Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

■1955 augusztus: 18

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

Jtll is elmtqqünk

az Orszáqos /He&úqazdasáqi 3Clálistásra

Szeptember 3-án ismét megnyitja kapuit a Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, a magyar mezőgazdaság nagy seregszemléje. Szolnok megyében az elmúlt évben is többezren nézték meg a kiállítást. A megye dolgozó parasztjai most is ké-VARGA JANOS, a jászaisószentgyörgyj Petőfi TSZ elnökhclyel(ese.

Az elmúlt évben is fennjártam a mezőgazdasági kiállításon. Amit ott láttam, felülmúlta minden képzeletemet. A kiállítás anyag Vból rengeteget tanultam és számomra ez volt a legfontosabb. Itthon, közös gazdaságunkban sok helyei módszert felhasználtunk a látottakból.

A kiállításon győződtem me' mégink'áöb a gépesítés hasznáról arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás el sem képzelhető gépek nélkül. Éppen ezért az idei gazdaság: évben mér okosabbak voltunk E őttünk volt az élenjáró közös gazdaságok példája, amelyek eredményeiket szintén a gépesítésnek köszönhetik;

Minden évben elég sók baj voll a széna betakarításával. Ezévben gyorsan és jó minőségben takarítottuk be ezt a fontos takarmánynövényt, mert a kaszálást, gépekkel végeztük.

Gazdag termést Ígérnek a kapásnövényeink is. Nam csoda, mert a kukoricát és a napraforgót szintén gépekkel gyomtalanitotf.uk. A kenyérgabona nagyrészét pedig kombájnokkal takarítottuk be. Rengeteget tanultam a kiállításon s ép pen ezért ez évben is felmegyek Budapestre. Nemcsak én, hanem még jóné-hány tagtársam is készül

b Viállí+óe moof ®il*vimifÁcAr*o

Nekünk gazdagon fizet az idei esztendő. Kukoricánk, cukorrépáink bő termést Ígér. Gabonából is szépein jutott mind anyuinknak. Idei ibúzajárandóségem egyrészét,

II Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlóval tüntette ki az első félévben legjobb eredményi elért üzemeket

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi határozata, a felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére megindult munkaverseny, a húsz budapesti üzemnek az éves tervek sikeres befejezésére irányuló kezdeményezése eredményeiként az ipar túlteljesítette 1955. első félévi termelési és termelékenységi tervét, csökkent a termékek önköltsége. A kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére a mezőgazdaság fokozott munkával az előző évinél jelentősen nagyabb termést takarít be.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége elismerését és köszönetét fejezi ki mindazoknak a munkásoknak, műszaki-gazdasági vezetőknek és mozgalmi aktivistáknak, akik az eredmények eléréséhez áldozatos munkájukkal hozzájárultak. Felhívta őket, hogy a jövőben is minden

erejükkel és tudásukkal, javaslataikkal segítsék további fejlődésünket, technikai színvonalunk állandó emelését, az éves terv maradéktalan teljesítését, illetve túlteljesítését s ezzel mindamnyiunk közös célját, a szocializmus építését. Széles körben alkalmazzák az élenjárók munkamódszereit, újításait, használják fel maximálisan a helyi lehetőségeket, a belső erőforrásokat. készítsék elő megfelelően második ötéves tervünk indulását.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége az illetékes miniszterek éis a szakszervezetek elnökségeinek javaslatai alapján az 1055. I. félévben végzett eredményes munkáért vörös vándorzászlóval, díszoklevéllel és pénzjutalommal tüntette ki Szolnok megyében a Szolnoki Fűtőházat.

A jászberényi „Déryné Szilt játszó Együttesu egyévi munkájáról

'Síül dáMéúiC

ZTat éve, 1049. augusztus 20-án Szolnokon egy Kassai-úti kis házban nagy gondokkal járt-kelt Bállá Jánosné. Két lányáért — Margitért és Veronikáért — aggódott, akiknek húszadikára volt kitűzve az esküvőjük. Akkor is szombatra esett az ünnep.

— Olyan fiatalok, várhattak volna még — mondotta. — Úgyis sokat kell még küzdeniük az élettel. Jobb lenne, ha megvárnák, míg meglesz a bútoruk, a stafirungjuk. Hiszen oly nehéz így semmi nélkül.

