Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

1935 augusztus S6.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

Új módszerek bevezetésével tegyük jövedelmezőbbé a szarvasmarhatenyésztést

SZARVASMARHA

... . .. . .. \

tenyésztésünk fejlesztése érdekében egyik legfontosabb feladat a borjak szakszerű felnevelése. —

Ezen belül érvényesülnie kell azonban az okszerű f takarékosságnak is, mert ezzel a felnevelés költségeit lényegesen csökken th etjüké

Mindkét szempontnak eleget teszünk, ha újszülött borjainkat itatásos módszerrel, mesterségesen neveljük. Ismert tény az, hogy részben fölözött tejjel való itatásnál borianként kb 30 kg vajat takarítunk meg, melynek pénzbeli értéke a 66 forintos kilónkénti árat véve alapul, 1980 forint. A vaj tápértékét olcsóbb abrakfélék alakjában pótoljuk.

A mutatkozó értékkülönbözet tehát népgazdasági szempontból jelentős;

Módszereink alig különböznek az általánosságban HegylIIona, a tangazdaságmesterséges borjúalkalmazottaktól, csupán nevelője etetés közben,

tapasztalatainkkal egészítettük ki azokat;

Az újszülött borjút felszáradása utam' tüstént a borjúnevelőbe viszszük át, ahol anyja kifejt föccstejével megitatjuk. Az első itatásnak mihamarabb (egy-két órán belül) meg kell történnie, még akikor is, ha éjjel születik a borjú. Különben az újszülött reggelig elgyengül, másrészről a föccstej nagymennyiségben tartalmaz olyan anyagokat,, melyektől a borjú életereje nő, fertőzésekkel és betegségeikkel szembeni ellenéi! őképesságe fokozódik. Egy hétig az anyja föccstejét adjuk tőgymelegen, azonnal a kifejés után, naponta hégyszer-öfször, étvágy szerinti menynyiségben minél többet.

[gazdasagunkban! is az volt a szokás, hogy 12 napos koráig anyja alatt szopott a borjú, s aztán tértek át az itatásra. Megfigyeléseink szerint ez a változás minden esetben több-kevesebb visszaesést eredményezett. Hosszú ideig naponkénti mérlegeléssel ellenőrizve a borjak súlygyarapodását, azt tapasztaltuk, hogy a megszokott környezetet, az anyjától való elválasztást, de különösen az ösztönökkel alátámasztott szoptatást csak igen nehezen felejtették el, s ez átlagosan több mint 4 napi súlyvisszaesést jelentett. Még olyan is akadt, amelyikeit mindem igyekezetünk ellenére sem tudtunk az itatásra szoktatni. Hátrányos volt még olyan szempontból is, hogy néhány napig a tehén is vonakodva adta le a tejet, mert kereste a borját. Amikor viszont azonnal itatásra fogtuk a borjakat, a fenti hátrányok elmaradtak. A kis újszülöttek a legtöbb esetben már az első próbálkozásnál vonakodás nélkül elfogadták a tejet A második héttől kezdve egy hónapos koráig az anyjához hasonlóan friss-fejős tehenek tejét kapja. Testsúlyának kb. 1/7 részét kitevő mennyiségiben. A negyedik héttől kezdve fokozatosan fölözött tejet is adunk a teljes tejhez, majd amikor a napi adag a 12 litert elérte, csökkentjük a tejes tejet. A 10-13. héttől már csak tisztán fölözött tejet kapnak, naponta háromszor három litert.

[A MESTERSÉGES NEVELESj legnagyobb veszedelmei a felfúvódás és a hasmenés. A legtöbb helyen ezek okozzák a gyenge eredményeket, az elhullások zömét. Az ellenük való megelőző védekezés egyik legfontosabb teendőnk. Ha a borjú szomjas, mohón, nagy kortyokban issza a tejet, könnyen felfúvódhat. Egyszerűen úgy védekezhetünk, ez ellen, hogy tiszta friss ivóvizet tartunk egész nap előtte, így nem szomjazik ki és lassan, kímérten issza meg a tejadagját. Megfigyelésünk szerint az egy-két hetes borjak minden káros visszahatás nélkül jóízűen isszák a vizet, mert szervezetüknek szüksége van a korlátozottan nyújtott folyadék pótlására. Ugyancsak a fenti célt szolgálja, ha a takarmányozás sorrendjét úgy határozzuk meg, hogy a tejet csak a széna és abrak etetés után adjuk a borjaknak. Ezzel a módszerrel a korábban, gyakori felfúvódásokat teljesen sikerült kiküszöbölni.

