Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-31 / 204. szám
1955 augusztus SI. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 I kisújszállási termelőcsopsrtok öregedésének kérdéséről Négy nanpal az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitása előtt Először is tudni kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok -'tszcs-k) között lényeges szerkezeti és szervezeti különbség van. A mezőgazda sági termelőszövetkezetek jelenleg a legfejlettebb társulási forrnák. Ebből eredően itt van legtöbb lehetőség a korszerű, tudományos mezőgazdálkodásra, a terméseredmények állandó növelésére. A tszcs-k viszont ií'-n kezdetleges társulási formák. Itt a tagok inkább csak ízelgetik a nagyüzemi gazdálkodást. — A tszcs-k jelentősége azonban mégis nagy, mert a társulni szándékozó egyénileg dolgozó parasztok a tszcs-ben ismerkednek meg a fejlettebb nagyüzemé gazdálkodással, annak hasznával: A jövő természetesen, mint azt lentebb látni fogjuk, nem a tszcs-ké. hanem a tsz-eké. Néhány esztendő elmúltával ugyanis a tszcs tagok természetes folyamatként maguk kérik az átalakulást. Ez az átalakulás ott megy leghamarabb. ahol a vezetők nem várnak mindent a teljes spontanitástó'L Erre példa a karcagi Lenini Igazság TSZCS, amelynek tagjai az új gazdasági évet már közösen kezdik, vagy a kuncsorbai, kunmadarasi tszcs-tagok, akik a jövőben már szintén a mezőgazdasági tsz-ek alapszabálya szerint dolgoznak. Egyes helyeken, különösen a termelőszövetkezeti városokban azonban alig van ilyenirányú mozgás. Az élet nem áll meg, s míg a szövetkezeti városok tobbezer holdas termelőszövetkezetei mérföldes léptekkel haladnak előre, a tszcs-k elöregednek. Nézzük meq, milyen tények mutatják, hogy megyénkben egyes helyeken, de különösen a szövetkezieti városokban a tszcs-k bizonyos értelemben túlélték önmagukat? Itt van Kisújszállás, amely 1951-ben lett termelőszövetkezeti város. Mi történt azóta a mezőgazdaságban? Sok minden. A nagyobb termelőszövetkezetekben új, eddig teljesen ismeretién termelési módszereket alkalmaznak, igen szép eredménnyel. Ennek tudható be. hogy a termésátlagok növekednek. A Petőfi Termelőszövetkezetben az idén volt olyan gabonatábla, amelyen a Bánkuti 1201-es búzafajta holdanként 16 mázsás termést adott. Ugyancsak ebben a közös gazdaságban 780 holdról holdanként 14 mázsa 17 kiló búzát takarítottak be. Ilyen gabonatermésre még a legöregebb kisújszállásiak sem emlékeznek; A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben természetesen a termésátlagok növelésének meg tudták teremteni az előfeltéteiieitl A magágyat teljes egészében gépekkel készítették. — Kora tavasszal műtrágyával és érett isi éllót ragyával erősítették meg a vetéseket. 1766 hóidon vegyszeres gyomirtást végeztek. A gabonabetakarítás 92 százalékát gépesítették. Ez a néhány adat világosan mutatja, hogy a tsz-efkben a mezőgazdasági termelés kulturáltabb és fejlettebb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az idei gazdasági évben a kukorica gyomtalanítását nagy területeken gépekkel végezték: — Több helyen négyzetesen vetettek, s az eddigiek szerint 25—30 mázsás termés , várható holdanként. A határ kénének egy részét is megváltoztatták. Állandó talajjavítás folyik az Uj Élet Termelőszövetkezetben s néhány napon belül 100 holdon kezdik a szikes földek meszezését. A Táncsics Termelőszövetkezet 50 holdas halastavából az idén már mintegy 80 mázsa halat szállítanak a piacra. Persze hosszú ideig sorolhatnék azokat az eredménveket, amelyeket 1951. óta a m ezőgazd asági termelőszövetkezetek elértek. S mi van a termelőszövetkezeti csoportokkal? A fejlődés itt közel sem olyan, mint a tsz-ekbem. A Zöld Mező TSZCS jóformán még mindig ott van, ahol 