Ezek hallatára négy ifjú szív dobbant össze, a két lányé, aztán a Szekeres Lacié, meg a Kántor Mihályé. Ö előttük is ott volt a kérdés, hogy lesz, mint lesz? De szerették egymást, s ezt fontosabbnak tartották minden kelengyénél. Ifjú, legyőzhetetlen erőt éreztek magukban. Ki tudná hát őket megakadályozni abban, hogy családot alapítsanak, új fészket építsenek maguknak.

U lőször a „fiatalabb" házaspár került el otthonról. Ami stafirungot gyűjtöttek eddig a lányoknak, azt Vera kapta, mert Margit otthon maradt. Mégis hamarabb kerül a szülői háznál egy-egy főzőedény, amiben a szerény ebédet elkészítse, mosóteknő, vagy egyéb, ámi nagyon szükséges. Aki új helyre megy, annak jobban kell.

Az „idősebb“ pár, Szekeresék is összeszámolták pénzüket, házasságuk második napján. Tíz forint néhány fillér volt összesen. Ezzel indultak életútjukra.

Volt azonban egy kedves útdtáreuk, amely velük egy napon indult. Az Alkotmány. S ebben mintha eppen az ő bátorításukra írták volna le: „A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét."

Kántor elvtárs, a „fiatalabb“ férj ezután még szorgalmasabban dolgozott. Kitartó, becsületes munkájának megvan az eredménye. Először is az, hogy a Jármű javító kétszeres sztahanovistája. Van úgy, hogy megkeresi az 1800 forintot is havonta. így telt már a rendes megélhetés mellett arra is, hogy építkezzenek, bútort vegyenek.

A Szekeres házaspár élete mozgalmasabb volt. A fiatal férj 1949- ben egy mezőihegyesi építkezésen dolgozott. Mint ifjú kommunistát küldte ide a párt. Helytállt, a keresetét is megbecsülte. Ekkor tudott életében először szép ruhákat venni magának.

I?éléves házasok voltak, ami-1 kor — mint Szekeres elvtárs nevezi — az első fordulópont adódott a család életébén. Hathetes

pártiiskolára hívták. Szívesen ment, mert a párt iránti, a munkások képviselői iránti szeretetét már gyermek szívében elhintette édesapja és az idősebb elvtánsak.

Az iskola után pártfunkcionárius lett. Az első önálló pártmunkát Kunszentmártoniban végezte. Majd két éven át volt vezetője a törökszentmiklósi egyhónapos pártiskolának.

S felesége, Margó? Mindig hű élettársa, segítője volt férjének. Legboldogabban 1952 május elsejéről beszél, amikor egy egészséges, gyönyörű kislánynak adott életet. Érte dolgozik, s róla, Editről beszél le g s zívesebben.

A fényképek közül a legtöbb

Editről készült, s azok vannak a dobozban legfelül. S még valami. Néhány régi Szolnokmegyei Néplap amely arról tanúskodik, hogy Szekeres László cukorgyári géplakatos az első sztálini műszakban 396 százalékot teljesített.

S a bútor, amiért annakidején Bállá néni aggódott? Megvan. A hat év alatt 14—16 ezer forintot költöttek a szoba és a konyha berendezésére, a lakás szépítésére.

M őst új fordulóponthoz érkezett a család. Szekeres elvtárs egyéves pártfőiskolára megy szeptemberben, hogy utána még jobban, még eredményesebben dolgozhasson osztályáért, népünkért, kislánya jövőjéért.

A jászberényi „Déryné Színjátszó Együttes” alig egy éves múltra tekinthet vissza. Ha lemérjük az elmúlt egy év munkáját, megállapíthatjuk, hogy a járási kultúrotthon színjátszói — nagyobbrészt

lelkes fiatalok — igen szép eredményeket értek el.

Az első bemutatójuk Moliére: „Férjek iskolája” című háromfelvonásos vígjátéka volt. Ez a műsorválasztás már az induláskor azt bizonyította, hogy az együttes komoly művészi igényeket támaszt önmagával szemben. Voltak olyan hangok,

hogy a bemutatónak nem lesz sikere, mert hiszen a közönség operettet és nem klasszikus darabokat vár. Akik ilyen lebecsülően nyilatkoztak, azoknak nem lett igazuk, mert az első bemutató nagy sikert aratott.

