Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-12 / 162. szám

2 SZOLNOKMEGTEl NÉPLAP 1355. július 12. 1 fj ús á g unk méltó a bizalomra A Köxponti Vesetőség 1955 má­jus 23-i, „Az ifjúság közötti munka megjavításáról“ szóló határozatá­nak megvitatása érdekéiben a já­rási és városi párt-végrehaj főbi­zottságok tanácskozásokat hívtak össze, július első hetében. A ta­nácskozásokon resztvettek a párt- szervezetek es a DISZ szervezetek titkárai. A határozat nem volt ismeretlen sem a párt, sem a DISZ szerveze­tek titkárai előtt, miután már megjelenésekor megvitatták. Fel­tehetően ebből kiindulva, egyes he­lyeken a mostani megbeszélésre nem fordítottak elegendő gondot. Ezért fordulhatott elő, hogy Kisúj­szálláson. Mezőtúron, Kunszent­mártoniban és egyebütt is, nem volt megfelelő az előkészítés, sok volt az indokolatlan hiányzó. Elő­fordult olyan hiba is, például Jász­berényben és a jászapáti járásban, hogy a pártbizottságok csak a na­gyobb párt- és DISZ szervezetek titkárait hívták meg. Az értekezleten a beszámolókat a pártbizottsáigok titkárai tartották. A legtöbb beszámoló tárgyilagosan, őszintén feltárta azokat a hibákat, amelyeket a párt, vagy a DISZ szervezetek elkövettek az ifjúság­gal való törődés terén. Turkevén például elismerték: a városi párt­bizottság is fslielős azért, hogy a Haladás TSZ-ben és a Kossuth TSZ-ben megszűnt a DISZ szerve­zet. Nem gondoskodtak a területi DISZ szervezetek létrehozásáról sem. Ennek következményeként je­lentős számú fiatal maradt ki a DISZ hatóköréből. A DISZ szer­vezetiek nem voltak elég erősek, nem tudtak megerősödni, mert ve­zetőik igen gyakran cserélődték. A DISZ szervesetek eredmé­nyes munkájának feltétele a párt irányítása. Erről az elmúlt idők­ben több helyen megfeledkeztek. Ezért fordulhatott elő, hogy nem fordítottak elegendő gondot a fiatal kommunistáik DISZ-be való irányí­tására. így történt ez a kunhegyesi járásban, ahol emiatt a párt irá­nyítása nem is érvényesült megfe­lelően. A járás területén jelenleg is a DISZ 107 vezetőségi tagja kö­zül csak 71 párttag. Pedig ahol a pártszervezetek hatékonyan segítik a DISZ alapszervezeteket, ahol a párt ideológiai és szervezeti irányí­tása megfelelően érvényesül, ott gyorsan és szép eredményeket ér­nek el a fiatalok. Saját munkájuk alapján mutattak rá például a kien- deresi. a kunmadarasi pártszerve­zetek titkárai, hogy mióta rendsze­resen foglalkoznak a DISZ-szel, se­gítik a kollektív vezetés megvaló­sítását, nagy fellendülés tapasztal­ható. Jászalsószentgyórgyön pél­dául azóta javult meg az ifjúsági szervezet munkája, amióta a párt- szervezet megbízta a pedagógusokat szakkörök létrehozásával. Model­lező, biológiai, Micsurin és sport­szakkörök alakultak. Ezeket szíve­sen látogatják a fiatalok. Megtalál­ják itt változatos formában az őket érdeklő foglalkozásokat, szórakoz­nak és tanulnak egyszerre. As if fű kommunisták átirányí­tása a DISZ-be szintén nagyobb lendületű. Tuhkevén a Harcos TSZ pártszervezete húsz, a Vörös Csil­lag TSZ-é tíz párttagot küldött a DISZ-be dolgozni. Mindez természetesen nem marad hatás nélkül a fia­talok termelési eredményeire. — Egyre lelkesebben vesznek részt a mezőgazdasági terméshozam emelé­séért vívott harcban, a munkaver­senyben. Aktivitásuk, munkaked­vük megnőtt. Mezőtúron csaknfem 1000 köbméter silót készítettek, s nagy számban alakulnak ifjúsági cséplőforigádok a megye egész te­rületén. Kenderesen vállalták a DISZ tagok, hogy a társadalmi munkában learatják a betegek és öregek - gabonáját. A kunhegyesi Vörös Október TSZ fiataljai azt vállalták, hogy a fiúk legalább 300, a leányok pedig 200 munka­egységet