Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-09 / 186. szám
» 1955 augusztus 9. SZOL NORME GY EJ NÉPLAP RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓJA (Folytatás a 2-ik oldalról.) amikor párttagok, sőt pártmunkások sem lépnek fel azonnal az ellenséges megnyilvánulássaá, a kulák vagy klerikális agitációval, az imperialisták álhírterjesztőivel szemben. Előfordul, hogy egyes kommunisták az üzemekben néhol a munkásosztály elmaradt, kevésbé öntudatos részeinek hatása alá kerülnek. Az ilyen jelenségeket fel kell számolni és mindenütt érvényre kell juttatni azt a bátor, harcos, példamutató, önfeláldozó szellemet, amelynek a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja annyi sikerüket köszönhették a múltban, s amely jövő eredményeinknek és győzelmeinknek is legbiztosabb záloga! (Nagy taps.) A szocializmus út ia az az út, amely biztosan győzelemhez vezet — Kedves elvtánsak! —i Az elkövetkezendő hónaitokban kell gondoskodnunk arról, hogy második ötéves tervünk, amely a jövő évben kezdődik, az eaévi eredmények alapján jól induljon. Ezért a párt-, az állami és gazdasági szerveknek minden erőt meg kell mozgatniok, az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére. Erre mozgósítanunk kell a majdnem kétmillió főt számláló szakszervezetek hatalmas tömegeit is, a DISZ áldozatkész lelkes fiataljait, a Hazafias Népfront fejlődő erőit, az MNDSZ-t és minden tömegszervezetet. —i E munkában mindenütt a kommunisták járjanak elől, tanúsítsanak mindenütt példamutató magatartást, fordítsanak .külön nagy figyelmet a DISZ-re, mely ez év júniusában tartotta meg harcos kongresszusát és most a varsói Világifjúsági Találkozón tesz tanúságot amellett, hogy hazájának hő szeretető egészségesen és szervesen összefonódik az emberi haladás, a proletáoiemzetköziség eszméivel. Pártunk márciusi határozatainak helyessége mutatkozik meg a DISZ fellendülésében és abban is, hogy a Hazafias Népfront megtalálta helyét a népi demokrácia rendszerében és erőit most gátlás nélkül állíthatja népünk szolgálatába. — Elvtársak! Csepel, a XXI. kerület pártunk régi fellegvára. Az volt 1918—19-ben, a felszabadulás utáni nehéz esztendőkben, az ma is, és meg vagyok győződve róla, hogy az marad a jövőben is. (Lelkes nagy taps.) Szocialista építésünk sikeres megoldása megköveteli, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész értelmiségünk egyemberként támogassa a párt politikáját. Ebben a támogatásban járjanak elől Csepel dolgozói és segítsenek maradéktalanul megvalósítani minden célkitűzésünket; — összefoglalva: a nemzetközi viszonyok megjavultak, hátraszorították a hidegháború, a militarizmus erőit, és tért hódit a béke a népek közötti kölcsönös megértés és együttműködés gondolata. Hazánk gazdasági és politikai fejlődése is újra felfelé ível. A mi feladatunk, hogy a béketábor hű tagjaként a proletárintemacionalizmus szellemében^ vállvetve a felszabadító Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársasággal, a többi népi demokráciáikkal folytassuk munkánkat a szocializmushoz vezető úton. Ezen az úton értük el eddigi eredményeinket és vívmányainkat és ez az az út, amely biztosan győzelemhez vezet. (Lelkes ütemes taps és felkiáltások: Éljen a párt), A beszámoló gyűlést Földes László, a Rákosi Mátyás Művek pártbizottságának első titkára zárta be. — Mi, csepeli dolgozók örülünk, hogy ez a beszéd Csepelen hangzott el — mondatta — a mi képviselnőktől, Rákosi elvtárstól. Ez a beszéd lelkesíteni fog bennünket a további