Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-25 / 199. szám
’ Í955 augusztus 23. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Lendületesebb versenyt as ipari üsemekben A Szigligeti Színház évadnyitó társulati ülése A Szigligeti Színház művészei, dolgozói aug. 22-én tartották évadnyitó társulati ülésüket. Az ünnepi ülésen megjelent a megyei pártbizottság képviseletében Dencső István elvtárs, a megyei tanács részéről Lázár Barna elvtárs, osztályvezető. a városi tanács részéről Pintér Dezső VB-elnök és Elek Lajos VB-elnökhelyettes elvtársak. Képviseltette magát a Népművelési Minisztérium is. Az ünnepi ülésen Keres Emil elvtárs, a színház igazgatója tartott beszámolót az elmúlt évi munkáról, annak eredményeiről és hiányosságairól, ugyanakkor ismertette a színház jövőévi tervét és programját. Az évadnyitó társulati ülésen a színház vezetői és dolgozói meleg szeretettel köszöntötték a társulat új tagjait. A megye tanács részéről felszólaló Lázár Barna elvtárs elismerését nyilvánította a színház elmúlt évi munkájáról, ugyanakkor felhívta az igazgatóság figyelmét, hogy a következő évadban is, ha lehet, az eddiginél még jobban törődjön a tájelőadások kiterjesztésével, azok művészi színvonalának emelésével. Hangsúlyozta, hogy a színház egyik legfontosabb feladata az ifjúság nevelése. Pártunk megye' és városi bizottsága részé-, ről Dencső elvtárs köszöntötte a színházművészeit, kérte őket, hogy a következő évadban is végezzenek jó munkát. Ugyanakkor biztosította a társulatot: a párt minden segítséget megad. ahhoz, hogy a szirti ház minél jobban, zavartálaiiabbul tölthesse be hivatását. Az ünnepi ülés kere4 tében írták alá azt a szocialista szerződést, amelyet a Tiszamenti Vegyiművek és a Szigligeti Színház dolgozói kötöttek egymással, Ebben a kétoldalú szerződésben a Szigligeti Színház vállalta az üzem kulturmunkájánák legteljesebb művészi, erkölcsi, anyagi támogatását, ugyanakkor pedig a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói kötelezettséget tettek arra, hogy segítenek a színház műszaki problémáinak megoldásában anyaggal és munkával egyaránt, továbbá: az üzem dolgozóinak 20 százaléka erre az évadra színház-bérletet valL Id. Gyulai István az Qikcfmány tanén lépett be a mezéliÉki Augusztus 20. TSZ-be Mindannyiunk számára öröm, hogy a napokban hat megyei nagy iparvállalat nyerte el a megtisztelő élüzem címet s helyi iparunkban ia van olyan üzem, mint a Jászárokszállási Asztalosipari Vállalat, amely kiemelkedett a többi közül és az ország legjobbjai közé küzdötte fel magát. Jcgoran lehetünk büszkék a Szolnoki Fűtőház dolgozóira is, akik Ígéretükhöz híven megőrizték a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége vándorzászlaját. Az eredmények kétségtelenül jók s megyénk iparának fejlődését, üzemi dolgozóink szorgalmas munkáját bizonyítják. Csaknem minden gyárunkban igyekeztek teljesíteni az éves vállalások pontjait s elmondhatjuk, augusztus 20-a, Alkotmányunk ünnepe fontos határkő volt az éves terv valóravál----fásának útján. Dolgozóink nagyszerű versenyt kezdeményeztek. Ennek eredményeként jelentősen növekedett a termelés. A Tisza Cipőgyár dolgozói vállalták, hogy éves tervükön felül 150,000 pár cipót készítenek exportra. ígéretüket már teljesítették, sőt közel 20,000 párral túl is szárnyalták. Az elmúlt évhez képest 9 százalékkal. növelték a termelékenységet. ,.i Számos új kezdeményezés született üzemeinkben az Alkotmány tiszteletére indult versenyben. Szikszaj Lajos, a Törökszentmiklósi Gépgyár esztergályosa nagyteljesítményű gépe mellé egy rendbehozott, eddig használaton kívül álló gépet állított. Két gépen dolgozik egyszerre. így sikerült négyszeresen teljesíteni újonnan megállapított normáját