Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-20 / 196. szám

Smíiwkmegtjd

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI IT A N’AGS ; L AB J A

VII. évfolyam' 196. szám » Ara SO fillér 1955. augusztus 20., szombat

l

Lapxáríahor jelentik t

A pusztamonostori dolgozó parasztok döntő többsége a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. Augusztus 20-ra az egyéni gazdák több mint 70 százaléka szövetkezetekbe tömörült, s Pusztamonostor termelőszövetkezeti község lett.

Szolnok város termelőszövetkezetei és egyéni gazdái teljesítették kenyér- és takarmánygabona begyűjtési kötelezettségüket, kiegyenlítették a szabad értékesítési tervet, s elnyerték a szabad piacot.

J

ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN

J j nnepel megyénk dolgozó népe, Hetedszer ünnepli az Akotmány napját. Szabadságunk, függetlenségünk, szocialista építőmunkánk alaptörvénye megalkotásának, törvénybeiktatásának örömünnepét. A felszabadulás előtti jogfosztottságból kiemelkedő népünk történelmének legdöntőbb eredményét így rögzíti Alkotmányunk: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.”

Az országgyűlésben, megyei, járási, városi és községi tanácsokban a nép által saját soraiból választott képviselők és tanácstagok gyakorolják a nép államhatalmát. Azok. akiknek a horthy-Magyarországon választójoguk sem volt, akiket mindenből kirekesztettek, akiknek a múltban csupán az éhezéshez volt joguk.

A munkásosztály, a dolgozó parasztság legjobbjait, a legkiválóbb értelmiségi dolgozókat választotta megyénk lakossága a helyi tanácsokba. A választók bizalommal fordulnak ügyes-bajos dolgaikban küldötteikhez. A tanács a nép számára nem hivatalt, igazgatási szervet jelent csupán, hanem benne látja hatalma megtestesülését, megbecsüli, mert az ő érdekeit képviseli,

Tanácstagjaink élenjárnak a munkában, az állampolgári kötelezettségek teljesítésében. Lakóhelyükön, választókerületükben a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével előmozdítják az állami feladatok megvalósítását. Ezen feladatok megvalósításába bevonják választóikat is.

Alkotmányunk 3. §-a kimondja:

** „A Magyar Népköttársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen .,. ”

Országunkat a Szovjetunió szabadította fel. Négyszáz éven át harcolt népünk az idegen elnyomás ellen. Ez a harc időnként sikeres volt, de tartós eredményt nem hozott. Az a tény, hogy a Szovjetunió szabadított fed bennünket, nemcsak azt jelenti, hogy elűzte országunkból a német fasisztákat, hanem szétzúzta a nagytőkések, a földesurak államhatalmát, véget vetett a régi rend uralmának. Megteremtette a demokratikus fejlődés lehetőségét, önzetlen segítséget nyújtott országunk újjáépítéséhez, Támogatása, segítsége lehetővé tette, hogy munkásosztályunk, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a régi rend védelmezői elleni állandó harcban hatalomra jutott, megkezdte országunkban a szocializmus építését,

A „hárommillió koldús”, a magyar föld jogos birtokosa hozzájutott történelmi örökségéhez. Pártunk jelszavát: „Azé a föld, aki megműveli”, valóra váltottuk. Győzelmünk záloga pártunknak az a helyes politikája volt, amely létrehozta, s mind szorosabbá fűzte a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd, ma már megbonthatatlan szövetségét. Ez a szövetség, amely a felszabadulás után, a szabadság légkörében alkotó, nemzetépítő erővé vált, népi demokráciánk alapkövét képezi. A párt minden erejével védte ezt a szövetséget azokkal szemben, akik megbontására törekedtek. Szervezett, erős munkásosztályunkra támaszkodva, adta ki és valósította meg a jelszót, hogy: „Földet vissza, nem adunk!” s a munkásosztály adta gépek segítségével irányította parasztságunkat az egyedüli biztos jövőt Ígérő, nagyüzemi gazdálkodás felé. földhözjuttatott parasztságunk, pártunk és munkásosztályunk hathatós támogatásával megvetette lábát a kiosztott földeken. Megalakultak az első termelőszövetkezetek, A legelsők között alakult meg a karcagi Szabadság Termelőszövetkezet,

A Ikotmányunk törvénybe ife^ tatta: „A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgaz-badulás előtt mindössze 32 óra volt, ma napi 400 óra szakrendelés van betegellátásra.

