Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

a korszerű mezőgazdasági gépek megkönnyítik a dolgozó parasztok unkáját Keresztsoros vetés a Palo'ási Állami Gazdaságban A mezőgazdasági gépek, amellett, hogy megkőny- nyítik a dolgozó parasztok munkáját, lehetővé te­szik a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazását is. Erre az állami gazdaságokban és termelőszövet­kezetekben van leginkább lehetőség. A Palotási Állami Gazdaságban idáig 370 hold őszi árpát vetet­tek el legnagyobbrészt keresztsorosan. Képünkön két féllánctalpas traktorral, hármas kapcsolású ve­tőgépekkel vetnek a gazdaság dolgozói. Tegnap az őszi búza vetését is megkezdték és tervük szerint több mint 400 holdat vetnek keresztsorosan. Kevesebb a fáradság, nagyobb a jövedelem N álunk, a kunmadara­st Dózsa Termelő- szövetkezetben a tagok már nem ismerik a kézi kaszát. Ez évben 670 hold kalászos vetésünk volt s ezt teljes egészében kom­bájnokkal, aratógépekkel takarítottuk be. Tizenkét nap alatt elvégeztük ezt a nagy munkát. A fáradság tehát jóval kevesebb, a jö­vedelem mégis évről-évre nagyobb. Érdemes közelebbről megnézni, hogy miért ke­vesebb a fáradság és miért több a jövedelem. Kezdjük a fáradsággal. L. Tóth Im­re, Németh Sándor, Sz. Nagy Sándor azelőtt el sem képzelhette volna anélkül a nyarat, hogy ne vegye kézbe a kaszát és ne húzza napokig kora haj­naltól késő estig. Most, mióta termelőszövetkezeti gazdák, a fárasztó kézi aratást nem ismerik, Persze még mindig van­nak olyan maradiak, akik azt mondják, hogy a gé­pek el is viszik a jövedel­met. Ez bizony nagy té­vedés, mert nemhogy vin­nék, hanem éppen hozzák. Ezt nem én mondom, ha­nem a leözös gazdaság ter­melési eredménye és a ta­gok jövedelme. £ z évben holdanként 10 mázsa 24 kiló bú­zát termeltünk. A munka­egységre 5 kiló 50 deka tiszta búzát osztottunk l$i. Szép számmal van olyan szorgalmas szövetkezeti gazda, aki 50—60 mázsa kenyérgabonát vitt haza. A termelésben különösen kitűnt növénytermesztési brigádok még prémiumot is kapnak. Az M. Juhász növénytermesztési brigád valamennyi tagja az 5 ki­ló 50 dekán felül még 1 ki­ló 56 dekát kapott pré­mium címén minden mun­kaegységre, A prémium mennyisége csak ennél a brigádnál 175 mázsa tiszta búza; £ zekután nem lehet csodálni, hogy a mi termelőszövetkezetünkben nagy becsülete van a gépi munkának. A tagok azt is tudják, hogy kiváló ered­ményeiket elsősorban a munkásosztály önzetlen se­gítségének köszönhetik. Itt az ősz. Valamennyi gazdálkodó ember tudja, hogy a vetés, a betakarítás még az aratásnál is na­gyobb erőfeszítést igényel. Ez így van, de én mind­járt hozzáteszem, hogy ná lünk már más a helyzet. A Kunmadarasi Gépál­lomás műszaki dolgozói egy kombájnt napraforgó betakarítására alakítottak át. Ezzel a géppel 7 nap alatt mind a 40 hold nap­raforgót learattuk és el­csépeltük. A felszabadult kézi erő ez alatt az idő alatt a trágyát hordta és a kendert kötözte. Idejében megkezdhettük a vetést is. S ma már ott tartunk, hogy nemcsak az őszi ár­pa, hanem 120 hold őszi búza is a földben van. hl éhány nappal ezelőtt ** a gépállomáson ösz- szedugtuk a fejünket és megbeszéltük, milyen mó­don gépesíthetnénk a ku­koricaszár levágását. Ab­ban állapodtunk meg, hogy a kenderarató géppel pró­bálkozunk. A próba jól si­került. 