Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-27 / 227. szám
Szofnokmegyel MEGYEI PARTBIZ DTTSÁG É5 A • MEG Y El TA N'ACS LAPJA VII. évfolyam 227. sxém Ára 50 fillér 1955. szeptember 27., kedd A haza javára, a magad hasznára jegyezz Bckekölcsöül J Termelőszövetkezetbe lépett Magyarország dolgozó népéhez A Magyar Népköztársaság Ml-Ihat esztendővel ezelőtt kibocsátott! Tiszafüred az elmúlt hetek során lett tennelőszövetkezeti község. Az ottani dolgozó parasztok többsége nemrég nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás útiára lépett. Közéjük tartozik Gulyás József 15 holdas középparaszt, aki a Szabad Föld Termelőszövetkezet tagjai sorába kérte magát. A termélőszö- vetkezetben nagy örömmel fogadták a tapasztalt középparasztot, aki hamarosan meg is találta helyét a közös gazdaságban. Húszmázsás rizslermést várnak a tiszaörsi Új Élet TSZ-ben A tiszaörsi UJ Élet Termelőszövetkezetben az idén nagyobb területen termesztettek rizst. A gépállomási traktoristák segítségével ide- • jéhen került földbe a vetőmag. A tsz. tagjai gondoskodtak a rizs megfelelő ápolásáról. Ennek következtében jó termésre van kilátás. A negyven holdas területről 20 mázsás átlagtermést várnak a szövetkezet tagjai, Petrovics Veronika nlsztertanácsa új államkölcsönt bocsát ki: a Hatodik Békekölcsönt A Minisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a Második ötéves Terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés cpítőmunkánk sikeréhez. A Hatodik Békekölcsönt a Magyar Népköztársaság kormánya egyezerkétszáz millió forint összegben bocsátja ki és a jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az Első ötéves Terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobbmódú, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a nép hez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége. Az Első ötéves Terv eredményeihez nagymértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is. amelyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Első ötéves Tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Inotai November 7 Erőmű, a Ti- szalöki Duzzasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék, iskolák, kulturotthonok száza, és számos létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyümölcsöz- lettük a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk államkölcsö- nei jó befektetésnek bizonyultak. A Ötéves Tervkölcsönt teljes egészében visszafizettük. Magyarország történetében ez volt az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A Hatodik Békekölcsönt olyan Időpontban bocsátjuk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a Második ötéves Terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A Második ötéves Terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. A Hatodik Békekölcsönre jegyzett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra, hogy valamennyi, hazáját, népét és családját szerető, becsületes magyar dolgozó résztvesz a kölcsön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munkások! parasztok! Értelmiségiek! A Haza javára, a magatok hasznára, jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1955. szeptember 27. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. II gépesítés, a korszerű technika megkönnyíti a lármü.avilö dolgozóinak mankóját A szolnoki Járműjavító a • régi üzemek közé tartozik.“- Épületein, berendezéseinek nagy részén meglátszik az idő foga. Egy-egy öreggép szerszám néha keményen próbára teszi a munkások türelmét. De talán eppen ezért itt tudnak legjobban örülni egy-egy új beruházásnak. korszerű munkagépnek. Ilyen nagy üzemet nem lehet egyik napról a másikra korszerű termelési eszközökkel ellátni. Államunk azonban hatalmas ósz- szegeket fordít minden évben a műhelyek fejlesztésére, a fáradságos testi munkák gépesítésére. Az elmúlt félévben 1.132.000 forintot kapott vállalatunk csupán erre a célra. Ebből 32 modern gép beállítására te.t. 100.000 forintos költséggel hat darab nagyteljesítményű fúrógépet kaptunk a régi elavult állomány felfrissítésére. Nem kell már bajlódni a régi divatjamúlt közlőművel, az úgynevezett transzmisszióval sem. Ez amellett, hogy gazdaságtalan. nehézkessé teszi a munkát 56 darab villanymotort állítottunk e- helyet s így mostmár külön, külön meghajtást kapnak a gépek. Sok helyen találkozunk még az új beszerzésű gépekkel. A műhelyek között fürgén szaladnak a villamos targoncák. Nem kell kézikocsiban vonszolni az anyagokat. 10 darabot állítottunk be ezekből, s így a szállítási idő is rövidebb lett. A Víl-osztályon mindig a legnehezebb munkák közé tartozott a javítandó vagonok felemelése. Ma már nem jelent különösebb problémát. 200.000 forint költséggel villamos emelőkészülékeket készítettek. A munka nehezét mostmár ezek a gépek végzik. Á hosszadalmas műveletet egyóra alatt lebonyolítja. Így jelentősen sikerül csökkenteni a kocsik átfutási idejét; Rendkívül nehéz és veszélyes foglalkozás volt a kazánlemezek elszállítása. Tekintve. hogy segédmunkás sem akadt erre. rendszerint maguknak a kazánkovácsoknak kellett bevinni a műhelybe az anyagot. 18—20 szakképzett embert vont el a- termelésből. Mostmár daru mozog a tárolóhely felett, könnyedén elbánik a súlyos, tömör anyaggal. A kazánkovácsok pedig folyamatosan dolgozhatnak a mozdonyokon, nem kell megszakítani a munkát. Más területen is 29 „Demag”. úgynevezett futómacska áll a dolgozók segítségére. Több. mint 270.000 forintot költöttünk csak ezekre. Ezenkívül van még más új gépünk is. Beszereztünk pl. egy betonkeverő gépet, hogy gyorsabban haladjanak maid az ősszel meginduló építkezések; De nem várhatunk mindent a beruházásoktól, II technikai színvonal emelése, a műszaki fejlesztés a gyár dolgozóinak legfőbb feladata. Üzemünkben tudják is ezt. Ismertették a fejlődés irányát s a feladatokat látva nap, mint nap sokan tesznek javaslatot a munkások és a műszakiak közül; Augusztusban, mikor ezt a problémát tárgyalta az üzem kollektívája, 98 javaslat hangzott el. Ebből 36-ot el is fogadott a műszaki tanács; Szeptemberben kisgyűlése- ken hatvanötén tettek újabb javaslatokat. Ezek még nincsenek értékelve. A munka azonban ezzel nem ért veget. A termelési értekezleteken újra szőnyegre kerül a műszaki fejlesztés ügye s közös erővel, a fizikai dolgozók és a műszaki értelmiség összefogásával sikerül napról napra előrehaladni. A futórészlegen pl. megalakult egy univerzális komplexbrigád, mely a teherkocsik Javítását végzi jó eredménnyel. A kocsiosztály fa- cserejavítójába egy körfűrészt állítottunk be s ezzel lehetővé vált az előregyártás. ami az átfutási időt csökkenti; Az alvázmázolók kátránytárolókat kaptak, a VIII. osztályon egy gépet alakítottak át. amivel lehetővé válik a vékonyabb abroncsú kerekek használata is. Sok más intézkedés és módosítás történt még, ami elősegíti a technika fejlesztését, a gyorsabb gazdaságosabb munkát; Közben Bozsó elvtárs. Csák László és Horváth Dezső elvtárs már az 1957 évre előirányzott import gépek beruházási tervén dolgozik; így már biztos, hogy a második ötéves tervhez korszerűbb berendezésekkel, jobb műszaki feltételekkel fogunk hozzá és maradéktalanul teljesítjük célkitűzéseinket. Cseh Zoltán üzemi tudósító A Halódik Békekölcsön kibocsátási feltételei 1. A Hatodik Békekölcsön 1955 október elsején, 1956 március hó elsejétől 1976 március elsejéig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A ködösöm t kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A köl- csönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön száz millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy- egy osztály kötvényeinek „Sorozat”- száma hatvanezeregytől nyolcvan- ezerig, egy sorozaton belül a kötvények „Száma1’ egytől—ötveníg terjed. 4. A kölcsön száz forintos névér-' tékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek ösz- szevemt kötvények kétszáz és ötszáz forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő két, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló 100 ft névértékű kötvényre eső negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremények megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenkiht kisorsollásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből húsz százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei százezer forintos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, amelyek a száz forintos kötvényre vonatfcóznak és magukban foglalják a köt vény elv névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül ki- sorsolásra. 6. A kölcsön húsz évi időtartama alatt évenkint két, összesen negyven nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával minden száz millió forint értékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni:: : egy sorsolás nyeremény, beleértve a névalkalmával: nyék mennyisége az össz értéket Is db. sorsolások alkalmával • dar. 50 000 forint egy 40 25 000 forint egy 40 10 000 forint kel tv 8D 5 000 forint hat 240 1 000 forint ÖÍV P'l 2000 500 forint 650 26 000 200 forint 8.040 321 600 A hyeremények száma összesen: 8 750 350 000 A nyeremények forintösszege: 210S 000 84 320 000 forint Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1981 évtől 1976 évig terjedő tizenöt év alatt a pénzügyminiszter által megállapított idő- pontokiban, névértékben kerülnek kdsorsolásra. 9. A nyereménnyel kisorsolt, vala-------------- — inMfiimn—m mir < mi nt a névért ékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1979 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet. (MTI) Minden fillér, minden fojint a legjobb helyre kerül A rosszat n?m nehéz elfelejteni, a jót könnyű megszokni. Ez az igazság az ember természetéből adódik, éppúgy, mint az, hogy lázadozunk a rossz ellen és természetesnek vssszük a jót. Ha mondjuk valami csoda folytán a Bogi vagy a Harkányi uraság 15 évvel ezelőtt elhatározta volna, hogy a summásokat nem altatja többé szűk hodály- ban, a cselédeket nem zsúfolja össze egészségtelen odúkban, hanem tágas, egészséges lakóházakat épít számukra, ebben az esetben csodájára járt volna az egész környék ennek a példátlan nagylelkűségnek. Vagy ha éppen arra vetemedtek volna az említett uraságok, hogy a munkásaik számára fürdőt építsenek, még saját cselédeik is úgy vélték volna, hogy az uraság bizonyára meghibbant. Ilyesmit a kizsákmányolok soha nem tetteki Ami viszont 10 esztendővel ezelőtt csoda „számba ment volna, az ma már egészen természetes. A nagyobb létesítmények mellett, a kisebbek már szinte fel sem tűnnek. Itt van az Alcsiszigeti Állami Gazdaság. A tágas majorságban eleven, pezsgő élet lüktet. Pár esztendővel ezelőtt azon a helyen csak kukoricaföldek voltak. Most serény munkáskezek fürdőt, napközi otthont és 4 kislakást építenek. A]em arról van szó, ■* * hogy a mi hazánk földi paradicsom, hisz 1945 óta mindössze 10 esztendő telt el. De akad-e olyan becsületes ember, aiki letagadja eddigi eredményeinket. Ki törődött azzal 10 esztendővel ezelőtt, hogy a summások, vagy a cselédek hogyan'és mit esznek. Hányszor, de hányszor előfordult, hogy száraz koszton húzták egész nap a kaszát, s este nem ke-. rillt főtt étel, mert a feleség is annyira ki volt fáradva, hogy nem volt ereje levest sem főzni. S mi. van ma? Megyénk állami gazdaságaiban több, mint 50 üzemi konyha biztosítja mintegy tízezer dolgozó élelmezését. Az állami gazdaságok munkásainak k resete általában havonta 1200 forinttól felfelé halad, az étkezés pedig — reggeli, ebéd és vacsora — napi 8—9 forintba kerül. A Bánhalmi Állami Gazdaságban 4—500 dolgozó étkezik naponta 2,90 filléres térítési díj ellenében. Egy-egy állami gazdaságban milliókat fordítanak szociális beruházásokra. A Szolnok megyei állami gazdaságok ezévben közel 25 millió forintot használtak fel, jórészt szociális célokra. A Palotási Állami Gazdaság dolgozói az idén 4. hatvanszemélyes munkásszállást, 8 családi házat és egy egészségesvizű fúróit kutat kaptak, A Karcag—Tilalmast állami Gazdaságban több mint 50 000 forintos beruházással új üzemi konyhát építenek. A felszabadulás előtt •*1 senki sem törődött a nők és a fiatalkorúak munkakörülményeine k megjavításával. Sőt az uradalmakban keresett áruéikk volt a női és fiatalkorú munkaerő. Ezek kevesebb bérért ugyanannyi munkát végeztek, mint a férfiak. Most rendelet határozza meg azokat a munkaköröket, ahol a nőket és a fiatalkorúakat nem szabad dolgoztatni, mivel az káros lehet számukra. A dolgozók egészségének és testi épségének védelme érdekében jelentősen kibővült a munka- és a védőruhaellátás. Ezeknek az intézkedéseknek komoly szerepük van abban, hogy az elmúlt évihez viszonyítva 97 százalékkal csökkent a balesetek száma. a
