Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-20 / 196. szám
/ £i$m wkv.ÜMi zott azelőtt Is. Azóta a város képéhez tartozik a Cellulózegyár ciklontomya, ahol egy, a második ötéves tért ben létesítendő szalmacellulóze kombinát technológiáját kísérletezik eredménnyel. A Vegyiművek az ország legnagyobb kénsavgyára, pedig még csak egy gyár van készen ezen a helyen. Megindulása előtt Magyarország kénsav importra szorult, most nagy mennyiséget exportál a szolnoki üzem. A Megyei Gépjavító, a Tejüzem s az újonnan létesült helyi ipari vállalatok serege mostmár valóban és elvitathatatlanui iparvárossá tette Szolnokot. Mindezt, országépílő munkánk diadalát is ünnepeljük most. Az új termelőszövetkezet első lépései Még nfocs egészein másfél hó« napja, hogy a kengyeli dolgozó parasztok többsége elhatározta, felhagy az egyéni gazdálkodással és termelőszövetkezetbe tömörül Július első napjaiban tizennégy dolgozó panaszt megalakította a Rákosi Csillaga Termelőszövetkezetet. Azóta Kengyel termelőszövetkezeti község lett. A földterület 74,3 százaléka tartozik a mezőgazdaság szocialista szektorához. Az egyénileg dolgozó parasztok több mint 70 százaléka pedig termelőszövetkezetekbe lépett Azóta is naponta háromnégy dolgozó paraszt jelentkezik a Rákosi Csillaga, Vörös Hajnal, vagya Sallad TSZ vezetőségénél és kéri felvételét, A másfél hónappal ezelőtt még tizennégy tagú Rákosi Csillaga Termelőszövetkezetnek pedig már hatvanegy tagja van, akik 262 kát hold földön gazdálkodnak. Legnagyobb részük jelenleg is dolgozik. A galbcnabetakarítást már befejezték s most az új gazdasági évre készülnek. Államunk nagy segítséget ad az új tsz tagjainak közös gazdaságuk jó megalapozásához. A Rákosi Csillaga TSZ-berí is legfontosabb teendő most, hogy a közös állatállomány télire megfelelő helyre kerüljön. A szövetkezet gyáros! központjában már épül az 50 férőhelyes tehénistálló. A tsz tagjai örömmel segítenek az építómunkásoknak az Istálló falainak felrakásában, Képünkön Nádudvari Lajos, Ködrnön Imre tsz vezetőségi tagok az építőmunkásokkal beszélgetnek, JtL i n (I e tv h a i a L ő m Népünk a kultúra birtokosa lett CSÖMÖR ANTALNE, jásztelki dolgozd parasztasszony szorgalmas látogatója a 780 kötetes községi könyvtárnak. A szépirodalmi mOvek mellett szívesen olvas mezőgazdasági szakirodalmat Is. A munho tette az embert emberré. A munka, aminek végrehajtásához gondolkoznia kellett, ami által cselekedetei nem voltak már ösztönösek, hanem céltudatosak. S a kettő: a tudat és a munka, illetve a tudás és a munka, mindig visszahatott egymásra. Miközben hatalmas házakat alkotott az ember, keze és szelleme segítségével, élvezte,. hogy barlang helyett házban lakik. Az évezredek az ember alkotóerejét megtízszerezték. De az alkotásokat az évezredek alatt elsősorban azok élvezték, akiknek munkája nem volt bennük. S éppen ez volt az, ami — ahogy nőtt a dolgozó ember műveltsége, látóköre — végül a fejlődés, a haladás gátjává vált, A felszabadulás után aztán minden megváltozott. Az ország vezetője, a munkásosztály, birtokába vette a kultúrát is, hogy mint az ország minden javát, ezt is megossza hű szövetségesével, a dolgozó parasztsággal. így kapott pl. több, mint 100 községünk falust könyvtárat. A kis Abádszaiók is így kapott a 7 tanteremhez még 15-öt. S így történt az is, hogy míg azelőtt 20 esztendőre visszamenőleg egyetlen dolgozó paraszt fia sem ment innen főiskolába és középiskolába, addig ma 114 középiskolása van a községinek — s legtöbbjük kollégiumban tanul. Népünk történelmébe először, a kultúra birtokosa lett, annak, aminek ő igazi alkotója. HEGEDŰS LÁSZLÓ tizenkét éves volt amikor már kenyérkeresetről kellett gondoskodnia. Apját baleset érte, fiatalon meghalt. Tizenegy gyermeknek sok kellett. Ahogy a kenyér fogyott, úgy lettek ők is kevesebben, Tizenegy közül ketten nőttek fel. Éveken át dolgozott a Papírgyárban s négy évig az üzem párttitkára volt. Ez *év tavaszán pedig falura kérte magát. Jelenleg a tiszasasi községi pártbizottság titkára. KAR LÁSZLÓ, a Szolnoki Cukorgyár vezetője, államunk segítségével lett egyszerű munkásból igazgató. 1923-ban a Petöházi Cukorgyárban volt segédmunkás, A felszabadulás után képezte magát, bérelszámoló vezető lett. 1949- ben a Sarkadi Cukorgyár pártszervezetének vezetését bízták rá. Időközben elvégezte a Vörös Akadémiát. 1953 óta a Szolnoki Cukorgyár irányítója. Az ő példája is bizonyítja: munkásosztályunkban megvan a képesség a vezetésre. A munkásosztály legi A munkásosztály néhány esztendő leforgása alatt megszüntette iparunk elmaradottságát, hazánk gazdasági kiszolgáltatottságát. Megváltoztatta gazdaságföldrajzi térképét is s komoly ipari bázisokat létesített ott, ahol a múltban a legelszántabb képviselőjelöltek, legvadabb városatyák sem mertek mást Ígérni, mint egy-egy bekötő-utat — néhány hónapos inségmunkát Ilyen volt megyénk több, mint 30 000 lelket számláló városa, Jászberény. öt évvel ezelőtt nem volt itt más, mint a néhány emberrel dolgozó téglavető s a járásban imitt-amott egy-egy motoromalom, vagy daráló. Azóta megnőtt Jászberény lakosságának száma s két, országos viszonylatban is jelentős nagyüzem dolgozik: mind a keltő vasipari gyár. Az Aprítógépgyár termékei, modem kőtörőgépei hírnevet szereztek Keleten s keresett cikkek Nyugaton, Délen is. A Fémnyomóból ezrével indulnak útnak naponta a „Lehel-kürtös” védjegyű aluminiumedények, háztartási eszközök, kannák. Alkotmányunk hatodik évfordulóját több, mint kétezer új ipari munkás ünnepli itt. Jászberény új ipari város lett s elmondhatjuk, — a megye székhelye Szolnok is — Alkotmányunk születésétől számíthatja iparosodó-IPAROSODÓ MEGYÉNK
