Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-07 / 185. szám
ELSŐKKÉNT MENTEK FALURA a a MAROSI BÉLA Budapesti Gépállomás igazgatója, — Szovjetunióban végzett ösztöndíjas, a Turkevei Gépállomás igazgatója lett. RÖNYAI KALMAN, TÓTH KALMAN a karcagi Szabadság TSZ elnöke, korábban a mezőtúri városi pártbizottság titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság mező- a megyei pártbizottság munkatársaként gazdasági osztályvezetője volt. dolgozott BERE SANDOR-t a csépai Alkotmány TSZ tagjai hívták meg elnöknek a Kunszentmártoni Gépállomásról, ahol párttitkár volt. MARSI ERZSÉBET a Szolnok megyei földművesszövetkezetek megyei központjának párttitkára a tászasülyl Vörös Csillag TSZ-ben lett párttitkár. A mi megyénkben is elkezdődött ez a folyamat. Elvtársaink egymásután indultak a mezőgazdaság legfontosabb posztjaira, munkájukkal erősíteni a falut. Budapestről, megyei, járási székhelyről, nagyobb községekből mintegy kétszázötven elvtárs jelentkezett falusi munkára. A Szolnok megffei párt-végrehajtó bizottság a napokban beszélgetésre hivott össze harminckilenc elvtársat. Hosszabb, rövidebb idő óta dolgoznak új beosztásukban, s harcaikról, tapasztalataikról, eredményeikről beszélgettek a párt-végrehajtó bizottság vezetőivel. Harminckilenc harcos kommunista üV együtt. Aki hallotta beszámolóikat, aki figyelte, milyen élesen látják a nehézségegeket, milyen örömmel tölti el őket a fejlődés, az önkéntelenül arra gondolt: Harminckilenc ember, harminckilenc kommunista, aki erejét, eszét, tudását, tapasztalatát arra összpontosítja, hogy gyorsabban vigye a falu dolgozó parasztságát a jobb élet, a gazdagabb élet felé. Üdvözöljük őket nagy szeretettel. Kísérje munkájukat sok siker, mindnyájunk üdvére. Sokoldalúan és alaposan elemezte a termelőszövetkezetek és a gépállomás kapcsolatának új formáit Marosi Béla, a Turkevei Gépállomás igazgatója Budai András, a fegyvernek! Vörös Csillag TSZ elnöke és jó néhány felszólaló egyes tanácsvezetőknek a termelőszövetkezeti problémák iránt megnyilvánuló közönyéről beszélt. „A megyei pártbizottság és a megyed tanács határozata alapján a mi szövetkezetünkben is megalakítottuk a közvagyont ellenőrző biFEJES MIHÁLY a mezőtúri városi párt-végrehajtóbizottság osztályvezetője a mezőtúri Haladás TSZ elnöke lett. TÁBORI ISTVÁN Jászapátiról került a jászdózsai Dózsa Népe TSZ-be elnöknek. zottságot — mondotta Budai András elvtárs. Ennek következményeként több olyan személyt feljeientíí.itünk, akik meglopták a tsz közös terményeit. Mikor tárgyalásra került a sor, a törökszentmiklósi járási tanács büntető bírája arról akart meggyőzni, hogy helytelen volt a feljelentés, mert hiszi-n olyan emberekről van szó, akik még tsztagok lehetnek. Mondanom sem kell, hogy ilyen elvtelen érvelés mellett nem tudjuk megerősíteni a termelőszövetkezet közös vagyona iránti tiszteletet. Fcgyverneken a termelőszövetkezeti fejlesztés körültekintő munkát kíván. Erre jónéhány tanácsülésen rámutattam. Kértem a fegyvernek! tanács vezetőinek a segítségét. De a tsz fejlesztés csak szólamokban él náluk. A községi tanács elnökhelyettese és a mezőgazdasági előadó hónapok óta feléje sem néz a közös gazdaságoknak; — különben mindkettő egyénileg gazdálkodik. Ahogy Kerékgyártó Mihályné beszámolt róla, — hasonló a helyzet Jászjákóhalmán is. A tanácsüléseken