1951-ben elindult. Előrehaladását alig lehet megkülönböztetni az egyénileg dolgozó parasztok egyhelybentopogásétól. íme a példa: . A Zöld Mező TSZCS 1954-ben 6 mázsa 53 kiló búzát termelt holdanként; a Petőfi TSZ 7 mázsát. A Zöld Mező TSZCS 1955-btn 6 mázsa 81 kiló búzát tetemeit holdanként, a Petőfi TSZ 14 mázsa 17 kilót. Az aratást a Zöld Mező TSZCS tagjai az idén is éppen úgy kézi kaszával végezték, mint 1951-ben, vagy mint apáik 30 évvel ezelőtt. A termelőcsoportokban a kukorica agrotechnikáját sem fejlesztették s éppen ezért, amíg a termelőszövetkezetek 25—30 mázsás átlagtermést vannak, addig a tszcs-k mindössze 10—12 mázsást. Ez a tény is világosan magyarázza, hogy a szövetkezeti város fejletlenebb társulási formái már túlélték magukat. Ebből eredően a szövetkezeti mozgalom erősítése még Kisújszálláson sem befejezett munka, hanem mindennapi, igen fontos feladat. Kisújszállásona tszcs-k közül csak egyetlenegy" tért át a fejlettebb formára, a termelőszövetkezeti alapszabály szerinti működésre. Helyesebben ennek az egynek is csak a fele. B. Balog István, Borsi Lajos, Fehér Károly és a Május 1' TSZCS néhány előrelátó tagja már 1953-ban belátta, hogy a legmegfelelőbb gazdálkodási forma a tsz. így történt azután, hogy a Május 1. TSZCS-ből 1953 őszén kivált egy 33 tagú kollektíva s Üj Barázda néven új mezőgazdasági tsz-f alakított. Az Üj Barázda TSZ tagjai az idén 11 mázsa 41 kilogramm búzát termeltek holdanként. A Május 1. TSZCS tagjai — akik 1953- ban nem követték a bátrakat — azonos talajtípuson, azonos éghajlati viszonyok és csapadék-adottságok mellett mindössze 7 mázsa 12 kilogrammot. Ki járt jobban? Világos: hogy Borsi Lajos, B. Balog István és társai, akik már két évvel ezelőtt megelégelték a tibláíbo lást Az Üj Barázda TSZ tagjainak példáját mások még nem követték. Mi ennek az oka? Az okot annál is inkább érdemes megvizsgálni, mert a tszcs-tagok egy része már virágosán felismerte, hogy cselekedni kell, hiszen egyes tszcs-kben már a visszafejlődés jelei mutatkoznak. A Zöld Mező TSZCS-ben például igien elburjánzott az igauzsora. A Zöld Mező TSZCS tagjai Csizi János, Nagy Lajos és még jónéhényan már belátták, hogy még milyen sok lehetőség kihasználatlan. Ha áttérnének a fejlettebb formára, valamennyi kukoricát négyzetesen lehetne vetni. Birtokukat folyóvíz veszi körül, ki lehetne tehát terjeszteni az öntözéses gazdálkodást. A Béke ■ TSZCS is hasonló, előnyös, helyzetben van. Itt is Vannak tagok, akik már megelégelték ezt az öt esztendős egyhelyben-topogást. Csakhogy még nincs komoly készülődés. A szép trrvek, ötletes elképzelések csak szavak maradnak, mert a tszcs-kben igen sok kulák húzódik meg. Még 1951-ben lopakodtak ezekbe a kezdetlegesebb mezőgazdasági társulásokba, s azóta minden lehetőséget felhasználnak, hogy a becsületes, szorgalmas emberek előrehaladását gátolják. Legutóbb a Zöld Mező TSZCS egyik tagja a következő levelet küldte a városi tanácsnak: ,A mi termelőcscporturkban D. Kiss János volt csendőrt ki akarják zárni, P'dig az szegény családból származik. Ugyanakkor a Béke TSZCS- bfn levő Bárdi Imre volt horthysta testőr -benne van a vezetőségben és innen bomlasztja a csoportot, ö az elnök tanácsadója, folyton az elnök mellett ül és bomlaszt’* — így a levélíró, aki ma-ga is megtévesztett ember, hiszen a volt csendőrt jó színben tünteti fel, nem veszi észre, hogy D. Kiss János a Zöld Mező TSZ-ben ugyanazt végzi, mint Bárdi Imié a Béke TSZCS-W. D. Kiss János, aki 20 esztendeig volt csendőr, Gál Lajos.kulák meg 60 hold földön gazdálkodott azelőtt, Nagy Sándor 50 holdas kulák fia: ez a dísz-es társaság a legfőbb kerékkötője a Zöld Mező TSZCS előrehaladásának. A Béke TSZCS-ben K. Nagy György, volt cséplőgép-tulajdonos, K. Nagy