munkára; Éves tervünk minden mutatójának határidőelőtti teljesítése és további cselekedeteink fogják bizonyítani pártunk, kormányunk iránti hűségünket; A gyűlés az internacionálé eléneklésével ért véget. (MTI) fl Csík-brigád 180-200 mázsa gabonát csépel naponta Á kőteOM közös szérűn Csík András cséplő munkacsapata dolgozik. Tagjai a gyakori eső ellenére is már többszéz dolgozó paraszt gabonáját elcsépeltek. Községi viszonylatiban a hét cséplőbrigád közül a munka megkezdése óta ők tartják az első helyet. Ennyit tudtunk a Csi'k-brigádról, mielőtt felkerestük őket. Éppen ebédeltek. Az ételt hozó asszonyok még vissza sem rakták kosaraikba az üres edényt, a gépkezelő már megindította a traktort s a brigád folytatta a munkát. Nem tartanak hosszú pihenőt. Igyekeznek, hogy továbbra is elsők maradjanak. Csík András mosolygós tekintete símogatólag röppent a gép körül szorgoskodó fiatalokra. A huszonkét tagú brigádból tizennyolc fiatal s itt. dolgozik Csőke Imre községi DISZ titkár is. A magas, vidám fiatalember kezdeményezte Sz ifi-munkacsapat megszervezését. A gabona betakarítása előtt a DISZ szervezetben határozták el a fiatalok, hogy ezévben egy géphez szerződnek le és csatlakoznak az ifjúsági cséplőmunkacsapaitok országos versenyéhez. Július 26-án láttak munkához; Azóta naponta 180—200 mázsa terményt csépelnek. Reggel 4 órakor már búg a gép, s este 9-ig is dolgoznak. Csík András hangjában a fiatalok iránti szeretet és elismerés csengett, amikor arról beszélt, hogy egyetértés és vidámság uralkodik ebben a kis közösségben. Bodor István, Lóczd Lajos, Földes László, Lovász Erzsi, Kelemen Anna, Birkás Erzsébet — és sorolhatnánk mind a tizennyolc fiatal nevét — példamutatóan helytállnak. Nindannyian tudják, mi a kötelességük. Ezt bizonyítja az eddig elcsépelt 15 vagon gabona. A közös szérűn gyorsabban halad a munka. Az asztag-sorok között lévő szeles úton azonban egy nap alatt többször is kell újabb csomó mellé állítani a gépet. Gyorsan elvégzik ezt is, hogy minél hevesebb ideig álljon a gép. Megeredt az eső. A fiatalok gyorsan ponyvát terítettek a gépre és a darabban lévő asztagra is. Aztán a szalmakazal tövéhez húzódva, folyt a beszélgetés. Elmondták, hogy az első héten sokszor géphiba miatt álltak. Ügy látták, hogy a beosztott gépkezelő nem rendelkezik kellő szaktudással és tapasztalattal. Ezért azt kérték a Szolnoki Gépállomás vezetőitől, hogy Bozsó Mátyás fiatal traktoristára bízzák a cséplőgép kezelését. Öt ismerik s tudják, hogy már évek óta minden nyáron csépel s nagy gyakorlatira tett szert. Kívánságukat teljesítették. Azóta nincs is panasz. Bozsó Mátyás érti a szakmáját, szereti, ápolja a gépet. Nem is volt azóta komolyabb hiba. Csak az eső okoz naponta többször is kényszerű pihenést. A Csik-brigád azonban nem tágít. Amint elhúzódik a zápor, újra felbúg a gép, folytatják a cséplést. A kényszerpihenőkben a vidám tréfa mellett komoly dolgokról is szó esik. A fiatalok tervezgetik, hogy a cséplés befejezésével merre induljanak kereset után. — Már vannak egy páran, akik megtalálták a helyes utat, amely felemelkedésükhöz vezet. Csőke Imre DlSZ-titkár a cséplés megkezdése ótia lépett be az Ezüst Kalász Termelőszövetkezetbe. ö két holddal, édesapja pedig hét hold földdel növelte a közös gazdaság területét. Mint mondotta: a termelőszövetkezetek eredményei érlelték meg elhatározását. A közös gazdaságokban ezévben is gazdag termést takarítanak be. A Petőfi TSZ 10, az Ezüst Kalász pedig 9,8 mázsa búzát termelt egy