Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-28 / 202. szám
1955 augusztus 26. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 n termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács ülése A megyei tanács augusztus 26-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdette) tartotta negyedévi rendes ütését, melyen — kevés kivétellel — valamennyi tanácstag pontosan megjelent. Juhász Imréné elvtársnőnek, a végrehajtó bizottság elnökének javaslata alapján a megjelentek megválasztották az ülés elnökségét, elnökül pedig Mándoki Sándor tanácstagot. Juhász Imréné élvtársnőnek, a végrehajtó bizottság elnökének javaslata alapján a megjelentek megválasztották az ülés elnökségét, elnökül pedig Mándoki Sándor karcagi tanácstagot. A végrehajtó bizottság elnöke a napirendi pontok tárgyalása előtt beszámolt az elmúlt tanácsülés határozatainak végrehajtásáról. Ezt követően Nyíri Béla, a megyei mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa beszélt a nyári munkák eredményeiről. hiányosságairól, az őszi mezőgazdasági tennivalók előkészületeiről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. Nyíri Béla beszámolóját élénk vita követte. Többek között felszólalt Magyar Vendel (Pusztamonostor) tanácstag és elmondotta, hogyan alakított községében a közelmúltban új termelőszövetkezetet s hogyan vált F úszta monostor termelőszövetkezeti községgé. Magyar Vendel felhívta az egyénileg dolgozó paraszt megyei tanácstagokat, hogy lépjenek ők is a dolgozó parasztság felemelkedését jelentő útra, lépjenek be a termelőszövetkezetekbe, vagy alakítsanak termelőszövetkezet jket. Szavainak alig pár perc múlva mór jelentkezett a hatása. Amíg a tanácsülés Magyar Vendem elvtársat ünnepelte. André József jászszentandrási egyénileg dolgozó paraszt megyei tanácstag nagy elhatározásra jutott. Szólást kért és bejelentette, hogy a tanácsülésről hazatérve maga is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lép, s új termelőszövetkezetet szervez. Magyar Vendel elvtárs Ígéretet tett, hogy segítséget nyújt André Józsefnek; Dávid Péter tanácstag arról best, alt, hogy az állandó bizottságok is sokat tehetnek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. Bejelentette, hogy a város- és községgazdálkodási állandó bizottságban már csak két egyénileg dolgozó paraszt tanácstag van. Csótó István elvtárs, a mezőkéin Táncsics TSZ elnöke arról beszélt, hogy rendszeres felvilágosító munkával termel őszövetkezetd községgé akarják fejleszteni a közeljövőben községüket. Második nairendi pontként Hodcs János elvtárs, a megyei begyűjtési állandóbizottság elnöke számolt be a begyűjtési állandó bizottságok munkájáról, valamint a begyűjtési tervek teljesítéséről. — Rámutatott arra, hogy a gabonabeadás mellett több gondot kell fordítani az állat-, állati termékek begyűjtésére is, hiszen ezen a téren megyénk erősen elmaradt a terv teljesítésével. Harmadik napirendi pontként a megyei tanácsülés megtárgyalta a megye lak bérleti és építési tanácsrendeletét. Az előterjesztés után az ülés megvitatta és kibővítette a javaslatokat s a kiegészítésekkel elfogadta az új tanácsrendeletet. Ezt követően az ülés véget ért. ítélet a karcagi bűnszövetkezet ügyében A szolnoki megyei bíróság ítéletet hozott a karcagi földművesszövetkezet í. számú árudájában közel két éven