Károly 70 holdas kulák fia, a hangadó. Itt az Ideje, hogy Kisújszállás vezetői az előrelátó tszcs-tagok segítségével megkezdjék a kulákek kisöprését. A számok és a tények ma már végképpen a fejlettebb gazdasági formák mellett beszéljek. Nem szabad azonban megengedni, hogy a tszcs-ét a fcúlákok bomlasszák: A tszcs-k túlöregedését meg keli szüntetni, s ezt a munkát elsősorban az ellenség kiebnidalásával kell kezdeni. Mfgengedihbtstlen, hogy amíg a szövetkezeti város tsz-szei erőteljesen fejlődnek, addig a tszcs-k jóformán még mindig ott tartanak, ahol 5 esztendővel ezelőtt elkezdték. Szekulity Péter. Szerkesztőségünk az elmúlt két hónapban sok hasznos, tartalmas levelet kapott. A nyári munkákról, az aratásról. cséplésről, terménybeadásról megbízható és friss híreket küldtek levelezőink. Ezekkel serkentést és bírálatot, dicséretet és biztatást adtak közvetlen munkatársaiknak, községük, városuk lajtosainak. Szorgalmas levelezőink közül néhánynak — akik lapunk támogatásának legtöbb jelét adták — könyvjutalmat küldtünk. Bízunk abban, hogy továbbra is lapunk segítőtársai, jó tudósítói lesznek. S reméljük, akiknek most nem adpárttitkár Kengyel,- Nagy Elemér Vjszász, dr. Szebeni József or- vos Szolnok, dr. Elek t István orvos Szolnok,- Csáti Lajos MÉSZÖV, Kardos Balázs 'párttit- kár Kunszentmárton £ Zalka Máté TSZ, Szabó Lászlóné tsz-tag Me_ zőtur Petőfi TSZ, Pető s Béláné tsz-tag Nagy- körű Petőfi TSZ, Lent gyei Rozália könyvelő- Jászladány Táncsics > TSZ, Mihályialvi Ist" ván tudományos kutal tó Kisújszállás, Csorba- Károly VB-elnök Ti', szaderzs, Csömör János s üzemi munkás Szolnok Járműjavító, Szűcs János Bánhalmi Állami- Gazdaság, Kovács Ee- renc Karcag és Tóth D. r János agronómus Pusztamonostor December i 21. TSZ. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás mezőgazdaságunk nagy seregszemléje szeptember 3-án nyitja meg kapuit. Már csak négy nap van hátra addig. Sok száz ember dolgozik a kiállítás területén, hogy szombaton teljes pompájában fogadhassa a látogatók tíz és tíz ezreit. Már most megállapítható, hogy nagyszerű munkát végeztek a rendezők, az építőmunkások és a kertészek, s a kiállításra kerülő termelvények, állatok, gépek legnagyobb része már meg is érkezett. f43 állami gazdaság, 183 íerntalC- szSveföazet, 83 egyénileg dolgozó naraszt terményei. A kiállítás növénytermelési részében hazánk gazdag tájainak legjellegzetesebb növényeivel ismerkedhetünk majd meg. 143 állami gazdaság, 138 termelőszövetkezet és 81 egyénileg dolgozó paraszt állítja ki itt termelvényedt, köztük megyénk termelőszövetkezetei közül is jónéhány. A növénytermelési rész külön érdekessége lösz az egy holdas öntözött telep, amelynek kapujához felépítették a tiszalöki vízi-lépcső egyik részét. Több mint 600 szarvasmarha. SOS sertés, 390 lé Az állattenyésztési részen tehénbőgés, röfögés, nyerítés, bégetés fogadja az embert. Szinte minden istálló megtelt már a kiállításra szánt állatokkal, de még mindig egyre érkeznek. Az állatokat irányvonatok szállították és szállítják a kiállításra. Csupán szarvasmarhából több mint 600-at, nagy tejhozamú teheneket, kiváló törzsbikákat állítanak majd ki. A kiállításra felvitt 500 sertés között több mint húsz olyan van, amelyiknek a súlya meghaladja a négy mázsát. Itt a látogatók a legszebb mangalica, yorkshirei és berkshirei tenyészetekben gyönyörködhetnek majd, 150 magyar mezőgazdasági gép A főbejárattól nem messze már ott sorakoznak a magyar mezőgazdasági gépgyártás remekei. A 150 gép közül nem egyet most mutatnak be először. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár tárcsásboronákat állít ki. A gépek mind-mind arról tanúskodnak, milyen nagy erőfeszítéseket tesz munkásosztályunk a mezőgazdasági munkák megkönnyítése érdekében. Elhozta a kiállításra legkiválóbb és legszebb mezőgazdasági gépeit a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság. —. Több nyugatnémet nagyüzem is állít ki traktorokat: Lévas-iulbai, bábszfnpad, szánkózás A kiállítás látogatóit gazdag program várja. Minden délelőtt lesz lovasbemutató, megrendezik a tavaly oly népszerűvé vált lovasfufcball játékot. Szabadtéri színpad és bábszínház épül. A szabadtéri színpadon legjobb művészeink, kulturcsoportjaink és artistáink szórakoztatják a látogatókat. Vendéglők épülnek, halászcsárda lesz, igen sok helyen pedig borkóstoló. A kiállítás térképét meg lehet majd vásárolni. Ennek alapján mindenki megtalálja, ami legjobban érdekli, LEVELEINK NYOMÁN Még mindig nincs szemorvos Szolnokon Fél évvel ezelőtt, február 24-én „Szemorvost kérünk ' Szolnokra” címmel cikket közöltünk lapunkban, beérkezett levelek alapján. Megírtuk, hogy a Megyei Tanács Rendelőintézetében csak délután van szemészeti rendelés s a betegeknek nagyon sokat kell várni. Sokszor napokba telik, mire bejutnak a szakvizsgálatra. A vidékieket még fokozottabban érinti ez; Akkor a cikkre válaszként ezeket írta az Egészségügyi Minisztérium: „A szemészeti szakvizsgálatokon valóban vannak hibák. Ezen azonban változtatni csak akkor lehet, ha á Szolnok városi tanács lakást biztosít a szakorvos számára.” Ezekkel a biztató szavakkal azonnal felkerestük a városi tanácsot. Onnan ezt a választ kaptuk: „Ismerjük a problémát, s igyekszünk segíteni rajta. így a Beloiannisz-úton, a Vöröskereszt hivatali helyiségéből egy 3 szobás lakást alakítunk, amelyet a Szolnokra kerülő szakorvos rendelkezésére bocsájtunk.” S ha netalán valaki kételkedett volna abban, hogy ez így is lesz, azt is megnyugtatta dr. Suchy Dezső elvtársnak, a megyei főorvosnak március 1-én hozzánk címzett levele: „Közleményük nyomán — szólt a levél — eljártam a városi tanácsnál, ahol megtudtam, hogy dr. Káli Nagy Sándor szemész-szakorvos, eddigi négyszobás lakásigényét leszállítva, elfogadta a felajánlott 3 szobásai.” Mivel a minisztérium és a tanácsszervek intézték a dolgot, gondolhatnánk, hogy az eljárás is az írottak szerint történt. A napokban beérkezett újabb levél azonban nem erről tanúskodik. írója, Cipelle István, Szolnok, Dózsa György-út 20. szám alatti lakos ezeket vetette papírra: „Az elmúlt hét egyik délelőttjén bementem a MT. Rendelőintézetébe a szejnészetre, hogy megvizsgáltassem a szememet. A portás közölte velem, hogy csak délután 13 órától van rendelés. — Jó — mondtam —, akkor délután jövök. Mentem is délután negyed kettőkor. A kapunáZ kaptam egy belépőt — 52-es sorszámmal. Elcsodálkoztam, hogy a rendelés megkezdése után egy negyed órával már az ötvenkettedik vagyok. Vártam három óráig. Eddig tizenhat személyt vizsgáltak meg. Tehát még harminchatan voltak előttem. így nem vártam tovább, mert ezen a napon úgysem került volna rám a sor.” Minden félévvel ezelőtti levelezés, megbeszélés ellenére tehát még mindig nincs változás a szemészeten. ügy látszik, a legilletékesebbek levették a kezüket erről a dologról. Pedig — a fentiek szerint — szükséges lenne vele fogllakozn’, s ami több — megoldani a szemorvosi ellátás kérdését; Az őszi csúcsforgalomra készülnek a gazdasági kisvasutak Szinte nélkülöz hitetlen szolgálatot tesznek megyéinkben már a gazdasági kisvasutak. A keskeny nyomtávú sínpárok behálózzák a MÁV vonalai közti részeket s így nagy területeket kapcsainak be a vasúti közlekedésbe, —• közelebb hozzák a falvakat a városhoz, a nagy ipari gócpontokhoz. Fegyvernek, Kisújszáíllás, Turkeve és fölbb község határában már megszokott látvány a súlyos teherrel döcögő kismozdony s a csill^sorba akasztott „lóré“, amelyen