holdon. Nekik, s a többi egyéni gazdának búzából 5—6 mázsás átlagtermése lett. Szöllősi János és Bodor István is követte a DISZ- titkár példáját, ők a Petőfi Termelőszövetkezetbe kérték felvételüket. A csépeltető gazdákkal is beszélgetnek a fiatalok, a termelőszövetkezetek fejlesztéséről. Csőke Imre, Csík András az állampolgári kötelezettség teljesítésére is felhívja a dolgozó parasztok figyelmét. Az ifjúsági munkacsapat csépelte el G. Bozsó József 'terményét, aki a kötelező beadás teljesítése után 10 mázsa gabonát értékesítési szerződésre adott át az államnak. Goda István 463, Ungvári József 494 és Egyed Ferenc 4 holdas dolgozó paraszt 150 kg kenyérgabonát adott ét állami szabadfelvésárlási áron; A Csík-brigád tagjai továbbira is úgy dolgoznak, hogy minél kevesebb szemvesz tes éggel és minél gyorsabban befejezzék a cséplést. Ügy tervezik, hogy a hét közepére végeznek ezzel a fontos munkával. Szorgalmukkal biztosítják, hogy az első helyet mindvégig megtartsák. Társasutazás Csehszlovákiába Az IBUSZ szeptemberben újabb társasutazásokat szervez a Csehszlovák Köztársaságba a Magas Tátrába, Marianske Lazneba és Prágába. Ezenkívül különvonatot indít Prágába, a Csehszlovák—Magyar válogatott labdarúgó mérkőzésre. A magastátrai és a marianslte laznei társasutazásokra augusztus 4-től, a prágai társasutazásra és a különvonatra augusztus 8-tól kezdve lehet jelentkezni az IBUSZ Molotov-tér 2. számú házban lévő főirodájában. (MTI) * A Minisztertanács határozata Országos Műszaki Fejlesztési Tanács alakításáról A Minisztertanács legutóbbi ülésén — figyelembe véve, hogy az egész népgazdaság és ezen belül elsősorban a nehéz ipar fejlesztésének érdekei megkövetelik a legújabb technikai vívmányok legszélesebbkörű alkalmazását, korszerű gyártási eljárások bevezetését, az üzemben lévő gépek és berendezések modernizálását, a termelés szervezésének megjavítását — határozatot hozott az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács létrehozásáról. Az Oiszágos Műszaki Fejlesztési Tanács feladata a műszaki fejlesztés irányítása, koordinálása. A tanács javaslatokat dolgoz ki a Minisztertanács részére a népgazdaság műszaki fejlesztésének legfontosabb feladatairól. Ellenőrzi az új technika bevezetésére hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtását és közreműködik a tudományos műszaki propaganda fejlesztésében, a műszaki információ megszervezésében. Az Országos Műszaki Fejlesztést Tanács elnökét és tagjait a Minisztertanács 1955. augusztus 15-ig kiváló tüdősek, műszaki szakemberek és gazdasági vezetők közül nevezi ki. Élüzem lett a Malomipari Egyesülés A Szolnok megyei Malomipari Egyesülés, a második negyedévben végzett jó munkája alapján elnyerte az élüzem címet. A kitüntetés ünnepélyes átadását szerdán délután ünnepük a malmok dolgozói Törökszentmiklóson a vasas kulturotthonban. A megye dolgozói a nagy ki* tüntetés elnyerése alkalmából erőt, egészséget és sok sikert kívánnak a malmi munkásoknak; Petőfi néven ú| mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult Tiszagyendán Augusztus első napjaiban Nádas Imre 9 holdas középparaszt, a megyei népfront-bizottság tagja, községi tanácstag, Oros Béla 8 holdas középparaszttal együtt elhatározta, hogy tsz előkészítő bizottságot alakít. Ruzsányi Pál 9 holdas azonnal segítségükre sietett és megkezdték az új mezőgazdasági termelőszövetkezet előkészítését. Egyenként beszélgettek ismerőseikkel, szomszédaikkal és munkájuk hamarabb sikerrel járt. mint gondolták volna. Szombaton