14 hold siló-kukori­cát ezzel a géppel takarí­tottunk le. Most az a ter­vünk, hogy egy 100 hol­das kukoricatáblán a ken­deraratógéppel végezzük el a szárvágást. Így az őszi búza vetését mintegy 8 nappal előbbrehozzuk. En­nek a 8 napos előnynek a jelentőségét csak az érti meg igazán, aki tudja, hogy nálunk az őszi idő­járás mennyire szélsősé­ges. Soha nem tudja az ember, mikor jön másfél, vagy kéthetes eső, amely megbénítja a munkát és hetekkel késlelteti a ve­tést. Elmondta: Horváth Fe­renc, a kunmadarasi Dó­zsa TSZ mezőgazdásza. Vannak-e véletlenek? Jut idő tanulásra, szórakozásra ADAMIK IMRE | elvárasai, a Surjáni Állami Gazdaság fiatal mezőgazdászával beszélgettem né­hány nappal ezelőtt. Arról volt szó. hogy mennyire változott meg az emberek élete az elmúlt evek során. Az állami gazdaság dolgo­zóinak van-e idejük szórakozni, tanulni, sportolni. A fiatal mező­gazdász csak néhány hónap óta dolgozik az állami gazdaságban, de jól ismeri az embereket, érdeklődé­si köre mindenre kiterjed és jól van tájékozódva. — A mezőgazdaság gépesítéséről szólva legtöbbször csak azt vesz- szük figyelembe, hogy egyes nö­vényféleségeknél milyen mérték­ben növekednek a termésátlagok. Erről érdemes is beszélni. Nálunk 1954-ben búzából 9 mázsa 53 kilót termeltünk holdanként. 1955-ben pedig 12 mázsa 95 kilót, majdnem 13 mázsát. Egyszóval tehát hiba lenne elhallgatni, hogy milyen fel­mérhetetlen távlata van a gépesí­tésnek. De éppen ilyen hiba, hogy a dolog másik oldalát már ritkáb­ban nézzük meg. — mondotta fia­tal beszélgetőtársam: | A GAZDASÁG | központjában. az irodaépület előtt ültünk: Elég későre járt az idő. Az üzemi kony­hán a szakácsnők már a másnapi ebéd nyersanyagát készítették, az egyik szobában ping-pongoztak. né- hányan-pedig az irodaépület előtt beszélgettek. Adamik Imre a be­szélgető emberek felé mutatott. — Ezek az emberek egész nap dolgoztak, mégsincsenek túlságo­san elfáradva, hiszen mind a nö­vénytermesztésben, mind az állat- tenyésztésben a nehéz fizikai mun­ka nagyrészét már gének végzik. Éppen ma teljesítettük silózási ter­vünket Nagyteljesítményű silótöl­tőgép áll a rendelkezésünkre, amellyel naponta 75—80 köbméter téli takarmányt készítünk. Most foglalkozunk azzal, hogy a silótöl­tőt önetető-berendezéssel lássuk el, amely még könnyebbé teszi a mun­kát és napi 100 köbméterre növeli a teljesítményt. — Ez tehát a gépesítés másik oldala? —* Igen. Az embereknek van idejük tanulni, szórakozni, spor­tolni. Itt nálunk a gazdaságban mozi is van. Ez télen-nyáron egy­aránt tart előadást. Az elmúlt hé­ten az „Én és a nagyapám” című filmet mutatták be. s az az érde­kes, hogy nyáron a legnagyobb do­logidőben éppen annyi látogatója van a mozinak, mint télen. Vajon miért? Egyszerű a magyarázata. Az az ember, aki géppel dolgozik, nem fárad ki annyira, hogy este ne lenne kedve egy kis szórakozásra. Aki viszont egész nap saját testé­vel dolgozik, az alig várja, hogy vége legyen a napnak és aludni térjen. HOSSZÜ IDEIG | beszélgettünk Adamik elvtárssal, ő mondta él, hogy a Surjáni Állami Gazdaság több dolgozója a napi munka mel­lett megtanult írni. olvasni. Mások elvégezték az általános iskola 8 osztályát. Tóth Imre és Pocsai Já­nos a növénytermelési brigád tag­jai esténként iskolába jártak. Ma már mindketten a karcagi kétéves mezőgazdasági szakiskolán tanul­nak Á mezőtúri városi tanács elő­csarnokában elhelyezett verseny- híradó tanúsága szerint a Bercsé­nyi TSZ a legjobb közös gazdasá­gok közé tartozik. Ha valaki is­meri a Bercsényi TSZ földjeit, ak­kor jól tudja, hogy nem volt