A második komoly vállalkozása az együttesnek Jókai „Aranyember” című regénye színpadi változatának bemutatása volt. A bemutatót augusztus 7-én tartották kirobbanó sikerrel, annak ellenére, hogy a kezdetleges színpadtechnika miatt az egyes képek átrendezése hosszadalmas

volt. Ezeket a zökkenőket azonban pótolták a kiváló színészi alakítások. Külön ki kell emelni Szívós Józsefet, aki Tímár Mihály szerepét játszotta, de a többi szereplőt is: Bakó Editet, Bothó Sándort Pesti Rozáliát, Sas Andrást és Turcsányi Zoltánt, alakításaikért forró tapssal jutalmazta a közönség.

A „Déryné Színjátszó Együttes” az „Aranyember” színpadi változatát a járás községeiben is igen nagy sikerrel mutatta be.

VARGA IMRE Jászberény

A Tiszabura— menetrendje

A MAHART értesíti az utazó közönséget, hogy a szolnoki Vidám Vásár alkalmából augusztus 19—20—21-én a Tiszabura—Szolnok-i hajójárat a következőképpen közlekedik:

Augusztus 19-én, pénteken a hajó kivételesen a vasárnapokon érvényes menetrend szerint közlekedik.

Augusztus 20—21-én a hajó Tiszaburáról kettő órakor indul és Tiszasüiy, Tiszaroff, Kőtelek és Tiszabö állomások érintésével hat órakor érkezik Szolnokra, Nagykörűről indul a hajó 8.30 órakor és Dóba, Öballa, Tiszapüspöki érintésével Szolnokra érkezik 10.25 órakor.-Szolnok-i hajójárat 20-án és 21-én

Augusztus 20—21-én a hajó Szolnokról Nagykörűre 15 órakor indul és Tiszapüspöki, Oballa, Dóba érintésével 17.25-kor érkezik. Szolnokról 19.30-kor indul ismét a hajó és az összes hajóállomások érintésével Tiszaburára érkezik 0.35 perckor.

A hajón csak a megjelölt napra kiadott, a tanácsoknál igényelt hajójeggyel lehet utazni. A közbeeső állomásokról való indulás idejéről ugyancsak a községi tanácsok adnak felvilágosítást. A Vidám Vásár alkalmából 50 százalékos menetkedvezményt nyújt a MAHART. (MTI).

Sándor elvtárssal beszélni. .

A papírlapon, amely az íróasztalon fekszik, 11 név szerepelt, azdké akik júliusban igazolatlanul hiányoztak. Tassi elvtárs névrőlnévre halad. Arcok, mozdulatok, mondatok villának fel benne, de van olyan név is, amely emlékezetében nem ölt alakot. Nagy üzem a Járműjavító, sok száz munkás dolgozik benne..s

A tizedik névnél hosszabban elgondolkozik. Bocsik Gyula ... Igen, az a fiatal jóképű gyerek. Rugókovács, most tölti a gyakorló-évét. Jó munkás, Tóth elvtárs, a VIII. osztály üzemi párttitkára is dicsérte. Vajon mi van vele?

Felveszd a telefonkagylót:

— Nyolc osztály? Uzemiroda? Itt Tassi szervező titkár a pártbizottságról. Kérem szóljanak Bocsik Gyulának, hogy az ebédidő alatt keressen fel. Igen, itt a pártbizottságon.

•

Szőke hajának egy rakoncátlan fürtje majdnem kék szemébe lóg, amely nyíltan világít kormos arcából, vonásai lágyak, könnyen mosolyog, ilyenkor elővillannak egészséges, fehér fogai.

Bocsilk Gyula rúgókovács, aki egy hónap múlva lesz 18 éves.

Tassi hellyel kínálja. —. Elfogódottain ül le.

— Miért akar elmenni tőlünk? — hajol előre a szervező titkár és kutatva néz a fiúra.

Azt, a hirtelen, váratlan kérdés meglepi. Hiszen erről a tervéről még nem beszélt senkivel sem. De azért nem kertel:

— Pestre akarok menni.

