Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-07 / 185. szám
gje w* -A PÄRT HÍVÓ SZAVÁRA SOÖS PAL honvéd főtiszt, a Jászberényi Városi Tanács elnöke ÖZSE JANOS az Óbudai Hajógyárban dolgozott, az Abádszalóki Gépállomás párttitloira lett. KAKUK KAROLY a Termelőszövetkezeti Tanács munkatársa, a kunszentmártoni járási pártbizottság titkára lett KÖKÉNY ISTVÁN a MEDOSZ központban dolgozott, most a Jászapáti járási pártbizottság első titkára. K. NAGY SANDORT-t, a Földművelésügyi Minisztérium pártbl* zottságának titkárát a turkevei Harcos TSZ elnökévé választották. BÜZAS IMRE a jászberényi járási pártbizottságról ment vissza Törökszentmikliósra az ottani Dézsa TSZ elnökének. KERÉKGYÁRTÓ MIHALYNÉ Járási MNDSZ titkár Jászjákóhataára kérte magát falusi pártonmtaára. A Béke TSZ párttitkárává választották. NADAS MIHÁLY-» a Kunmadanasi Gépállomás párttitkárát az ottani Dózsa TSZ tagjai hívták a szövetkezetbe elnöknek. VEREB LAJOS a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságától kerül* a kunszentmártoni Rákóczi TSZ-be könyvelőnek. KONTI MIHÁLY Turkevéről került Jászberénybe, ahol a FelsöJászsági Állami Gazdaság igazgatója lett. NOVAK FERENC-et a jászkisérl Táncsics TSZ tagjai fiivták haza elnöknek Jászapátiból, ahol a iárási tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetője volt. Á falura ment pártmunkások, mezőgazdaságii szakembereik értékes munkájának legfőbb kifejezője, hogy a pártonkívüli dolgozd parasztok körében nőtt a párt, tekintélye, befolyása. Erről beszélt többek között Hegedűs László elvtáms, a tiszasasi községi pártbizottság titkára. „Áprilisban mentem Tiszasasna a Szolnoki Papírgyárból. Első dolgom volt megismerkedni a község dolgozóival. Ennek a fel adatnak végrehajtása egyúttal a pártmunka mrgijavítását is jelentette. Ismerkedtem és beszélgettem az egyénileg dolgozó parasztokkal, a termelőszövetkezeti tagokkal. A községben abban az időben a Rákóczi TSZ vezetősége éppen arról tárgyalt, hogy a kukoricát ki kell adni harmados művelésre. Sikerült őket meggyőznöm ennek káros voltéról, A pártszervezet tekintélye mindinkább megnőtt a pártonkívüli dolgozó parasztok előtt is. Ma már számtalanszor előfordul, hogy különböző ügyekben a községi pártbizottság tagjaitól kémek tanácsot a pártonkívüli egyénileg dolgozó parasztok is. A politikai és a gazdasági munka szorosan összefügg egymással s ha azt mondom, hogy javult a pártélet, akkor ezt a gazdasági ei'edményefckel is alá lehet támasztani A termelőszövetkezetben megjavult a belső fegyelem. A cséplőgépeknél dolgozó brigádokban bizalmáhálózatot létesítettünk. Rendszeres felvilágosító munka folyik, s a napi cséplési átlag 160—180 mázsa között van. Néhány nap múlva 'befejezzük a cséplést, s ezzel egyidőben teljesítjük a kötelező és a szabad gabona begyűjtési tervét is.“ Kerékgyártó Mihályné szintén a pártmunka megjavításának fontosságáról beszélt. Elmondotta, még mind'g az a legfőbb feladatuk, hogy küzdjenek az asszonyok, a nők munkájának megbecsüléséért a termelőszövetkezetben. A tanácskozáson felszólaló elvtársak a nagy termelőszövetkezetek belső szervezési kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Számos merész kezdeményezés látott napvilágot, amelynek életrevalóságát majd a gyakorlat dönti el. A résztvevők megállapodtak albban, hogy az új módszerek keresése nagyon Ihásza nos és bátran kell kezdeményezni mindenütt, bogy