Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-23 / 172. szám

V* 1955 július 23. SZOLNOEMEGÉEI NÉPLAP JL-< Mit kap egy termelőszövetkezeti tag a szaöail'elvásárlási búzáért — mi marad meg neki természetbeli A törökszentmiklósi Dózsa TSZ több mint 400 hold kalászos területén gépek aratnak. A gépállo­más egy kombájnt és két aratógé- pet biztosított a termelőszövetke­zetnek, hogy mánél gyorsabban és kevesebb szemveszteséggel takarít­hassák be gabonájukat. Tóth And­rás kombájnista július 20-ig már 400 mázsa búzát aratott le és csé­pelt el gépével. V. Nagy Ferenc és Varjú András traktoros arató­géppel vágja az új életet, a ke­nyérgabonát. E héten be is fejezik a munkát. Két hattagú tsz munka­csapat rakta keresztbe a kévéket. A kombájn melletti teendőket Simon Bálint, Pap Károlyné és Lestár L-ászlóné látja el. összeha­sonlíthatatlanul könnyebb most a tsz tagok munkája, mint a kézi ka­szával történő aratásnál Jó! emlékeznek még az 1951, évi nyárra, amikor a lucerna első kaszálásakor kezükbe vet­ték a kaszát és csak szeptem­ber elején tették le, ekkorra fejezték be a kalászosok aratását. Hogyne értékelnék tehát a gépsk segítségét, a kombájnisták és arató-traktcristák helytállását, akik a legnehezebb munkától men­tesítik őket.' Nem csigázza el az embereket a hetekig tartó kaszálás, csak a sar­kokat vágják kézi kaszával. Vala­mennyien vidáman és lelkesen dolgoznak segítőtársuk, a gép mel­lett. A kombájn-szérűn is jól ha­lad a munka. C '-otai István trak­toros, Szilágyi Sándorné a tsz párttitkára, Lukácsi Gyuláné tsz- tag és Sipos Mihály tanító — aki az iskolai szünidőben résztvesz a munkában — dolgozik a cséplőgép mellett, mellyel a gabonát tisztít­ják. Nem egyszer este 9 óráig is búg a cséplőgép, hogy a komnbájn- aratta búzát kitisztítva, mielőbb biztos helyre szállítsák. Elismeréssel kell beszélni a szál­lító brigádról is. Simon Mihály, Izsóid Péter, S. Nagy Sándor, ifj. Horváth János és Korom Mihály is részese a gabonabetakarításban el­ért eredményeknek, Mindannyiuk sikerét jelenti, hogy július 20-án a korábban vállalt 300 mázsa búza helyett 340 mázsát szállítottak be az ál­lamnak járó kötelezettség tel­jesítésére, — A gyorsbeadással többlet-jövedelemhez jutott a tsz tagsága, hiszen mázsánként 10 forint gyorsbeadási prémiu­mot kaptak az átadott gabo­náért, Búzából 9 és fél mázsás átlagter­mésre számítanak a tsz-ben. Ta­valy 6 mázsát takarítottak be egy holdról. Most tehát jóval magasabb 5 hozam s így több gabona jut egy munkaegységre. A tsz vezetői a várható termés alapján számítást csináltak, hogy mennyi búzára lesz szükségük. 300 mázsa kell vetőmag­nak, a beadásuk pedig 488 mázsa. Ebből viszont 340 mázsát már be­szállítót tak. A szociális tartalék- alapra körülbelül 50 mázsa kenyér- gabonát biztosítanak. Figyelembe- véve a tagok háztartási szükség­letét. gabonafeleslegük egyrészére értékesítési szerződést kötöttek. 209 mázsa búzát adnak át az államnak szabadfelvásárlási áron. Ezzel kívánják segíteni, hogy államunknak elegendő gabona és lisztkészlet álljon rendelkezésére, népünk kenyér- ellátásának zavartalan biztosi- ására. A gafconafelesleg egyrészének át­adása — amellett, hogy kötelesség — igen előnyös is, hiszen államunk jó árat fizet az általa felvásárolt kenyérgabonáért. A Dózsa TSZ-ben 260 forintot kapnak mázsánként az értékesítésre lekötött búzáért, mi­vel a tsz nem vette igénybe a mű­trágya és mélyszántási kedvez­ményt. így a búza 240 forintos alapára mellett a 20 forintos ár- kiegészítés is megilleti őkst. Ezen­kívül a korpajuttatást is megkap­ják. Az olyan tsz. vagy egyéni ter­melő, aki a kedvezmények he­lyett pénzt kér, mázsánként 280 forintot kap a búzáért. A Dózsa TSZ-ben a 200 mázsa gabonáért 52 ezer fcrint kész­pénzt kapnak, amely körülbelül 1.80 forinttal növeli a munka­egységre jutó pénzjövedelmet. Sok olyan tsz-tág van, mint Ko­rom András, aki a növényterme­lésben dolgozik és zárszámadásig 290—300 munkaegységet teljesít. Ha az értékesítésre lekötött 200 mázsa búzát elosztjuk, az ő 290 munkaegységére körülbelül 176 kg búza jut. Ezért Korom András 510 forintot kap, ala­pulvéve a kedvezmények pénz­értékét is magába foglaló 260 forintos felvásárlási árat és a korpa értékét. Amennyiben a tsz-tag igényt tart a korpára és háztáji jószága takar­mányozására akarja felhasználni, termeszében is megkaphatja a rá­jutó mennyiséget. Természetesen ekkor pénzben a 260 forintos má- zsánkénti ár illeti meg a tagot. A Dózsa TSZ-hen például az el­múlt évben munkaegységenként 2 kiló 80 deka búzát osztottak ki. Sok családnál még tavasszal is volt jelentős mennyiségű felesleg. Szé­les Sándor például 12, Rékasi Kál­mán pedig 4 mázsa búzát adott kölcsön a tavasszal belépett új ta­gok kemyérszükségletének fedezé­sére. Most bővebb termést takarí­tanak be. Holdanként 9 mázsát véve ala­pul, a kötelezettség teljesítése és a sz&badfelvásárlási gabona átadása után 3 kiló 70 deka búza jut természetben egy munkaegységre, Ez azt jelenti, hogy egy-egy csa­ládnál a tavalyinál is nagyobb mennyiségű gabona lesz a kamrá­ban, amellyel a tsz-tagek szabadon rendelkeznek. Nagy Katalin. Megjelent a Jászkunság legújabb száma Megjelent a JÁSZKUNSÁG, a TTIT Szolnok megyei ismeretter­jesztő folyóiratának júniusi száma. Cikksorozat indul, mely a megye munkásmozgalmi múltjának feltá­rását tűzi ki célul. Első tanulmánya az őszirózsás forradalommal és a Szolnok megyei Nemzeti Tanácsok működésével foglalkozik. Dr. Szaih- máry Sebestyén, az orvostudomá­nyok kandidátusa, a karcagi kórház főorvosa a betegséget okozó fonal­gombák eredetével kapcsolatos tu­dományos kutatásairól számol be. Egy másik tanulmány a Tiszazug őskorának településtörténetére vo­natkozó legújabb kutatási eredmé­nyeket közli, összefoglaló dolgozat ismerteti a megye gyógynövényeit, ráirányítva a figyelmet ezeknek nemzetgazdasági, elsősorban az ex­port szempontjából fontos gyűjté­sére. A Zirzen Jankáról, a magyar tanítónőképzés jászberényi úttörőjé­ről szóló cikk azért időszerű, mert a jászberényi tanítónőképzőt róla nevezték el nemrégen. A lap helyet ad a megyében folyó tudományos munka részleteredményeinek is: az állami levéltár munkatársai arról írtak cikket, hogy a községek régi pecsétéi milyen érdekes, fontos és használható anyagot szolgáltatnak az egyre jobban kibontakozó hely- történeti kutatásoknak. Dr. Dankó Sándor, a megyei bíróság tanács­vezető bírájának jogi ■ cikke eldönti, azt a kérdést, virtus-e vagy garáz­dálkodás a. — sajnos — még mindig nem kiveszett „bicskázás”. — A TTIT megyei szervezetének kéthó­napos eseményeiről ad hírt a ,,Társulat életéből” c. rovat, melyből az derül ki, hogy a szervezet élete mozgalmas és egyre jelentősebb lesz az értelmiség körében. lis/ki ssú. * 5. ÍVTŐL*** i 53/t: fQéiztet a iz&lnoki Jtlairx-pavkbét Meddig tűri a Köztisztasági Vállalat, hogy ez a szemétcsomó csúfítsa a város leg­szebb p aílkját?! Eredményesen műkődnek a földművesszövetkezeti mozgóboltok A földművesszövetkezetek mozgó­boltjai és a bizományi boltok bizto­sítják a mezőgazdasági munkákat végző dolgozó parasztok részére szükséges áruféleségeket. Sok jó eredmény született már ezen a té­ren. A törökszentmiklósi földmű­vesszövetkezet 5. sz. mozgóboltja 10 nap alatt 38 000 forint forgalmat ért el. A tiszaföldváriak 25 960, a mezőtúriak 6456, a jászszentandrá- siak 3900, a jászladányiak pedig 4723 forint értékű árut adtak el. Sorolhatnánk még a szövetkezetek neveit, összesen mintegy 150 000 fo­rint értékű áru cserélt gazdát az aratás alatt a határban. A földművesszövetkezetek a to­vábbiakban is fokozottabban kí­vánják biztosítani az áruellátást a cséplés alatt. Mind hűsítő italban, mind cukorkaféleségekben, vala­mint cigarettából, dohányból. A dolgozók kérésére '■gyes területekre gyümölcsöt is visznek. Tolnai Sándor MÉSZÖV Szolnok Cikkeink nyomán ... A Szolnoki Fényképész Szövetkéz zet vezetősége közli, hogy lakás céljára átengedtük a Kossuth La- jcs-utcai felvételező helyiségünket. Az illetékes szervekkel olyan megállapodás jött létre, hegy az átrendezés után nem egy, — ha­nem két helyiséget szabadítunk fel, A második lakásnál, mely a szö­vetkezetünk kidolgozó telepe volt, — nemcsak szoba» hanem valame­lyik vállalat részére garázs is ki­alakítható. Szövetkezetünk ezen elhatározá­sánál figyelembe siette a megyei pártbizottság felhívását a lakásvi­szonyok enyhítésére, melynek, ha áldozatvállalással is, de eleget kí­vántunk tenni. Tekintette! arra, hegy szövetke­zetünk tagjai között van több, vi­dékről bejáró és új házaspár dol­gozó, — kérjük az illetékes ható­ságot, hogy az egyik lakást bo­csássák rendelkezésünkre. KISS SÄNDOR elnök. Szolnoki Fényképész KTSZ. postás Híradó A hirlapterjesztés nem kis fel­adatot jelent, különösen a nyári hó­napokban. Esősorban az árusítás ütközik ne­hézségekbe. A postás dolgozók min­den tudására szükség van ilyenkor, hogy a terveket teljesítsék. A nyári időszak jelenlegi szakaszában több postahivatal ért el jó eredményt, de ezek közül is ki kell emelni a já- noshidait és annak vezetőjét, As- bóth Ilona szaktársnőt, aki idős kézbesítőjével, „Bözsi nénivel” min­dennap túlteljesítette tervét. Ha- onlóan dicséretet érdemel Báthori Istvánná kengyeli hivatalvezető a hirlaptervek példás teljesítéséért. És sorolhatnánk még a jól dolgozó­kat, de minden dicséreten túl leg­fontosabb feladata most valameny- nyi postahivatalnak a nyári idő­szak nehézségeit leküzdeni, és biz­tosítani a májusban elért eredmé­nyeket. Az a feladat áll minden postás dolgozó előtt, hogy személyes jó munkájával a hivatal tervének tel­jesítését elősegítse. Azzal a kéréssel fordulunk a hi­vatalok vezetőihez, valamint dolgo­zóihoz, hogy az elért jó eredménye­ket. az eredmények elérőit a Szol- nokmsgyei Néplap Kiadóhivatalá­val közöljék. A Szolnokmegyei Néplap Kiadóhivatala Látogatás CserLeszöllőn Cserkeszül tön mindenütt dolgos embereket látunk. Permetez­nek, kötöznek. Gazdag szüret ígér­kezik. Nem csoda, hogy az arra- valósi szőlőtermelők nagy kedvvel és sok szorgalommal dolgoznak. K. Elek Gergely a következőket mond­ta: „Nagyszerű termés mutatkozik. Megteszünk mindent, hogy ezt megtartsuk. Én már nyolcadszor permetezek. A rézgálic nagyon jó és annyit lehet kapni, amennyit csak akar az ember.” Azután megtudtuk tőle, hogy kora tavasszal tíz hektó mustra kö­tött szerződést a Bcrforgalimi Válla­lattal Kétezer forint művelési elő­leget kapott és ebből vette meg a védekezőszereket. Időközben látta, hogy milyen nagyszerű termés ígér- ............................................................ MÓ RICZ ZSIGMOND JA jé (Kiadatlan karcolat) efő bácsi nagyon le találta nyomni az ásót a földbe, mert puha ez a tavaszi ásás, alig le­het meggátolni, hogy az ásó magától felforgassa a föleiét. Még a vasnyelv is belemerült a puha talajba, ami az ásó jobb oldalán van, hogy a csizmának le­gyen helye a nyomintásnál. Hát Pető bácsi kihúzta az ásót s körülnézett. Olyan jó meleg volt, egész nyárias. Nagy szomorú­ságot vett észre a belső részekben s körülpillantott a kerten, merre vannak az urak. Aztán ellépett a kert hátulsó kapuja felől s elballagott Hercoghoz s közben folyton alkudozott magával, hogyha eltalál­nák az útját, mit valljon, most nem mondhatja, hogy szegért ment... az ásáshoz nem kell szeg . -. Nem történt semmi baj, szép símán jutott el a fűszeresig. Kint volt a tábla: „Korlátolt kimérés ki­csinyben". Fellépett a három lépcsőfokon s bement. Előbb becsöngetett s a csengő kedvesen kiabálta, hogy „fittek, fittek .. .”j Az öreg sváb boltos, Hercog, már ballagott is ki­felé a boltba. Ott állott a nagy pult, megrakva e vi­lágnak mindenféle javaival. Kenyér, szalonna, kol­bász üveg alatt felakasztgatva, csupa szivfájdiló gyö­nyörűség .. -. Zsákokban liszt és korpa, meg kása és bab és amit csak halandó el tud képzelni. Minden volt itt, ami e keserű világon az emberi nem javára szolgál, de Pető bácsi csak éppen azért szemlélte sorra őket, mert tudta, hogy ő nagy bűnös e földön, oly bűnös, hogy még saját maga előtt is szégyelte magát s nehezen bírta volna elszánni a nyelvét arra, hogy kimondja, hogy kér egy deci rumot, mert sze­mérmes volt ebben. Hercog úr azonban morözusan ment a tetthelyre, ahol a palackok állanak s mielőtt odament volna, elébb útjában megállóit a könyvespultnál: — No, mi kell, Pető bácsi? Egy deci rum?,; — s beírta az árát. Azzal odatotyogott a palackokhoz, a porcióshoz s kimérte a mindennapi hitelt. Pető bácsi átvette a decis poharat, megszemlélte, lelkét istennek, testét az üdvösségnek ajánlotta s fel­hajtotta felét a rumnak. Mért szereti az ember annyira azt a rumot? Hogy édes? vagy hogy erős?... vagy hogy olyan szép színe van?... vagy hogy arra emlékezteti, hogy azért nem valami buta paraszt ö, az ember, hiszen a sógora is jegyző, a nagybátyja is plébános. De ha az, akkor minek iszik rumot;; Mért nem. védelmezte inkább, annakidején a tanulást... no, mindegy... tavasz van, tavasszal az ásás is passzió. Mikor leitta a kis rumocskát, emberséggel vissza­adta a poharat s megemelte a kalapját. — No, mi vöt, Pető bácsi — mondta a jó Hercog •—, egy deci rum? — s vette elő a könyvet és írta be az árát. Pető bácsi megállóit. Valami nem volt rendben. Ránézett a jó boltosra, aki olyan jószívű ember, egy heti hitelre adja neki a porciókat... Emiatt az ember nehezen tud ám visszafelelni... Nehéz nagyon a jó­tevőket megsérteni... Aki téged kővel, dobd vissza kenyérrel..-. De mit csináljon, ha annyira, nem fér valami a fejébe? Az ajtóban megállott: — Hercog úr — mondta kalapját hátrataszítva sovány, piros homloka felett —, Hercog úr, mikor bejöttem, már be tetszett írni.. s mikor kimegyek, akkor is be tetszik írni? A boltos ránézett a vén ivóra, s azt mondta: — Pető bácsi, inkább kétszer beírni, mint egy­szer elfelejteni. S ebben Pető bácsi is megnyugodott. Nem■ ér­tette, de megnyugodott. Megnyugodott, mert meg­értette, hogyha meg nem nyugszik, nincs több hitel. kezik és ezért még tíz hektóra le­szerződött. Ahogyan mondja, ez igen előnyös, mert a Borforgalmi a szer­ződéses borok után tíz. százalékkal többet fizet. Ezenkívül még 80 fo­rint mennyiségi prémiumot is kap.- A cserkeszöllői termelők megelége­dettek. Bő termés és boldog szüret lesz. ü Lenin TSZ leliesttette állampolgári Kötelezettségét Községünkben az aratás 98 szá­zalékban befejeződött. Most a hor­dás folyik. Tizenkét cséplőgép fel- készülten várja a közös szérűkön a munka teljes megindulását. A Le­nin TSZ-ben a termények jórészét már elcsépelték. Átlagtermésük rozsból 8 mázsa, búzából 8 és fél, árpából 11 mázsa. A szövetkezet a községben elsőnek teljesítette ál­lampolgári kötelezettségét, július 19-én beszállított a terményátvevő- helyre 23 mázsa búzát, 100 mázsa rozsot és 60 mázsa árpát. KARL JANOS Jászfény szaru Válasz olvasóink leveleire B. Kovács János rákóczifalvi la­kos szerkesztőségünkhöz küldött le­velében azt panaszolta, hogy mint alkalmi dögtér-kezelöt, a községi tanács nem jelentette be SZTK biz­tosításra. Ezzel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztérjum 111/6. csoportjához kérdést intéztünk. In­nét az alábbi választ kaptuk: „A városi és községi tanácsoknál foglalkoztatott gyepmesterek (dög- tér-kszelők) részben főfoglalkozású, részben mellékfoglalkozású alkal­mazottak, vagy alkalmi munkavál­lalók. A napi 8 órai elfoglaltsággal alkalmazott gyepmesterek főfoglal­kozásúnknak minősülnek és így az általános szabályok szerint részesül­nek a társadalombiztosítás szolgál­tatásaiban. A napi 8 óránál rövidebb időre foglalkoztatott gyepmesterek szer­ződéses jogviszonyban állanak a ta­náccsal, egyes esetekben alkalmi munkára veszik fel őket. Ezeknél a. biztosítási kötelezettség elbírálása során azt kell megvizsgálni, hogy az illetőnek mi a főfoglalkozása. Amennyiben az illető személy fő- foglalkozása nem biztosításra köte­lezett, úgy a mellékfoglalkozása alapján sem eshet biztosítási köte­lezettség alá.. (Dr. Gulácsi Iván osz­tályvezető, Budapest.)” . . á 4

Next

/
Thumbnails
Contents