Tassi bólint, mintha helyeselné a dolgot:

— Én is sokat vándoroltam fiatal koromban, Mikor a mesterem-«

nél felszabadultam, azt mondta nekem: „Becsületesen dolgoztál, sohasem nézted az időt, se a vasárnapot. Segédre nincsen szükségem, de nem alkarlak az utcára tenni, napi 1 pengőért maradhatsz.“ És én egy darabig maradtam, aztán csak kevés volt a napi egy pengő és továbbálltam. Lakatos vagyok, a szakmában nem kaptam munkát. Építkezéshez mentem segédmunkásnak, aztán a Cukorgyárba idénymunkára, még a Téglagyárban is napszámoskodtam, egészen 39-ig, míg felvettek a MÁV-hoz. Kérdezze csak meg Kövesdi Jánost, aki most a Fűtőháznál mozdonyvezető, hogy is volt. Együtt csináltuk.

A szervező titkár elhallgat, nézi a fiút, aki szótlanul ül, aztán megkérdi:

— Pesten vannak a barátai?

—i Igen.

— Talán azokkal volt akkor is, amikor hétfőn igazolatlanul hiányzott?

Bocsik úgy érzi, hogy ez az erős szőke ember valami láthatatlan könyvet tart a kezében, abba le van írva minden az ő életéről, gondolatairól, tehát hiábavaló lenne minden tagadás.

—• Igen, szombaton felmentem, összejöttek a barátok, ismerősök, aztán ... Szóval kirúgtunk a hámból, egészen vasárnap éjfélig. Ezért nem jöttem hétfőn dolgozni.

— Persze a barátok — bólogat ismét szinte megértőén Tassi. Nekem is volt 15—16 éves karomban két jókcimám. Abban az időben faltuk a kalandos regényeket... Igazis, maga mit olvas most Bocsik elvtárs?

A fiú kissé szégyenlősen elmosolyodik;

— 203-as számú ügynököt, olyan füzetes regény.

— Hát mi is ilyesfélét olvastunk — folytatta Tassi — és elhatároztuk, hogy külföldre szökünk. Útközben Pesten töltöttünk egy napot. Nékem volt 1 pengő 16 fillérem, azon cigarettát vásároltunk...

Mosolycg, még a fejét is csóválja, Bocsiik meg előrehajol, szeme kíváncsian csillan.

Ilyenek voltunk — fűzi tovább a szervező titkár. — Cigarettánk volt, de ennivalónk nem. Éhesek voltunk. Az egyik barátom, Patai azt tanácsolta lopjunk kerékpárt. Én elleneztem, féltem. Aztán eljutottunk Balatcnföldvárig, onnét a csendőrök visízazavartak bennünket. Tudja mi lett aztán az én két barátomból? Az egyik az idegenlégióban van, a másik pedig, a Patai .., nos hát ő csakugyan betörő lett.

A fiú arcán megdöbbenés, most először nem néz Tassira.

— Aztán mivel tölti a szabad idejét? — kérdezi az idősebb.

Bocsik habozva felel:

— Mindenfélével.:, De leginkább szórakozni járok, néha moziba, de legtöbbször vendéglőbe.

— Hát sportolni szekott-e?

i— Bokszoltam, de már abba hagytam. Nagyon nehéz a munkám, esténként fáradt avgyok.

— Nagyszerű sport a boíkiszoíás! — lelkendezik Tassi. — Én is bunyós voltam. De miért hagyta abba? Fáradt? Ott van Nagy Jóska tűzikovács, annak se könnyebb a munkája, aztán mégis milyen jó ökölvívó. Igaz?

— Igaz — bólogat a fiú.

Tassi meg folytatta:

— Aztán nekem az a véleményem, hogy a kocsmázás sokkal

több erőt vesz el az embertől, mint a sport. Nem így van?

Csend. A másik nem válaszol.

— De nemcsak bokszolni lehet nálunk. A Tiszán csónakjaink vannak. Tud róla?

— Nem, nem szólt senki.

— És nem hívták a többi fiatalok, hogy tartson velük a közös sportban, szórakozásiban.

Bocsik a fejét rázza:

— Nem. Két hónappal ezelőtt beadtam a felvételi kérésemet a DISZ-be, azóta nem 6zóltak, a könyvet meg még nem kaptam meg.

