Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-07 / 158. szám
195 Julius 7. SZOLNOKMEGEE1 NÉPLAP 5 Mit kell tudni a gabonabegyííjtésről? Lévai Zsigmond, a Szolnok megyei Begyűjtési Hivatal helyettes vezetőjének nyilatkozata Hogyan kell teljesíteni a gabonabeadást? A gabonabegyüjtés sikeres végrehajtása szükségessé teszi, hogy a dolgozó parasztok a cséplőgéptől szállítsák be az államnak járó kenyérgabonát. Ennek előfeltétele a betakarítás és a cséplés gyors elvégzése. Az államnak jóminőségű, gondosan tisztított, száraz gabonát kell átadni. Az átvevőhelyre vitt gabonából sorrendben a cséplőgéprészt, terménykölcsönt, gépállomás! talaj.munkadíjat, majd a terület utáni kötelezettséget kell teljesíteni, A gabona átvétele az arra kijelölt állami átvevőhelyeken történik. A raktárak nyitvatartási idejét a helyi tanácsok és a dolgozó parasztok érdekeinek szem előtt tartásával állapítják meg, hogy a termelő'.: ne várakozzanak feleslegesen. Vasárnap és más munkaszüneti napokon ügyeletes raktár nyitva- tartásával biztosítják a begyűjtés lebonyolítását. A géptől való beadás alkalmával milyen kedvezményben részesül a iermelő? A Magyar Dolgozók Fártja és a Masyap Népköztársaság Miniszter- tanácsa egyöntetűen támogatja a dolgozó parasztokat. A kenyérgabona-termelés termésátlagainak növelése érdekében is számtalan kedvezményben részesülnek a termelők. A beadási kötelezettség teljesítésére, valamint a gépállomási ta- lajmunkadíj kiegyenlítésébe beadott kenyérgabona után koma jár a térítésen felül. Ebben a juttatásban azonban csak azok részesülnek, akik a géptől teljesítik beadásukat. Az egy mázsa beadott kenyérgabona után járó 10 log. korpát az ezzel megbízott telepek három részben adják ki. A beadástól számított 10 napon belül a járandóság első harmadát, november 25. és 1956 január 31. között a második harmadát. 1956 március 1. és április 30. között fjedig a többit. A kenyérgabona beadása után járó korpát a ma'mok illetve cseretelepek, ezek hiányában a terményforgalmi átvevőheiyek szolgáltatják ki. a vételi jegy és a beadási könyv egyidejű felmutatása mellett. Ezt nagyon fontos figyelembe venni, ezért a dolgozó parasztod«, amikor jelentkeznek a kor- pajárandóságért — a munkatorlódás elkerülése végett — feltétlenül vigyék magukkal a szükséges igazolásokat. A dolgozó parasztok számára milyen előnnyel jár még a begyűjtési tervek gépiül való teljesítése ? Nagyon számottevő a szabadpiaci lehetőség. A termelők termény- beadási kötelezettségük teljesítése után terményeikkel szabadon rendelkeznek. A felesleges gabonát a következőképpen értékesíthetik: a kenyér- és takarmány gabonát július 1-től a község tennénybe- gyüjtési tervének teljesítéséig csak az állami átvcvőhelyeknek szabad eladni. Ha a község dolgozó parasztjai gyorsan learatnak, hamar elcsépelnek és azonnal kiegyenlítik állami tartozásukat, akkor a község azonnal felszabadul a korlátozás alól és nyomban megvan a lehetősége a szabadpiaci értékesítésnek. A spekuláció és az üzérkedés fé- kentartására érdemes szem élőt' tartaniuk a dolgozó parasztoknak, hogy viszonteladasra mezőgazdasági terményeket csak állami és föld- mű vés szövetkeze t i szervek, valamint érvényes ipar-jogosítvánnyal rendelkező személyek vásárolhatnak. A géptől való teljesítés nemcsak népgazdaságunk erősítését jelenti, hanem a termelők érdekeit is szolgálja. Vegyünk egy példát. Olyan termelő, aki 10 ho'd közepes minőségű földön gazdálkodik, a közepes termésátlagot figyelembe véve mintegy 35 mázsa búzára