délig már tizenöten voltak, közöttük nyolc középparaszt. Délután már sor kerülhetett a szövetkezet alakuló gyűlésének megtartására. Petőfi néven tizenöt tag ezen a délután meg is alakította az új III. típusú közös gazdaságot. „TENGERI Négy deka hljján fél kilő. Papírból ez nem is olyan kevés. Egész tekintélyes kis csomag s hogy születési helyéről, Cibakházáról hozzánk sértetlenül érkezzék, valóságos kis zsák kellett neki. Meg is jött szépen, hibátlanul, expressz-ajánlva. Kedves olvasóim, nyissuk fel együtt a borítékot. Vizsgáljuk meg közösen mi lakozik benne. Sárai János elvtárs, a cibakházi községi tanács elnöke annyit már megírt, hogy ez a harminckét darab levél, amit találtunk, csak a fele annak, ami az egész ügyet tartalmazza. Születék pedig a tengeri kígyó 1949 november 5-én a népjóléti miniszter határozatával. Mely szerint :: 5 Nem, ne kívánjanak sokat tőlem, hiszen még mindig nem tudom, miről van szó, pedig nyolc és fél percig lapozgattam a labirintusban. No, végre! Itt a hetedik véghatározat, ebből talán már kihámozhatok valamit. Hogy aszongya;:; Hiába! Ebben a kötegben, a tizenkét véghatározatból, a kilenc kivonatból, a tizenöt mellékletből, fellebbezésből, utasításból, indokolásból alig van néhány érhető. Talán a türelmetlenebbek is belátással lesznek. E’végre a sorrendre is vigyáznunk kell, mert isten AZ ELVESZETT FIŰ Most jelent meg az Űj Magyar Könyvkiadónál Fjotr Pavlenko szovjet író „Két király és egyéb elbeszélések“ című kötete. Ebből közöljük az alábbi rövid elbeszélést: i;: Befutunk a faluba. semmire "sem ismerek rá. Nemegyszer jártam itt azelőtt, ismerősöknél, most meg csak futok, futok, és minden idegen. Égő házak, füstölő német tankok, robbanások És sehol egy teremtett lélek a lakosságból. Látom, hogy embereim valamerre oldalt kanyarodnák, futok utánuk. Nézem: üszkös romok között egy kisfiú áll — hároméves lehet, de erős, mint egy négyesztendős — áll, s egy fadarabbal piszkálja a hamut. A mieinknek földbegyökerezik a lábuk: szótlanul merednek rá. — Mit csinálsz itt? — kérdezem, de nekem is alig jön ki hang a torkomoni.Kormos, maszatos, látszik, hogy napok óta nem evett, arcából csak a szeme él. — Ez a mi házunk — feleli az üszőkre mutatva — krumplit keresek. — Apád hol van? — kérdezem. Nem tudom — mondja. — Ti át édesanyád? — Nem tudom. Én a sztyeppén bujkáltam. Ahogy ott áll és felnéz ránk, olyan mint egy leszakított kis virágszál. Úgy fáj ez a kép, mintha tőrt döftek volna a szívünkbe. Ki-ki a tarisznyájába nyúl; kenyeret, kétszersültet, cukrot húznak elő, lerakják a gyerek elé és sírva átkozódnak. Én is ellágyulok, nem lehet ezt könny nélkül nézni! Egy darab cukrot adok neki, — Nesze — mondom — szopogasd, amíg visszajövök. Ismerem édesanyádat, elvezetlek hozzá. Maradj csak itt, sehová se menj, és ne félj, érted? Odaugrik hozzám, a cukrot is elejti, sovány kis karjával átfonja a lábamat, s szeméből egy könnycsepp gördül ki. Tudjátok, fiúk, mintha azzal a könnyel együtt a szeme is kicsordult volna. Hej, megijedtem nagyon, de nem mutattam, pedig még a fogam is vacogott. t— Ülj le szépen —mondom neki, s intek a katonáimnak.. hogy gyerünk. ments, még összekeverünk valamit és újból kell kezdeni az egész akta tanulmányozását. No, végre! A Vörös Csillag TSZ tagjai azt írják, hogy: „Kérjük, a kismalommal szemben levő házból tsz-ünk részére négy helyiséget utaljanak ki, hogy ott műhelyeket nendezhessünk be. Mi ezt a félig-kész épületet rendbehozzuk, teljesen felépítjük s gondját viseljük. Kérjük