is. Munkamódszerével több esztergályos megpróbálkozott. A verseny ideje alatt álfájában gépgyárainkban, vasiparunkban emelkedett legjobban a munka termelékenysége^ Tovább sorolhatnánk még a jó munka bizonyítékait. Fontos azonban, hogy most, a harmadik negyedév végének közeledtével leszűrjük az eddigi munka, az aug. 20—i verseny tanulságait. Meg kell látnunk mindenekelőtt azt, hogy bár voltak olyan üzemek, mint a Szolnoki Papírgyár, amely hat év óta először nyerte el az élüzem jelvényt, olyan gyárunk is akadt, amely hosszabb idő után most veszítette el. Ilyen például a Törökszentmiklósi Gépgyár, a Tiszamenti Vegyiművek s még több nagyjelentőségű üzemünk. Ez is azt mutatja, hogy élüzem szint feltételei feszítettek s egyre magasabb követelményeket állítanak az üzemek elé. Az eredményeknél tehát sehol sem lehet megállni. Márpedig szembetűnő, hogy az utóbbi időben alábbhagyott a verseny irama. Egyes üzemekben augusztus első felében is tervlemaradás keletkezett. Nem kivétel ez alól a Tisza Cipőgyár sem, ahol augusztus 10 és 20 között 1500 pár cipővel ké-Péniehen ülést tart a A szolnoki városi tanács folyó hő 26-án, pénteken délután 5 órai kezdettel tartja rendes ülését a tanácsháza nagytermében. Az ülés során Pintér Dezső elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke beszámol a mezőgazdaságban előttünk álló időszerű feladatokról, valamint a szolnoki termelőszövetkezetek fejlesztésének kérdéseiről. Bognár József elvtárs, a végre-■ I nMMWPlMrVMO—— szült kevesebb a tervezettnél. A Papírgyár a hónap elejétől néhány százalékos lemaradással küzd. A Törökszentmiklósi Gépgyárban kooperációs zavarok miatt sok vállalás nem valósulhatott meg. Rultivátorból, tengerimorzsolóból, MO 4 morzsolóból és más fontos mezőgazdasági gépből nem tudták kiadni az előírt mennyiséget. A magas öntödei selejt miatt veszítette el a gyár az élüzem címet, lényeges javulás azonban azóta sem állott be. Az öntők még mindig kétszer annyi selejttel dolgoznak, mint a megtűrt százalékarány. A harmadik negyedév utolsó hónapja közeledik. Gyárainkban mindent meg keli tenni azért, hogy a lemaradást pótolják az új negyedévig, sőt ezen túlmenően teljesíteniük is kell éves v állal ás ajkban tett ígéreteiket. A népgazdaság ezekre a termékekre is számít; Feltétlenül szükséges ehhez, hogy a verseny sehet se álljon le, még ott sem, ahol nem adósság, hanem előretantás van a munkával. A rendszeres értékelésre csakúgy szükség van, mint az alkotmányi műszak napjain, mert ez nélkülözhetetlen az élő versenyhez. szolnoki városi tanács hajtó bizottság titkára az 1955. évi községpolitikai tervek módosítását ismerteti, dr. Horváth Ferenc, az oktatási osztály vezetője pedig az iskolai oktatás helyzetéről tájékoztatja a tanács tagjait. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezúton is meghívja a tanács tagjait s kéri a dolgozókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az ülésen. Alkotmányunk hatodik évfordulóját a kultunházfoan tartott ünnepi beszéd s az úttörők színvonalas kultúrműsora tette még ünnepélyesebbé. Id. Gyulai István 7 holdas dolgozó paraszt ezen a napon töltötte ki felvételi kérelmét a nemrégen alakult Augusztus 20 Termelőszövetkezetibe. Id. Gyulai István a következőket mondotta: „Világosan látom, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének útja a nagyüzemi gazdálkodás. Ezért határoztam éU hogy követem a .szövetkezetei létrehozó dolgozó paraszt társaim példáját s Alkotmányunk ünnepén beléptem a termelőszövetkezetbe " Megfogadta, hogy munkáját mindenkor példamutatóan végzi. Egyben kérte gazdatánsaát, kövessék példáját s lépjenek rá á felemelke- ■ dés úti-ára. Szabó Gábor Mezőhék, A ráhóczifalvi Új Élet TSZ-ben 6 kg búzát osztottak munkaegységenként 