érinek el. Az értekezleten felelősségérzettel foglalkoztak az ifjúság ideológiai nevelésének problémájával. Elmon­dották, hogy a hiányos nevelő­munka és ellenőrzés következtében nem volt kielégítő az elmúlt esz­tendőben a politikai oktatás. Né­hány helyen feloszlottak a Petőfi iskolák is. amelyeket pedig általá­ban lelkesen fogadtak a fiatalok. Kisújszálláson például 11 Petőfi is­kolából egyet sem fejeztek be tel­jesen. Most sokkal nagyobb gond­dal végzik a jövőévi oktatás előké­szítését. Öcsödön, Mezőtúron pél­dául a legfejlettebb oktatókat jelöl­ték előadónak a fiatalokhoz. Ugyan­akkor törődtek azzal is, hogy ele­gendő számban vegyenek részt a DISZ tagok a pártcktalásban. Érdekes kérdést vetettek fel, különösen Kunhegyesen és Jász­berényben. A hangulatot, ami ki­alakult, azzal a jelszóval lehetne illusztrálni: „Jobban bízni az ifjú­ságban és többet követelni tőle.” Kiderült, hogy a fiatalok nem egy­szer találkoznak a vezetők ellenál­lásával, amikor nagyobb feladatot akarnak elvégezni. Jászkiséren pél­dául a vezetők úgy vélekedtek, hogy nem helyes, ha az ifjúságnak külön munka — vagy cséplőcsapata van. Mégis — bizonyos fokig, a járási bizottság ellenére is, — 12 ifi cséplőbrigád alakult ki jász­apáti járás területén. S általában a fiatalok eredményei mindenkit meggyőzhetnek arról: érdemes bíz­ni bennük s egész bátran meg tehet bízni őket nagy, nekik megfelelő szép feladatokkal. Ezek elvégzése során kibontakoztathatják alkotó erejüket, kezdeményező készségü­ket. 1! fiókkönyvtár áll a dolgozó parasztok rendelkezésére Karcagon a fermelöszövolkezelekben és a tanyaközpontokban Karcag termelőszö­vetkezeti város dolgozó parasztjai szeretik a jó szépirodalmi műveket és mezőgazdasági szak­könyveket. Erről tanús­kodik az, hogy a terme­lőszövetkezetekben és a nagyobb tanyaközpon­tok iskoláiban felállított 11 városi fiókkönyvtár­ban az elmúlt negyed­évben — a sok mező- gazdasági munka elle­nére is —' több mint ezer állandó olvasó volt. A tizenegy fiókkönyv­tár könyveit gondosan válogatják össze a vá­rosi könyvtár dolgozói. A kötetek számának egy részét szépirodalmi művek teszik ki. Közöt­tük megtalálhatók a termelőszövetkezetek él'.tével, problémáival foglalkozó művek, de az érdeklődők mindig ol­vashatnak mezőgazda­sági szakkönyveket a modern agrotechnika legújabb vívmányairól. A fiókkönyvtárak állo­mányát általában há­rom hónaponként kicse­rélik, felfrissítik. A könyvtár dolgozói télen, s amikor nincs sok munka a földeken, rendszeresen tartanak könyvismertető előadá­sokat. A nyári munkák idején is találtak lehe­tőséget árra, hogy a leg­újabb műveket ismer­tessék. A városi kultúr­otthon művészeti szak­köreinek egy-egy bri­gádja hetenként vidám műsorral köszönti a ta­nács mezőgazdasági osz­tályának értékelése alapján legkiválóbb tsz tagságát. Ezekre a mű­sorokra a könyvtár dol­gozói is kijárnak a tsz- ekbs, s egy műsor­számként rövid, 10—15 perces ismertető elő­adást tartanak a hall­gatóknak a legújabban kiadott szépirodalmi, vagy mezőgazdasági könyvekről. A TIZENÖTESZTENDŐS SZÖVIET-LETTORSZÁG Irta : K. M. Oiolinj, a Lett SzSiK Legfelií Tanácsa Elnökségének elnöke lett nép ebben az esztendő­ben ünnepli a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság fennállásá­nak 15. évfordulóját, A szovjet né­pek baráti családjában eltöltött 15 esztendő fényesen bizonyítja, hogy a szabadságért és a dolgozók hatal­mának megteremtéséért bátran és önfeláldozóan harcoló lett nép ál­mai és vágyai megvalósultak. A lett proletariátus az orosz pro­letariátussal vállvetve, már a múlt század végén elkeseredett harcot vívott a cári önkényuralom ellen. Az 1905-ös forradalomban a lett munkásosztály a nincstelen paraszt­sággal együtt az első sorokban küz­dött. Az Októberi Forradalom után, 1917 végén Lettország északi részé­ben, amelyet még nem foglaltak el a német bitorlók, megteremtették a szovjet hatalmat. 