Felépült a korszerű napi 1200 betegforgalmat ellátó Rendelő Intézet Szolnokon. A községekben orvoslakások és kifogástalan orvosi rendelők épültek több helyen.

Gátat vetettünk a fertőző betegségek továbbterjedésének, a fertőző források felkutatásával. A TBC halálozás felére esett vissza. A természetes szaporodás a felszabadulás előtti 5,8 százalékról 12,3-re emelkedett. A legmagasabb színt ez, amelyet valaha is elértünk.

A kórházi ágyak száma ma több, mint négyszerese a felszabadulás, előttinek. Két tüdőbeteg gyógyintézet is működik 500 ággyal.

A Ikotmányunk törvényibe iktatás a óta nagy eredményeket értünk el a gazdasági építés terén is. Első ötéves tervünk nagy ipari létesítményeket valósított meg, Vegyiműveik, Aprítógépgyár, Szalmacellúlóze gyár. A megye helyi ipara is jelentősen fejlődött. A 20 budapesti üzem felhívásaihoz lelkesen csatlakozott ipari miunkássáigunk. Lendületes munkájuk nyomán Alkotmányunk tiszteletére indított munkaversenyben jelentős eredményeket érteti el. Az élüzem ünnepségek egész sora jelzi ezeket az eredményeket.

Ipari üzemeink patronáló mozgalmukkal nagy mértékben hozzájárultak mezőgazdasági termelő szövetkezeteink fejlődéséhez. Szoros kapcsolat alakult ki az ipari üzemeink dolgozói és termelőszövetkezeteink tagjai között. A munkásosztály hathatós támogatása a szövetkezetéknek nyújtott elvtársi segítség tovább szilárdította a munkásosztály én dolgozó parasztság testvéri szövetségét. Ma több üzem dolgozói keresik fel szövetkezeteinket, munkás-paraszt találkozót rendeznek. Ez tovább erősíti népi államiunk alapját. Közös erővel védték meg a földet a reakció támadásától, most közös erővel építik új társadalmi rendünket. A béke védelméért folytatott harcban is közös az út. A munkában, termelésiben elért eredményeikkel harcolnak.

Hogy ez a bare határos legyen,, tovább kell fokoznunk eredményeinket, olcsóbban többet kell termelnünk. Iparunkban nagyobb fokú gépesítéssel, az új technika megismerésével, bevezetésével, ú.i módszerek alkalmazásával, az újító mozgalom kiszélesítésével kell ezt elérnünk. Különösen helyi iparunk technikai sz'nv:n.ala alacsony,

— Nem sikerült a terv teljesítésével együtt a termelési költségek megfelelő csökkentését elérni. Solle a hiba az irányító munkában, több veszteséges válalat van. Ezeket a veszteségeket meg kell szüntetni, a tanácsok irányító munkáját meg kel javítani.

Mezőgazdaságunkban a eséplés gyors befejezésével, jó talajelőkészítéssel, a trágyázás maradéktalan végrehajtásával, korai vetéssel már most megteremthetjük a jövő évi magasabb termés lehetőségét.

TermeJőszövetkezeteinknél a vetésforgó terv betartásával biztosítjuk, hogy a jövő évi kalászosok megfelelő előveitemény után kerüljenek földbe. Minél kisebb területen vessünk kalászost kalászos után,

A mi gazdasági sikereink is részét képezik a békethanc nemzetközi méretekben elért eredményeinek. Mi ebben a harcban helytállónk és felsorakozunk a többi békeszerető nép mellé. Társadalmunk két nagy osztálya a munkásosztály és a dolgozó parasztság közös erőfeszítéssel építi a magyar nép t szebb jövőjét.