mielőbb kialakuljon a sajátos helyi viszonyokra alkalmazható belső szervezeti forma. Sándor Kálmán elvtárs erről a kérdésről a következőket mondotta: Egy hónappal ezelőtt három önálló üzemegységre osztottuk 10 ezer holdas birtokunkat. Az üzemrészeidbe helyeztük az irodákat is. Ennek az intézkedésnek máris szemmeliátható eredményei vannak. Jobb az ellenőrzés, jobb az irányítás. A bnigádvezetőknek az a véleménye, hogy egyrészt alaposabb segítséget kapnak, másrészt a vezetők közelebb kerültek a tsz tagokhoz. Most az a tervünk — folytatta Sándor elvtárs —, hegy a három üzemegységnél önálló üzemi pártszervezeteket hozunk léire a pártimunka megjavítása érdekében. Termelőszövetkezetünkben hosszú idő óta hiányosság volt a munkaegységek nyilvántartása körül. Azt tapasztaljuk, hogy a többezerholdas gazdaság üzemegységekre való felbontásával ez az állapot éppen a gondosabb ellenőrzés következményeként fokozatosan megszűnik. Sikerült megszilárdítani az úgynevezett bizonylati rendszeri. Az idén bizonylatok nélkül már nem szál-A kommunisták különös emberek. a nehézségektől nem riadnak vissza, szívósan, derűsen harcolnak ellenük, nagy akarattal gyűrik maguk alá azokat. S aztán a harc közben mind magasabbra törnek, nagyszerűbbnél nagyszerűbb eredményeket érnek el — s mindig a nép érdekében. Ilyen különös emberek indultak most harcba a párt hívására, hogy a régen ott küzdőkkel együtt felépítsék falun is a szocializmust. A hívó szó mindegyikben visszhangra talált. Volt amelyik egyből tudott dönteni, volt, amelyiknek a szívébe belesajgott: a város, ahol élt, már befogadta, lakást, otthont, kényelmet, kultúrát adott neki. A falu, ahová visszamegy, az esetleges személyi használatra szóló autó helyett sárral várja, a központi fűtést búbos-kemence pótolja, — amitől már elszokott. De. az egyikben sem merült fel, hogy: nem. S a töprengés, a megszokott búcsúztatás is csak addig tartott, amíg az új munka nagyszerű láza, a cselekvés szinte azonnal, hogy munkába álltak, el nem kapta őket. Tenni minél többet, és minél gyorsabban — ez lett a jelszavuk. iílotiak sehová gabonát. Ez azt jelenti, hogy a betakarítás után ds mindig meg tudjuk mondani, mennyi terményünk hová került. A közös vagyon védelme szempontjából ennek rendkívül nagy a jelentősége. Hasonló új belső szervezési formákkal próbálkoznak, — s eredményesen — a turkevei Harcos TSZ- ben. Ahogyan K. Nagy Sándor elvtárs elmondotta — csupán annyi az eltérés, hegy az eddigi központosított állatállományt brigádonként elosztva csoportosítják. VARJÜ SÁNDOR ózdi vasmunkás, később az FM dolgozója, az országoshírG abádszalóki Lenin TSZ elnöke. VADASZ KALMAN ak az egri Járási tanács elnökhelyettese faluás iába, Nagyivánra tért vissza, s a Rákosi Csillaga TSZ elnöke. SZCCS KALMAN a gépállomások megyei igazgatóságán : agronómusa a Tiszafüredi Gépállom vezető mezőgazdásza lett BÉRES JÓZSEF a megyei tanács vb. személyzeti osztály vezetője a jászberényi Járási pártbizottsái titkára lett. HAJNAL ISTVÁN a megyei párt-végrehajtóbizottság munka társa Kétpón községi piárttitkár. TASSI KALMAN a szolnoki járási pártbizottságról kerül Szajolba, ahol községi párttitkár lett. VARGA PÁL elvtársat, a Jászapáti járási pártbizottsái titkárát a Jászalsószentgyörgyi Petőfi TSI tagjai választották elnöknek. MOLNÁR PAE a kunhegyes! járási pártbizottság munkatársa a torna] monostori Petőfi TSZ-ben lett elnök.