Egy pillanatra elhallgat, sóhajt és nagyon mélyről mondja:

— így még nem beszélt velem senki, mint ahogy most Tassi elvtárs. Nagyon egyedül élek itt Szolnokon, ugyanis nem idevalósi vagyok. Nagyon örülnék, ha a többiekkel járhatnék sportolni, szórakozni.

Tassi egy kicsit krákog, aztán nagyon komolyan azt mondja:

— Vigyázzon az életére, Bocsik elvtárs. Az ember a jövőjét legkönnyebben fiatalkorában ronthatja el. Könnyelműsködik, a rossz barátok elzülleszthetik. Apróságokon szokott az ilyesmi kezdődni. Mondjuk van egy fiatal, a barátai elviszik mulatni, aztán hétfőn igazolatlanul hiányzik a munkából. Maga ne válassza ezt az utat. Jó szakmunkás, szeretni, becsülni fogják, maga előtt az élet, ha jól dolgozik, fegyelmezetten él.

*

Boesih elköszönt, Taissi ismét kezébe veszi a névsort, nézi. de a fiú, az iménti beszélgetés jár a fejében „Alapjában rendes gyerek, csak vigyázni kell rá, kézen kell fogni:" — gondolja.

Előveszi jegyzetfüzetét és felírja: Sándor elvtárs DISZ titkárral beszélni Bocsik Gyuláról.

Tólh Kornél.

13 mázsa búza-felesleget, az á lilámnak adtam el szabadpiaci áron. — rermelőszövetkezetünk tagjai közül sokan vették igénybe az állam: szafoadfelvésárlás lehetőségeit. Ebből is látni, hogy nem szenvedünk niányt gabonáiból, hiszen még feesleggel is rendelkezünk. Ezt elöljáróban azért mondtam el, meri dei eredményeink elérése szoros isszeíüggésben van a tavalyi mezőgazdasági kiállítással.

Több szaiktiársammal együtt én s megtekintettem azt. Rengeteget ;anultunik, sok olyan termelési nódszerrel ismerkedtünk meg, i.melyek felhasználásával már az dén gyarapiítottuk a közös va;yomt.

Az idei mezőgazdasági kiállítást él-tétien megnézem. Nemcsak én, ranem a tagok nagy többsége izintén fél akar utazni. Én csak ízt mondom, aki sok újat, érdekeset és nagyszerűt akar látni, az ne lajn-álja a fáradságot, hanem nézze n-eg a kiállítást. Ügy hallom, az dei seregszemle még nagyszerűbb esz, mint a tavalyi.

Örülök, hogy az idén is sor kerül a magyar mezőgazdaság eddigi eredményeinek bemutatására, a legjobbak nagy seregszemléjére. Tapasztalatból mondom, hogy ott ren-BALINT KALMAN úiszászi mintagazda, a mezőgazdasági állandó albizottság elnöke.

DORKOTA LAJOS, a tiszaföldvárj Lenin TSZ tagja.

szülődnek. Hogy milyen tanulságos és mennyire sokatérö valamennyi földművelő ember számára a kiállítás megtekintése, arról nyilatkozott néhány dolgozó paraszt.

geteget tanulnak a látogatók. Az elmúlt évben fennjártam a kiállításon. — Mondhatom, soha olyan nagy élményben nem volt részem, mint akkor. Az idén -is felmegyek.

— Engem különösen a jószágtenyésztés érdekel. Tavaly legtöbbet az istállók környékén időztem. Örömmel állapítottam meg. hogy megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdasága: kiváló minőségű fajáliatoikkal szerepeltek. Az elmúlt évben a nagy seregszemle egyik érdekessége volt az öt mázsás hízósertés. Én már ott beszéltem a sertés gazdájával és megszereztem a hízó egyik unokáját. Ez most 120 kilós lehet.

Világos, hogy az idén is alaposan körülnézek majd, nagyon sokat akarok tanulni. Az utazási költség nem sokba kerül, mért igénybe veszem az 50 százalékos vasúti kedvezményt. Már értesültem ártól, hogy a belépőjegyek megérkeztek, hamarosan szerzek is egyet, mert a mi községünkben is olyan nagy az érdeklődés, ha nem iparkodom a belépőjegy megszerzésével, félő, hogy nem marad.