'Deitaéie.k ízéji aeiíLkexLhe-Termelőszövetkezetünkben, a rákóczáújfalul Uj Elet TSZ-ben augusztus 18-ára befejeztük a csépiért. Átlagtermésünk őszi búzából 12 mázsa, amely jóval felülmúlja az egyéni gazdák terméshozamát. Beadási kötelezettségünknek már július 29-ig eleget tettünk. A szabad eladásra szánt gabonát augusztus 10-ig beszállítottuk az átvevő helyre. A kötelezettségek rendezése után tagságunknak előlegképpen 6 kg búzát osztottunk munkaegységenként. Cs. Varga Illés 37 mázsa 35 kg, id. Farkas Károly, aki fiával együtt dolgozik, 31 mázsa 63 kg, id. Czakó Pál és fia 34 mázsa 32 kg, Dóra Mihály pedig egyedül 29 mázsa 10 kg búzaelőleget kapott. A tagság nagyrésze felesleges búzáját az államnak adta el, Eredményeink láttán az egyénileg dolgozó parasztok közűi egyre többen határozzák el, hogy a szövetkezeti úton keresik boldogulásukat. Közös gazdaságunkba huszonhat tag kérte felvételiét, s 42 és fél hold területtel gyarapították földjeinket. Sík Ödön elnök, Rákóczim j falu, Uj Élet TSZ( Eredményes kísérletek folynak a Tiszasülyi Állami Gazdaságban a rizsszalma hasznosítására IlAzAR JÖZSEf] eWtárs másfél évvel ezelőtt a Tobuchin Termelőszövetkezet tagjainak kérésére jött haza Budapestről, a Földművelésügyi Minisztériumból, s a tsz tagjai megválasztották <relnöknek. Testvére, Lázár Mihály pedig huzamosabb ideje a jászberényi járási pártbizottságon dolgozott. Munkája közben sok emberrel volt dolga s nem egy esetben előfordult vele is, mint sok más vezetővel, amikor aratás idején kintiért a földeken, hogy egyikmásik termelőszövetkezeti tag kezébe nyomta a kaszát, no, próbálja meg. Lázár elvtársaf nőm kellett kétszer bíztatni, hiszen nem feledte még el a paraszti munkát, nem vallott szégyent. Megszerették, megismerték a járás minden községében, termelőszövetkezetében, hiszen sok hasznos tanácsot, javaslatot adott a termelőszövetkezeteknek gazdálkodásuk fejesztéséhez. Egy emberrel azonban sehogysem tudott dűlőre jutni, és ez édes testvére, a Tolbuchtn TSZ elnöke volt. Ha a Tolöuchin Termelőszövetkezetről esett szó közöttük- a beszéd végén mindig azt a választ kapta: „Nézd testvér, ez nem íróasztal, itt nem beszélni kell, hanem termelni." Lázár Mihályt természetesen bántotta az eset, sokszor mondotta is: „Megmutatom én még neked, hogyan kell vezetni egy termelőszövetkezetet és hogyan kell többet termelni.“ ,t |A BÍZÓN VITAS IDEÜl év 'januárjában érkezett el. Jásztelken volt egy másik termelőszövetkezet is, az Alkotmány TSZ. Az akkori elnök hűtlenül bánt a szövetkezet javaival, így a tsz tagjainak bizony kevés jutott. Az elmúlt esztendőben mindössze 18 forintot osztottak munkaegységenként. Ekkor került szóba az Alkotmány TSZ tagjai között Lázár Mihály elvtárs neve. Jó gazdának ismerték az elmúlt évekből, Meg is kérték, jöjjön vissza falujába és segítsen az Alkotmány TSZ tagjainak. Lázár olvtárs örömmel tett eleget a kérésnek. A jászberényi járási pártbizottság elengedte és megbízta azzal, hogy tegye virágzóvá, gazdaggá a jásztelki Alkotmány Termelőszövetkezetet. Ettől a perctől kezdőhött a két termelőszövetkezet, a Lázár-testvérek nemes vetélkedése, versenye. Az első tavaszi nap, amely a mezőre csalta a dolgozó parasztokat és sok szépet, jót Ígért, már új elnököt talált az Alkotmány Termelőszövetkezetben, aki serény kezekkel fogott hozzá a munkához. Első teendője mindjárt az volt, hogy az őszi kalászos vetéseket megfelelően ápoltatta. Ebben résztvett mér a termelőszövetkezet valamennyi tagja, akik nagy bizakodással és örömmel kapcsolódtak bs a közös munkába. A gondos növényápolásnak megvolt az eredménye, ez most a esépiéskor mutatkozott meg igazán. Az Alkotmány Termelőszövetkezetben egy-egy gabonatábláról 12—13 mázsás búzatermést