A fokozatosan csökkenő tej pótlására ízletes abrak-keveréket állítunk össze. Árpa, zab, borsó finomra darálva, valamint korpa és takarmány mész van benne gondosan összekeverve. Jelentős mennyiségű nyalósót is fogyasztanak a borjak. A borjúszéna firomszálú réti, vagy sarjú szénából álljon, de legmegfelelőbb a korán, fiatalon levágott herefüves-keverék szénája. Nyáron emellett zsenge zöldtakarmányt, télen pedig apróra vágott vizenyős takarmányt (répát) is adhatunk korlátozott mennyiségben.

Fontosnak tartjuk, hegy a borjakat fejlettségük és ne koruk szerint válasszák el. A bikák 200 kgos, az üszők 160—170 kg-os súlynál érik el azt a fejlődési fokot. Ekkor az itatások számának és a tej mennyiségének fokozatos csökkentése után visszahatás nélkül leválaszthatjuk őket. Szükséges, azonban, hogy a borjak még legalább egy hónapig ugyanazon környezetben (istálló, gendezás, takarmányozás) maradjanak, egyébként mind'g van visszaesés. Igfn nagy gondot fordítunk a borjak edző-tartására. Tetőszellőző, kifutóajtrk és az egy oldalon lévő ablakok ál1 an dósn nyitva vannak még télen is. Ez élénkíti és edzi a szervezetet, fokozza az anyagcserét és az étvágyat. Természetesen emellett naponként száraz almot kell biztosítani.

|az eredmbnyekI igen fortes feltétele a legnagyobb tisztaság és pontosság. A legcsekélyebb lazaság is súlyos visszaeséssel járó hasmenést okozhat. Mindehhez nélkülözhetetlen a becsületes és szorgalmas munka. Hegyi Ilcna a gazdaság többször kitüntetett mesterséges beírjúnevelője odaadó, jó munkáj'árvai elérte, hegy a régebbi naponkénti 700 gr-os súlygyarapodást 1000 grammra emelte.

Szlrányj László állattenyésztő, Mezőtúri Tangazdaság.

IDŐJ A R AS JELENTÉS:

— Várható időjárás pénteken estig: Változó felhőzet, több helyen, főleg a délutáni órákban záporeső, zivatar. Időnkint élénkebb -északiészakkeleti szél. A nappali felmelegedés kissé erősödik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 24—27 fok között. (MTI.)

219 mássa gabona és 26,4(10 forint

Ä Jászberényi Gépállomás körzetéhez két nagy termelőszövetkezet tartozik, a jászjákóhalmi Béke és a jászárokszállási Táncsics TSZ. E két közös gazdaság között nemes vetélkedés folyik, s a versenyben hol egyik, hol másik szerzi meg az elsőséget. Mindkét

termelőszövetkezet gazdaságilag és szervezetileg szilárd. Évrőlévre jobban gazdálkodnak, igénylik a gépeket, amelyek segítségével gyorsabban, eredményesebben végzik el a soronlévő munkákat;

Ez év tavaszán kukoricájukat négyzetesen vetették. A nőyényápoláshoz gépeket alkalmaztak. A gépi munka előnyéről teljes mértékben meggyőződtek, s elhatározták, hogy jövőre háztáji kukoricájukat is négyzetesen vetik és géppel

művelik;

A tavaszi munkák során a jászárokszállási Táncsics TSZ vezetett. A gabona betakarításában, cséplésben azonban a jászjákóhalmi Béke TSZ tört az élre. Ennek titka a gépi segítség. A Béke Termelőszövetkezet 2 kombájn munkájára kötött szerződést a gépállomással. S e nagyszerű gépek 360 holdról aratták le és csépelték el a gabonát, ami már akkor magtárba kerülhetett. A kombájn munkája 219 mázsa termény és 26 400 forint megtakarítását eredményezte. Az így nyert jövedelemből több mint két forint jut munkaegységenként.

A jászárokszállási Táncsics TSZ-nél ragaszkodtak a régi módszerekhez, féltek az újtól, a kombájnok alkalmazásától, s ezért a gabona betakarílá.r'"'^n jól elmaradtak ' veisenytársuk mögött. Az emberi munkaerőt, valamint a fogatokat teljesen leköti a hordás, cséplés és igy nem tudnak kellő erőt biztosítani a gazoló kapáláshoz, a trágyázáshoz, s az őszi kalászosok vetőágyának elkészítéséhez. A kombájnok segítségével már régen magtárba került volna gabonájuk s eredményesebben szervezhették volna meg az őszi munkák elvégzését; Úgy gondolom, hogy ez a gazdasági év fontos tanulságul szolgál a jászárokszállási Táncsics TSZ tagjainak s az új gazdasági év előkészítésénél, tervezésénél nem bánnak szűkmarkúan a gépesítéssel.

ÁCS ISTVÁN

vezető mezőgazdász Jászberényi Gépállomás

_ “

A Puszlakürti Állami Gazdaságban csökkentik a termelési költségeket

Mindemkor szem előtt tartjuk Rákosi elvtárs szavait, hogy az állami gazdaságoknak a mozdony szerepét kell betölteniük a nagyüzemi termelésben. Ebben a szellem-ben igyekszünk dolgozni. Évrőlévre növekszik gazdaságunkban a terméshozam. A körülöttünk lévő termelőszövetkezetek, a jászkiséri Táncsics és Kossuth, a jászapáti Alkotmány és a többiek szép eredményeikkel sorakoznak fel mögöttünk.

Az 1953-ös termelési év rendkívüli klimatikus viszonyai próbára tették a szakembereket és a gazdaság dolgozóit is. Mégis

pártszervezetünk segítségével, dolgozóink helytállásával aug. 6-ára összes gabonánkat — beleértve az apró-magvakat is — elcsépeltük. 950 hold őszi búzánk 13 mázsa 65 kg-os átlagtermést adott. Kapósnövényeink is szépek, jó termést Ígérnek. Sikereinkben nagy része van kombájnvezetőinknek, traktoiristáihknak. Juhász Dezső kotrJbájnista 305 holdról 3779 mázsa gabonát takarított bt. Káldi László teljesítménye 226 hold 2279 múzsa gabona. Major Kálmán fiatal Zetaros 168 holdról aratta le a gabonát. Kiss Károly, Zárná Péter, Zakar László traktorista a tarlóhántásban tűnt ki. Szlávik László, Andó János, Rigó Mátyás, Tábori Mihály s a többi foga'os kora

hajnaltól késő estig hordta a kévéket, hogy a cséplés folyamatosan haladjon. A szállító brigád tagjai és a vontatóvezetők a gabona magtárba hordásánál jó munkát végeztek.

Állam iránti kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tettünk. 98 vagon kenyérgabona helyett 110 vagonnal szállítottunk be, ezenkívül 21 vagon takarmánygabonát adtunk át.

Jövőévi terméseredményeik alapját mír most készítjük. ÍOO holdat szerves, 390 holdat pedig műtrágyával trágyáztunk meg. 380 holdon nyári mélyszántást végeztünk. Jó ütemben halad a silózás és a kombájn-szalma bekaalazása is;

Könyvelési szakembereinMcel együtt nagy gondot fordítunk, az önköltség csökkentésére. E téren már van is eredményünk.

Kapásnövényeinket az idén a gépi és fogatos kapák alkalmazásával Btször-Iiatszor gyorataianítottuk. A 224 beid kukoricánál a holdanként betervezett 150 forint munkabérből eddig csak 28 forintot használ-« tunk fék

Dolgozóink segítségével továbbra is arra törekszünk, hogy amint az Alkotmány ünnepére tett vállalásunkat valóra váltottuk, ugyanúgy teljesítsük éves terveinket is;

Fodor Sándor főagronómus, Fusztkürbi All. Gazdaság.

A vajsainü autóbusz egy éles

szusszanással megállt az erkélyekkel körülaggatott villa előtt. Az utasok. kiszálltak. Pillanatokon belül vígan csattogott az üdülők lármája, a hóbundás fenyők, bükkfák fagyos törzsén. A vendégek ugrándoztak, hogy fcirázzák gémberedett tagjaikból a zsibbadást. Kipirult arcukat gyerekek módjára beierázták a hidegbe, szájukat kerekre nyitva lihegtek, hogy jólesőn borzomgjanak meg a szürke párafelhő láttán. Jújj, de hideg van.

Senki nem beszélt senkihez, mégis csupa szózuhatag ömlött a csendes tájra: az örömé, elragadtatásé. Olyan barátságos, otthonos, bölcs volt az öreg Börzsöny csapottvállú hegyeivel, erdőfoltos lankáival, szélfodrozta hófúvásaival, a bükkösök, fenyvesek sziporkázó csipkéivel, mint valami jóságos nagyapó.

Az üdülőcsoport eleje már a villa lépcsőfel járójánál tartott. A kintmaradtak sikongva, szinte viháncolva eredtek nyomukba. Jóformán senki nem ismerte a másikat, de két hétig együtt lesznek ezután az örömben s nem jó a többitől elmaradni.

A kinti boldog lárma a hall lágy melegében simogató durozsolássá olvadt. A gondnok szokásos mondókája már csak azért sem kötött le senkit, mert érzett belőle, hogy legalább százacLzor hadarja el ugyanazt.

A tízegynéhány beutalt öröm'eszítette izgalommal álldogált, bőröndjének vetve térdét, — vagy kényelmesen belesüppedve a társalgó asztalok mellett gubasztó fotelokba, »zemlélgette a bordómintás falat, az ismeretlen virágokat felvillantó 'estményeket, a súlyosan alácxmló 'üg'gönyöket.

At álldogálók között szerényen -.úzódott meg egy vékony nő. Kill ombolt sötétszínű kabátja két .zámyát még széjelebb tárta, ahogy >alkezével csípőjére támaszkodott.

Két figyelő, kerek kéit szemét le

nem vette a gondnokról és rokonszenves arcocskája közepén még fitos orra is figyelt az üdvözlő szavakra. Hogy komolyságát rnégjobban hangsúlyozza, azt sem tűrte, hogy színes selyémkendője alól kibújjon néhány fényes szőke hajszál, amely talán puhábbá vált a kinti hideg után. Sűrűn elegyengette keskeny kezével a kendő szélénél kibuggyanó fürtjeit;

Először üdült életében a valamikor nincstelen nagykörűd kubikos leánya.

Mikar megkapta a kulcsot s

bement a számára kijelölt szobába, még akkor is alig hitte, hogy úgy igaz minden, ahogy történik. Bátortalanul, valósággal lábujj hegyen járkált a barátságos meleg kis zugban. Hátha tévedés, hogy ez lesz a lakása két hosszú héten át? Hátha belép egy szobalány s közli vele, hogy sajnálja, de ..,

De elmúltak a kétkedés percei s olyan boldog volt, hogy azt sem tudta, mihez kezdjen az idejével. Kinyitotta a világosbarna szekrény ajtaját. „Óh, miért kell így összefirkáüni!“ — kiáltotta volna hangosan, mikor az ajtó belső oldalán a ceruzával írt szövegeket megpillantotta, de a méltatlankodás mindjárt megbocsátó kuncogásba csapott át. „Itt voltunk nászúton. Gizi — Elek. 1953.’* — Életem első boldog két hetét itt töltöttem — Jaksai Gyula üzemi bádogos“. „Csuda.,ó két hét volt — Béla.” „Jó volt, csak rövid volt“ — beszéltek a felírások szűkszavúan, de mégis a legtöbbet mondóan.

Most már végleg feloldódott elfogultsága, bizonyt?lan-ág érzete. Rá'ordít'tta a kulcsot, vigyázva lehúzta olvadó-havas cipóját s odatette a szép tiszta mosdó alá. Megnőtte magát á ragyogó tükörben,

olyan arcot vágott, mintha azt kérdezné sajáit magától: „Jól érzed magad, — mi?’ — Majd elpirult az ijedtségtől, melyet az ajtaja előtt keppanó léptek okoztak, gyorsan az ágyához szaladt s a fénylő rózsaszín paplanra dőlt;

Ott sem győzte türelemmel sokáig. Felugrott, kitárta az ablakot Szemét behunyva élvezte, mint harcol az erdőkből, hegyekből bezúduló pezsdítő hideg levegő a szobából kifelé hömpölygő meleg hullámokkal. Mikor megszűnt a bársonyos áramlás és arcán a fagyos szél szorítását érezte, kinyitotta szemét.

Felette megzörrent egy faág. Olyan szárazon reccsent, mintha csontja tört volna valami üvegóriásnak. Zúzmara szitált a lány forró bőrére, szikrázó hajára. Felnézett. A vakító fehér gallyak kört kedvesen, csevegve Rittyentett egy piros mellényes kismadár.

