Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

Hajmeresztő történet — Képzeld el — kezdte a barátom —, mi min* den meg nem történik az emberrel. Szerdán bor* bélyoál voltam, megborotválkoztam, megnyíratkoz­­tam, már amennyire ez utóbbi nálam szükséges, amint látható, ugyanis, kopasz vagyok s csak a tar­kómon van néhány szál. Szerdán azonban megnyíratkoztam, mert ez a néhány szál már nagyon a nyakamra nőtt. Pén­teken Jászárokszálláson voltam. Borotválkozás céljá­ból felkerestem a borbélyt. Erőnek erejével meg­nyírt. Hiába tiltakoztam, hogy szerdán nyíratkoz­tam, azt mondta, ő jobban látja, szükséges a nyírás. Nem vitatkoztam, beleegyeztem! Rákövetkező héten szerdán Szolnokon a Fodrász KTSZ Gólyánál lévő üzletében akartam megborotválkozni. Gyanútlanul léptem be. A fodrász beültetett a székbe s mikor közöltem vele, hogy borotválkozni szándékolom, megkérdezte: „Nyíratkozás nem lesz?” Mondtam, hogy nem. Mire szakmai magyarázat következett, mennyire szükséges, hogy idejében nyíratkorzon az ember, ez elegánsabb, stb., stb; Mondtam, hogy a múlt héten pénteken nyíratkoztam. Mire a borbély: „Az nem lehet, látom, hogy szükséges a nyíratkozás. Szóval egy hajvágás is” — szögezte le, aztán a nya­kamba kerítette a lepedőt, s hiába tiltakoztam, meg­nyírt, aztán meg is borotvált. Miért tették ezt velem? Magyarázgattam neki. hogy így, meg úgy, bizo­nyára rossz volt a szemük, meg aztán a tervet is teljesíteni kell valahogy. Barátom pedig egyre csak esőválgatta a fejét: „Hajmeresztő .; Hajmeresztő::.” V\ S végigsimította tar koponyáját KOSZORÚ 1955 augusztus 28 SZATIRIKUS OLDAL Harmincnegyedik csípés EGY KIS FEKETE MALAC Silózási versenyben a fiatalok Megy a gőzös, megy a gőzös, de nem Kanizsára, hanem Kiskunfél­egyházára. Szépen, egyenletesen pö­fög a mozdony, szépen egyenletesen kattognak a kerekek, amint az ilyen nyári időben egy vicinálishoz illik. A kupékban az utasok ülnek, álldo­gálnak, ki olvas, ki a táskából, sza­tyorból elemózsiázik, egy öreg néne zöld, hasas üvegből hús vizet kor­tyol s oly jóízűen, hogy le is csor­dul egy csepp a szája szélén, s lefut a nyakára a blúz alá. Nem törli le, hiszen bágyasztó a meleg. Egyszóval megy a gőzös s min­denki nyugodt a csatlakozást ille­tően, pontosan bedöcög majd a kis kávédaráló a szerelvénnyel együtt. Egyszercsak hirtelen nagy zökke­nés és a vonat a nyílt pályán meg­állt Kintről kiabálás hallatszik, mindenki az ablakhoz tódul, hogy lássa, mi történt, de nem látni sem­mit egyelőre, hanem a hír az már szájről-szdjra, kocsiról-kocsira jön: „Kiugrott a vonatból!’’ A szűkszavú közlésből látnivaló, hogy a kiugrott kilétét még nem sikerült megálla­pítani, Mindenesetre a hír megdöb­bentő, valaki öngyilkossági szándé­kot emeleget, az öreg néne szemé­ből meg már könny is perdül, mint előbb a szájaszélén a vízcsepp. Az ablaknál állók figyelmét ekkor egy pocsolya ragadja meg, körülöt­te ugyanis egy kocsira való utas sürgölődik legalább a kalauzokkal egyetemben, akik már mezítláb, feltűrt nadrággal tapossák a vizet. Kiabálások hallatszanak^ valahogy így: „Vigyázni, mert elszalad!.■, A fülét kell megfogni , 5 A lábát a .” Ebben a pillanatban a lábak kö­zött megjelenik egy fekete orr, két fekete fül, majd teljes életnagy­ságban egy szép, fekete malac, berkshirei a javából. Az egyik vas­utas tartja a lábánál fogva, visít az istenadta. Mikor leesett a vonatból, akkor is megijedhetett, hát még az öt hajkurászó tömeg láttán. Elfordulok az ablaktól. Erre fel­áll az ülésről a vízivó néne és köny­­nyes szemmel kérdezi: „Ki volt itEgy malac, Kiesett, Már vissza­vitték.'’ A néne rámnéz, arca sértődött vonásokat ölt S mérgesen annyit mond: „Csak egy malac?!* Aztán felsóhajt: „Pedig már olyan szépen elsirattam” NAGT FERENCN® * Szolnok Látod, nálunk van kritika. így bírálják meg aa osztály­vezetőt. Színültig ám a sajtárt Riska. De ti is a silógödröt! Szegény, hogy összeroppant a bírálattól. Tévedsz, az a bíráló. Az SZTK egyes rendelésein sokat kell várni Szűk a Textilnagykereskedelmi Vállalat raktára Hová, hová? Sakkozni? Nem, csak ide az SzTK rendelésre, Ha kiszabadítottad magadat, szólj ki, hogy kövér ember ne Mi az, ezek elfelejtettek nadrágot venni Dehogy is ,,, Ez a divat, bérfizetéskor munkaidő alatt] r

Next

/
Thumbnails
Contents