takarítottak be. így előlegbe négy és fél kiló búzát tudtak munkaegységenként kiosztani és az őszi zárszámadásra is ugyanennyit tartalékoltak. Meg kell említeni azt is, hogy az Alkotmány Terme’őszövetkezet példamutatóan teljesítette beadási kötelezettségét és a kenyérgabona szabad-értékesítési tervet. j ,, * , A TOLBUCHInI Tenmelőszövetkezetben nem készültek ilyen gondosan az esztendőre. Acatosan hagyták a búzát s nem adtak meg mindent a jó termés eléréséhez. A munkaegységre járó részesedés is kevesebb lett. Igaz, hogy a Tol-Héhánr nap alatt sok szó, beszélgetés ütötte meg a fülemet a kerékpárról. Pesti vendéget vártam a szolnoki ünnepi vásárra. 20-án reggel nemcsak a városban, a vásár területén hullámzott töméntelen nép, hanem a vasútállomás környéke is színpompázott a vonatra várakozók százaitól. Akik legfrissebbek voltak s elsők között bevásároltak, kisétáltak a pályaudvarhoz s letelepedtek a gyepen. Hüsöltek, falatoztak a jó hazaiból, iszogattak rá a vásárban vett tiszakürii borocskából s várták, mikor lesz hűvösebb, amikor már élvezetesebb Tesz a séta. Úgy kifestette a mezőt a vidám látogatók tarka sokasága, mintha virágok lepték volna be a rétet. A gyep szélén az egyik fa árnyékában 5—6 fiatal töltötte az időt, fiúk, lányok vegyesen. Egyszerre kimutat a betonúira az egyik szőke-piros, kék pver&los fiatalember, — Ez már a tizenkettedik bicikli, amit megolvasok, mióta itt ülök. A többiek érdeklődve figyelték az úton peckesen lépegető két parasztembert, mustrálgatták a mellettük csillogó kerékpárokat. — Hiába, nem a ló adja meg már a paraszt tekintélyét a faluban, hanem, hogy van-e kerékpárja — bölcselkedett nevetve a legbelül hasaló parasztlegény t huncutul tolta kalapját le egészen a szemöldökére. Így önkénytelenül is hátra kellett vetnie a fejét, hogy láthassa a többieket. Ezáltal valósággal a kevélybuchin Termelés zöve tíkez et földje gyengébb minőségű, mint a másik szövetkezeté, viszont az Alkotmány TSZ-ben jobban el volt hanyagolva tavaly a szántóföld; A verseny első szakasza az Alkotmány Termelőszövetkezet és elnöke, Lázár Mihály elvtárs javára dőlt el. A zárszámadásig még van idő, de úgy mutatkozik a helyzet, ha a Tolbuchin Termelőszövetkezet, tagjai nem igyekeznek, az őszi betakarítási versenyben is az Alkotmány TSZ lesz az első. Annyi bizonyos, hogy ebbe a vetélkedésbe még beleszól a Tolbuchin Termelőszövetkezet tagsága és elnöke, Lázár József elvtárs is. Az eddigi számítások szerint az Alkotmány Termelőszövetkezetben a mult évi 18 forjnt helyett most 39 forint jövedelem várható egyegy munkaegységre. | IGYEKEZNI KELl| a Toí. buchin TSZ-ben is. Különben Lázár Mihály ék lesznek a győztesek. Vágási Kálmán. A KERÉKPÁRRÓL ség szobra lett, megnevettette társait, ■_, J T .’ BedßbßrgiUi a pesti vonat, A forgalmi iroda előtt, kezét ellenzőnek tartva szeme fölé, hunyorogva vizsgálta egy vasutas a postakocsinál folyó rakodást. * — Ez a százötvenedik kerékpár, amit reggel óta feladnak, de menynyit vittek el itt az állomás előtt azon felül is —- lelkendezett a mellette állónak. — Minden kerékpár elkelt egy szálig! — hallottuk a vásár másnapján az összegezést. A rákOrctkemő napon Kunszentmártonban jártam. Értekezlet előtt beszélgetéssel telt az idő a községi pártbizottságon. Valahogy a kerékpárra terelődött a szó. Bodócs István elvtárs — olyan hatvan év körüli parasztember — kezdte, — Tíz esztendős voltam. Apámmal, az öreg Vágó Antallal, meg még két idős emberrel szőlőben napszámoskodtunk. Jövünk egy este hazafelé. Megáll ám az egyik öreg, ahogy az országút felé közeledünk. Még a két karját is széttárta, mint a kotló, ha védi a csibéket, Ne menjünk tovább egy tapodtat se, — Nézett a köveséire, mint aki lidércet fedezett fel. Hát az mi a magasságos? — szólalt meg először apám a nagy álmudozésban. Mert volt min csodálkgznii Tiszasülyön, az ország legnagyobb rizstermelő állami gazdaságában egy idő óta nagyjelentőségű kísérletek folynak a rizsszalma hasznosítására. A rizisszalmát ugyanis, amely takarmánynak nem megfelelő, eddig csupán a papírgyárakban dolgoztál? fel — s ott is az évente termő több ezer vagon rizsszalknának csupán • elenyésző hányadét, — Messziről csak az látszott, hogy egy mber izeg-mozog a levegőben, erre-arra billen, pszt csak jön. Alatta meg egy függőleges vonal látszott. ,,Nézzétek csak, valami fát hajt az a lába közt” — súgta az öreg Vágó. De szólni se tudtunk rá. Álltunk, még meg is fogtuk egymás karját, gúnyáját, ahogy az ismeretlen valaki elszelelt mellettünk. Néztük az alatta forgó kerekeket, álmélkodtunk, hogy az ördögbe tud egyenesen maradni két keréken. Mikor aztán jó messzire járt már az első kerékpáros, akit életünkben láttunk, megint szóra fakadt valamelyik öreg: Látjátok, ezért nincs elég eke, meg ásó, mert ilyenekre pocsékolják a vasat. — Ma már? — emelte kérdően két karját Bodócs elvtárs. — Ha a gyereket boltba küldi az ember, kerékpárra pattan, hogy „csak nem megy gyalog annyira?!” — Van már majd minden háznál bicikli, emellett ezrével a traktor, meg a sokfajta mezőgazdasági gép a megyében is — fejezte be Kardos elvtárs, a Zalka Máté TSZ párttitkára. Éppen erről beszélgettem egy vasmunkással Budapesten, a Margitszigeten. Mi ott ünnepeltünk s egy gyönyörű virágágy melleti pádon kémleltük az eget a vasmunkással, vajon lesz-e eső a kukoricára. Azt mondta, ők is szeretnék, ha minél több disznótorba meghívnák a falusi rokonok. Tóth István Egy évvel ezelőtt két kutató —Kasko István és Fehér Béla vegyészmérnökök láttak munkához, hogy megkeressék a rizsszalma fokozottabb hasznosításának lehetőségét. Az Országos Találmányi Hivatal támogatásával végzett laboratóriumi kísérletek eredménnyel jártak: kimutatták, hogy a rizsszalma több, a gyógyszer- és a vegyipar számára nélkülözhetetlen, alapanyagot tartalmaz. Megfelelő eljárásokkal, lepárlással faszenet és kitűnően aktiválható ipari szenet, valamint kisebb mennyiségiben metilalkoholt, acetont, faecetet és más, eddig külföldről behozott anyagot lehet a rizsszalmából nyer-' rií, Ili, • Üh* Az Állatni Gazdaságok Minisztériuma a nyár elején lehetővé tette, hogy a két vegyészmérnök a helyszínen, a Tiszasülyi Állatni Gazdaságban ■— ahol az idén 7309 hold rizsterület van — folytassák kísérleteiket. Itt, a gazdaság központjában épült fgl a napokban ■hosszas kísérletezések és átalakítások után — a rízsszalma lepárlására alkalmas berendezés prototípusa. A készüléket úgy építették meg, hogy a lepárlás egyik melléktermékét, a metángázt iá felfoghassák s ezzel a szükséges energia nagyrészét biztosítani tudják, A kezdett kísérletek azt mutatják, hogy 100 kiló rizsiszailiméből 40 kiló értékes műanyagot tudnak nyerni. A tiszasülyi lepárló-berendezéssel a kezdeti időszakban átlag 3—4 tonna rizsszaimit dolgoznak fel naponta. Az állandó alakítások és tüzeléstechnikai módosítások arm irányulnak, hogy a lepárlás műveletét nagyüzemi módon tudják végezni és naponta legalább 10—12 tonna rizsszalma kerülhessen feldolgozásra, A kutatók célul tűzték ki, hogy a Tiszaiülyön elkészült lepárló készüléket, alkalmassá tegyék szériagyártásra is, Ily módon ugyanis új mezőgazdasági iparág megteremtésére nyílik lehetőség az országban, «»♦♦«♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦«♦♦«♦♦♦♦«■, .............................................................................................................................................................................................................................lm-I
