Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-20 / 196. szám

/ £i$m wkv.ÜMi zott azelőtt Is. Azóta a város képé­hez tartozik a Cellulózegyár cik­­lontomya, ahol egy, a második öt­éves tért ben létesítendő szalma­­cellulóze kombinát technológiáját kísérletezik eredménnyel. A Vegyi­művek az ország legnagyobb kén­­savgyára, pedig még csak egy gyár van készen ezen a helyen. Meg­indulása előtt Magyarország kén­sav importra szorult, most nagy mennyiséget exportál a szolnoki üzem. A Megyei Gépjavító, a Tej­üzem s az újonnan létesült helyi ipari vállalatok serege mostmár valóban és elvitathatatlanui ipar­várossá tette Szolnokot. Mindezt, országépílő munkánk diadalát is ünnepeljük most. Az új termelőszövetkezet első lépései Még nfocs egészein másfél hó« napja, hogy a kengyeli dolgozó parasztok többsége elhatározta, felhagy az egyéni gazdálkodással és termelőszövetkezetbe tömörül Július első napjaiban tizennégy dolgozó panaszt megalakította a Rákosi Csillaga Termelőszövet­kezetet. Azóta Kengyel termelő­szövetkezeti község lett. A föld­terület 74,3 százaléka tartozik a mezőgazdaság szocialista szekto­rához. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok több mint 70 százaléka pedig termelőszövetkezetekbe lé­pett Azóta is naponta három­négy dolgozó paraszt jelentkezik a Rákosi Csillaga, Vörös Hajnal, vagya Sallad TSZ vezetőségénél és kéri felvételét, A másfél hónappal ezelőtt még tizennégy tagú Rákosi Csillaga Termelőszövetkezetnek pedig már hatvanegy tagja van, akik 262 kát hold földön gazdálkod­nak. Legnagyobb részük jelenleg is dolgozik. A galbcnabetakarí­­tást már befejezték s most az új gazdasági évre készülnek. Álla­munk nagy segítséget ad az új tsz tagjainak közös gazdaságuk jó megalapozásához. A Rákosi Csillaga TSZ-berí is legfontosabb teendő most, hogy a közös ál­latállomány télire megfelelő helyre kerüljön. A szövetkezet gyáros! központjában már épül az 50 férőhelyes tehénistálló. A tsz tagjai örömmel segítenek az építómunkásoknak az Istálló fa­lainak felrakásában, Képünkön Nádudvari Lajos, Ködrnön Imre tsz vezetőségi ta­gok az építőmunkásokkal beszél­getnek, JtL i n (I e tv h a i a L ő m Népünk a kultúra birtokosa lett CSÖMÖR ANTALNE, jásztelki dolgozd parasztasszony szorgalmas látogatója a 780 kötetes községi könyvtárnak. A szépirodalmi mOvek mellett szívesen olvas mezőgazdasági szakirodalmat Is. A munho tette az embert em­berré. A munka, aminek végrehaj­tásához gondolkoznia kellett, ami által cselekedetei nem voltak már ösztönösek, hanem céltudatosak. S a kettő: a tudat és a munka, illet­ve a tudás és a munka, mindig visszahatott egymásra. Miközben hatalmas házakat alkotott az em­ber, keze és szelleme segítségével, élvezte,. hogy barlang helyett ház­ban lakik. Az évezredek az ember alkotóerejét megtízszerezték. De az alkotásokat az évezredek alatt el­sősorban azok élvezték, akiknek munkája nem volt bennük. S ép­pen ez volt az, ami — ahogy nőtt a dolgozó ember műveltsége, látó­köre — végül a fejlődés, a haladás gátjává vált, A felszabadulás után aztán min­den megváltozott. Az ország veze­tője, a munkásosztály, birtokába vette a kultúrát is, hogy mint az ország minden javát, ezt is meg­ossza hű szövetségesével, a dol­gozó parasztsággal. így kapott pl. több, mint 100 községünk falust könyvtárat. A kis Abádszaiók is így kapott a 7 tanteremhez még 15-öt. S így történt az is, hogy míg azelőtt 20 esztendőre visszamenő­leg egyetlen dolgozó paraszt fia sem ment innen főiskolába és kö­zépiskolába, addig ma 114 közép­iskolása van a községinek — s leg­többjük kollégiumban tanul. Népünk történelmébe először, a kultúra birtokosa lett, annak, ami­nek ő igazi alkotója. HEGEDŰS LÁSZ­LÓ tizenkét éves volt amikor már kenyérkeresetről kellett gondoskod­nia. Apját baleset érte, fiatalon meg­halt. Tizenegy gyer­meknek sok kel­lett. Ahogy a ke­nyér fogyott, úgy lettek ők is keve­sebben, Tizenegy közül ketten nőttek fel. Éveken át dolgo­zott a Papírgyár­ban s négy évig az üzem párttitkára volt. Ez *év tava­szán pedig falura kérte magát. Jelen­leg a tiszasasi köz­ségi pártbizottság titkára. KAR LÁSZLÓ, a Szolnoki Cukor­gyár vezetője, álla­munk segítségével lett egyszerű mun­kásból igazgató. 1923-ban a Petöhá­­zi Cukorgyárban volt segédmunkás, A felszabadulás után képezte ma­gát, bérelszámo­ló vezető lett. 1949- ben a Sarkadi Cu­korgyár pártszer­vezetének vezetését bízták rá. Időköz­ben elvégezte a Vörös Akadémiát. 1953 óta a Szolnoki Cukorgyár irányí­tója. Az ő példája is bizonyítja: mun­kásosztályunkban megvan a képesség a vezetésre. A munkásosztály leg­i A munkásosztály néhány eszten­dő leforgása alatt megszüntette iparunk elmaradottságát, hazánk gazdasági kiszolgáltatottságát. Meg­változtatta gazdaságföldrajzi térké­pét is s komoly ipari bázisokat lé­tesített ott, ahol a múltban a legel­szántabb képviselőjelöltek, legva­dabb városatyák sem mertek mást Ígérni, mint egy-egy bekötő-utat — néhány hónapos inségmunkát Ilyen volt megyénk több, mint 30 000 lelket számláló városa, Jász­berény. öt évvel ezelőtt nem volt itt más, mint a néhány emberrel dolgozó téglavető s a járásban imitt-amott egy-egy motoromalom, vagy daráló. Azóta megnőtt Jász­berény lakosságának száma s két, országos viszonylatban is jelentős nagyüzem dolgozik: mind a keltő vasipari gyár. Az Aprítógépgyár termékei, modem kőtörőgépei hír­nevet szereztek Keleten s keresett cikkek Nyugaton, Délen is. A Fém­nyomóból ezrével indulnak útnak naponta a „Lehel-kürtös” védjegyű aluminiumedények, háztartási esz­közök, kannák. Alkotmányunk hatodik évfordu­lóját több, mint kétezer új ipari munkás ünnepli itt. Jászberény új ipari város lett s elmondhatjuk, — a megye székhe­lye Szolnok is — Alkotmányunk születésétől számíthatja iparosodó-IPAROSODÓ MEGYÉNK

Next

/
Thumbnails
Contents