keresztül működött bűnszövetkezet ügyében. Az áruház vezetője és eladóinak egy része összejátszott állami gazdasági, szövetkezeti árubeszerzőkkel és közös megyegyezéssel károsították a társadalmi tulajdont. Jelentős mennyiségű árut magasabb áron számláztak a vásárló szocialista üzemek felé s az így nyert többletből ettek, italoztak az árudában s az ezen felüli többleten pedig megosztoztak. Ismerőseiknek, barátaiknak az árudából ellenszolgáltatás nélkül kerékpárokat, rádiókat és tűzhelyeket juttattak, nehezebben és záros mennyiségben beszerezhető áruk kiszolgálása ellenében nagyobb összegű borravalókat fogadtak el. Az árudában a könyveket nem vezették megfelelően, a napi bevételeket nem könyvelték el, ezzel lehetetlenné kívánták tenni az áruda bevételének ellenőrzését. Ez ellenőrzés hiányát kihasználva az áruda napi bevételéből jelentős összegeket vettek ki és osztottak fel egymás között. Magyar Miklós és Kénes Miháiyné vádlottak közösen 30.000 forint értékben házat vásároltak. A megyei bíróság Magyar Miklós vádlottat 8 évi börtönre, 15 000 forint értékű vagyonának az elkobzására, 6 évre az állampolgári jogaitól való eltiltásra és 5 évre Karcag város területéről való kiutasításra. Kénes Miháiyné vádlottat 3 évi börtönre, 15 000 forint értékű vagyonának az elkobzására, 3 évre az állampolgár! jogaitól való eltiltásra. Papp Zsigmond vádlottat 6 évi börtönre, 3009 forint vagyonelkobzásra. 4 évre az állampolgári jogoktól eltiltásra. Varga Imre vádlottat 6 évi börtönre, 3 ezer forint vagyonelkobzásra, 5 évre az állampolgári jogoktól eltiltásra. Szűcs Imre vádlottat 2 évi és 6 hónapi börtönre, 2 évre az állampolgári jegektől való eltiltásra. Mándi József vádlottat 4 évi börtönre, 3000 forint értékű vagyonának az elkobzására, 3 évre az állampolgári jogoktól való eltiltásra, Rigó Ferenc vádlottat 2 évi börtönre, 2 évi időtartamra az állampolgári jogoktól való eltiltásra ítélte. Ugyancsak 2 évi börtönre, 3000 forint értékű vagyonának az elkobzására, 3 évi időtartamra, az állampolgári jogoktól való eltiltásra ítélte a megyei bíróság az ügyben szereplő kulák származású H. Tóth Imre vádlottat, aki két éven keresztül iparengedély nélkül rádióműszerész műhelyt és kiskereskedést tartott fenn, alkalmazottat is tartott, a szövetkezet rJtal hozzá javításra elvitt rádiókból elsikkasztott. Az ügyben szereplő többi terheltet a bíróság másfél évi, illetve ennél rövidebb időtartamú szabadságvesztésbüntetéssel büntette. Az ítélet nem jogerős Szepfember 3-án, jövő szombaton nyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Már most annyi a látnivaló, hogy nehéz közüle válogatni. Egészen biztosan nagy sikere lesz a több mint egy holdnyi öntözéses bemutatónak, amelynek kapujához felépítették a tiszalöki vizilépcsö egyik szelvényét. Egy holdnyi területen a legjobban bevált öntözött kukoricafajtákat tanulmányozhatják az érdeklődők, egy parcellán most szökken kalászba a rizs és joggal keltenek csodálatot a zöldségtermesztési rész gyönyörű terményei. Három napon át több mint tíz, állatokkal megrakott irányvonat érkezett a kiállítás területére. Megteltek a szépen kijavított, tisztára meszelt istállók. Az állatokkal együtt megjöttek tenyésztőik is. Csaknem hatszáz kiváló állatgondozó tölt most együtt a fővárosban három hetet. A különböző mezőgazdasági gét pék nagy része