iskolába igyekvő' gyerekek, városba tartó felnőttek utaznak aránylag kényeimesrn. A kisvasút is a csúcsforgalom felé közeledik most. A jó gabonatermés elszállítása is nagy feladat. Ehhez jön rövidesen a cukorrépa, melyet a gyárakba kell továbbítani, a műtrágya, mely az őszi szántáshoz kell, a burgonya, a kukorica s a napokban megnövekszik a személyszállítás is, mert megkezdődik az iskolaév s a tanulókat minden nap be kell vinni a városba, Ä gazdasági vasút dolgozói felkészültek a csúcsforgalomra. A vonalfőnökség a szállítófelek képviselőivel megbeszélte a teendőket s így tisztán látják, milyen munkát kell elvégezniük. A csúcsforgalom ideje alatt három állomással bővül a vonalfőnökség területe. Csak ezek mintegy 9400 tonna cukorrépát fognák számítani a többd érukwi kívül. Elhatározták azt is, hogy ebben az évben nem vezetnek be áruforgalmi korlátozásokat a kisvasút területén; A járművek üzembiztonsága érdekében a javítóműhely dolgozói 100 kocsit és kilenc motormozdomyt javítottak ki úgy, hogy ezek fennakadás nélkül közlekedhessenek. További ötvem kocsi javításával a kampány ideje alatt végeznek. A javítóműhely főnöke, Darvas Endre és B. Kovács János, a kocsilakatosok vezetője csoportjával együtt derekasan kivitte részét az előkészületekből. A csúcsforgalom sikeres, zökkenőmentes lebonyolítása elsősorban az emberektől függ. A főnökség dolgozói között ezért széleskörű verseny indult. Az eredmény eddig is megmutatkozott. A verseny élenjárói, a kisújszállási üzem dolgozói árútonnakilométer tervüket 230 százalékra, utasszállítási tervüket is közel másfélszeresére teljesítették. Ä fegyvemeki üzem Géléi László vezetésével átlag 50 százalékkal túlszárnyalta tervét. Kialakult a párosverseny is. Koréh Sándor motorvezető pl. Kecze Jánossal versenyez 5 százalékos üzemanyagmegtakarításért. Fegyvermefcem Balázs Gyula motorvezető indította el a versenyt; Pályafenntartási szakaszaink közül a fegyvemeki Ugrai János pályamester és csoportja volt a kezdeményező. A dolgozók munkáját a főnökség is segíti. Az új üzemeinkhez gondoskodtak laktanyákról és felszerelésről, hogy a dolgozók megfelelően kipihenhessék magukat. Az eredmények mellett meg kell említeni a hiányosságokat is. A turkevei üzem pL nem tudta teljesíteni áruforgalmi tervét, pedig a gaíbooaszállításra időben felkészült. A dolgozók igyekezetében nem volt hiány. A szálh'tófeleltkel való gyenge kapcsolat okozta a lemaradást. A turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet a gazdasági vasút helyett gépkocsival fuvaroztatta gabonáját a MÄV állomásig. Ügylét szik, az önköltséggel nem sokat törődtek ebben az esetiben. A kisvasúti szállítás ugyanis lényegesen olcsóbb, mint a teherautó. Egy éhként a helyzet ma is változatlan. A többmillió forintos költséggél épült „jJjás vasú tat nem veszi igénybe a toz, egyedül csak a „nagy tanya’* területén; Itt is úgy, hogy a vágányon búzás zsákokat szárítanak. A népgazdaság állóeszközeinek kihasználása fokozott gondot kíván az egyébként példamutató termelőszövetkezet Mezeiéitől is; Skultéti Margit: Gazdasági Vasutak kisújszállási főnöksége, hátiunk jutalmat, azol is az eddigieknél gyak rabban vesznek tollat ceruzát kezükbe és leg közelebb a dicsére mellett őket is juta lomban részesíthetjük Most a következő elv társaknak küldtünl könyvet: Simon Kálmán tsz tag Turkeve, Vörö Csillag TSZ, Tolvaj Jó zsef dolgozó parasz Jászladány, Szabó Fe renc VB-elnök Jászágó Csótó Géza tsz-tag Túr heve, Kardos Zoltát osztályvezető, Fé.mnyo mó- és Lemezárugyár Jászberény, Diene, László MÁV intéző Szolnok, Vasútállomás Tamás László mezőgaz dász Tisza-földvár, Le nin TSZ, Silye Gábo DISZ MB munkatárs Szolnok, Kovács Gyyli Könyvjutalmat kaptak lapunk legjobb levelezői