É1 letre kel az Alkotmány be-Lj tűje: „A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésévek”Irta: ZSEMLYE FERENC, a Megyei Tanács Végrehajtóblzottságának elnökhelyettese

dasdgi gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.”

Munkásosztályunk az eltelt 10 esztendő alatt számtalan tanujelét adta annak, hogy minden erejével ott áll szövetségese, a dolgozó parasztság mellett. Egymásután küldte a faluba a nehéz mezőgazdasági munkát megkönnyítő gépeket, a föld terméshozamát növelő anyagokat. A párt elküldte hozzánk, kiküldte a mezőgazdaságba legjobb erőit, hogy segítségükkel meggyorsuljon parasztságunk felemelkedése, hogy mind inkább tért hódítson a szocializmus a mezőgazdaságban is.

Ma megyénk területének több mint felén szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik, melynek kétharmada szövetkezeti gazdaság. Huszonkilenc gépállomás biztosítja szövetkezeteink számára, hogy a nagyüzemi gazdálkodás minden feltétele biztosítva legyen. Több, mint ezer traktor, a munkagépek ezrei, kombájnok állnak termelőszövetkezeteink rendelkezésére. Szebb lett az élet, könnyebb a munka. A nehéz fizikai munkát gépesítettük; Termelőszövetkezeti parasztságunk megkedvelte a gépet. Azok a gépek is, melyektől tavaly még idegenkedtek a kombájnok 99,9 százalékra teljesítették aratási tervüket, bebizonyították fölényüket a régebbi technika, az aratógépek felett. Minden más aratási módnál kevesebb szemveszteséggel, kevesebb fizikai munkával, gyorsabban takarították be a terményeket.

Pártunk és kormányunk feladatul tűzte szövetkezeteink elé, hogy ebbén az évben érjék el, illetve haladják túl az egyéni parasztgazdaságok termelési eredményeit, a termelőszövetkezetek tagjainak jövedelme érje el a módos középparasztok jövedelmét. Termelőszövetkezeteink — mondhatjuk — kivétel nélkül több gabonát takarítottak be holdanként, mint az egyéni paraszt gazdaságok;

A még betakarítatlan termények, kukorica, cukorrépa várható terméseredményei szemmel láthatóan nagyobbak, mint a környező egyéni gazdaságok várható terméseredményei. Az új módszereket egyre inkább megkedvelik és alkalmazzák termelőszövetkezeteink, mert tagjaik számára több Jövedelmet hoz;

Jövedelmük ezévben eléri, sőt meghaladja az átlagos középparaszti jövedelmet;

T) olgozó parasztságunk látja a ^ szövetkezetek eredményeit; Naponta újabb és újabb családok választják a felemelkedés útját. Ebben az évben több mint 0000 család 22 000 kát. hold földdel lépett be a megye termelőszövetkezeteibe, 40 új termelőszövetkezet alakult. Négy tsz város és 9 tsz község hirdeti megyénkben az új diadalát, a maradi nézetek felszámolását.

Államunk segítségét, kötelezettségeik gyom és maradéktalan teljesítésével hálálják meg termelőszövetkezeteink. Kenyérgabona beadási kötelezettségeiket augusztus 15-ig maradéktalanul teljesítették. Beadási kötelezettségükön felül többszáz vagon gabonát adtak el az államnak szabadfelvásárlási áron. Jó árat, kedvezményes áru korpa juttatást, ezenkívül mélyszántásnál, vagy műtrágya vásárlásnál minden szabadáron átadott mázsa gabona után 35 forint árengedményt kapnak az államtól;

Ezt a kedvezményt egyénileg dölgoz,ó parasztságunk számára is biztosítja államunk. Most rajtuk a sor, hogy beadási kötelezettségeik maradéktalan teljesítésével zárkózzanak fel termelőszövetkezeteink mellé, hogy az Alkotmányunk tiszteletére indított gabonabeadási versenyben Szolnok megye az első helyet kivívhassa magának.