a községi tanácsot, kérésünket sürgősen megoldani szíveskedjék.” Nézzük a választ. A tanács minden kertelés nélkül kiutalta a kért üresen álló helyiségeket. Nyolc nap alatt elintézték. (Idő: 1954 szeptember 22.) S rrfeg voltak győződve, hogy a tsz is jól járt, mert lesz székháza, magtára, műhelye, stb. s végre eltűnik a község egyik szégyenfoltja, az évek óta félkész állapotban levő épület. Ámde ismét kiütött a baj, mert ezt a járási tanácsnak is jelenteni kellett, s onnan bizony visszaküldték (november 2-án) az igénylést azzal, hogy az „nem a kötelező forma-nyomtatványon adatott be.” Ezért, s hasonló mulasztásokért meg is dorgálták a községi tanácsot. Másfél hónappal később aztán kiküldetett a várvavárt „Határozat”: „Mivel a helyiségek jelenleg nincsenek kellően kihasználva, a tsz megkaphatja az épületet, de.;.” a MEZÖKER-nek, (amely nem tudni, mikor és hogyan küldte el az igénylést tartalmazó forma-nyomtatványokat) biztosítsanak új helyet; Űj hely nem lett, s a tsz sem költözhetett ide, jelenleg is a MEZÖKER lakik ott. Az építkezéssel a helyzet változatlan. Közben viszont súlyosbodott a csomag, nőtt a dossié „tekintélye”, telt az idő. Tovább rongálódott a befejezetlen építmény. Jött a KÖZELBIZ, a „távolbiz”, a „lebiz”, „felbiz”, „kisbiz", „nagybiz”. A tsz azonban hopponmaradt. A tengeri kígyó most, 1955. május1 26. óta — tehát több mint két hónapja — ott vonaglik a Tárcaközi Bizottság valamelyik szobájában, e várja, hogy mi lesz a sorsa, akad-e újabb jóakarója, aki tovább táplálja, hizlalja, növeszti, vagy végre lesz egy kéz, amelyik egy újabb határozattal kihúzza a méregfogát. Reméltük ez a határozat lesz az utolsó, s a termelőszövetkezeté lesz az épület. Bo TflZESSEN ELŐ * s Szolnokmegyei Néplapra, előfizetési díj egy hóra 11.—Ft Megrendelhető minden postahivatalban és minden postáskézbesítőnél érte. Ő éjjel is várni fog. De elmúlik az éj, s hajnalra vagy harminc versztányira vagyunk a falutól. Ahogy leszállók a lóról, leülök az árok szélén, hej, fiúk, úgy megered a könynyem, akár egy kucsmát is telesírhatnék. Elgondolom, hogy kapirgálja ott a hamut, a szívem elfacsarodik. De nincs idő, előre kell mennünk. Akkor a csizmámra esik a pilantásom, és egyszerre kiver a hideg verejték: ott van a csizmaszáron a kis kéz nyoma., olyan, mint egy jávorfalevél. Mintha figyelmeztetésül hagyta volna ott, hogy aszonygya, el ne feledd a te Vovkádat, különben átok száll fedd ... A katona égszínkék szeme elszürkült, fényé* vesztette, mintha hirtelen megvakult volna. Hallgatói felsóhajtották. — Most már nem vész el a fiad — mondta meggyőződéssel egy vöröskatona. — Te nem tehetsz róla nyugtatta meg egy másik. — Idehallgass, ne vedd I úgy a lelkedre! Nem vagy hibás. Elfordította tekintetét, • bogy szeme visszanyerje i emberi fényét, és csende, sen mondta: ■ sr Hát ő talán hibás? PAVLENKO: — Bácsika! Vovkának hívnak! r— kiáltja utánam, Zavaros napunk volt egyik támadás a másilt után, s mindig csak harcban, s aztán még ez is: estére másfelé vezényelték : szakaszunkat.-., Egy pillanatra ki nem ment a; eszemből a gyerek. Tudjátok, az én gyerekeimet elvette az Isten, nem let másik, közbejött a háború; hányt-vetett a sors .; Most végre találtam magamnak gyereket. Formás kis kölyök; igaz, hogy soványka, no de majd a feleségem felhizlalja. Var már fiam, gondoltam harcban szereztem, nen akárhol. Derék kis kozál lesz belőle. Vovkám, éde, kisfiam!,-.-. És akkomost másfelé vezényelnek Baj, baj, gondolom, no dt maid éjszaka elnyargalo1