nem sok szó esik a szövetkezésről. Megtörtént, hogy a községi tanács vezetői egy tsz-tag helyett kuliáknak utaltak ki lakást. Az igazságügyi szervek még sok helyen nem értették meg, hogy a proletárdiktatúrában csak egyféle törvényesség várj, mégpedig a do'gozók érdekeit szemelött tartó törvényesség. Tóth Mihály elvtárs a kunszentmártoni Rákóczi TSZ elnöke a közös állatáilomámy fejlesztéséről szólva elmondotta, hogy nehezen tudnak előrehaladni, -mert földterületükön még mindig számos kulák lakik. Ezeket a kulákokat a hatóság; szervek nem távolítják el onHEGEDÜS LÁSZLÓ a Szolnoki Papírgyár párttitkára, most Tiszasason községi párttátkár. TÓTH MIHALY-t a Báes-Kiskun megyei földművesszövetkezeti központ dolgozóját otthon, a kunszentmártoni Rákóczi TSZ-ben választották elnöknek. nét, s a tez-nek nincs lehetősége jószágai elhelyezésére. A közös gazdaság területén kupakoknak, oszbályidegen elemiknek nincs helyük. Eltávolításukról tehát gondoskodjanak az illetékes szervek. A kunszentmártoni járásban gyökeres változásra van szükség az osztályelllsnség megrendszabáilyozása tekintetében. A tiszasasi dolgozó parasztok panaszolják, hogy a járásbíróság a kupakokkal szemben igen engedékeny. Előfordult, hogy egy tiszasasi kulák szabotálta a mezőgazdasági munkák végzését, letartóztatták, de a járásbíróság egy hét múlva hazaengedte. A tanácskozáson felszólaló elvtársak a továbbiakban arról adtak számot, hogy a termelőszövetkezeti alapszabály megtartása a belső fegyelem javulásához vezet és ezzel a szövetkezeti élet még vonzóbbá válik az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Az alapszabály megtartása terén vannak eredmények, de még sok a javítanivaló. Vadász Kálmán elvtárs, a nagyiváná Rákosi Csillaga TSZ elnöke, Nádas Mihály eivtárs, a kunmadaras! Dózsa TSZ elnöke és még többen részletesen beszámoltak az alapszabály megtartása révén elért eredményekről. „A kunmadaras! Dózsa TSZ-ben jó ideig két kézzel szórták szét a közös vagyont. Ez az állapot némiképp javult. Az ellenőrző bizottság kezdi betölteni hivatását. De még mindig vannak olyan tsz-tagok, akik nem értik, hogy az ellenőrző bizottság mindannyiunk vagyonát védi" — mondotta Nádas elvtárs. RUSKÖ FERENC-et a megyei párt-végrehajtóbizottság munkatársát a szandaszőUősi Vörös Mező TSZ- ben választották meg elnöknek. GÖNCZI LAJOS-t a szolnoki járási párt-végrehajtóbizottság munkatársa a turkevei Vörös Csillag TSZ-ben lett párttitkár. budai A ndrás a kunhegyesi járási tanács elnökhelyettese volt. Ezt a munkakört cserélte fel a fegyvernek; Vörös Csillag TSZ elnöki tisztségével. HEGYI ISTVÁN a mezőtúri városi tanács elnökhelyettese ma a mezőtúri Szabad Nép TSZ elnöke. BÁLINT JANOS jászapáti járási tanácselnök, a tiszasülyi Vörös Csillag Termelöszöve'kezet elnöke. CSÖTÖ ISTVÁN a megyei tanács elnökhelyettese, a :nezőhéki Táncsics TSZ elnöke. FANTON ISTVÁN a megyei tanács pénzügyi osztályánek dolgozója a Kunmadarasi Gépállomásra kérte magát. SÁNDOR KALMAN az országoshirfl Surján! Állami Gazdaság igazgatója az ország legnagyobb termelőszövetkezetének, a turkevei Vörös Csillag — TSZ-nek leit 3z elnöke. TAKÁCS BÁLINT a Tiszamenti Vegyiművekben dolgozott. A mezőtúri Törő Pál Termelőszövetkezetbe kérte magát. KEREK KALMAN kereskedelmi vállalati mezőgazdász a jászíényszarui Lenin TSZ-ben lett elnök. 4