is megérkezett. A több mint százötven magyar gépen kívül elhozza legszebb mezőgazdasági gépeit a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és több nyugatnémet nagyüzem is. , A látogatókat gazdag, érdekes Programm várja. Minden délelőtt tartanak lovasbemutatót. Épül a kiállítás szabadtéri színpada és bábszínpada. Egri Lajos; CSÉPLÉS összedobált kicsi házak, bisvizű ér kanyarog. Hangos a domb, kiabálnak, önti a gép a magot. Száll a magasba a polyva, száraz a gége, kapar. Duzzd a zsák, aki hordja, fut vele, győzni akar. Sáppad a fény, belefárad nézni a harcot a nap. Feljön az éjszaka, árad, győzi a gép, a csapat. Surran a macska a kerten, alszik a ló, a tehén. Lámpa világít, a verseny csépel a domb tetején. c4 napfényes öreqhop KEDVES, fehérre meszelt falú, nádtetős házacska áll a község szélén; Lombsátrával egészen átöleli. beborítja a mellette álló hatalmas eperfa. A konyha előtt a kispadkán id. Szél István bácsi hallgatja kisunokája csacsogását. aki néhány napja jött le Pestről a nagyszülőkhöz nyaralni, — Hozdd ki kislányom az újságot — kéri — olvass egy kicsit. Ekkor állítottam be hozzájuk. — Tudod, öcsém — mondja —, rossz a szemem, most kezelik. Elmondom neki, hogy a tiszaszentimrei Fehér Imre Termelőszövetkezetből iövök, melynek, tudomásom szerint, ők is tagjai; — Igen, igen, tagja vagyok, de már csak papíron — mondja —, hiszen én már nem tudok dolgozni, öreg is, meg beteg is vagyok. 82 év nagy idő; — Tegnapelőtt jöttem haza a karcagi kórházból, ahová mint termelőszövetkezeti tagot az SZTK küldött el. A jövő héten pedig Szolnokra kell mennem vizsgálatra. Most tudom csak, milyen kiadástól mentett meg a társadalombiztosítás, amióta beteg vagyok.BESZÉLGETÉSÜNKRE fehérhajú,mosolygós arcú öreg anyóka tipegett elő. Fehér kötényébe csuklóig tésztás kezét törclgeti. — Fáradjon beljebb — hívogat kedvesen — éppen az ebédet készítem.Bent barátságos kép fogad. Az asztalon két tepsiben már magasra emelkedett a hófehér fonottkalács. A konyha felől pedig a csirkepaprikás finom Illata csiklandozza orromat. BESZÉD közben so.' kerül mindenre;. Ha most mind leírnám azt, amit az öreg pár elmesélt, sok ív papír kellene hozzá. Majdnem egy század keserveiről, örömeiről ad számot István bácsi. A cselédsorstó1 a termelőszövetkezetig, a bizonytalan jövőtől, a gyermeknevelés nehézségein keresztül, a biztos, békés öregkorig. Az ő életüket sem kímélte meg a sors az árnyoldalaktól. öregek voltak már a felszabaduláskor is. Nem is kértek sok földet, csak két kisholdat. Ezen dolgozgattak mindaddig, amíg a termelőszövetkezet meg nem alakult. Igaz, a termelőszövetkezetbe kissé szabódva léptek be, mert attól tartottak, hogy ott az öregeket nem szívesen fogadják; Félelemre azonban nem volt okuk. Megkapták a háztáji földet^ az ősszel kaptak egy hfzónakvalót, a fejadagot is biztosították, készpénzt is kaptak. A jó rizstermés után pedig 90 kg hántolt rizst. A rizsből eladtak 80-at, ezért kaptak 1600 forintot. Tüzelőre nincs gondjuk, mert ezt is kaptak. István bácsi időnként — amikor jobban érzi magát — még most is eljár a termelőszövetkezetbe, s dolgozgat; — Hálásak is vagyunk — mondják —, hiszen abból élünk, amit a termelőszövetkezet ad. ÍGY ÉL a két öreg, de nem csak ők, hanem hozzájuk hasonlóan még sok idős szövetkezeti tag, akikről gondoskodik a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetben évről-évre növekszik a szociális alap, egyre biztosífottabb a kiöregedő tagok jövője. így lett a bizonytalan jövőből, napfényes, biztos öregkor. Vágási Kálmán V Megjelent a JÁSZKUNSÁG augusztusi száma A JÁSZKUNSÁG most megjelent augusztusi számát Dencső Istvánnak a termelőszövetkezeti mozgalom Szolnok megyei útjáról írott cikke vezeti be, idézve e győzelmes fejlődés legjelentősebb állomásait. — A megye mező gazdaságának egyik legégetőbb kérdésére, a nagyüzemi szántóföldi öntözés problémáira ad feleletet Mihályfalvy István beszámolója: ismerteti a kisújszállási kísérleti telep kutatási eredményeit, és számszerű adatokkal támasztja alá mondanivalóját. Különösen fontos az, amit a rizstermelésről és a rizs utónövényeiről ír. — Ezer év, 955. augusztus 10-én zajlott le a gyászos emlékű augsburgi ütközet, melyben Lehel vezér volt a magyar sereg egyik vezetője. Erről emlékezik meg Erdész Sándor, a Jász Múzeum vezetője. Megvilágítja a honfoglaló magyarok kalandozásainak gazdasági, politikai és társadalmi összefüggéseit. — Szimonidesz Lajos mérnök a Tiszamentí Vegyiműveket és a kénsavgyártási eljárást ismerteti „A vegyipar kenyere” című cikkében. — Keszeghné Krämer Márta a szolnoki művészet és művésztelep történetéről írott tanulmányának első részét közli a lap és két festményről készített reprodukcióval egészíti ki az anyagot. — Kaposvári Gyula a szolnoki levéltárban egy múlt századi parasztmozgalom aktáira bukkant. Az iratok között kezébe került egy kézzel írott verse is. Tanulmányában közli ennek a parasztmozgalomnak eseményeit, hasonmásban mutatja be a kéziratot, és ezzel az irodalomtörténeti kutatás számára ad anyagot — Nyírd Lászlónak a kecsegéről, a Tisza jellegzetes halfajtájáról írott cikke elsősorban a horgászok körében tarthat számot érdeklődésre. — Keményné Kalocsai Róza folytatja ebben a számban a megye munkásmozgalmának történetéről szóló dolgozatát. Ezúttal a KMP Szolnok megyei harcának adatait dolgozza fel, megvilágítva a Tanácsköztársaság megteremtésének előzményeit. A JÁSZKUNSÁG eseménynaptára, az Ismeretterjesztő Társulat életéből vett hírek, Egri Lajos könyvéről írott ismertetés és a megyei bibliográfia adatai egészítik ki a változatos tartalmú számot, melynek címlapját Fényes Adolf egyik, tanulmányfeje díszíti. Kitől függ hát a határidő lerövidítése Folyó hó 25-1 lapjukból olvastam a Szabadság-téri bölcsődére vonatkozó cikket, amiben mi is említve vagyunk. Nem akarok a cikkel vitába szállni, de annyit mégis meg kell, hogy jegyezzek, mi nem ígéretekre dolgozunk és nem állásfoglalásra. (Hogy értsük ezt? — A szerk.) A mi menetrendünk: egy éves terv és ez lebontva negyedévekre és hónapokra. Nem rajtunk múlott, hogy az építtető úgy kötött velünk szerződést, hogy 1955. évben beépítünk 200 ezer forintot és 1956-ban 165 ezer forintot. Az építtető pénzügyi terve így teszi lehetővé a bölcsőde építését. (Jó lenne, ha az „építtető“ is véleményt nyilvánítana. — A szerk.) Mi ez évi 200 ezer forintos szerződésünknek eleget tettünk 1955. június 30-ával. Az más lapra tartozik, hogy a szerződéssel ellentétben ez év folyamán befejezzük és átadjuk a bölcsődét rendeltetésének. Nem állásfoglalásra és nem ígéretre, nem a cikk nyemán, hanem azért, mert mi is tudjuk mit jelent egy bölcsőde a szocializmust építő társadalomban, Cslznyán Kálmán igazgató, Szolnok megyei Tatarozd .