Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-20 / 169. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME G Y El TAN ÁCS LAP J A VIÍ. é^olyani, 169. szánt Ara SO Ííüér !§55. július 29., szerda A FELEMELKEDÉS ÚTJÁN Új termelőszövetkezet alakult Szolnokon A erőinek] határban eddig három körös gazdaság, 3 Szabadság, Uj Élet és a Tisza Antal Termelőszövetkezet működött, Eredményeik tnest arra ösztönözték a határ más részén lakó egyénileg dolgozó parasztokat is, hogy a nagyobb jövedelmet, a jobb életet biztosító szövetkezeti gazdálkodást válasszák, A rádióállomás melletti Millér-la- posi határrészen már huzamosabb ideje beszélgettek arról az egyénileg dolgozó parasztok, hogy összefogva, a gépek segítségével, sokkal jobban tudnak gazdálkodni. Hétfőn este az Alcsi-Millér-laposi határrészen tizenegy dolgozó paraszt — Petőfi TSZ néven — új közös gazdaságot alakított. A termelőszövetkezet tagjai: Négyes! Sándor, Csabai Jánosné 7 és fél holdas, Várbíró István 7 holdas, Kurta György, Lévai Antal, Karsai Pál 12 holdas. Pesti Péterné 2 és fél, Zsaraai Béla 5, öz János 2, özv. Csabai Lásslóné másfél holdas dolgozó paraszt. Elnöknek Válé Máté 10 és fél holdas egyénileg dolgozó parasztot, a földművesszÖ\retkezetek megyei választmányának tagját választották meg. Az új közös gazdaság tagjai most azt tervezik, hogy 80 holdas rizs- telepet létesítenek és az öntözéses gazdálkodás területét már az első esztendőben megfelelő vetésforgó szerint állítják össze. A termelő- szövetkezet tagjai ezenkívül azt tervezik, hogy a közös gazdálkodás folytán a szolnoki határ legjobb búzatermő földjévé változtatják át p, Petőfi TSZ földjét és a kenyérgabona termesztésben versenyre lépnek a másik három szolnoki közös gazdasággal. A termelőszövetkezet tizenegy tagja a gabonabetakarítás mellett most tovább folytatja a szervező munkát, hogy az új gazdasági évet már harmincötnegyvenen 3 — 409 hold földön kezdjék meg. Már tizenkét tagja van a tiszatenyöi Rákosi TSZ nek IMÁJUS I utolsó hetében alakult meg Tiszatenyőn tíz taggal a Rákosi TSZ. Jelenleg 17 tagja van. földterülete pedig 92 hold. Nász Sándor 6 holdas dolgozó paraszttal is beszélgettek az új tsz tagjai. Elmondták, hogy ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást, addig pedig folytatják a szervezést. Ismertették terveiket is. Ezek szerint 15 holdas kanyhakertészetet létesítenek a Godó-halomnál, itt ugyanis a meglévő bővizű kutak lehetővé teszik az öntözést. Ezenkívül 10 hold gyümölcsöst telepítenek fnég ezévben. Ez nagymértékben gyarapítja majd jövedelmüket. Megmondták őszintén, azt szeretnék, ha Nász Sándor — akit jó gazdának ismernek — szintén velük haladna a nagyüzemi gazdálkodás útján. INÄSZ SÁNDOR I akkor még nem adott határozott választ. Azt elismerte, hogy jó dolog a szövetkezés, de azért kételyei is voltak. Egy hónap múlva azonban a lakásán kereste fel Rékasi Sándor elvtársat, a tsz elnökét és a következőket mondotta: — Beszélgetésünk óta sokat gondolkoztam az új tsz sorsáról, s arról is, hogy mitévő legyek. Most azért jöttem hozzád, hogy közöljem: belépek a Rákosi TSZ-be. Hallottam arról, hogy már az őszszel közös jószágállományunk lesz. Én szívesen dolgoznék a tehenészetben, ha a többi tag ezt jónak látja. Annak is gyorsan híre futott a községben, hogy Busi Eajos bácsi szintén kitöltötte a belépési nyilatkozatot, Évtizedeket küzdött végig, mint urasáig! cseléd s csak a földosztáskor kapott területen lett a maga gazdája. Most a következőképp m vélekedett: I- MEGPRÓBÁLTAM) az egyéni gazdálkodást, de úgy gondolom, sokkal jobb lesz a szövetkezetben, ahol együttes erővel nagyobb eredményeket érünk el. Itt van a Lenin TSZ példája. Ez is azt igazolja, hogy a közös gazdaságokban magasabb, a terméshozam. — Én csak azóta vagyok nyugodt — mondotta Businé, — amióta férjem kitöltötte a belépése nyilatkozatot. Saját magam tapasztaltam, mit jelent tsz-éagnak lenni. 1951-ben. mint özvegy asszony, a Lanin TSZ-ben dolgoztam. Részesedéskor csupán búzáiból 8 mázsát kaptam, ezenkívül árpát, kukoricát, cukrot, gyümölcsöt is osztottak munkaegységeinkre. Abban az évben jó hízót vágtam, egyszóval mindenem megvolt. Férjemmel együtt igyekeztünk a 4 és fél hold földön úgy dolgozni, hegy megközelítsük a tsz eredményeit. Ez nem sikerült. Évről-évre azt láttam, hogy a tsz-ben különb a vetés, sokkal nyugodtabb a tsz családok élete. Most az a tervem, hogy amint megkezdődik a közös munka, mindig ott leszek, ahol meg kell fogni a dolog végét. AZ EGYÉNILEG dolgozó parasztok a betakarítási munkák idején is szakítanak egy-egy pár percet arra, hogy érdeklődjenek az új tsz iránt. Ez azt mutatja, hogy a tsz-ba lépő dolgozó parasztok száma növekedni fog s a tiszatenyöi gazdák közül is egyre többen térnek a felemelkedés útjára. JHl áj&ácj a (jcihanatföleleken ? Ulveczki István kisújszállási traktoros teljesítette aratási tervét A Kisújszállási Gépállomás traktoristái a gabona betakarításában és a tarlóhántásban a hétfői napon újabb nagyszerű, eredményeket értek el. Herczeg Benedek kombájnos 20 holdról 210 mázsa, Kiss Sándor 23 holdról 190 mázsa. B. Tóth Imre 15 holdról pedig 160 mázsa gabonát takarított be ezen a napon. Vlveczki István traktorista hétfőn befejezte aratási tervét, 150 holdról vágta le a gabonát. Szorosan nyomában halad Máté Sándor, akinek teljesítménye hétfő estig 135 hold. A tarlóhántásban ezen a napon Dohai Ferenc ért el legjobb eredményt. Tárcsával 30 holdon végezte el ezt a fontos munkát. Szöllősi István traktoros pedig 25 holdon hántolta fel egy nap alatt a tarlót. A gépállomás legjobb talajmunkás traktoristája Tuka János, aki a nyári idényben már 287 hold talajmunkát végzett el. Az elmúlt dekádban 101 hold tarlóhántás és középmély szántás befejezésével ért el kimagasló eredményt. NAGY IRÉN Kisújszállási Gépállomás fi törökszentmiklósi traktorosok között Polgár József az első A Törökszentmiklósi Gépállomás traktoristái is lendületesen, lelkesen végzik a gabona betakarítását. A Zetor-vontatású kévekötő arató- gépekkel dolgozó traktorosok közül Polgár József 150. Németh Menyhért 114, Bekker Kálmán pedig 112 beid gabonát aratott le. A Mezőtúri Tangazdaságban a tarló 98 százalékát felhántották A Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában az őszi árpa után a búza aratását is befejezték. őszi árpából az átlagtermés 20 mázsa volt, a búza pedig 13 mázsát adott. A tangazdaság gyorsbeadásként 100 mázsa árpát és 300 mázsa búzát szállított be a begyűj'tőhelyre. A tarló 98 százalékát felhántották. fiz értekezlet feladata, hop megtalálja az egyetértés Étialt a megoldásra vári nemzetközi problémákkal kapcsolatban iV. A. Bulganyin efviárs nyilatkozata a genfi négyhatalmi , kormányfői értekezleten Moszkva (TASZSZ) N, A; Bul- ganyin nyilatkozata elején a szovjet kormány nevében üdvözölte a küldöttségek vezetőit és tagjait, majd megállapította, hogy a négy hatalom kormányfőinek értekezlete, amely az összes érdekelt felek óhajának megfelelően ült össze, olyan időszakban zajlik le. amikor világszerte a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése tapasztalható és kedvezőbb feltételek jelentkeztek a megoldatlan nemzetközi problémák rendezéséhez. N. A; Bulganyin ezután felsorolta azokat a tényeket, amelyek előmozdították a nemzetközi feszültség csökkenését. Ezek a koreai vérontás megszűnése, az indokínai hadműveletek végetérése, az osztrák államszerződés megkötése, a szovjet — jugoszláv viszony rendezése, a bandungi értekezlet sikeres lebonyolítása. D. Nehru indiai miniszterelnök látogatása a Szovjetunióban, a Szovjetunió kormányának a Német Szövetségi Köztársaság kormánya elé terjesztett javaslata; Különösen ki kell emelni a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából azoknak a javaslatoknak jelentőségét, — amelyeket a szovjet kormány ez év május tizedikén a fegyverzet csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának, valamint az uj világháború veszélye elhárításának kérdésével kapcsolatban előterjesztett. — mondotta a továbbiakban.- — Akadnak azonban olyan, problémák is. amelyek elválasztanak bennünket egymástól .át amelyek haladéktalanul megoldást kövétel- nek. E problémák rendezetlertsége okozza azt. hogy a nemzetközi helyzet bizonyos javulása ellenére, ez a helyzet a maga egészében még mindig feszült, még mindig nem alakult ki az a bizalom az államok között, amely nélkül a népek nem lehetnek nyugodtak holnapjuk miatt. Mindez arra kötelez bennünket, a négy hatalom itt összegyűlt ál- lamférfiait, hogy teljes komolysággal vizsgáljuk meg a kialakult helyzetet és minden lehetőt megtegyünk annak érdekében, hogy elősegítsük a kellő bizalom kialakulását az államok, mind a nagy államok, mind a kis államok közötti kapcsolatokban; Kellemes volt számunkra, hogy hallhattuk itt D. Eisenhower elnök úr nyilatkozatát, nevezetesen, hogy „az amerikai nép a szovjet nép barátja szeretne lenni. Nincsenek viták az amerikai és a szovjet nép között, nincs a két nép között konfliktus, sem kereskedelmi ellenségeskedés. Történelmileg népeink mindig békében éltek egymással." Az elnök űr ezután rámutatott annak szükségességére, hogy a két nép közötti összes mesterséges akadályok kiküszöbölődjenek. Mi mindezzel tökéletesen egyetértünk, mert az említett akadályok kiküszöbölése megfelelne mind a szovjet és az amerikai nép nemzeti érdekeinek, mind az egyetemes béke érdekeinek. Értekezletünk főfeladata az. hogy megtalálja az utat a szükséges megegyezés eléréséhez a megoldásukat követő problémákban. A Szovjetunió küldöttsége azzal az óhajjal jött el erre az értekezletre, hogy az értekezlet valamennyi résztvevőjének közös erőfeszítésével megtalálja a rendezetlen kérdések megoldását és a maga részéről kész figyelmesen megvizsgálni az értekezlet más résztvevőinek javaslatait. Nem kétséges, hogy pontosan ezt várják tőlünk a népek, amelyeknek tekintete ma Genf felé, erre az értekezletre irányul. Nem véletlen az, hogy sok államférfi, számolva a népek következetes békeakaratával, mind határozottabban sikraszáll azért, hogy a megoldatlan problémákat az összes érdekelt felek törvényes jogainak kellő figyelembevételével oldják meg. Nem '^agyunk hajlamosak lebecsülni az ilyen problémákat, ezen belül a megoldatlan európai és ázsiai problémák rendezésének utján tornyosuló nehézségeket. De ha valamennyien azzal a szándékkal jöttünk az értekezletre, hogy felkutassuk a nehézségek leküzdésének útjait, akkor ez biztos záloga a jelen értekezlet sikerességének. A szovjet kormány azon a véleményen van. hogy a négy hatalom kormányfőinek ez az értekezlete történelmi szerepet játszhat, ha valamennyien őszinte törekvést tanúsítunk a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére. A Szovjetunió külpolitikája világos. Hívei voltunk és vagyunk a népek közötti békének, valamennyi állam békés egymásmelleit élésének, függetlenül attól, milyen belső rend uralkodik egyik vagy másik államban, mivel a fennálló társadalmi és gazdasági rendszer kérdése bármely államban az illető nép belügye. Akit valóban aggaszt a jelenlegi helyzet — mondotta a továbbiakban N. A. JJulganyin — az szükségképpen csatlakozni fog ahhoz a követeléshez, hogy vessenek véget a fegyverkezési hajszának, tiltsák be az atomfegyvert és biztosítsák, hogy az atomerőt kizárólag békés célokra, az emberiség javára, a civilizáció javára használják fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mindig sikraszállt és síkra száll átfogó nemzetközi együttműködésért az atomerő békés felhasználása területén. A szovjet kormány úgy döntött, hogy megfelelő mennyiségű hasadóanyaggal hozzájárul a nemzetközi atomerő ügynökség hatáskörébe tartozó nemzetközi atom- anyag-alaphoz, amint döntés születik ilyen ügynökség létrehozásáról; Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hC'gy a Szovjetunió helyesnek tartja az öt hatalom fegyveres erői színvonalának olyan megállapítását, amilyent az Egyesült Államok, Anglia. Franciaország és Kanada javasol; Igen fontos lenne, hogy ez az értekezlet foglaljon állást olyan nemzetközi egyezmény megkötése mellett, amely kifejezésre juttatná közös beleegyezésünket abba, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína fegyveres erőinek színvonalát az említett hatalmak mindegyike számára egy — másfél millió főben, Anglia és Franciaország számára pedig hatszázötven — hatszázötvenezer főben állapítsák meg s az ösz- szes többi állam fegyveres erőinek létszáma külön-külön ne haladja meg a százötven—kétszázezer főt. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a szovjet kormány elfogadta a három hatalomnak a hagyományos fegyverekre vonatkozó javallatát. Most joggal elvárjuk, hogy e hatalmak részéről olyan lépésre kerüljön sor. amely biztosítja a megegyezést az atomfegyver eltiltásának kérdésében. Ez lehetővé tenné, hogy az egész leszerelési kérdés reális talajra kerüljön; E. Faure úr. Franciaország miniszterelnöke beszédében azt a gondolatát fejezte ki. hogy csökkenteni kellene a katonai szükségletekre szánt költségvetési kiutalásokat és kifejtette elgondolásait ennek érdekében. Úgy véljük, hogy ezek az elgondolások érdekesek és figyelmes tanulmányozást érdemelnek. Ezenkívül a szovjet kormány véleménye szerint a négy hatalom részéről jó kezdet lenne, ha már most megegyeznének az osztrák államszerződés megkötésével kapcsolatban Ausztria területéről kivonandó katonai csapategységek leszerelésében és ezzel csökkentenék fegyveres erőik létszámát. Felesleges hosszabb fejtegetésekbe bocsátkozni arról, milyen jelentőséggel bír az európai biztonság kérdése, az európai béke biztosításának kérdése. A béke biztosítása Európában döntő jelentőségű az egyetemes béke biztosítása szempontjából. A szovjet kormány meggyőződése, hogy az európai béke biztosításának és egy újabb agresszió megakadályozásának legjobb útja kollektív biztonsági rendszer megszervezése az összes európai államok és az Amerikai Egyesült Államok részvételével. Egyes európai államoknak más európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásai helyett meg kell teremteni az Összes európai államok közös erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszert, amelynek elveit a szovjet kormány ismeretes javaslatai fogalmazták meg. Nem szabad figyelmen kívül hagynl az ezen rendszer megteremtésének útján jelentkező nehézségeket, többek között azt a tényt. • hogy a jelen tárgyalásokon résztvevő hatalmaknak katonai kötelezettségei vannak más államokkal szemben. Ezért, a megegyezés érdekében a Szovjetunió úgy véli, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozását két szakaszra kellene felosztani; Az első szakaszban a szerződésben résztvevő államok nem mentesülnek a jelenleg érvényes szerződésekben és egyezményekben magukra vállalt kötelezettségektől, viszont vonatkozik rájuk az a kötelezettség, hogy tartózkodnak fegyveres erők alkalmazásától és mindazokat a vitákat, amelyek közöttük támadhatnak, békés eszközökkel oldják meg. Meg lehetne állapodni abban, hegy amíg létrejön a megegyezés a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról, valamint az európai országok területén állomásozó külföldi csapatok kivonásáról, a 'szerződésben résztvevő államok kötelezik magukat arra, hogy semmi további intézkedést nem tesznek más európai államok területén állomásozó fegyveres erőik növelésére, még akkor sem, ha korábban megkötött szerződések és egyezmények alpján ilyen intézkedések folyamatban vannak, A második időszakban az említett államok szerződés alapján teljes mértékben mar gukra vállalják az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásával összefüggd kötelezettségeket, ugyanakkor teljes mértékben hatályukat vesztik az északatlanti szerződés, a párizsi egyezmények ég a varsói szerződés, az ezek alapján lét- rehozott államcsoportosulásokat megszüntetik és helyükbe állítják az összeurópai kollektív biztonsági rendszert. Ä szovjet kormány véleménye szerint végeredményben arra kell törekednünk, hogy ne legyenek külföldi csapatok az európai állá-* mek területén, A külföldi csapatok kivonása aa európai államok területéről s ebben a vonatkozásban 4 második világháború előtti helyzet visszaállítása gyökeresen megjavítaná Európában a helyzetet és kiküszöbölné az államok közötti kapcsolatokban ma fennálló bizalmatlanság egyik fő, ha nem legfőbb forrását. A külföldi csapatok kivonása az európai államok területéről sokban megkönnyítené a megegyezés létrehozásának lehetőségét mind az európai és nemcsak az európai államok hagyományos fegyverzetének csökkentése terén, mind a nukleá- (Folytatás a 2. oldalon.) t I