számíthat. Kenyérgabona beadása gé.p- résszel együtt 1510 kiló. Vetőmagszükséglete mintegy 550 kiló. A cséplőgéptől való teljesítés után az ilyen termelő 151 kilogramm •korpát kap. amelynek szabadpiaci ára jelenleg közel 900 forint. Ezenkívül a szabadpiacon is értékesíthet még 6—7 mázsa búzát. Ha ugyanez a termelő nem a cséplőgéptől teljesíti beadását, elesik a 900 forint értékű kcrpaiuttatástól, beadási kötelezettségét tíz százalékkal felemelik, s mindent összevéve mulasztása miatt mintegy 1450 forint károsodás éri. Mi az eljárás az 1954. évről visszamaradt hátralékok begyűjtésénél ? A hátralékok teljesítésére elsősorban kenyérgabonát, ennek hiányában árpát és zabot kell előírni. Hízott sertést is be lehet ütemezni. Tojást, napraforgót, hüvelyest, tejet, vagy bort szintén előírhatnak a hátralékok kiegyenlítésére. A hátlakékok elengedésének helye nincs, s ez csak gyengítené előrehaladásunkat, lassítaná az életszínvonal emelkedését. Mi az eljárás elemi kár esetén? Elemi kár alatt tűz-, víz- és jégkárt értünk. Ilyen károk esetén a beadási kötelezettség mennyisége mérsékelhető, ha a kár 25 százalékos, vagy ennél nagyobb. Mérséklésre csak akkor van lehetőség, ha a károsult termelő a tűzkárt azonnal, a víz- és jégkárt 5 napon belül jelenti. Ahhoz, hegy a beadási kötelezettség mérsékelhető legyen, a bejelentéseket gabonafélék esetében legkésőbb július 15-ig, kapás- növényeknél ‘szemtember 15-ig. szőlőnél és hüvelyeseknél szeptember 30-ig lehet figyelembe venni. A jégkárt a helyi tanács végre- hajtóbizctíságánál kell bejelenteni. A tűzikáit a termelő, közvetlenül az Állami Biztosító járási felügyelőségével tudassa. A vízkárt a községi begyűjtési megbízottnak kell jelenteni. Termelőszövetkezeti asszonyok, lányok vegyelek részt a nyári nagy munkában Termelőszövetkezeti asszonyok, leányok! Megyénk termelőszövetkezeteiben folyik az aratás, megkezdődött a harc az új kenyérért. Legyenek harcosai ennek a csatának az édesanyák, feleségek és a leányok is! A minél kisebb szemveszteséggel járó gabonabelakarítás több lisztet, nagyobb darab kenyeret jelent az országnak s minden családnak kiilön-külön. Termelőszövetkezeti asszonyaink, leányaink kövessék a túr- kevei Táncsics TSZ Zádor-brigádja női dolgozóinak példáját, akik szorgalmas munlcával segítik az aratási, cséplési munkák elvégzését s vállalták, hogy július 1-től augusztus 20-ig 20 munkaegységet teljesítenek. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott Vajda Sándorné, aki másfél hete dolgozik. Katona Imréné és még többen. A kezdeményezés jelentősége abban áll, hogy azokba családos anyák is vállalhatják és teljesíthetik az aratás ideje alatt a 20 munkaegységet, akik még nem kapcsolódtak be teádig a termelő munkába. Minden asszony azzal a gondolattal induljon harcba az új kenyér megteremtéséért, hogy minden szem gabona a nép kenyerét, a nép jólétét növeli. Asszonyaink, leányaink tegyenek meg mindent jövőévi kenyerünk biztosításáért! AZ MNDSZ MEGYEI ELNÖKSÉGE EGY HEGYE! FOLYÓÍRAT MARGÓJÁRA A ,.Jászkunság" két legutóbbi színtűről A Jászkunság, a Társadalom- és ” Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat megyéd szervezetének folyóirata, februári é» áprilisi száma új köntösben jelent meg. A nyomdai előállítást, az igényesebb külsőt — és ez az egészséges — megelőzte a lap színvonalbeli fejlődése. A folyóirat belső tartalma szétfeszítette egy stancilezett sokszorosítvánv kereteit Ez a két legutóbbi száma is, a vidéki tudományos, kulturális élet fejlődésének, minőségi változásának írásos bizonyítéka. Törekvéseiben, igényességében. színvonalában magasan fö'ötte áli mindannak, ami a múlt rendszer idején a hasonló vidéki próbálkozásokat jellemezte.— Ennek-a ténynek az öröme, jogos büszkesége tölt el mindenkit, aki a kezébe veszi a Jászkunságot. A két legutóbbi szám tartalmát nézve, azzal kell kezdeni, amit az írásokban, a szerkesztésben alapvető törekvésként ítélünk meg: a hazai táj. annak történetének megismertetése. Csak azt tudjuk becsülni, szeretni, amit ismerünk. így válik a Jászkunság a szőkébb hazai táj ismertetőjéből az egész haza szeretettnek propagandistájává. A Jászkunság legfőbb érdeme, hogy szétfeszíti a megyei tereteket, általánosít, országos érvényű megállapításokat, tanulságokat von le, a megyét nem szakítja ki a haza testéből, hanem úgy mutatja be, mint annak szerves részét. Példa erre a „Híradás Ecsegpuszfáról“, a „Szolnok szerepe a közlekedésben’* és a „Németh Gyula akadémikus-tudós pályája“ című írások. Ebből a megállapításból — a viszonosság elve alapján •— mindjárt azt is meg kell alapítani, hogy a 1ÍO Vgy5”' az egész ország tudását, ismeretét az Alföldről, a Tisza-tájról. .i,A Tisza-meder jégkorszakba'!! őslény- maradványai“’, a „Szolnok földtani viszonyai“ című tudományos értekezések, az „Adatok a karcagi mézeskalácsosság néprajzához’“ című népi hagyományokat feltáró cikk, a „Tiszamslléki táberozá-s, s Szolnok bevétele'“ című, az 1848—49-es szabadságharc egyik dicső fegyvertényének emlékiratok nyomán megírt felelevenítése, mindez egy-sgy hozzájárulás a tudomány .és kultúra fejlesztéséhez. A Jászkunság tehát igen fontos tudományos, ismeretterjesztő szerepet tölt bs. És itt mindjárt felvetődik egy kérdés: munkássága msnnyire szolgálja mindazokat a gazdasági, politikai feladatokat, amelyeket a párt tűzött a dolgozó nép elé, amelyeket tehát az értelmiségnek, hivatásánál fogva, tudományosain eiű kell segítenie: a központi kérdéseket a megye adottságainak megfelelően elvi és gyakorlati tudományos munkával hogyan támogatja? A Jászkunság ennek a követel” menynek nagyrészt megfelel, A megye fejlődésének szempontjából nem egy igen fontos cikk látott napvilágot a februári és az az áprilisi szántban. Itt különösen három írást kell kiemeliná. Az első a már említett közlekedési cikk, a második a „Repülőgépes mező- gazdasági kísérletek Szolnok megyében“’, a harmadik és ez a legkiemelkedőbb: „Szolnok megye fásítási helyzete.“* Mind a három nagy szolgálatot tesz. egybevág a megye adottságaival és az ebből származó feladatokkal. Mind a három cikk perspektívát ad, hasznos tudományos útmutatásokat, tehát T’ ’ ’* - p-<riCO,Cf 'l;,j piCf V i f mezőgazdaság, másrészt a közlekedés fejlesztését. A szerkesztőbizottságnak bizonyára állandó gondot okoz: hogyan egyeztesse a feladatokat az oldal- számckkal. Nyilvánvalóan sokkal több a követelmény, mint amit a lap terjed.Isme és kéthavonkénti megjelenése elbír. Ennek ellenére a két szám tematikáját nem tartjuk egészm sikerültnek, A folyóiratot a Társadalom- és Természettudományi Ismeret terjesztő Társulat adja lei, de a társadalomtudományi kérdések közül a politikai mozgalmakkal foglalkozó írások hiányoznak és egy-agy társadalomtudományi cikk megfogása, megoldása nem a legszerencsésebb. A termelőszövetkezeti városokban a falszatadulás előtt komoly agrár- szocialista mozgalmak voltak, amelyek kihatottak a felszabadulás utáni átalakulásokra is. Szolnokon jelentős hagyományai vannak a munkásmozgalomnak, gondoljunk csak az 1919-13« eseményekre. — Mindez