gye­rekjáték az elsők közé felsorakoz­ni. Arany Lajos, a tsz egyik nö­vénytermesztési brigádvezetője az elért eredményeket elsősorban a gépesítéssel magyarázza. Véletlenek nincsenek. A párt. a munkásosztály azért küldte a gé­peket, hogy a dolgozó parasztok élete könnyebb, emberibb legyen. Ezt a sokszór és sokak által el­mondott igazságot nézzük meg egészen közelről a Bercsényi TSZ- ben, Ebben a közös gazdaságban most az őszi mezőgazdasági mun­kák gyors és jóminőségben való el­végzése a legfontosabb feladat. En­nek a nagy feladatnak a megoldá­sában milyen szerepe van a gépe­sítésnek? A szövetkezeti gazdák az Őszi árpát, az őszi takarmánykeve­réket már néhány nappal ez­előtt elvetették. Idejében földbekerült a mag, a bő termés elérésének alapjait ezzel tehát lerakták. Egy lófogatos vető­gép 5—6 hold vetést végez el na­ponként. A Bercsényi TSZ tagjai ilyen erővel hetekig kínlódhattak volna. A vetés idejét azonban né­hány napra leszűkítették, mert a koraőszi takarmányféléket Zetor- vontatású vetőgépekkel vetették: A mezőgazdasági tudomány ki­mutatta. hogy a keresztsoros vetés másfél, két mázsával növeli a hol­danként! termésátlagot. A nagy földtáblákon ennek az eljárásnak alkalmazása nem ütközik akadály­ba. Kizárólag azon múlik minden, hogy az illető közös gazdaságnak van-e ideje keresztsorosan vetni. A gépesítésnek, mondhatnánk tehát úgyis, hogy a gyorsaságnak tehát ez a másik rendkívül nagy haszna: A Bercsényi TSZ tagjainak ugyanis volt idejük, és az árpa 95 százalé­kát keresztsorosan vetették. Az ember a maga erejével azonban most is csak arra ké­pes, amire egy vagy tíz eszten­dővel ezelőtt. De a gépesítés évről-évre fejlődik A cukorrépa 80 százalékát úgy­nevezett répa-kiemelővei szedik fel. Ez a gép naponként 3—4 holdon emeli ki a répát. Nagyszámú kézi erő felszabadul s ezt a felszabadult kézi erőt átirányítják a kukorica­földekre. így gyorsítják meg annak a 600 hold kukoricának a betakarí­tását. ahová most ősszel a búza kerül. A termést szintén gépekkel takarítják be. Egy dömpert és két teherautót állítanak mun­kába. így egyszerre 100 mázsa csövestengerit hordanak le a kukoricaföldről. A szárlehcrdás után pedig nyomban szántani kezdenek a traktorok. Az elmúlt évben a Bercsényi T erm előszövetkezet — éppen a nagyarányú gépesítés folytán — elsőként fejezte be a vetést Az idén is elsők akarnak lenni. Két traktoros brigád dolgozik állandó­an a termelőszövetkezet területén 20 erőgéppel,, 8 db. 30 soros vető­géppel, 3 Zetorral és egy U 3-as traktorral. Ez a gépierő teszi lehe­tővé, hogy most ősszel a búza 50 százalékát keresztsorosan vessék, íme, a Bercsényi Teimelőszövetke- zetben ezt jelenti a mezőgazdaság gépesítése; Sokmillió forint értékű géj et kapott Szolnok megye mezőgazdasága A fegyvernek! dolgozó parasztok közül még sokan emlékeznek azok­ra a napokra, amikor az első gép- i állomási traktorok megjelentek a faluban. — Megyénkben 1948-ban Fegyvemeken alakult az első gép­állomás. Gépparkját altkor 13 trak­tor, néhány eke, borona és cséplő­gép képezte. Államunk gondosko­dása, a munkásosztály nagyszerű segítsége nyomán többek között ma 51 traktor, bárom kombájn, 11 ara­tógép. 