskor bebizo- syosodott, hogy Zóhn János szakmunkás nem szitálta meg a felsütésre kerülő lisztet. Hasonló eset a 2. számú üzemben nem először fordul elő. Mind az 1., mind a 2. számú üzemben a brigád kifogásolta, hogy a dagasztócsészékben és tefcnőkfoen elkészített tészták nincsenek lefedve, emiatt a szennyeződés elkerülhetetlen. A brigád javasolta a tészták letakarását. Szállítás A kenyerek szállítása nem felel meg az előírásnak, A rakodásnál, az összeszorítás következtében kenyereik deformálódnak, laposak lesznek; A brigád tagjai több dolgozóval beszéltek, azt kifogásolták, hogy többízben kapnak nem egészen friss kenyeret. Ennék oka az, hogy Szolnokon nagymértékben megnövekedett a kenyérfogyasztás, a meglévő üzemek kapacitása ezt csak úgy tudja kielégíteni, ha a kenyeret az üzemek két-három műszakiban sütik. Ennek tudható be, hogy nem mindig friss kenyér áld a dolgozóik rendelkezésére. Ez a hiányosság megszűnik akkor, amikor Szolnokon elkészül az új sütőüzem, A kereskedelem észrevételei A brigád felkeresne a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 1. számú árudáját, ahol kikérte Simon elv- társnak, a vállalat igazgatójának véleményét a sütőipar, munkájáról. Simon elvtáns a kenyér-osztályról kiemelt több büfékenyeret és péksüteményt. Ezekről a brigád megállapította, hogy nem ütik meg a szabványszérinti méretet, tehát az előírtnál kisebbek, ezenkívül a szállítás következtében erősen törődöttek. Ebben az esetben nemcsak a Sütőipari Vállalat felelős, hanem a Kiskereskedelmi Vállalat is, amelynek nem szabad lett volna az ilyen büfékenyeret és péksüteményt átvennie. A kereskedelem feladata, hogy bíráló szemmel vegye át a Sütőipari Vállalat termékeit, s ezzel megvédje a fogyasztók érdekeit. Ennek érd ékében a sütőipari vállalatnak és a kiskereskedelmi vállalatnak a legszorosabban együtt kell működnie. Beiktatták a Megyei Biróság új elnökét Hétfőn délután Szolnokon ünnepélyes keretek között iktattak be tisztségébe Burka Ferenc elvtársat, a Megyei Biróság új elnökét. Burka elvtárs a megye szülötte, bányászból lett bíróvá. Bírói működése elismeréseképpen került az Igazságügyi Minisztériumba, mint osztályvezetőhelyettes és most onnét helyezték a Megyei Bíróság élére. A beiktató ünnepségen megjelent Kovács Kálmán elvtárs, az igaz* ságügyminiszter helyettese, Rózsa János minisztériumi főosztályvezető elvtárs, továbbá Bozsik János elvtárs, a megyei pártbizottság és Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács képviseletében, valamint Nagy István alezredes elvtárs, a B. M. megyei főosztályának vezetője és a megyei igazságügyi szervek képviselői. A beiktatáson az ünnepi beszédet Kovács Kálmán elvtárs mon* dotta. Rámutatott azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a bíróságokra várnak a párt márciusi határozata, a mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán; Kovács elvtárs beszéde utána megyei szervek jelenlevő képviselői szólaltak fel és Ígéretet tettek arra, hogy mindenben segítik a bíróságot, hogy minél jobb és eredményesebb munkát végezhessen* Sokat tett értünk államunk A felszabadulás óta eltelt 10 esztendő alatt szinte hihetetlen fejlődésen ment keresztül Sze- levény, Addig 5 nagybirtok, több kulák kegyetlen kizsákmányoltja volt a község lakossága.- Az emberek több mint 80 százaléka az uradalmi és kulák birtokokon mint cseléd és napszámos dolgozott. A felszabadulás a cselédekből és napszámosokból saját földjén gazdálkodó dolgozó parasztokat, termelőszövetkezeti tagokat, az elhagyatott faluból pedig villamnyai, vasúttal, iskolával és orvosi lakással, tégla- és betonjárdával ellátott községet varázsolt. A fejlődés nem állt meg a fentiek megvalósításával Ez évben több mint 100 ezer forint állami beruházással teljesen felújítottuk a Hősök-tered ártézikútat, mely a község egyharmad részének vízellátását biztosítja. Több utat, járdát, kiútat, a sportpályát, tűzfigyelőt, napközi-otthont, stb. javítottak, vagy létesítettek, s e költségek oroszlánrészét mindenkor államunk vállalta, Kovács István vb. elnök, Szelevény, KőaségünUben a békekölcsönből ittmaradó részesedésből a belterületen levő földutakat javítottuk ki. A közelmúltban kaptunk egy korszerű orvoslakást rendelővel együtt, egy kétszáz személy befogadása kulturházat melléképülettel. Apaállat istállót, tűzoltószertárt pihenőhelyiséggel, autóbusz-megállót szintén nemrég kaptunk. Gyermekeink legnagyobb öröme és büszkesége a korszerű, 4 tantermes iskola, teljes felszereléssel Ez maga több mint 800 ezer forintba került s mellé még tanítói lakást is építettek. Két kilométernyi új villanyhálózatunk is van. 1500 méter járdát is építettünk. Mozit rég szerettünk volna már, de erre is csak most, az ötéves Tervben került sor. Negyvenszemélyes napközi otthonunk és 20 férőhelyes új bölcsődénk az anyák könnyebbségét szolgálja. Mindezt államunk költségén kaptuk. A kul- turház és a járda építésénél a község lakossága is segített, kb 100 ezer forint értékű társadalmi munkával biztosította e létesítmények mielőbbi megépítéséti Kovács Mihály vb. titkár, Tiszagyenda. Választ várunk a MÁV igazgatóságtól Kérjük a szerkesztőséget, hogy az alábbi levelet szíveskedjen a Néplapban közölni. A MÁV Igazgatóság I. oszt. jogi csoportja 1674—1675 sz. alatt 7.— Ft utánfizetés 8 napon belüli megfizetésre szólított fel bennünket. Természetesen nem fizetés esetén a peres eljárást is kilátásba helyezik. Szeptember 1-én Szelevényről. ahol külszolgálatban voltunk a 15.15 órakor Lakitelekre induló vonatra jegy nélkül szálltunk fel. Rajtunk kívül három utas ugyancsak azt tette. Szelevény jegykiadó állomás. A jegykiadás időpontjában azonban jegyet senki nem adott, mert a kiadó mással, — vagonkirakással, — volt elfoglalva. A felszállás előtt a kalauznak megmondtuk, hogy mi a helyzet. Erre azt a kedves tanácsot kaptuk, hogy várjuk meg a következő vonatot, mert 5 megbírságol. Következetes volt. meg is tette. A három másik utas „megúszta” a dolgot, mert hajlandók voltak az előző feltételes megállótól megváltani a jegyet. A jogi csoporttól szeretnénk megkérdezni : a. ) jegykiadásra kötelezett állomáson köteles-e a jegyet kiszolgáltatni a MÁV? b. ) felszállhat-e az utas jegy nélkül, vagy várja meg a harmadik vonatot? Gróf István Gácsl Ferenc Szolnok HIRDESSEN a Szolnokmegyei NÉPLAP-ban! *
