Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-22 / 171. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 július 22. Csupán minilen európai állam közös erőfeszítése teremtheti meg az európai népek biztonságát A négy kormányfő az európai biztonság kérdéséről tárgyalt az értekezlet harmadik napján Genf, július 20. (MTI) Genfben szerdán délelőtt a négy külügyminiszter ülést tartott Macmillan angol külügyminiszter elnöklésével. Az ülés után bejelentették, hogy a küldöttségek szóvivői déllsen nem tartanak sajtóértekezletet. A külügyminiszterek az ülés után közös nyilatkozatot tettek, amely a következőket tartalmazza: A szerda délelőtti ülésen a négy külügyminiszter folytatta Németország újraegyesítése és az európai biztonság kérdésének megvitatását. Elhatározták: a<zt javasolják majd a kormányfőknek, hogy a délutáni ülés során a napirend második pontját, az európai biztonság kérdését vitassák meg. Megfigyelők szerint a külügyminisztereknek ezt a határozatát inkább kedvező jelnek kell tekinteni, mint kedvezőtlennek. Az tűnik ki ugyanis belőle: a külügyminiszterek arra a véleményre jutottak, hogy helytelen lenne lemondani az előrehaladásról, elakadva már az első nehézségen. Ezt az akadályt ugyanis meg lehet kerülni, konstruktiv módon folytatni lehet a tárgyalásokat és a megoldatlan kérdésre még mindig vissza lehet térni. Élénk véleménycsere a kormányfők szerda délutáni tanácskozásán Genf, júl. s 20. (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője szerdai sajtóértekezletén bevezetőben kijelentette: a kormányfők szerda délutáni értekezletén a napirend második pontját, az európai kollektív biztonság kérdését vitatták meg. A véleménycsere élénk volt. A kormányfők többször felszólaltak álláspontjaik védelmében, majd egyhangú határozattal a külügyminisztereket bízták meg azzal a feladattal, hogy elfogadható javaslatokat dolgozzanak ki, és ezeket a csütörtöki ülés során terjesszék a kormányfők elé. Iljicsov ezután röviden ismertette az ülés lefolyását; Az ülésen Eden angol miniszterelnök elnökölt. A szovjet delegáció bejelentette, hogy javaslatot kíván benyújtani az európai kollektív biztonság problémájával kapcsolatban. Az ülésen egymás után felszólaltak Bulganyin szovjet, Eisenhower amerikai, Faure francia és Eden angol kormányfők; Bulganyin a szovjet küldöttség nevében kifejtette a Szovjetunió álláspontját az európai kollektív biztonság megszervezéséről. A szovjet kormány nagy fontosságot tulajdonít ennek a kérdésnek — jelentette ki Bulganyin miniszterelnök, mert csupán minden európai állam — legyen az kicsi, vagy nagy — közös erőfeszítése biztosíthatja az európai népek biztonságát és alakíthatja át Európát megerősített táborból a béke és biztonság bástyájává. A szovjet küldöttség előzőleg ismertetett álláspontja szerint ez irányban két szakaszt javasolt. A szovjet küldöttség véleménye szerint egyedül az európai biztonság megteremtése vethet véget annak a bizalmatlanságnak és feszültségnek, amely az európai országok között fennáll, s amely nem csökken, sőt ellenkezőleg: állandóan növekszik az egymással szembenálló katonai csoportok megteremtése következtében. E terv elfogadásával helyre lehetne állítani a bizalmat, nemcsak Európában, hanem azon kívül is, s e bizalom nélkül nem lehet mego’dani sem a német kérdést, sem más problémákat. A szovjet küldöttség ismét hangsúlyozza, hogy kész más javaslatokat is megvizsgálni az európai kollektív biztonsággal kapcsolatban és nagy fontosságot tulajdonít azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket a kormányfők tettek e tárgyban. Eisenhower elnök rövid felszólalásában hangoztatta: a legfőbb ellentét abban áll, milyen sürgősséget tulajdonítanak a német újraegyesítés kérdésének. Ez a kérdés szorosan összefügg egyébként az európai kollektív biztonság kérdésével. Javasolta, állítsanak fel egy szervet abból a célból, hogy megvizsgálja a küldöttség vezetői által kifejtett szempontokat. Hangsúlyozta, hogy a különböző álláspontok között felmerült ellentétek dacára bizonyos, hogy a béke érdekében kifejtett közös erőfeszítések lehetővé teszik majd a megvizsgált kérdésék megoldását mégpedig pozitív értelemben, az együttműködés szellemében; Ezután Faure miniszterelnök a francia küldöttség nevében rámutatott, hogy a napirend két tárgya a német probléma és a kollektív biztonság kérdése szoros összefüggésben áll egymással. Azt javasolta, hogy a két kérdést együtt vitassák meg. Ezután részletesen elemezte a szovjet javaslatot és kijelentette, hogy az tüzetes tanulmányozást érdemel, különösen, ami a fegyveres erők korlátozását, valamint azt illeti, hogy ne használják fel az erőt a vitás kérdések rendezésére. Eden angol miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: az angol javaslat célja az, hogy segítségére siessenek olyan államoknak, amelyeket támadás érne. Az angol küldöttség egyébként kész arra, hogy megvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyek az európai kollektív biztonsági rendszer tagjai számára vonatkoznak. Az angol javaslat egy másik jellegzetessége az, hogy a kollektív biztonság Európában nem lenne hatékony, amig Németország ketté van osztva. Ezen a téren bizonyos véleménykülönbségek állnak fenn — mondotta Eden. — Szükséges, hogy egyszerre vitassák meg Németország egyesítésének és az európai kollektív biztonságnak kérdését. Bulganyin ismét felszólalt, s hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség álláspontja a német kérdést illetően világos és pontos. Persze — mondotta — van összefüggés a két probléma — Németország egyesítése és az európai kollektív biztonság — között. Egyébként a szovjet terv előszavában erre rá is mutat. Ennek ellenére azonban nem egy, hanem két kérdésről van szó, és a mai ülésen a napirend szerint a másodikat kellene tárgyalni. Nem állítom — folytatta —, hogy a szovjet javaslat tökéletes, mi készségesen megvizsgálunk más javaslatokat is, különösen Nagy-Britannia javaslatát, amelyet nagy gonddal fogunk tanulmányozni. Úgy gondoljuk, hogy az európai országok esetleg nem fognak egyszerre részt venni a kollektív biztonsági rendszerben, hanem lehetne bizonyos fokozatos sorrendje a részvevők belépésének. Eisenhower elnök kijelentette, hogy Bulganyin megjegyzései megérdemlik a*tüzetes tanulmányozást. Annak ellenére, hogy a nézőpontokban bizonyos eltérések mutatkoznak, világos, hogy az értekezlet minden részvevője békére törekszik. Még csak a vita elején vagyunk — mondotta. — Most arra van szükség, hogy a külügyminiszterek megvizsgálják a kifejtett álláspontokat és összeegyeztessék azokat. Nem szabad, hogy ezt az értekezletet anélkül hagyjuk el, hogy kimutatnánk a világ előtt szilárd akaratunkat a béke felé való közeledésre. Buganyin kijelentette, hogy egyet ért ezzel a nyilatkozattal. A kormányfők ezután egyhangú határozatot hoztak, és ennek értelmében megbízták a külügyminisztereket, hogy csütörtökön dolgozzanak ki javaslatokat a szerdai vita alapján és ezeket nyújtsák át a kormányfőknek. A kormányfők a csütörtöki ülésen vitatják meg a külügyminiszterek javaslatait. így tehát —■ fejezte be Iljicsov — csütörtökön reggel külügyminiszteri, délután kormányfői értekezlet lesz. A Szovjetunió küldöttségének tervezete az európai általános kollektív biztonsági szerződésről Alapé! vek: A béke és biztonság biztosításának és az európai éltanok bármelyike ellen irányuló agresszió megakadályozásának céljából; abból a célból, hogy megszilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuverénitása tiszteletben tartása, valamint a belügyeibe való be nem avatkozás elvernék megfelelően; valamennyi európai állam ama erőfeszítéseinek összeegyeztetését óhajtva, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék az európai kollektív biztonságot, ahelyett, hogy egymással farkasszemet néző csoportokat alakítanának az európai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölcsönös bizalmatlanságot; tekintettel arra, hogy egy biztonsági rendszer létrehozása Európában hozzájárulna a német probléma gyors megoldásához, Németország békés és demokratikus alapon való egyesítése útján; az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől áthatva; az európai államok általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek, amely a következő elveken alapul: 1 A szerződésben részt vehet I* valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendszerére, — amely elismeri a szerződésben leszögezett célokat és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államok A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlő jogú résztvevői kell, hogy legyenek e szerződésnek, amíg létre nem hozzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Németország egyesítése után az egységes német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános fettételednek megfelelően. Az európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nem csorbítja a négy hatalomnak: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, melynek rendezése teljes mértékben a fent nevezett hatalmak által megállapított rendelkezések keretei között kell, hogy megtörténjék; A szerződésben résztvevő ál- • lamok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tartózkodnak minden agressziótól, nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy kényszerítéshez, vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközökkel rendeznek minden olyan viszályt, amely közöttük felmerülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és az európai biztonságot. 3 A szerződésben részvevő álla- ■ mok tanácskozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a szerződésben résztvevő egy vagy több állam ellen fegyveres agresszió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárítására és az európai biztonság megőrzésére. Egy európai fegyveres ag■ ressziót, amelyet bármely állam vagy állíamcsoport követ el a szerződéiben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintenek, mint a szerződésben részvevő ösz- szes államok ellen elkövetett agressziót. Ilyen agresszió esetén valamennyi szerződő fél — élve az egyéni vagy kollektív védelemre való vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában álló eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodást is, — segítséget nyújt az ilyen agresszió áldozatává vált államnak, vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot Európáiban. A szerződésben részvevő ál■ lamok kötelezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen tanulmányozni fognak és létre fognak hozni egy olyan szabályzatot, mely meghatározza azokat a módozatokat, amelyek alapján a szerződésben részvevő államok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, nevezetesen fegyveres segítséget abban az esetben, ha a helyzet úgy alakulna Európában, hogy kollektív erőfeszítéseket követelne meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében. A szerződésben részvevő ál- • lamck az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően ismertetni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete biztonsági tanácsával azokat az intézkedéseket, amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek tervbe. 7 A szerződésben résztvevő ál- • lamok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle olyan megegyezést. amelynek célja ellentétes lenne az európai kollektív bizton- sáigj szerződés céljával. 8 A szerződésben résztvevő ál- ■ lamok kötelezik magukat, hogy hozzájárulnak az egymás közötti, valamint más államokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok kiszélesítése útján, az ilyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával. fl A szerződésben résztvevő ál- lamok között a szerződés által előirt tanácskozások és az euró pai biztonság biztosításéra vonatkozó kérdések megvizsgálása érdekében tervbe vesznek: a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekezleteket, amelyeken minden egyes állam kormányának egyik tagja vagy egy külön erre a célra kijelölt képviselője fog képviselni; b) egy állandó tanácskozó bizottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen elő a szerződésben résztvevő államok kormányai számára; cl egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg. Ifi Elismerve az Egyesült Nem- zetek Szervezete Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén, a szerződésiben résztvevő államok meg fogják hívni a Kínai Népköz- társaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket a szerződés értelmében létrehozott szervekbe. II A jelen szerződés semmikén- M« pen nem hatálytalanítja, azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződésekből és egyezményekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerződés elveinek és céljainak. (n a szerződésben résztvevő állt* lamok megállapodnak,. hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó intézkedések megvalósításának két vagy három évig tartó kezdeti időszakában nem mentesülnek az érvényben lévő szerződések és megállapodások értelmében vállalt kötelezettségeik alól. Ugyanakkor az érvényűjén lévő katonai kötelezettségeket tartalmazó szerződésekben résztvevő államok tartózkodni fognak a fegyveres erőhöz való folyamodástól és békés eszközökkel fognak rendezni minden, közöttük netán felmerülő viszályt. Az illető szerződésekben és egyezményeikben résztvevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyezteti az európai béke fenntartását. IQ Addig is, amíg szerződést nem kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek betiltására és a külföldi csapatoknak az európai országok területeiről való visszavonására, a szerző- désfoén résztvevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek olyan újabb intézkedéseket, amelyek előzőleg kötött szerződések vagy megállapodások értelmében egyik másik európai állam területén lévő fegyveres erőik növelését céloznák. M A szerződésben résztvevő ál- ■ lamok megállapodnak, hogy a jelenlegi szerződés életbeléptetésétől számított meghatározott időszak elteltével az 1955. május 14-én kötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kötött Északatlanti Szerződés érvényüket vesztik. IC A szerződés érvényességének ■** időtartama: 50 (ótven) év. Táviratváüás K. !. Vomsilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Rjné Doly, a Francia Köztársaság elnöke között őexcellenciája, RENÉ COTT úrnak a Francia Köztársaság elnö kének, PÁRIZS. « Kérem elnök úr. fogadja üdvözletemet, valamint tolmácsolja üdvözletemet és legjobb kívánságaimat a francia népnek, nemzeti ünnepe alkalmából. Jólétet és virágzást kívánok a Francia Köztársaságnak és kívánom a két ország népei hagyományos barátságának megszilárdulását. Moszkva, Kreml, 1955 július 13. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. * VAROSILŐV marsall őexcellenciájának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnöksége enlökének, MOSZKVA. Rendkívül megindított az a távirat, amelyet őexcellenciája július 14-e alkalmából intézett hozzám. Szívből jövő jókívánságaimat fejezem ki személy szerint önnek és boldog jövőt kívánok a Szovjetunió népeinek. Párizs, 1955 július 15. RENÉ COTY. Az amerikai mezőgazdasági küldöttség harkovi tartózkodásáról Harkov (TASZSZ.) A Harkovban tartózkodó amerikai mező- gazdasági küldöttség szerdán meglátogatta a harkovi Állami Növény- nemesí’tő Állomást. V. J. Jurjev, az Ukrán SzSzK Tudományos Akadémiájának tagja, az állomás igazgatója ismertette a vendégek előtt a Harkovban nemesített nagyterméshozamú gabonafajtákat. A vendégek érdeklődtek a szovjet nemesítési és hibridizálási, mű- trégyázási módszerek iránt, az állomásnak a kolhozokkal és szovhozokkal fenntartott kapcsolata iránt. Laurent, a Des Mines Register — a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazdasági küldöttségcseréjét kezdeményező lap — munkatársa Dél- és Észak-Dakota államban termelt amerikai hibrid kukoricafajtók magmintáit adta át Jurjev professzornak. A délután folyamán az amerikai küldöttség tagjai a harkovi kerület egyik kolhozában jártak A kolhozparasztok melegen köszöntötték a vendégeket. (MTI.) Az Amerikában tartózkodó szovjet mezőgazdasági Cedar-Rapids (TASZSZ.) Az Iowa-államban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség július 19-én Washington körzetében megtekintett egy gazdaságot. A szovjet mezőgazdasági küldöttség fogadására sok farmer gyűlt össze, akik szívélyesen üdvözölték a küldöttség tagjait. A küldöttség Iowa-Cityben megküldöttség látogatásai tekintette az állam egyetemét. Este a szovjet mezőgazdasági küldöttség azon a vacsorán vett részt, amelyet Cedar-Rapids város kereskedelmi kamarája adott tiszteletére. A vacsorán részt vett a kereskedelmi kamara 253 tagja. A szovjet küldöttséget a város polgármestere és a kereskedelmi kamara elnök- helyettese üdvözölte. (MTI.) • Vasárnap falugyűlés Abádszalókon és Öcsödön Július 24-én, vasárnap megyénk két községében, Abádszalókon és Öcsödön falugyűlést tartanak. — Abádszalókon délután 5 órakor, Öcsödön reggel 9 órakor kezdődik a falugyűlés. Öcsödön Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mond beszédet, v i