1915 végén és 1919 elején a német megszállók kiűzése után egész Lettországban kihirdet­ték a szovjet hatalmat. Csupán a külföldi hatalmak erő­szakos beavatkozása akadályozta meg a lett népet abban, hogy to­vább haladjon a maga választotta úton, s Lettország elszakadt a fia­tal Szovjet-Oroszországtól. A lett népnek még húsz hosszú esztendőn keresztül elkeseredett küzdelmet kellett folytatnia hazája felszabadításáért. A harc nehéz volt. De semmi sem törhette meg a dolgozók akaratát, akiknek élén Lettország Kommunista Pártja ha­ladt. A lett dolgozók kívánsága szerint 1940 július 21-én Lettországban véglegesen megteremtették a szov­jet hatalmat. A dolgozók kezükbe vették az államhatalmat, államosí­tották a földet és a bankokat, a közlekedést, az ipari és a kereske­delmi vállalatokat. A. termelőeszkö­zök a nép tulajdonává váltaki A nép teljhatalmú gazdája lett életé­nek. A békés, alkotó munka gazdag gyümölcsöt hozott. Szovjet-Lettor- szág a Szovjetunó népeinek baráti segítségével óriási eredményeket ért el. Gyors ütemben fejlődik az ipar. Az ipari termelés színvonala múlt év végén 5.2-szercsévél szárnyalta túl a háborúelőtti és 11-szeresével az 1945. évi színvonalat. Az átlag- termelés az iparban, 1950-hez ha­sonlítva. 1954-ben 73.1 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók határidő előtt teljesítették az ötéves tervet. köztársaság ipari termelésé­nek felét a termelési eszközök gyártása teszi ki. Lettország hatá­rain túl is megérdemelten híressé váltak a lett gyártmányú tengeri vontatógózösök, halászhajók, vil­lanyvonatok, villamoskocsik, vil­lanymotorok, markoló daruk, kü­lönböző mezőgazdasági gépek, tele­fonautomata központok, hidromete- orológiai készülékek, rádiók, kü­lönböző gyógyszerek, stb. Jelentő­sen fejlődött a közszükségleti cikke­ket gyártó ipar A köztársaságban ma négyszer annyi elektromos energiát termel­nek, mint 1940-ben. Az újonnan épült rigai hőerőmű első agregátja ez év januárjában adott először ipari áramot. Az építkezések befe­jezése után ez lesz Lettország legna­gyobb erőmüve és annyi elektromos energiát termel majd, amennyit ma a köztársaság erőművei együttesen. A rigai hőerőmű ezenkívül a rigai házak többségében megoldja a fű­tési problémát. Lehetővé teszi a vá­ros melegágyi gazdálkodásának ki­bővítését. A lett zsellérek, földnélküli sze­gényparasztok, a középparasztokkal együtt, kolhozokban egyesültek. A köztársaságban sok szovhoz Is léte­sült. A kolhozföldeken 107 gépállomás és 13 talajjavító gépállomás dol­gozik. Ezek gépesítik a mezőgazda­ság különböző ágait, megkönnyítik a kolhozparasztok munkáját. A lett parasztok növelték az ál­latállományt, fokozták az állatte- tenyésztés hozamát, emelték a ga­bonafélék terméseredményét. A lett falu képe gyökerében meg­változott. Gépállomások, kolhozfal­vak, dúsan termő kolhozföldek, ha­talmas állattenyésztőtelepek és vi­rágzó gyümölcsösök jellemzik Szov- jet-Lettország falvait. A volt bére­sek, földnélküli parasztok, akik azelőtt csak a nélkülözést ismerték, egyre gyakrabban vásárolnak ma­guknak autót és motorkerékpárt, új, minden kényelemmel ellátott háza­kat építenek. A kolhozok gazdagsá­gáról és a kolhozparasztok jólétéről tanúskodik csupán az a tény is, hogy 1954-ben a köztársaságban már 300 milliomos kolhoz volt. Túlzás nélkül mondható, hogy Lettországban mindenki tanul. Ta­nulnak a