Messze a hegy törekedett a szürke ég felé. Akárcsak egy hajlotthátú Góliát. Bő iszákjában húzta felfelé széles vállára a hegyoldalban viruló üdülőket, házakat, sötétzöld fenyőcsoportokat;

A kis Sári-lány megfordult. Enynyi szép, ennyi jó sok volt egyszerre, egy napon, egy órában. Elgondolkozva csukta be az ablakot s újra visszafeküdt a hívogató ágyra. Karját feje alá tette s az ajtó szemöldökfájára szegezte pillantását; ä ä Megborzongott;

Sxemitldakfa. De sokszor eszébe jut tízéves kora óta az az esős, zord, harapós fogú novemberi este. Szegény apja meg anyja a napszámból kupórgatott össze annyit, hogy 1150 P-ért megvették azt a házat. Munka nem volt. a négy gyereknek, akik közül a legnagyobb 12

éves, a legkisebb egy esztendős körüli volt. enni kellett adni. Az adót nem tudták megfizetni.

Jött a felszólítás: ha nem fizetnek, árverés lesz. Hiába. A pusztulást megállítani nem lehetett. Elárverezték a házat. Tóta Lázár kulák vette meg. Újabb felszólítások: ha nem költöznek, kirakják őket az utcára;

S azon a riged novemberi napon

pontosan déli tizenkettőkor fényes autójával kigördült Szolnokról Nagykörűbe a királyi végrehajtó. Nem sok idő múlva az egész család kint állt a sárban, esőben a szegény bútorocskák mellett. Már sírni sem volt erejük;

A hatóság még sem akart egészen szégyenben maradni a falu előtt; Jött a bakter, intett s ők caplattak utána a sárban. Nyúzták éhes testüket, ki targoncát tolt, ki szakajtót cipelt. „Kapnak lakást” — mormogott bakter, ahogy apja elkeseredett arcára nézett;

Kaptak lakást. Egy akkora nyomorúságos kunyhóban, hogy meszlőnyél .sem kellett, amikor tavasszal kimeszelte az anyja. Bementek. Füst és dohos vályogszag nehezedett a tüdejükre. Besötétedett. Apja és anyja letörten állt egymás mellett, egymást támasztva. Egy pontról le nem vették a szemüket. Ott a szemöldökfa felette egy pontról. Egy szegről;

Arról szedték le néhány nappal azelőtt azt a magányos asszonyt, aki az árveréstől való félelmében kis kunyhójában felakasztotta magát;

A felszabadulás utánra már

felnőttek a kisgyerekek. Bátyja, Sári Imre tanácselnök a szülőfalujában, öccse repülőstiszt, leánytestvére odahaza él az öregekkel; A régi rozzant házikó helyébe közös erővel újat építettek. Oda várja haza messze került lányát is az öreg Sári;

Elfutotta a könny az üdülő ágyán

heverésző leány szemét, mikor szomorú gondolatainak végére ért. Egy mély sóhajjal elkergette magától a marcangoló emlékeket;

Azazhogy csak szabadult volna tőlük. Amint a mosdó alatt cipőjére esett pillantása, új zuga világosodott meg a múltnak .;; Már nagyobbacska lány volt, de új cipő talán sose került még a lábára. Egyszer valahonnan kaptak egy párat, amire csak talp kellett. Mezítláb ment fel a Jurcsek-féle közellátás akkori helybeli irányítójához, a pocakos D. Nádas Mihály birtokoshoz.

— Na, mi az, már ti is cipőben akartok járni? — harsogott rá mikor a talputalványt kérte.

Most pedig uzsonnára készül menni a Börzsöny hegység egyik téli üdülőjébe a Sári-lány, aki azóta tanácsfunkcionárius lett Tiszafüreden. Éppen azt nézegeti, hol fogjon hozzá a havas, vizes divatos cipő megtisztításához, mikor halkan kopognak az ajtón. Barátságos arcú, fehérbóbitás leány dugja be fejét a nyíláson. — „Szabad?”

— Tessék, elvtársnő?

— Legyen szíves estére kirakni a cipőket az ajtó elé, hogy reggelre kipucolhassuk — válaszol a lányka.

— Dehát;;: ki tudom én pucolni magam is — vörösödik el tetőtől talpig a tanácsfunkcionárius. Úgy érzi, hogy őt alázzák meg, amikor helyette tisztítják le ruházatának egy darabját. A lányka belelát a vendég leikébe. Még kedvesebben mosolyogva mondja

— Az elvtársak most pihenni; üdülni jöttek Ide. Ha mi elmegyünk üdülni, a mi cipőnket is kipucol- 3 ál?;

TÓTH ISTVÁN

fni delünk ftieyiefietéóe