Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-09 / 160. szám

1953 július 9 SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 3 ?6 mázsa árpa termeit a mezőtúri lőre Pál TSZ javított földjén A terméketlen szikek javításához nagy harcok árán 170 évvel ezelőtt fogott hozzá Tessedik Sámuel kézi munkával, olasz kordélyosokkal. Innen, ebből az időből származik még a digózás elnevezés is, amit egyes helyeken sárgázásnak hívnak. A régi Ma­gyarországon nem volt érdeka senkinek sem a talaj megjavítása, a kisparasztok pedig csak annyi pénzzel rendelkeztek, hogy földjü­kön szinte csak tengődni tudtak, de talajjavításra gondolni sem mertek. Hazánkban 1942-ben kezdték meg a talajjavítást, nevetsé­gesen kevés, évenként 200 k.-hold eredménnyel és 1944. évig 450 hold sziket javítottak meg digózással. Érdemes most megvizsgálni, mit változott a helyzet a felsza­badulás óta. A Szovjetuniótól kapott SZ. 80-as lánctalpas trakto­rokkal vontatott nagyteljesítményű szkréper ládákkal évenként 1000—1050 holdat javítunk meg. Az ötéves terv befejezéséig 5000 hold terméketlen sziket tettünk digózással művelésre alkalmassá, vagyis egy év alatt ma már kétszer annyi terméketlen földet ja­vítunk meg, mint az elmúlt rendszerben összesen. Szolnok megyében különösen megnőtt az érdeklődés a talajjaví­tás iránt. Az 1955-ös évre a meg­adott 4400 kh. meszezési tervvel szemben megyénk termelőszövetke­zetei 7000 hold talajjavítási igényt jelentettek te. A népgazdaság elő­térve alapján országos viszonylat­ban egyébként másfélmillió kát. hold kerül javítás alá, ezzel szem­ben vállalataink jelenlegi kapaci­tásával évenként legfeljebb 15.000 hold földét tudunk megjavítani. Ebből a számból is érzékelhető, mi­lyen nagyra nőtt feladatunk a fel- szabadulás óta. Államunk évről- évre rendkívül nagy összegeket ál­doz a talajjavításra. A digózásnál egy köbméter föld kitermelése és szétterítésé hat forint 60 fillérbe kerül és kát. holdamként átlagosan 350 köbméter földet kall szétterí­teni. A talajjavítási összberuházás összegének kétharmad részét ezzel szemben az állam viseli, vissza nem térítendő költség címén. A fennmaradó egyharmad részt ter­melőszövetkezeteinknek, amennyi­ben igénybeveszik a talajjavítást, 10 év alatt kell visszafizetniök. Az eddig digózott területeken máris kiemelkedő terméseredmé­nyekről számolhatunk be. A Tisza- sülyi Állami Gazdaságiban, a me­zőtúri Törő Pál Termelőszövetke­zetben többszáz holdakat javítot­tunk meg és ennek következtében 100—150 százalékos terméstcbble- tet is elértek a tsz-ek és állami gazdaságok. Ahol eddig legfeljebb 5 mázsa búza termett, a digózás után 9—10 mázsás termésre lehet számítani. A mezőtúri Törő Pál Termelőszövetkezet tagsága már ennek megfelelően készítette el termelési tervét s ennek megfele­pzernyolcszáznegyvenhét szep- t' mber elsején akkora volt a nyüzsgés Szolnok városában, mint­ha országos vásárt tartottak volna. .4 deszkapadlós utcákon ünneplőbe öltözött emberek, bőszoknyás, pánt­likáé lányok igyekeztek a sóházak felé. Az iskolásgv er ekeket nagy­bajusza rektor vezette párosával. Nagy János főbíró, a város emberei­vel, feketébe öltözve ballagott komo­lyan a nótárius mellett, végig a Molnárok utcáján, a templom irá­nyába. A Fő utcán vasasnémet század lovagolt teljes díszben, re­csegő trombitaszóval, csillogó, ki­vont karddal. — Mi a csuda lesz Itt máma? — álmélkodtak a sóházak előtt álldo­gáló szekeresek, akik a sót fuvaroz­zák a Mátra felé. — Most avatják fel a központi magyar vaspályát! Most jön Pest­ről az első gőzvonat Szolnokra! Hozza Kossuth Lajost! Az tartja a szavalatot! — magyarázták az em­berek az idegeneknek és tovább ballagtak a vaspálya új állomás- épülete felé. A fehérre metzelt, emeletes állo­másépület a város szélén állt. Előt­te barnahátú sóházak lapultak. Jobbra tőle végtelen mérgeszöld nádas susogott. Az állomás körül, a sínek mellett ünneplőbe öltözött vasutasok szaladgáltak. A főnök a zászlókat figyelte. Van-e elég fe­kete-sárga kitűzve? Nem sértődik-e meg a császár képviselője, a főher­ceg, hogy magyar zászlót is tűztek ki az osztrák mellé? Mert a főher­ceg nagy úr. ö az első császári utas a vonaton. Diszszázad és négylovas hintó várja az állomás előtt. A z állomás körül egyre szaporo- dott az ünneplő, kiváncsi tö­meg. Felálltak zászlóikkal a kül­döttségek. Felsorakoztak a katonák, a tisztek, a város emberei, a sóházi tisztek. S amíg a szemek a távolba vesző síneket figyelték, hogy lát- szik-e már Abony felől a vonat füstje, arról beszélgettek: csak meglétesült a vasút, pedig a parasz­tok kaszával mentek a mérnökökre. Féltek, hogy felgyújtja majd a gő­zös a búzájukat. Agyonverték éj- szakánkint az első pályaőröket is. De hiába volt minden ellenkezés. A vasút csak elkészült. £s felvir­radt az a nap is, amikor iderobog lön irányozta elő a termésátlago­kat. Azon az 5000 hold földön, amit az utóbbi években idáig meg­javítottunk, összesein 25.090 mázsás többtermelési eredményt ért ,el népgazdaságunk. Ez —■ a búza szabadpiaci árát figye­lembe véve — 7 és fél millió forintot tesz ki. Ez a néhány szám is tisztán mu­tatja, hogy sokkal többet kell tö­rődnünk itt Szolnok me,gyében is a talajjavítással, mint eddig. A gépi sziktalaj avítás gyors és olcsó, hiszen egy szkréper láda, egy kezelő­vel öt perc alatt végzi el azt a fö'dmunkál, amit egy személy kézierővel 10 órahessza alatt terítés nélkül csak kitermelni tud. Egy Sz. 80-as lánctalpas traktor egy nap alatt végez el annyi munkát, mint négy kor- dcsló és két személy négy nap alatt, 14 óra napi műszakban. A digófölddel való talajjavítás mellett megyénkben a kémiai úton való javítás is oly komoly mérete­ket öltött. Jászladányban, Puszta­kürtön, Jászkiséren, Karcagon. Kis­újszálláson, Turkevén, Mezőtúron, a Törökszentmiklósi Tangazdaság­ban, a Tiszaigari, Nagykunsági és Tiszafüred-kócsi Állami Gazdaság-, ban, valamint a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben cukorgyári mész iszappal, lignitpor­ral, őrölt mészkőperrad, karbid- mésszel, gipszel, és lápimésszel való talajjavítás is folyik. Rövidesen megkezdődik ez a munka Kunma­darason és Kunhegyes környékén. Ebben az esztendőben 9559 va­gon talajjavító anyagot szállí­tunk ki. Ha ezt a mennyiséget egy vasúti szerelvényre kap­csolnák, vagononként 109 má­zsa talajjavító anyagot véve alapul, 80 km hosszú vasúti szerelvényt lehetne összeállí­tani, Ennek értéke 13 millió 370 ezer forint. Többek között ennyit áldoz államunk a Szol­nok megyei terméketlen szikek javítására. Hogy mennyire érdemes a szik- talaj javítással foglalkozni, ismét a mezőtúri Törő Pál Termelőszö­vetkezet példáját említeném meg, ahol az 1954. év tavaszán rnssze- zett területen az idén kombájnnal aratott őszi árpa 20 mázsás termést adott olyan földön, ahol azelőtt legfeljebb 5 mázsás termésre lehe­tett számítani. A terméseredmény emelkedésén kívül eredménynek könyvelhető el, hogy a digózott és kémiai úton ja­vított talajok 40—50 százalékkal könnyebben munkálhatok. A talaj­művelő gépeket kevésbé veszik igénybe, tehát azok sokkal tovább tartanak, a javított talaj vízbefo­gadó képessége és műtrágya hasz­nosítása is sokkal jobb a javítat- lanokénál. Vasadi János Vita az értelmiségi klubban a házasságról és a válásról A TTIT Szolnok megyei szerve­zetének értelmiségi klubjában jú­lius 7-én este vita volt a házasság és a válás