<s ÉpftS Vili, Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy Csiznyán elvtárs magyarázatával mennyivel rövidült le a bölcsőde átadási határideje. Mert inkább az utóbbira volna szükség. — A szerk. A Mezőgazdasági Kiállítás alkalmából megjelent szakkönyvek komoly segítséget nyújtanak a mezőgazdasági dolgozóknak. Tájékoztatásul az alábbiakban ismertetünk néhányat. Bóna József: NAGYÜZEMI TRÁGYÁZÁS Ha a termőföldet jól megmunkáljuk, a nagyobb termés a talajból több táplálóanyagot vesz ki, tehát ilyen esetben több táplálóanyagra van szükség, megfordítva: hiába trágyázunk erősebben, ha a talajmunkát nem végezzük el megfelelően, vagy pld. ha a gyomokat nem irtjuk ki időben. A helyes agrotechnika alkalmazása tekintetében a mezőgazdasági nagyüzemeink már igen sokat fejlődtek, ezzel szemben a táplálóanyagok visszapótlásának, a trágyázásnak terén még mindig és eléggé érezhetően el vagyunk maradva. Ezért igen időszerű Bóna József könyve, mely a talaj sajátságaival, a trágyaszerekkel, a szervestrágya készítésével, a zöldtrágyázással és műtrágyázással foglalkozik, Somos András; ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. kötetének feldolgozása annyira világos és részletes, hogy a gyakorlati kertészek is jól felhasználhatják kézikönyv gyanánt A káposztafélékkel, gyök- és gumós zöldségnövényekkel (sárgarépa, zeller, stb.), burgonyafélékkel, a kokakosokkal (dinnye, uborka, tök), hüvelyesekkel, hagymafélékkel, kukoricával és az évelő zöldségfélékkel foglalkozik. 308 ábra és színes fényképek teszik szemlélteiőbbé a könyv anyagát. Pintér László; A VINCELLÉRBOGÁR A kártevő ismertetése azért Is igen jelentős, mert ez az alattomos bogár évről-évre igen komoly vámszedője mezőgazdaságunknak. Ez a könyv a vincellérbogarak népes nemzetségéből elsősorban a lucernásaink életét megrövidítő hamvas vincellérbogarat ismerteti. A védekezés módjait úgy mutatja be, hogy a megfelelő és nem sok költséggel járó módszert kiválaszthassuk, Megjelent s Propagandista augusztusi szama A folyóirat első cikke „A pártoktatási év előkészítésének sikeres befejezéséért*’ a pártoktatási év előkészítéséinek tapasztalataival foglalkozik. Sándi Ottó: A mezőgazdaság útján c. cikke a mezőgazdaságban előttünk álló legfőbb feladatokat tárja fej. A propagandista munkájához c. rovat közli Nemes Dezső: A jobboldali elhajlás a hazafiság kérdésében és a nacionalista jelenségek. Soczó József: A szövetkezeti demokrácia erősítése a termelőszövetkezeti mozgalom további fellendítésének fontos eszköze és Daczó József; Szüntelenül harcoljunk a párt egységéért c. cikket. A népgazdaság időszerű kérdései rovatban jelenik meg Jankó Géza: Az egyenletes termelés jelentősége a gépiparban c. cikke. A válasz a propagandista kérdéseire c. rovat közli a Német Demokratikus Köztársaság állaimtípusa c. cikket. A nemzetközi kérdések c. róva! összefoglalót ad a genfi négyhatalmi értekezletről. A propagandamunka tapasztalataiból c. rovat közli a következő cikkeket: Csúnyi Lászlóné; A budapesti pártbizottság ülése a propagandamunka feladatairól, Gaál Albert: Javítsuk meg a DISZ oktatás előkészítését, Gönyei Antalné: Szervezzünk jó előadásokat pártunk történetéből c. cikket valamint hozzászólásokat a pártoktatás irányításáról folyó vitáiba«;