az eddigi lappéldányokból hiányzik. Pte a Jászkunság — pedig erre ““a Központi Vezetőség márciusi határozata felhívta a figyelmet — nem foglalkozik a mezőgazdaság szocialista átalakításának központi •kérdéseivel sem. bár országosan jelentős lenne a Szolnok megyei tapasztalatok elterjesztése és annak a megvizsgálása is, hogy termelőszövetkezeteink mennyire tartják szem e'őtt a gazdaságosság kérdését és főleg hogyan foglalkoznak az állat- tenyésztéssel. A folyóirat igen sokat segíthetne a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és a mezőgazdasági termelés hozamának emelése terén. Ennek a két egymással szorosan összefüggő s a meglévő nehézségek «Jlpnéve i-, “gyidőben .megvalósítható H nagyapa és az unoka levele a levelezési műnkéről 1:1 Megköszönöm a Szal- nokmegyeí Néplap szerkesztőségének, hogy velem, mint levelezővel, mindig szívesen foglalkozott. Ha tanácsot, vagy segítséget kértem, mindig szívesen segítettek. De én már idős vagyok s ezért átadom a levelezést unokámnak, aki szintén tagja a tsz- nek s még most kezdi az életet, ö fogja ezután a szerkesztőséget tájékoztatni szövetkezetünk életéről, munkájáról, eredményeiről. 73 éves vagyok, a levelezést átadom, de a munkát még nem teszem le. Az építő munkacsapat-» ban dolgozom továbbra is. Dolgozom, hogy a jövő nemzedéke engem is úgy emlegessen, mint balog élete alapjainak építőjét. Id. Lengyel Mihály Jászladány Kedves Szerkesztő Elvtársak! A jászladányi Táncsics TSZ lej velezőjétől, id. Lengyel Mihályló1 átveszem a levelezési munkát. O az én nagyapám és arra kért, legyek olyan levelezője a Néplapnak, mint amilyen unokája neki vagyok. Szívesen vállaltam ezt a megbízatást. Megígérem, hogy rendszeresen küldök tájékoztatást a tsz tagok munkájáról Most már aratunk. Egy kombájn és kát fratógép segíti munkánkat. így nekünk csak az utak előkészítésről kell gondoskodnunk. Erre az időre rendbetettük kapásnövénycinket. Mindent háromszor kapáltunk meg. Segítettek a családtagok is. Támczos Mária például a múlt hónap végén jött hozzánk, s 12 és fél munkaegységet teljesített még abban a hónapban. Zana Móricné már régi tagja a szövetkezetnek. O 166 munkaegységet teljesített eddig. Sokan vannak nálunk, akik munkájukkal, szorgalmukkal segítik a mezőgazdasági határozat megva'ósítáiát. Lengyel Rozália Jászladány, Nem dönt mindig helyesen a Területi Egyeztető Bizottság — Hozzászólón Kiás Béla TEB elnök cikkéhes — Annak ellenére, hogy a kiszabott határidőn belül a kartársnő fizetését kiadjuk, a határozattal nem értünk egyet. Sérelmesnek tartjuk a TEB határozatát, mert szerintünk ellentétben áll a 26/1955. M. T. sz. rendelettel. E rendelkezést azok érdeké- bán hozta kormányzatunk, akiket az átszervezés következtében bocsátottak el, vagy az eddigi beosztásuknál alacsonyabb munkakörbe helyeztek. Naigyná ,új munkaköri beosztásával nem került hátrányosabb helyzetbe, mert központúnkfoan 980 forint volt a fizetése, a fiókban pedig 950 forintot + 42 forint mankó- pénzt kapott. Továbbra is adminisztrációs munkakörben dolgozott, éppen úgy, mint a központban. A változás annyi volt. hogy nem . a Ságvári Endre-u. 2-ben, hanem a szemben lévő oldalon, a 3. szám alatt kellett volna dolgoznia. Véleményem szerint a fenti rendeletnek az alkalmazása és szó- szoros értelemben vett használata itt ne,m helyes, mert a dolgozó nem került hátrányosabb tely- zetbe. Az új munkahelyre történő beosztása után munkáját 20 napig el is látta. Mikor megkapta a Területi Egyeztető Bizottság határozatát, munkáját nem folytatta és követelte racionalizálási munkabérének kifizetését. Az ügyében hozott határozat tehát azt mutatja, hogy sok esetben a rendeletek szószerinti alkalmazása egyessket jogtalan anyagi előnyökhöz juttat a dolgozók jogait ott, | V ALL ALATUNK | központjából két adminisztrátort helyeztünk át egyik fiókunkba, szintén adminisztrációs munkára. Keresetük sem csökkent. Egyikük az új beosztást mégsem fogadta el és leérte, hegy racionalizálás, címén bccsássuk el. Munkájára szükségünk volt s ezért nem járultunk hozzá. Nagy Béliáné erre panasszal fordult az Egyeztető Bizottsághoz. Szavazategyenlőség miatt dönteni nem tudtak s így az ügyet a Területi Egyeztető Bizottsághoz tették át. A TEB kötelezte vállalatunkat, hegy Nagy Bélánét június 23-án mentsük fel a munka alól és a két heti felmondást, valamint a racionalizálás alá vont dolgozóknak járó egyhavi illetményét fizessük ki. feladatnak a végrehajtása érdekében közölt tudományos cikkeivel a Jászkunság méltán vívná ki azoknak a szakembereknek a me-gbecsü- lését, akik a mezőgazdaságban a nagyüzemi, tudományos termelési módszerek bevezetésén fáradoznak. A jobboldali elhajlásról szóló párt- határozat élesen bíráHa azt a káros nézetet, amely lebecsülte az elmúlt tíz év eredményeit. Megyeileg itt is akadna tennivalója a Jászkunságnál«. Szelnek megye az elmúlt tíz esztendő alatt erősen iparosodott, — gondoljunk csak Jászberényre, amely ipari város lett. De eredményeink tudatosítására más vonalon Is szükség van, hiszen igen sokat kaptunk az ötéves tervtől. És hogy ezek a problémák nem elég központiak a lap szerkesztésében, azt bizonyítja két megjelent cikk is. Az egyik az „Ö Tiszatáj“, amely törekvéseiben helyes, de megoldásában az öncélúság talajára tévedt, a másik: „Turkeve élelmezési kérdései’’, amely a falukutatás •hagyományait követi, de nem veszi figyelembe a megváltozott gazdasági és társadalmi változásokat, ennek következtében nem nyúl a probléma gyökeréig: a mezőgazdasági termelésben megmutatkozó hibákhoz. A párt márciusi határozata ** hosszú időre megszabja a feladatokat. Dávid Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára a Jászkunság áprilisi számában írt cikkében az értelmiségről szólva, ezt így összegezte: „Gyü- mölcsöztessék tudásukat és tehetségüket a haza javára, hogy még nagyobb bőségben lássuk el a dolgozó népet az élet javaival". Ezt a feladatot kell szolgálni a Jászkunságnak, amely eddig is nagyban hozzájárult megyénk —és az egész ország — tudományos, kulturális életének felvirágoztatásához és egészen biztos a jövőben még jcbfcsn betölti feladatát. Tó'b Kornél. VÉDJÜK ahol a jogvédelemre szükség van, de védjük népgazdaságunk érdeke’t is és úgy érezzük, hogy a Terül ti Egyeztető Bizottság határo- >ita ebben az esetben helytelen. Hegedűs Imre, a Fűszer- és Édasségkeraskedelmi Vállalat igazgatója KULT URH ÍR AZ MSzT a napokban küldte el a Corvina kiadásában megjelent „A magyar Szépművészeti Múzeum kincsei“ és a „Magyar szobrászat“ című reprezentatív kiadvány angol, német és francia nyelvű példányait Kínába, Vietnamba, Indiába, Iz- raelba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Ausztriába, Svájcba, Olaszországba, Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába, Luxemburgba, Dániába, Svédországba, Norvégiába, Skóciába, Angliába, Izland- szigetére, a Délafrikai Unióba, Uj- Zélandba, Kanadába és as Egyesült Államokba, Az itt működő baráti társaságok foglalkoznak majd a magyar képzőművészeti kiadványok ismertcfőjővel. I