kérdéseiről. A bevezető előadást dr. Szécsi Ferenc járásbíró tartotta, aki a két és fél évvel ez­előtt megjelent családjogi törvényt, főbb rendelkezéseit, az azok alap­ján történt egyes elvi és gyakor­lati eseteket ismertette. Dr. Szécsi Ferenc előadását szé­leskörű vita követte. A felszólalók megállapították, hogy hazánkban a Védjük meg- terményeinket a tűzkártól EZEKBEN írtai Gyomai György Pestről a gőzös a szolnoki állomás elé. Kongatás hallatszott. — Jön a vonat! — kiabálták egy­másnak az emberek és még jobban meresztették szemüket a nádas szélén húzódó vaspálya felé. Trombitaszó harsogott. Német vezényszavak pattogtak. A fehér­köpenyes német katonák megmere­vedtek. A magyarok levették fe­jükről a kalapokat. A nádas széléről fekete füst vá­gódott fel. Trüsszögés, csörömpö­lés hallatszott. S egyszerre feltűnt a távolban a vonat mozdonyának fekete teste. if Ijen! Éljen! —- kiabálták kalapjukat lengetve az emberek és álmélkodva nézték az ismeretlen vasgépet, mely füstöl is, gőzöl is, zörög is. És olyan gyorsan halad, hogy nincs olyan verseny­paripa, amelyik utólérné. A vasgőzös nagyokat fújva, szu­szogva közeledett. Füstje hetykén szállt az ég felé. Aztán a csodálatos masina, nagy csikorgás után, az ál­lomás előtt megállt. Az éljenzés egyre harsogott. Kürtszó hasított élesen a riadalom­ba, mintha csak figyelmeztette vol­na az ünneplőket, hogy csendben legyenek. A szemek az utasokat fi­gyelték. A németek az első kocsira meredtek, ahol osztrák császári egyenruhák villogtak. A főherceg leszállt kocsijából. Fogadta a kivonult katonák pa­rancsnokának jelentését. Aztán zse­béből papírt húzott elő. Németül olvasni kezdte. — őfelsége a császár nevében a Pest—Szolnok közt épített központi vaspályát ünnepélyesen megnyi­tom. — Éljen! — kiabálták a sótisztek, feleségeikkel, gyerekeikkel és az összesereglett vasutasokkal. — Polgártársak! — hallatszott eb­ben a pillanatban egy zengő hang a vonat második kocsijáról és egy zsi- nórosruhás, körszakállas férfi dél­ceg alakja jelent meg a szolnokiak előtti népi demokratikus rendszer min­dent megtesz a boldog családi élet kialakítása érdekében. Védi a csa­ládi élet tisztaságát, új erkölcsre neveli a dolgozó népet. A vitában résztvevők azonban kifejtették azt is. még sok gyakorlati tennivalóra és felvilágosító munkára van szük­ség, annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben érvényesüljön a szocialista erkölcs, minél több boldog házasság legyen és mind ke­vesebb válás. _ h Ijen Kossuth Lajos! — zú­go tt fel szélvészként az örömordítás. — Polgártársak! Szolnok népe! Kedves magyar testvéreim! — kezd­te el újból Kossuth. A főherceg csodálkozva nézett az ismeretlenre, aki most levette a ka­lapot is a fejéről. — Ki az az ember? — nézett rá a körülötte álló, megmerevedett tisz­tekre. — Kossuth Lajos, — szaladt ki hirtelen a név az egyik tiszt száján. A főhercegnek ráncba szaladt egyszerre a homloka. — Ez az a lázitó, aki a császár ellen izgatja a népet? Ez az, aki börtönben is ült emiatt? — Ő az — mondták fejüket csó­válva a németek. — Magyar nyel­ven akar ünnepi beszédet mondani. — El kell hallgattatni a rebellist — intett a főherceg és kíséretével a város főbírója elé lépett. Az állomásfőnök és a katonai parancsnok egymásra meredtek. Mit csináljanak? Hogy hallgattas­sák el a vad magyart, akit csillogó szemmel hallgatnak a csizmás szol­nokiak, öregek, gyerekek mind? Mit tegyenek, hogy a főherceg pa­rancsát teljesítsék? Néhány pilla­natnyi keserves izzadás után az ál­lomásfőnök intett a német moz­donyvezetőnek. — Sípoljon! Engedje meg a gőzt! A mozdonyvezető olajos keze megmozdult. A mozdony éle­sen sípolni kezdett. Aztán vad sis­tergéssel hófehér gőzfelhő zúdult a vasgép köré. A zúgás, fütyülés akkora lett, Ivogy a füleket majd szétrepesztette. Nem érteti egy árva szót senki. A főherceg megelégedett mosoly- lyal lépkedett ki kíséretével az épü­let előtt álló négylovas hintához. Kossuth Lajos pedig beszélt még egy darabig. Próbálta túlkiabálni a gőz zúgását, sistergését. De mikor látta, hogy hiába minden, abba­hagyta a beszédet. Leszállt a vo­natról. A szolnokiak vállukra kapták. — Éljen Kossuth Lajos! — zúg­ták és amikor megtisztult a hely a németektől, elindultak vele a város felé* a napokban me­gyénkben sok-sok ezer holdon be­érik a termés. Földjeink tele lesz­nek keresztekkel, asztagokkal. Rö­videsen kezdődik a cséplés. A nyári nap heve különösen kiszárítja és gyúlékonnyá teszi a lábon álló. \agy learatott terményt. Ha csak ránézünk a hatalmas ér­tékre, dolgozó parasztságunk évi munkájának gyümölcsére, lehetet­len. hogy fel ne ébredjen bennünk az óvatosság, a védekezés érzése. Sokan talán úgy gondolják, hogy a tűz tiszta véletlen, hogy az utób­bi években nálunk nem szoktak nagyszámú tűzesetek lenni, tehát nyugodtan alhatunk. Ahhoz azonban, hogy tűz legyen, a természeti feltételekhez, mint a meleg, a szárazság, még hozzá szo­kott járulni az emberek, gondatlan, sőt a népünk ellen és annak boldo­gulására törő. gyűlölettől elvakult ellenséges elemek esetében, szándé­kos magatartása. Ez az éppen, amit meg kell akadályoznunk. |a TCzVéDELEM'I az egyes em­ber és a közösség legteljesebb ér­dek azonosságán alapul. Ne vonakodjék tehát egy dolgozó sem.,akit erre. az egyébként rende­letekben előírt, kötelező erejű fel­adatra beosztanak, hogy a belterü­leti tűzkészültségi és a külterületi tüzfigyelő szolgálat keretében, a közösség ügyéért, benne sajátjáért. 1—1 napot áldozzon. Ma én vigyázok a máséra is. hol­nap más vigyáz az enyémre is. A legtisztább kölcsönösség ez. Ki-ki nyugodtan alhat a betakarítás ideie alatt, annak ellenében, hogy egy­két éjjel résztvesz a figyelő szolgá­latban. S itt nem sokat számít az sem. ha valaki nem dolgozó pa­raszt. hogy neki terem-e vagy sem. hiszen közvetve érdekelt abban, hogy a községben, vagy városban a tűztől se semmisüljön meg egyet­len szem gabona sem. Megyénk területén, több község­ben sok udvarra is behordanak. Azok. akik ehhez ragaszkodnak és arra hatósági engedélyt kaptak, gondoljanak rá, hogy rendkívül nagy a felelősségük, mert az udva­rukon kelethezhető tűz. a szomszé­dokat. egész utcasorokat, sőt az egész községet is szerencsétlenség­nek teheti ki. Fejtsenek tehát ki megfelelő óvatosságot. Ugyancsak a tűzrendészeti sza­bályok teljes megvalósítása és a leggondosabb őrzés utján kell a kö­zös szérűket — cséplőhelyeket is védelmezni. A cséplés folyamata az ebben résztvevőktől a traktoris­táktól, a cséplőgépek felelős veze­tőitől. a cséplömunkásoktól. magas fokú éberséget, szakadatlan figyel­mességet és bátorságot kíván. Mert a tűz csírájában még elfojtható. kell fordítani NAGY GONDOT a termelőszövetkezetek tűzvédelmé­re. Ugyanez áll mindenkire, aki a termények körül jár, tüzet felfedez, vagy egyébként a tűzoltásban mód­jában áll résztvenni. El kell zárni a gyermekeket a tűzvész okozás minden lehetőségé­től, amiért elsősorban a szülők fe­lelnek. A tűz nyári időben mindenütt lehetséges, az könnyen feltámad és így mindenütt jelen kell lenni a védekező erőnek, a védekezési kész­ségnek. így tudjuk csak megoltal­mazni terményeinket. Tehát min­denki köteles tartózkodni a tűzve­szélyes magatartástól (a termények közelében való dohányzás, tűzgyúj­tás stb.) Nemcsak lelkiismeret kér­dése ez. hanem a felelősség kérdé­se is. E felelősség formája az egy­szerű szabálysértéstől a legsúlyo­sabb bűntettekig terjed. A tűzkészültségi és tüzfigyelő szolgálat beindult. Ebben is. mint a feladatok egyéb területein, minden becsületes dolgozó embernek helyt kell állnia. Tanácsaink, tűzoltóságunk pedig gondoskodjanak ezen szolgálatok megszilárdításáról és hiánytalan fenntartásáról. D. Réti Ferenc megyei tanács ig. osztályvezető DICSÉRETET ERDEMEL a tiszakürti községi tanács, amely leleplezte Ha.jda Mihály kulákot. A lmlák nagyobb mennyiségű lisztet vásárolt össze a községben azzal a céllal, hogy azt a dolgozó nép elől elvonja és egyben pánikot keltsen. A községi tanács felfigyelt Hajda iizelmeire, leleplezte s ellene a fel­jelentést megtette. A tiszakürti eset azt bizonyítja,- hogy a községi tanács éberen vi­gyázza a község életét és azonnal megtorolja ha a kulákok bűnt kö­vetnek el a dolgozó nép ellen. 4 Mínisülepíanács határozata a kenyérgabona állami felvásárlásának rendszeréről A Minisztertanács — áz ország kenyérellátásának zavartalan biz­tosítása érdekében — legutóbbi ülésén határozatot hozott a ke­nyérgabona állami felvásárlásának rendszerérő!. A határozat szerint az egyénileg gazdálkodó termelők, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kmyérgabo- naf steslsgüknek a községi (városi), illetve járási tanács végrehajtó bi­zottsága által meghatározóit részét kötelesek az állam számára, érté­kesítési szerződés alapján — szá­mukra kedvezményes feltételek mellett — átadni. Az eladási kö­telezettség címén előírt kenyér- gabonamennyiség tehát a község kötelező begyűjtési tervébe tarto­zik. Ezek szerint az a község kapja vissza a szabadpiaci értéke­sítés jogát, amely mind a beadás, mind a kötelező állami felvásár­lás tervét hiánytalanul teljesítette. A határozat az általános rendíl- kezések után az eladási kötelezett­ség megállapításával foglalkozik, majd az eladási kötelezettség cí­mén előírt kenyérgabona átvételé­ről intézkedik, végül vegyes ren­delkezéseket tartalmaz. (MTI.) A Néplap cikkei nyomán A Földművelésügyi Minisztérium közli A Szelnakmegyei Néplap 1955 június 25-i számában megjelent „Az aratógép zsineg nyomában" c. cikkel kapcsolatban közöljük, hegy az aratógépzsinegnek a LENKER Vállalat által történő forgalmazását a Földművelésügyi Minisztérium már eddig is ellenőrizte. A cikk nyomán ezt az ellenőrzést fokoz­zuk s amennyiben nehézséget vagy zavart tapasztalunk, azonnal intéz­kedünk, BALOGH GYÖRGY s. k., h. igazgató. A KERESKEDELEM HÍRED A Szolnoki Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Zöldszöv a város jobb zöldség- és gyümölcsellátásának ér­dekében megállapodott abban, hogy a Zöldszöv minden reggel legké­sőbb 8 óráig a zöldség- és gyü­mölcsárut a város boltjaiba kiszál­lítja. így előreláthatólag nem áll elő az a helyzet, ami legutóbb a gyárvá­ros 4. számú Népboltjáfoan, hogy a főzni való zöldségfélék 10 óra után kerültek ki az üzletbe. Ha a Zöldszöv a megállapodást betartja, akkor minden háziasszony reggel megvásárolhatja az ebédhez szük­séges zöldárukat. * Szolnokon az elmúlt napokban kévé-, volt az újbungonya, de vol­tak napok, hogy egyáltalában nem lehetett kapni. A városi tanács ke­reskedelmi osztálya felhívta a Zöld­szöv figyelmét, hogy fokozottabban biztosítsa a város burgonyaszük­ségletét. Ennek nyomán kilátás van arra, hogy a város burgonya- ellátjása pár napon belül megjavul. MUNKA UTÁN SZÓRAKOZZON a Karcagi Földmíivesszövefkezet Vendéglő Éttermében Nyári idényre megnyitotta gyönyörűen berendezett kerthelyiségét is, afio! kellemes zene és tánc várja a szeretett vendégeket Állandóan kaphatók: hideg, meleg ételek és kitűnő italok DÓZSA GYÖRGY-UTCA 2 SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents