Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

$'iohwkmegyd | A MElGYEI rártbizottság-és a megyei T AN’ÁCS LAPJA 1 VII. évfolyam 198. szám t Ara äO fillér 1955. augusztus 24., szerda TA V1R A T Augusztus 20-ig nyári tervünket teljesítettük, az előírt termésátlagokat elértük, cséplési tervünket túlteljesítettük. A Kunmadaras! Gépállomás dolgozói _ 7 A Mezőgazdasági Igazgatóság és az F. M. Gépáltomási Főigazgatósága törődjék a mezőgazdasági munkaversennyel M. Szabó Mihály és Szentpéteri Gábor a Kunhegyesi Gépállomás két kiváló dolgozója. M. Szabó Mihály, a Kunhegyesi Gépállomás kombájnvezetője az Alkotmány ünnepének tiszteletére pár héttel ezelőtt vállalást tett, hogy a tervben előirányzott 155 kát. hold helyett 250 holdról aratja le a gabonát. M. Szabó Mihály 327.5 kát. hold földről takarította be a búzát, ár­pát, s ezzel az eredményével a gép­­állomási kombájmvezetők országos versenyében augusztus 20-ig a leg­­. első helyre került. Példamutatóan teljesítette kötelességét. Ugyanezt egyáltalán nem lehet elmondani a Szolnok megyei Ta­nács VB. Mezőgazdasági Igazgató­ságáról. A Mezőgazdasági Igazga­tóságon már huzamosabb idő óta nincs gazdája a mezőgazdasági munkaversenynek. A különböző osztályokon legfeljebb 10 napon­ként tudtak vérszegény tájékozta­tást adni arról, ki a legjobb kom­bájnvezető, vagy cséplő-munkacsa­­pat-vezető, s ki esélyes a megyei, vagy az országos első helyezésre. A végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyvének tanulsága szerint ott is csak nagy általánosságban foglalkoztak a mezőgazdasági mun­kaversennyel. Augusztus 20-án, az Alkotmány ünnepén M. Szabó Mi­­hályról, a legjobb eredményt elért gépállomása kombájnvezetőről pe­dig senki sem emlékezett meg, de a többi kiváló gépállomási dolgo­zóról sem. A Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Főigazgatósága már hosszú hónapok óta figyelmen kí­vül hagyja, milyen tarthatatlan ál­lapotok vannak a Szolnok megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Igazga­tóságánál a mezőgazdasági munka­verseny területén. Mulasztás ter­heli az F. M. Gépállomási Főigaz­gatóságát azért is, mert a gépállo­más! komibájnvezetők országos ver­senyének értékelése nem történt meg az augusztus 20-i állapot sze­rint. Pedig erre nyilván megvolt a lehetőség. Az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma ólt ezzel a lehetőséggel, s Szolnok megyéből G. Nagy István, a Karcag-Tilalma­­si Állami Gazdaság kiváló kom­bájnvezetője karmánykitüntetésben is részesült a gabonabetakarításban elért eredményeiért, Az újszászi Szabadság TSZ-ben vetik az őszi-árpát A cséplés, a gabona betakarítása megyeszerte befejezéshez közele­dik. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem idegenkedtek a gépi betakarítástól, igénybívették a kom­bájnok, aratógépek segítségét, a eséplést jobbadán már él is felej­tették. Nem volt munkatorlódás, idejében felkészülhettek az új gaz­dasági évre. Ez az esztendő különösen ta­nulságos, hiszen a maradiak is világosan látják, milyen sok haszon származik a gépek tel­jesértékű kihasználásából. A gabona gyors és kevés veszte­séggel történő betakarítása azon­ban a gépi munkának csak egyik haszna. A másik szintén nagyon jelentős. Éppen a mostani esemé­nyek mutatják, hogy azok a ter­melőszövetkezetek készülhettek fel legalaposabban az új gazdasági évre, melyek igénybevették a gép­állomást erő- és munkagépeket. — Hogy ez mennyire így van, azt az újszászi Szabadság Termelőszövet­kezet is példázza. Az újszászi Szabadság TSZ-ben hétfőn délelőtt mér megkezdték az őszi árpa vetését. 30 soros traktorvontatású vetőgépekkel végzik ezt a munkát, — Mi már megtanultuk, hogy aki korán vet, az sokat arat. Most ismertük fel azonban teljes egészében a gépi aratás mérhetet­len hasznát is. Az aratást ugyanis egy kombájn és több aratógép se­gítségével hat nap alatt befejeztük. Július 27-én végeztünk a cséplés­­sel. A kenyérgabona tehát kevés veozteséggel és idejében a magtá­rakba került, viszont ha kézi erő­vel bajlódunk, akkor talán még mindig csépelnénk. így viszont nem volt semmiféle kapkodás, a cséplés befejezése után nyomban hozzálát­tunk az őszi takarmánynövények magágyénak készítéséhez. Hétfőn a betervezett 44 holdból 14 holdon vetettük él az árpát. Néhány nap múlva be is fejezzük az őszi árpa vetését, — mondotta Pál József, a termelőszövetkezet elnöke. Az elmúlt évben az újszászi Szabadság TSZ tagjai még nem vetettek keresztsorosan. Az őszi árpa egyrészét most ke­resztsorosan vetik. Megyénkben több más közös gaz­daság is felkészült az őszi takar­mánynövények vetésére. A kun­­csorbaá Vörös Október TSZ, a zaigyvarékasi Vörös Brigád TSZ még e héten szintén megkezdi a vetést. A begyűjtés minden területével törődjünk Élüzemünnepségen a Szolnoki Vízügyi Igazgatóságnál A Szolnoki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak kettős ünnep volt augusz­tus 20-a. Az igazgatóság a II. negyedévben végzett jó munkája nyo­mán élüzem lett és az Alkotmány ünnepén adták át a kitüntetést a dolgozóknak. Az élüzem ünnepséget kultúrműsor és ünnepi ebéd kö­vette, melyen együtt örültek és szórakoztak az igazgatóság dolgozói. Levonulóban az árhullám a Tiszán — Sikeres volt a védekezés — • Az elmúlt héten a rendkívüli méretű esőzések következtében heves árhullám vonult le a Ti­szán. Az árvíz a fővédvonalakat nem veszélyeztette, viszont a hul­lámtereken több mint ötvenezer hold mezőgazdasági terület ter­mése került veszélybe. A helyi tanácsok a vízügyi igazgatóságok műszaki irányítása mellett fel­vették a harcot a víz pusztítása ellen. A védekezésben a legnehe­zebb napokban körülbelül tízezer dolgozó vett részt és munkájuk nem volt eredménytelen. A Szol­noki Vízügyi Igazgatóság terüle­tén a veszélyeztetett harmincket­tőezer holdból huszonnyolcezer holdnyi területet sikerült meg­menteni. Csupán kisebb területe­ket öntött el a víz a Debreceni és Miskolci Vízügyi Igazgatóság­hoz tartozó részen. A Tisza Szolnoknál hétfőn reg­gelig hatvanöt centimétert apadt, Tiszalöknél pedig a Keleti Fő­csatorna számára duzzasztják a vizet. A további elöntés veszélye tehát egyre csökken és a vízügyi szervek most arra összpontosítják erejüket, hogy az elöntött, hul­lámterekről minél gyorsabban le­vezessék a vizet. (MTI). Szolnok megye már huzamosabb idő óta első a gabonategyüjtési versenyben. Ehhez az eredményhez legnagyobb mértékben hozzájárult Karcag, Turkeve, Kisújszállás, Me­zőtúr termelőszövetkezeti paraszt­sága, valamint a törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei és egyé­nileg dolgozó parasztjai. A karcagi termelőszövetkezetek a megyében elsőnek adták be gabonátukat s ez nemcsak azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti városok dolgo­zói, a tsz-tagok nagyobb felelőssé­get éreznek az ország ellátása iránt, hanem azt is bizonyítja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítés következtében mennyire meggyor­sult a betakarítás. A termelőszövetkezeti városok­hoz hasonló eredmények vannak, a törökszentmiklósi járásban is. — A cséplésben és a gabonabeadás­ban, mint a megye többi községé­ben, járásában, itt is a termelő­szövetkezetek az elsők. Legelőször a tiszabői Petőfi TSZ adta be az államnak járó részt s nyomába felsorakozott a kuncsor­­bai Vörös Október, a fegyvernek! Vörös Csillag és Kossuth TSZ, a kétpód Szabadság Termelőszövet­kezet és a járás többi közös gazda­sága is. A kötelezettség teljesítésén felül a törökszentmiklósi járás ter­melőszövetkezetei több mint 29 va­gon kenyérgabonát adtak el az ál­lamnak szabadáron, Ezáltal mint­egy háromnegyedmillió forinttal és hatszáz mázsa korpával növekedett a jövedelmük. A termelőszövetkezeti tagok pél­dáját követték az egyénileg dol­gozó parasztok. Ennek eredménye­képpen Tiszaibő, örményes, Fegy­vernek és Kengyel község teljesí­tette gabonabeadási tervét, s né­hány nap múlva a járás iöbbd községe is eléri a 100 százalékot. A törökszentmiklósi járás jó gabonabegyüjtési eredményeihez nagyban hozzájárul a cséplöesa,pa­tak munkája. Tiszatenyőn Győré József, Fegyverseken Köpösdi Fái cséplőbrigádja mindvégig tartotta a napi 250—280 mázsás szintet. A gyors cséplés és begyűjtés jelen­tőségét a járás többi cséplő-mun­kacsapata is megértette. Egyetlen cséplőbrigád sem volt a törökszent­miklósi járásban, amelyik ne tel­jesítette volna napi tervét. Áldo­zatkész munkájukra jellemző, hogy az elmúlt vasárnap is 30 cséplő­gép dolgozott a járás területén. A cséplő-munkacsapatok igyekezeté­nek erdeményeként megnövekedett a keresetük is. A Köpösdi-brigád tagjai például 18 nap alatt egyen­ként 10—12 mázsa búzát kerestek, ami — a gabona értékét állami szabadáron számolva — 2800—3300 forintot tesz ki. A jó terméseredmények ellenére is akadtak egyesek, akik megpró­bálták a kötelezettség teljesítését kijátszani. Szabóné tiszabői kulák­­asszony a nevére kiállított be­adási lapot meghamisította, hogy a búzát kivonja a beadásból. Cse­lekedetéért a törvény elé került. A törökszentmiklósi járás pél­dája mutatja, hogy azokon a helye­ken, ahol gondot fordítanak a poli­tikai felvilágosító munkára, a párt és a tanács vezetők, valamint a begyűjtési dolgozók minden ter­melővel foglalkoznak, a gabona­­begyűjtési terv teljesítése jól ha­lad. A legutóbbi értékelésig , a tö­rökszentmiklósi járás 93,6 száza­lékra teljesítette gabonabegyüjtési tervét A ga'bonabegyüjtésben elért ered­mények azonban sem a törökszent­miklósi járás, sem a megye veze­tői alőtt nem feledtethetik el, milyen súlyos az elmaradás az állat- és állati termékek begyűttésében. Megyénk községeiben, városaiban 6347 termelő tartozik hízottsertés­­sei, 3233 vágómarhával, 8810 ba­romfival, 2640 tejjel és 11,349 ter­melő tojással. Még a gabonabe­­gyűjtésfoem élenjáró Kengyel, Ti­­szatenyő és Fegyvernek községben is igen sok a hátralékos az állat és állati termékek beadásával. A szolnoki és kunhegyesi járásban különösen nagy az elmaradás. Ti­­szagyendán 74.7 százalékra, Ti­­szaroffon 52.4 százalékra teljesítet­ték a sertésfoegyüj tési tervet s a kis-273 Be­községben kétszáztíz termelő mázsa hízottsertéssel tartozik, senyszögön 250 mázsa hízottsertés a tartozás, és a község termelői mindössze 45.4 százalékra teljesí­tették a sert és begyhíj tési tervet. Bo­ros Péter. Túri István, Boros Leo­pold összesen 12 rpázsa 50 kiló hí­­zottsertéssel tartceik. Pedig Be­­senyszögön is megvan a lehetőség a begyűjtési terv teljesítésére. Bi­zonyítja ezt jónéltóny kötelesség­­tudó szorgalmas dolgozó paraszt példája. Csák Lajos 8 holdas, Sányi Lajos 13 holdas kcizépparaszt egész esztendőre minden tartozását ki­egyenlítette. Az állat & állati termékek be­gyűjtésében megyeszerte mutatkozó elmaradás azt bizonyítja, hogy a tanácsok és a begyűjtési hivatalok fijjyelme a gabonabegyűjtés időszakában tel­jesen elterelődött, holott a verseny­értékelés alapját a kenyér- és ta­karmánygabona. valamint az állat és állati termékeik begyűjtéséiben el­ért együttes eredmények képezik. A tej, tojás, hízottsertés és ba­romfi-begyűjtés elmaradása miatt veszélyeztetve van Szolnok megye gabonabegyűjtésben elért első he­lyezése is. Éppen ezért a megyei és járási, valamiirit a községi taná­csok, begyűjtési hivatalok vezetői és dolgozói a gabonabegyűjtési tervteljesítés érdekében kifejtett áldozatos munkát és munkamód­szereket folytassák tovább az állat és állati termékek begyűjtése te­rén is, hogy Szolnok megye mind­végig megtarthassa az országos versenyben az első helyet. k. a. 0 jászberényi járási pártbizottság üdvözlete Pusztamonostor termelőszövetkezeti tagjaihoz Pár hete annak, hogy a község vezetői, a termelőszövetkeze­tek régi tagjai fogadalmat tettek arra, hogy augusztus 30-ra, az Alkotmány napjának tiszteletére a meggyőző, a felvilágosító szó erejével községük dolgozó parasztjait rávezetik a felemelkedés egyetlen helyes útjára, a termelőszövetkezeti útra. A község ve­zetői, a termelőszövetkezetek tagjai — fogadalmukhoz híven — hozzálátlak a munkához s fáradhatatlanul hirdették a szövetke­zés előnyeit. Ott voltak a felvilágosító munka élvonalában Ger­gely István párttitkár. Szöllősi Ferenc, Horváth József tanács­vezetők, Vizkeleti István, Lakatos László, Kecskés István és még sok lelkes szövetkezeti tag. Az ő nevükhöz fűződik elsősorban az, hogy a község dolgozó parasztjai megértve a párt szavát, bátran ráléptek az új útra. A község két régi termelőszövetkezete mellett Serfőző Sán­dor 6 és fél holdas dolgozó paraszt vezetésével közel 400 holdon Béke néven, Kókai Ferenc dolgozó paraszt kezdeményezésére Május 1. néven új termelőszövetkezeti csoport, Magyar Vendel megyei tanácstag kezdeményezésére Szabad Föld néven termelő­szövetkezet alakult a községben. Ezzel augusztus 20-ig a község szántóterülete 70 százalékának birtokosai a termelőszövetkezetek. Pusztamonostor termelőszövetkezeti község lett. Ebből az alkalomból a járási pártbizottság üdvözli a község termelőszövetkezeti tagjait. Kívánjuk, hogy jó egészségben, gyor­san és eredményesen alakítsák ki az új élet formáit. ÄRVAI ISTVÁN a jászberényi járási pártbizottság titkára. t

Next

/
Thumbnails
Contents