Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

1955 július 16. SmNOEK£G?GI NÉPLAP 3 Teljesüli e csépai Alkotmány TSZ tagjainak kívánsága Néhány nappal ezelőtt a csépai Alkotmány TSZ tagjai Bere Sándor elvtársat, a Kunszentmártoni Gép­állomás párttitkárát választották meg elnöküknek. Bere elvtárs örömmel fogadta a tagok megbíza­tását és a közgyűlésen kijelentette, minden erejével a termelőszövetke­zet elörehaladásáj segíti. Szakmai tudását megfelelően gyümölcsöz- teti, hogy rövid idő múlva az Al­kotmány Termelőszövetkezetet a járás legjobb közös gazdaságai kö­zött emlegessék. Bere elvtárs személyében olyan vezető került az Alkotmány TSZ élére, aki szívügyének tartja a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését és a tagok jólétének állandó növe­lését. Korábban a kunszentmártoni járási pártbizottságon dolgozott, a mezőgazdasági osztály vezetője volt. Jól ismeri az Alkotmány TSZ-t is, hiszen gyakran járt arra, beszél­getett a tagokkal s már akkor is sok hasznos tanáccsal látta el a tsz- gazdákat. 4 tagok Igazán megszerették és már egy félévvel ezelőtt szóvá- tették Szénáczki elvtársnak, a köz­ségi pártbizottság titkárának, hogy Bere Sándort hívják a közös gazda­ság élére. A tagok terve akkor nem sikerült. Bere elvtárs a Kunszent­mártoni Gépállomásra került. A tsz vezetői azonban nem hagyták any- nyiba a dolgot. Mészáros Pál a ta­gok megbízásából — ahogy mon­dani szokás — egyre ütötte a vasat, ás Szénáczki elvtárs is illetékes he- ■ven mindig szóvátette az Alkot­mány TSZ tagjainak kérését. Most végre teljesül a tsz-tagok cívánsága, Bere elvtárs lett a ter­melőszövetkezet elnöke. Néhány lapja végzi ezt a fontos munkát, de náris sokat tett és még több terve van a jövőre nézve. A tagok az iszi árpát learatták, elcsépelték és íz államnak járó részt már bead- ak. Az új elnök javaslatára a tar­ókba másodnövényt vetnek, csala- nádét, silókukoricát és egyéb ta- carmányféleségeketj Arat fák a búzát, számításuk zerint jövő héten hétfőn megkez- iik a cséplést is. 210 mázsa búza •yorsbegyűjtésre szerződtek a Ter- nényforgalmi Vállalattal, s ezt a nennyiséget. jövő héten szerdáig be ikarják szállítani. A gyorsbeadási irémium egy forinttal növeli a ta- :ok egy hónapban szerzett minden nunkaegységétj Bere elvtárs mindent megtesz, logy már most ezekben a hetekben 3 pénzhez jussanak. A Termény- orgalmival is ezért kötötték meg a zerződést. s ezért igyekeznek a «adás teljesítésével. Idáig az volt a hiba, hogy sok le­Ä Aurád apó Gndevar falujában élt a hegytetőn és egyáltalá- an nem hasonlított azokhoz a fa- isi öregekhez, amilyeneket a szok- ányos kolhoz-színdarabokban lát- atunk. Kitűnően ismerjük már az yen öregeket, akikről a drámaírók zt írják a rendezői utasításban: alambősz, de még friss erőben lévő reg, s arcán bölcsesség tükröződik, lozgása, lassú stb. A mi öregünkről azonban nem lé­ét elmondani, hogy a bölcsesség útforrása lenne, nem ontja a szel- mes aforizmákat, ettől eltekintve zonbm valódi öregapó. Becsülettel ilgozott a múlt század közepétől ostanáig és jelenleg a jól megér­intett nyugalmat élvezi. Murad apó szeret elüldögélni a apón, beszélgetni, nézni, hogyan •eszkednek le az asszonyok vízért szakadékba. — Így megy ez az egész életen : — mondja az öreg a mellette ülő atal kolhoztagnak. — Járnak fel : le . . . — Nem sokáig fognak járni — ondja. a fiú. — Ugyan miért? — A víz feljön magától. — Flát aztán hogyan jönne fel agától? — hunyorog az öreg. — víz lefelé szokott folyni, nem \dig ielfelé. — Felhozzák, apó. Vízvezetékkel! — Hm... Vízvezetékkel! — Az eg soha életében nem látott viz- ‘zetéket, de nem akarta, hogy egy len tejfelesszájú kölyök előtt tu- itlannak lássák. így szólt: — Hát, ha isten adja. akkor fel- n a víz a vízvezetéken. — Nem az isten adja. — Hát ki? — A védnökök. Jerevánból. Az öreg gúnyosan nézi a fiatalt és y szól: — És kik azok a védnökök? — Munkások. — Rokonai talán a kolhózelnö- inknek? éri Nem. hetőséget nem használtak fel elég­gé. Van egy darálójuk, azt nem üzemeltették. Most ezt is rendbe­hozzák és hamarosan üzembehelye­zilc Bő termést ígér a szőlő és gyümölcsös. Etekben a napokban szóbake- rült már a gombatenyésztés is. Van erre alkalmas hely, úgy hogy meg lehet valósítani. Jövő tavasz­ra 12 hold korai burgonyát vetnek. Ezt még májusban értékesítik és utána kukoricát tesznek a burgo­nyaföldbe. így ez a terület jövőre kétszer terem. A (tervek mind megvalósulhat­nak. Legfontosabb feladat azonban a szövetkezet számszerű megerősí­tése és a terület növelése. Néhány nappal ezelőtt az Alkotmány TSZ vezetősége megbeszélte a fejlesztés további problémáit. Az egyénileg dolgozó parasztok ugyanis komo­lyan érdeklődnek a szövetkezésről s a felvilágosító munka bizonnyal jó eredménnyel jár. Lényegesen megjavítják az Országos Mezőgazdasági Kiállítás vízellátását — nagy gondot fordítanak az egészségügyi követelményekre Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon az idén a múlt évinél sokkal nagyobb gondot fordítanak az egészségügyi követelményekre. Mindenekelőtt lényegesen megja­vítják a kiállítás vízellátását. A ki­állítás területén megfelelően el­osztva, 17 modern ivókútat helyez­nek el. Lehetőség nyílik arra, hogy a bemutató parcellák mellett az utakat is locsolják. Az utak nagy­részét egyébként olajjal portalanít- ják. A kiállításnak külön tűzoltó­állomása lesz s nagyobb számú tűz- főcsapot szerelnek fel. A nagyszámú tenyészállat gondozóinak tisztálko­dására külön zuhanyozókat állíta­nak fel. Az istállókba önitatókat szerelnek az állatok részére s be­toncsatornákat építenek a szennylé elvezetésére. A közönség kényelmére készül már az 500, külön tervezett. ízléses pad. Ezeken kívül még többezer kölcsönpadon pihenhetnek majd a látogatók. (MTI) Harc a tűzkármentes betakarításért Most a nyári betakarítás, ara- tás-cséplés alkalmával elsősorban traktoristáinkra vár az a komoly és felelősségteljes munka, hogy tűzkár-mentesen, időben biztosít­sák a betakarítást. — Ehhez az szükséges, hogy fokozott gondossággal ügyeljenek a szákra- fogó-berendezés működőképessé­gére. Nem úgy, mint Dobos János, a Mezőtúri Gépállomás dolgozója, aki a tarlóhántást úgy végezte, hogy a szikraiogó vizestartályában nem pótolta a vizet és ennek kö­vetkeztében a kiszálló szikra meg- gyujtotta a kereszteket. Bán Sándor traktoros a srikra- fogó-bernedezést erőszakos beavat­kozás útján tette használhatat­lanná. Ugyancsak a Mezőtúri Gépállo­más traktorosa, Fatkós Károly az aratást és a fcarióhántást nem mű­ködőképes szikrafogó berendezés­sel végezte. Ezek a dolgozók nem érzik azt a felelősséget, amely reájuk hárul és nem tettek meg minden intézke­dést a veszteségmentes betakarí­tás érdekében, Ezzel a cselekedetükkel szabály- sértést követtek el, s ezért Dobos Jánost 400 forintra, Bán Sándort 250 forintra, Fatkós Károlyt pedig 159 forintra bírságolták meg. NAGY I3TVÄN tü. fcdgy. A Szolnok Városi DISZ Bizottság köszöneté. Szolnok város DISZ Végrehajtó Bizottsága köszönetét mond mind­azoknak, akik a VIT-staféta foga­dási ünnepségének sikeres rendezé­séhez hozzájárultak, valamint a váltó tagjaiként maguk is közre­működtök. «IHIIWIIIII») 'J difin a vik Irta: B. Saumjas » Rokonságuk van itt a faluban? — Nincs. — Hát akkor miért jönnek, éppen ide és miért hozzák fel ide a vizet? komszomoltag szerette volna megmagyarázni az apónak, hogy tulajdonképpen mi is az a védnök­ség és a baráti segítség, de az öreg már nem figyelt oda. Nézte Nubar anyót'és odakiáltott neki nevetve: — Nubar-dzsán, mikor hagyod abba a vízhordást? — Nemsokára meghalok >-* fe­lelte Nubar anyó — és akkor abba­hagyom! — Dehogyis. A védnökök felhoz­zák neked a vizet — nevetett az öreg. Nubar anyó erre semmit sem fe­lelt. Csak ment lefelé az ösvényen, ahogy egész életében tette. Néhány nap múlva valóban meg­érkeztek a védnökök Gndevarba. Murad apó minden különösebb ér­deklődés nélkül szemlélte, hogyan dolgoznak a szakadékban. Nem volt valami nagy véleménye a jövevé­nyek munkájáról. Fiatal legények voltak, akiket egy Migran nevű vi­dám sapkás suhanc dirigált. Murad apó ezúttal tévedett. A fiatalok úgylátszik értették a dolgu­kat. Hamarosan bekényszerítették a forrás vizét egy csőbe és a víz egy­szeresük a kis hegyi faluban buk­kant fel újra. • Bármilyen furcsán hangzik, de Murad apó volt az, aki legkésőbben értesült erről. Egyik nap, ahogy gyanútlanul kilépett a házából, hal­lotta, hogy szólnak a zurnák.*) Oda­sietett a zenészekhez és látja, hogy ünneplőbe öltözött asszonyok és lányok csoportosulnak. Egyik a másik után lép a hegytetőre került forráshoz és megtölti korsóját víz­zel. •) zuros = keleti fuvShangswsr, z apó még most sem hitt a sze­mének és közelebb ment a kúthoz. A csőből két vízsugárban tört elő a víz. Az öreg tenyerébe vett egy kis vizet és megkóstolta. Igazi víz volt! Újra vett belőle és mégegyszer megizlelte. Kétségtele­nül ugyanaz a víz, amit több mint száz év óta ivott. Körülnézett és megpillantotta a feketeszemű, bor­zashajú Migrant. Ö hát ez az ügyes, ördöngős fickó. Arany keze van, bi­zonyos! Az öreg odasietett hozzá és örömében megölelte, megcsókolta. A fiatalság tapsolni kezdett, az öregasszonyok könnyeztek, a zurná- sok meg még vidámabb nótára gyújtottak. Ekkor pillantotta meg Murad apó Nubar anyót, aki éppen —- szokásá­hoz híven — a forráshoz ereszke­dett le. 1—1 Nubar-dzsán, Nubar-dzsán! — loiabált az öreg. — Miért mégy a forráshoz, amikor az már feljött hozzád a faluba? De az anyó folytatta útját lefelé az ösvényen, tán nem is hallotta Murad apó szavát. Mindenki arra nézett, amerre a töpörödött kis öregasszony lefelé igyekezett a sza­kadékba, ahonnan egész életében hordta a vizet. — Utoljára megy.-.-, — jegyezte meg valaki. — Vajon hány kilométert ment már Nubar anyó víz után? — kér­dezte egy parasztember elgondol­kozva. — Legalább százezer kilométert a kilencven éve alatt. — Ha-ha! — nevetett az egyik védnök. — Százezer kilométert, méghozzá nagyjavítás nélkül. Ma­radjon még soká ilyen jó egészség­ben. Murad apó a vízre pillantva, éle­tében először gondolt arra, hogy nemcsak istenre számíthatnak, ha­nem a védnökökre is, különösen, ha. azok olyanok, mint ez a vidám fickó a napsütötte Jerevánból, ÉRDEKES KÖNYVEK gy dunántúli falu felszabadu­lásának hiteles történetét mondja el „A fegyverek beszéltek” című kisregényében Dobozy Imre. Mint ahogy a tengervíz egy cseppje mutatja az egész tenger összetételét, úgy mutatja ez a kis­regény egész Magyarország felsza­badulásának történetét. Megjelen­nek előttünk a felszabadulási har­cok jólismert szereplői, a kegyetlen nyilasok, a gyűlölt rabló németek, a kezdetben tanácstalan, majd az események során az ellenállási harcba sodródó becsületes magyar emberek: a tanító, — akinek a nap­lója a kisregény — a szegényparasz­tok és más kisemberek. A gyorsan pergő események hamar a Szovjet Hadsereg oldalára állítják a falu népét. Dobozy Imre nagy tehetséggel, művészien rajzolta meg, néha pár ecsetvonással, máskor az események tisztítótüzének lángjában a könyv szereplőit. A kisregény irodalmi színvonalát emeli a szerző humora és zamatos magyar nyelve. Jan Petemen ,,Berlin — 1983“ című regénye a régi Berlin előttünk ismeretlen arcáról lebbenti fel a függönyt. Valljuk be, nem tudtuk, vagy elfeledkeztünk arról, hogy Hitler és bandájának hatalomra ju­tása előtt millió és millió német hacolt a fasizmus ellen. Az anti­fasiszták gyakran családjukat, sze­relmüket és az életüket tették koc­kára a hitleristák elleni áldozatos harcban. Petersen, a Goethe-díjjal kitünte­tett író, egyike ezeknek az önfelál­dozó hős kommunistáknak. A kéz­iratot Berlinben írta még annak idején és kalandos körülmények között csempészte ki a fasiszta Né­metországból külföldre. A könyv ol­vasása közben Berlin atmoszférá­jában élünk. Izgalommal követjük az illegális szervezet vezetőjének, Franz-nak sorsát, aki azért kerül a Hitler-pribékek karmai közé, mert beteg édesanyját meglátogatja; Megindító Jan és Käthe szerelmé­nek története;: ä L, Mr Erer forint jutalom az araispfcp- zsineg üegyüjlésüan logjobti eredményt elért gépállomásnak. Igen fontos nemzetgazdasági szempontból, hogy az aratásnál fel­használt zsineget összegyüjtsük és azt a MÍH Vállalatnak átadjuk. A zsineghulladék átvételi ára kilón­ként 2.— forint, mely összeg azt a dolgozót illeti meg, aki átadja, il­letve összegyűjti. A múlt évtől el­térően most nem kell kötegelni, csak arra kell ügyelni, hogy a hul­ladék szalmamentes legyen. Az átvételi áron kívül a legjobb eredményt elért gépállomás 1000 forint jutalmat kap. Adjunk mfnél több * nyersanyagot a papíriparnak Az ország papírigénye évről-évre növekszik. A papírtermelés az öt­éves terv során megháromszorozó­dott. A növekvő igényeket csak úgy tudjuk zökkenőmentesen ki­elégíteni. ha hazai nyersanyagok­kal pótoljuk a külföldről behozott alapanyagokat. A papírhulladéknak az adja meg a jelentőségét a devizán kívül, hogy olyan rostokat tartalmaz, melyek elpusztíthatatlanok, s pépesítéssel új papíranyagként tudjuk 'elhasz­nálni. A ..Vasgyűjtő Hónap”-okhoz ha­sonlóan a papírgyűjtésben is ko­moly eredményeket érhetnek el fia­taljaink. úttörők és DISZ-tagok egyaránt. Munkájukkal segítsék pa­píriparunk hulladékanyagszükség­letének biztosítását; jßemick — intézkedések özv. Vidor Istvánné szolnoki la­kos az után érdeklődött, miért nincs a városban olyan étterem, ahol diétás kosztot is szolgálnak ki. Levelére a Vendéglátóipari Vál­lalat azt írta: „Vendégeink minél jobb kiszolgálása érdekében a „Bé­ke” étteremben akartunk diétás ki­szolgálást rendszeresíteni. Több na­pon át közzétett hirdetésünkre azonban mindössze csak három je­lentkező volt. Kellőszámú jelentke­zés esetén azonban minden további nélkül meg tudjuk valósítani a dié­tás kiszolgálást. Szolnok és Vidéke ■Vendéglátóipari V. Szolnok” * Ignácz József rákóczífalvl lakos panasza jogos. Utasítottuk az ottani ügyvezető elvtársat, hogy e hó 12- én, az esedékes kifizetés alkalmával számfejtsék részére az őt megillető bért. Szigeti Károly Szolnok, MÉSZÖV Közérdekű közlemény A Gázértékesítő Vállalat szolnoki kirendeltsége értesíti a gázpalack és rezsó kiutalásban részesült dolgozó­kat, hogy a kiadás bizonytalan ideig szünetel. A kiadás megkezdéséről tájékoztatást ad a vállalat; Köszönöm a könyvjnialmat Kedves Szerkesztő Elvtársak! Nagyon örültem, amikor megkap­tam a levelezői munkámért kül­dött könyvet. Nagyon jólesett, hogy mint ilyen idős ember 73 éves ko­romra kiérdemeltem ezt a megtisz­teltetést. A levelezésen keresztül so­kat tanultam, s igazán nem vár­tam, hogy még jutáimat is kapok. Én nem most kezdem az életet. 1919-ben mint vörös katona fegy­verrel védtem a hazát. Most amióta a szovjet testvérek felszabadítottak bennünket, mint kommunista mind a fizikai, mind a népnév élőmunká­ból kiveszem a részem. t A termelőszövetkezet munkájáról most nem írok. Majd a lcisunokám küld részletes tájékoztatót. ID. LENGYEL MIHÁLY levelező Jászladány, Táncsics TSZ Ötéves a Szolnoki Fodrász KTSz 1950 július 3-án alakult meg a Szolnoki Fodrász KTSZ 16 taggal, s augusztus 1-én már négy üzletben meg is indult a munka. Kezdemé­nyezésünk első volt a megyében; Példánkat rövid idő alatt sokan kö­vették. Az első év végére taglétszámunk 36 főre emelkedett. Ma már 65 tag 6 tanuló és 4 alkalmazott dolgozik üzleteinkben. A város különböző pontjain lévő helyiségeinket kor­szerűsítettük. Neon-világítás, mos­dókagyló, villanyhajvágók, öltözők szolgálják a vendégek és a fodrász dolgozók kényelmét és biztosítják az egészséges munkahelyet. Szövetkezetünk gazdaságilag IS sokat erősödött. A behozott beren­dezésekért közel százezer forintot fizettünk ki a tagoknak, átrende­zésre szintén százezer forintot köl­töttünk. Állóeszközünk értéke eléri a 250 000 forintot. Toldi József levelező Szolnok, Fodrász KT32 GYÚJTSUNK ANYAROZSOT! Az anyarozs a gyógyszeripar szá­mára rendkívül fontos hatóanya­got, igen értékes alkaloidát tartal­maz. Ebből készítik a vérzéscsilla­pító, a magas vérnyomást csök­kentő, valamint a fejfájás elleni gyógyszereket. Bátran állíthatjuk, hogy az anyarozs gyógyszeriparunk egyik legfontosabb nyersanyaga. Az utóbbi években jelentős mennyi­ségű anyarozsot exportált kereske­delmünk. Manapság is fontos ex­portcikk az anyarozs. Az anyarozs gyűjtése a rozs érése előtt 3—10 nappal kezdődik és fo­lyamatosan az aratásig tart. Cél­szerű a jól kifejlődött anyarozs­szemeket korábban is szedni, mert könnyen kipereg és kárbavész, A nem teljesen száraz anyarozsot azonban zsákban tárolni nem sza­bad. mert pár órán belül megpené- szedik, megdohosodik és ezáltal hatóanyaga tönkremegy. A begyűj­tött anyarozsot teljesen meg kell szárítani, legjobb napos idő esetén ponyvára kiteríteni, ha nincs nap­sütés, akkor szellős, pormentes pad­láson kiterítve szárítsuk. A két- három ujjnyi vastagon terített anyarozsot naponta többször meg kell forgatni. Földre teríteni nem szabad. De nem szabad nyirkos he­lyen tárolni sem. Az anyarozs összegyűjtését idén is a földművesszövetkezetek végzik; A száraz anyarozsért 105 forintot fizetnek kg-onként.

Next

/
Thumbnails
Contents