A szokatlanul esős időjárás ellenére is a eséplést most már rövid időn belül befejezzük. Sok község már befejezte a eséplést, de vannak még késlekedők, amelyek nem tettek eleget az állam iránt fennálló kötelezettségüknek. Nem teljesítették a beadást. A kulákok igyekeznek megkörnyékezni egyes dolgozó parasztokat, hogy segítségükkel vonják el gabonájukat a beadás elől. Határozottan lépjenek fel az ilyen kísérletezések ellen és ne essenek áldozatául a kulákok alattomos aknamunkájának. Ne késlekedjünk, mert a beadás gyors teljesítése úgy dolgozó parasztságunk, mint államunk javát szolgálja;

A Ikotmányunk kimondja: „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.”

Megszűnt az írástudatlanság a falun. Egyre több lesz azoknak a parasztfiataloknak a száma, akik az általános iskola VIII; osztályának elvégzése után közép-, majd főiskolát végeznek. Az elmúlt tanévben a főiskolákon tanuló diákok több mint fele munkás és paraszt szülők gyermeke volt. Több, mint 60 féle különböző típusú szakosított középiskola, technikum áll a tanulóifjúság rendelkezésére. A felszabadulás előtt arra gondolni sem lehetett, hogy a munkás és paraszt szülők gyermeke, egyes kivételektől eltekintve, eljusson a főiskola befejezéséig;

A rádió is elviszi már a művelődést a faluba. Megyénkben két újonnan alakult község kivételével ma már minden községben van villany. Utak, járdák és kútak építésével az élet apró szükségleteinek fokozottabb kielégítésével a régi különbség a falu és város között egyre jobban eltűnik.

A férfi és a nő egyenlő jogokat élvez. Alkotmányunk megállapítja: „A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafel tételeinknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, a terhesség esetére a nőknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya és gyermekvédelmi intézmények rendszere."

A felszabadulás előtt a megye területén csupán két bölcsőde volt 18 férőhellyel. Ma a dolgozó anyák megsegítésére 61 bölcsőde működik 1400 férőhellyel. 53 egészségvédelmi gondozási kör 78 védőnővel végzi a megye minden lakott területén az anya- és csecsemővédelmi munkát. A megyében 1954-ben 158 000 családlátogatást végeztek. Ez a szám kb. fele annak, mint amennyit 1938-ban a védőnők az egész országban végeztek.

A felszabadulás előtt az anya- és csecsemővédelem a Zöldkereszt keretében csak az egyszerű és kevésbé költséges feladatokat látta el. Ma 17 szülőotthon, 4 kórházi szülészeti osztály áll rendelkezésre és a szülések 72 százaléka az elmúlt évben szülőotthonban történt, gondos orvosi kezelés és felügyelet mellett.

Az áj.Jam anyasági segélyt és 400 forint értékű csecsemőkelerigyeutalványt biztosít a szülő nők részére. A szociális gondoskodás állandóan növekszik. A kifizetett anyasági segélyek összege 1954-ben 50 százalékkal magasabb volt, mint 1952-ben.

Nagymértékben csökkent a csecsemőhalandóság. Az 1940-es színvonal felénél kevesebb lett.

A Magyar Népköztársaság védi ” 'a dolgozók'egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén.”

1938-ban a megyében, 30 000 volt a biztosítottak száma. Kormányzatunk évről-évre fokozatosan terjesztette ki a társadalombiztosítást olyan rétegekre, melyek a tőkés rendszerben ezt soha nem remélhették volna. A mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai is élvezik a társadalom-biztosítás előnyeit; Ma az 1938. évinek több, mint háromszorosára emelkedett a biztosítottak száma; A Rendelő Intézetben végzett szakorvosi rendelés a felsza-