gyermekek és tanulnak az őszhajú felnőttek. A hétosztá­lyos és a középiskolákban 270 000 a tanulók száma. A munkás- és pa­rasztfiatalok esti iskoláit 16 000-en látogatják. A köztársaság kilenc fő­iskoláján 11 000 diák tanul. Körül­belül 10 000 fiú és leány Moszkvá- ben, Leningrádban és a. Szovjetunió többi városaiban végzi a főiskolát. A középfokú szakisolákban több mint 20 000 a tanulók száma. Nagyot fejlődött a művészet és az irodalom is. zovjet-Lettország fennállásának 15. évfordulóján a lett nép nyugodtan tekint a jövőbe, tudja, hogy a szovjet népek baráti család­jában mindig meg tudja védeni szabadságát és függetlenségét. Az anyák Világkongresszusának vasárnapi ülése Lausanne (TASZSZ), Vasár­nap, július 10-e volt az Anyák Világkongresszusának utolsó napja. Az ülésen elhangzottak az utolsó felszólalások; a bizottságok befejez­ték a kongresszusi okmányok ki­dolgozását. Ennek ellenére vasár­nap még mindig érkeztek üdvözlő táviratok és üzenetek a kongresz- szus címére. Ezekben szervezetek és magánszemélyek üdvózlik a kongresszust és csatlakoznak ahhoz a felhíváshoz, amelyet az összes anyák és gyermekek védelme és egy újabb háború elhárítása érde­kéiben kibocsátottak. A vasárnap délelőtti ülésen Cip­rus, Brazília, Indonézia, Chile, Svájc, Hollandia és több más or­szág képviselője szólalt fel. A ciprusi anyák képviselője arról a harcról beszélt, amely Ciprusnak angol katonai támaszponttá változ­tatása ellen folyik. Branca Fialho braziliaí küldött rámutatott, hogy a latinamerikai anyák nem akar­nak háborút, békére és az életkö­rülmények megjavítására töreksze­nek, ez pedig csak úgy valósítható meg, ha csökkentik a fegyverkezési kiadósokat. Indonézia küldötte a bandungi értekezletről beszélt és az az ázsiai és afrikai népek történetének új lapjaként jellemezte. Nagy meghatottsággal hallgatták a kongresszus résztvevői a chilei anyák küldöttét. A chilei küldött elmondta. hogy egy chilei gyer­mek, amikor először látott az égen átsuhanni lökhajtáscs bombavető­gépet, ezt mondta anyjának: „Édesanyám, vezess engem vala­hová, ahol nincs ég." Nem tudjuk gyermekeinket olyan helyre vezetni — mondotta. — ahol nincsen kék ég, de az eget meg­tisztíthatjuk és meg is tisztítjuk a bombázóktól. Befejezésül kijelentette, hogy a békének Helsinkiben és Lausanne- ban felhangzott szavait meg kell hallania a napokban Genfbem ér­tekezletet tartó négy kormányfő­nek. (MTI.) Moszkvába ntazoii a stíriai parlament küldöttsége Damaszkusz (TASZSZ). Jú­lius 10-én reggel Damaszkusziból külön repülőgépen Moszkvába uta­zott a szíriai parlament húsztagú küldöttsége. A küldöttséget Rafik Bahur. a képviselőház alelnöke ve­zeti. (MTI.) Moszkvában járt svéd ludósok nyilatkozata Stockholm (TASZSZ.) Július 10-ém valamennyi stockholmi lap közölte a Moszkvából visszatért svéd tudósok sajtónyilatkozatát. — Ezek a tudósok resztvettek a Szov­jet Tudományos Akadémiának az atomeirő békés felhasználása ügyé­ben tartott ülésszakán. A Szovjet Tudományos Akadé­mia ülésszakán résztvett két svéd tudós — Kksson tanár és Eklund docens — általános benyomása — állapítja meg a Svensika Dagbladet, — hogy „az oroszok hozzájárulása az atomerőkutatásokhoz rendkívül jelentékeny és különösen nagy be­nyomást gyakorolt rájuk az a szé­les bázis, amelyet az oroszok te­remtettek az atomerökutatások to­vábbfejlesztésére.“ Mint Eklund docens ki jelen tistte •— folytatja a lap — a moszkvai ülésszakon tisztára tudományos problémákat vitattak meg és az orosz atomszakértők beszámolói „bámulatosan nyíltak voltaik," llmerüiaí és csangkajsekísta légügyi vezetők tanácskozása Peking (Uj Kína). Július 9-én Tajpejben befejeződött az amerikai és a csangkajsekísta légierő veze­tőinek titkos tanácskozása. Mint a jelentésekből kitűnik, a tanácskozáson megvitatták az ame­rikai és csangkajsekísta légierő provokációinak fokozását a kínai szárazföld ellen. Az értekezlet ja­vasolta a Pentagonnak, hogy erő­sítse meg a Tajvan térségében lévő amerikai és csangkajsekísta légi- haderőt. Visszaérkezett Varsóból Berlinbe az NDK kormányküldötts Ige m in iszterelnökihelyettese Berlin (TASZSZ). Július hó 10-én a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége Otto Grotewohl miniszterelnök vezetésé­vel Varsóból visszaérkezett Ber­linbe. A küldöttséget a berlini Ke­leti-pályaudvaron H. Mátém, a népi kamara elnökének első elnök- helyettese, W. Stoff, H. Lcch és P. Scholz valamint Németország Szociálist Egységpártja Központi Biottság Politikai Bizottságának tagjai, kormány tagjai, a diemokratiku pártok és tömegszervezetek, úgy szintén a társadalmi élet képviseli fogadták. Otto Grotewohl a pálya udvaron rövid beszédet mondott. Megérkezett Varsóba a Magyar Varsó (PAP.) Július 9-én Var­sóba érkezett Szántó Zoltán, a Ma­gyar Népköztársaság új lengyelor­szági rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A nagykövetet a központi pálya­nepKOztarsasag új nagykövete udvaron Henrik Markus, a külügy­minisztérium protokollosztályánal rangidős tanácsosa, valamint i magyar nagykövetség tagjai fogad ták. (MTI.) Árvíz Indiában Párizs (TASZSZ). Az AFF Kalkuttából jelenti, hogy a Kalkut­tától 300 kilométerre Északnyu­gatra lévő Koszi-folyó áradása következtében Észak-Bihar tarto­mányban több mint negyvenezer embernek kellett elhagynia hajlé­kát. Noha a folyó áradása még csak most kezdődött, a legutóbbi érte­sülések szerint máris nyolcvan falu került víz alá. Az árvízsujtotta lakosság ellátása érdekében kifej­tett munkálatokban és a mentési munkálatokban kettőszáz hajó vesz részt. (MTI.) CsarósajseTdsta repülő angol hajót bombázott Peking (Uj Kína). Csang Kaj- sek banditaeröinek négy F—84-es iökhajtásos repülőgépe szombaton 10.05 órakor a Min-folyó torkola­tánál lévő Mejhaucsentől keletre bombázta és fedélzeti fegyverekkel lőtte az „Inchwels“ angol keres­kedelmi hajót. A hajó útban volt Fucsouból San-gháj felé. Az amerikai gyárt­mányú repülőgépek hat bombát dobtak le, amelynek egyik eltalálta a hajót. Norvég tiltakozás NATO tervei ellen Oslo (TASZSZ). A norvég sajtó az utóbbi időben nagy számban közli egyszerű norvég emberek til­takozását azok ellen a tervek el­> len, amelyek előirányozzák a nyu­gatnémet csapatoknak az Észak­atlanti Szövetség északeurópai öve­zetbe va-ló bevonását és ennek kap­csán német tisztek vezénylését a NATO osloi parancsnokságához. — A tiltakozások rámutatnak, hogy a NATO parancsnokságának ez az el­határozása megsérti a norvég né­pet, amely öt évig szenvedett a fasiszta megszállók elnyomása alatt, A SEA10 katonai szakértőinek titkos terve Peking (Uj Kína), Bangkoki sajtójelentések szerint a SEATO katonai szakértőinek pénteken vé­gétért bangkoki értekezlete jóvá­hagyta azt a titkos tervet, hogy az Egyesült Államok ázsiai agresszív céljai érdekében haderőket szer­vezzenek. Ünnepség Húsz János halálának 540. évfordulója alkalmábó’ Frága (TASZSZ). Július 10-én Húsz János halálának 540. évfor­dulója alkalmából a csehszlovákiai Tabar városában emlékünnepséget tartottak. Az ünnepségen jelen vol­tak A. Zápotccky köztársasági el­nök, valamint a tudomány és mű­vészet kiválóságai, a tómegszerve- zetek és a társadalom képviselői. Az ünnepségen nyolcvanezren vet­tek részt. A. Zápotocky köztársasági elnök beszédet mondott.

Next

/
Thumbnails
Contents