12 kultivátor és 37 cséplőgép van a Fegyvernek! Gépállomáson, Megyénkben jelenleg 23 gépállo­más 1362 traktora, 128 kombájnja, 357 aratógépe, 764 cséplőgépe, 412 Kultivátora, ezenkívül több ezer ki- sebb-nagyobb mezőgazdasági gépe segíti a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok munkáját. A termelőszövetkezetek­be tömörült dolgozó parasztok vál­láról a munkásosztály által küldött gépek levették a nehezebb munkák terhét. Az első ötéves tervben sok millió forint értékű traktort, kom­bájnt, ekét. kultivátort, szivattyút, talajjavítógépet kapott Szolnok me­gye mezőgazdasága. A második öt­éves terv során pedig megyénk me­zőgazdasága meginkább gépesítve lesz. EcsÉdi Pál tíszsböi középparaszt legtöbb munkát a gépállomás erőgépeivel végeztet Az egyénileg dolgozó parasz­tok szintén igénybevehetik a gépállomási erő- és munkagépe­ket. Persze a kisparcellákon a lehetőségek nagyon korlátozot­tak, mert hiszen vegyszeres gyomirtást, négyzetes vetést, gé­pi kultivátorozást, vagy kom­bájnaratást a néhányholdas földtáblákon nem lehet végezni. Az egyénileg dolgozó parasztok ezért leginkább csak szántásra, vagy. trágyahordásra szerződnek. Ez is sokatérő, mert fogaterővel egyáltalán nem lehet olyan mun­kát végezni, mint traktorral; Ecsédi Pál 12 holdas tiszabői középparaszt már évek óta leg­több munkát a gépállomás erő­gépeivel végeztet. Lovat egyálta­lán nem is tart, csak haszonálla­tokat, tehenet, sertéseket és ba­romfit. A búza magágyát az el­múlt év őszén is traktorral ké­szíttette. Bő termést takarított be, annyira, hogy 20 mázsa tiszta búzát adott el az államnak sza­badpiaci áron. Ecsédi Pál né­hány nappal ezelőtt fennjárt Budapesten az őszi Mezőgazda­sági Kiállításon, s most otthon a községben elmondja gazdatársai­nak, hogy ő már burgonyaszedő­gépet, kenderaratót, járvasilózót Is látott. Nemcsak Ecsédi Pál, hanem még nagyon sok tiszabői gaz­dálkodó érzi a mezőgazdaság gé­pesítésének hasznát. Öllé István pénteken délelőtt felkereste a községi tanács elnökét és el­mondta, hogy kukoricaértékesí­tési szerződést szeretne kötni. „Bőven termett, holdanként mintegy 30 mázsás átlagtermést várok. Érdemes volt traktorral szántatni, mert a gépi munka meghozta a maga hasznát” — mondotta Öllé István és 4 má­zsa kukoricára kötött értékesí­tési szerződést. 10 -12 hold kendert vág le naponta A kétpól Szabadság Termeiószövelkezetben az Idén hatalmas területeken termeltek kendert. Ennek betakarítása nem könnyű munka. Államunk gondoskodik arróL hogy a termelőszövetkezeti tagok évröl-évre könnyebben dolgozhassanak többet termeljenek és jobban éljenek. Ezt teszik lehetővé a korszerű mezőgazdasági gé­pek A Szabadság TSZ-ben már az újtípusú kenderarató kombájn takarítja be * kendert, naponta 10—12 hóidról. BÁLINT LAJOS kengyeli traktoros és SIMON LA­JOS tsz tag. DISZ fiatal örömmel dolgozik az új gépen, hiszen tagtársaikat, hoz­zátartozóikat mentesítik a nehéz munkától. Sz. P, .............................................. Új rizsarató kombájn yénkben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek az idén mintegy 40 holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást. Ennek legnagyobb részét a rizsve- k teszik ki Csaknem mindenfelé megérett a rizs és napokkal előbb megkezdő- az aratás. Két újtlpusú rizsaratő kombájn dolgozik most megyénkben a Palo- Állami Gazdaságban. A gép napi teljesítménye 5 hold rizs aratása-cséplése. ES ZOLTÁN kombájnvezető és TÓTH ISTVÁN segédvezető dolgozik az új kom­mal. amely most van kísérletezés alatt. A második ötéves terv beruházásai só­sok Ilyen korszerű gépet kapnak megyénk gépállomásai és állami gazdaságai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents