Szolnok Megyei Néplap, 1955. július (7. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-27 / 175. szám
1955 július 27. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 361 jár, aki felesleges gabonáját az államnak adja el Megyénk termelőszövetkezetei július 20-ig többségükben kiegyenlítették gabonabeadási kötelezettségüket. Azóta is naipról-napra növekszik a kötelességteljesítő közös gazdaságok száma. A szolnoki Szabadság TSZ a napokban szállította be a 209 mázsa búzát és szabadeladásra szerződ ott gabonát folyamatosan szállítja a begyűjtőhelyre. A zagyvarékasi Vörös Brigád TSZ is az államnak adta az első gabonát. A zagyvarékasi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai pedig kötelezettségük teljesítésén felül 30 mázsa kenyérgabonát adtak el szabad áron az államnak. Hasonló módon jártak el a fegyvernek! Vörös Csillag, a tiszabői Petőfi, a tiszajenői Uj Élét, a kisújszállási Sallai és Petőfi, valamint a kenderesi Vörös Csepel TSZ tagjai. Július 20-ig 621 vagon kenyérgabonát adtak be az államnak, s ezért a gabona hivatalos árán felül mázsánként 10 forint gyorsbeadási jutalmat kaptak. A fenti eredmények azt igazolják, hogy a termelőszövetkezeti tagok többsége megértette, milyen jelentősége van az állaim iránti kötelezettség gyors teljesítésének, valamint annak, hogy felesleges gabonájukat szabad áron az államnak adják ed. Ez kettős haszonnal jár. Egyrészt államunk jó árat, mázsánként 240 forintot, (a rozsért 220 forintot) fizet a kenyérgabonáért. Minden jóérzésű parasztember azt mondja, érdemes az állammal szerződést kötni. Ezen felül a termelő mindén mázsa kenyérgabona után 20 kg. korpát kap hatósági áron, vagyis mázsánként 150 forintért. Az egyéni gazdák ezen túlmenően 30 százalékos árengedménnyel műtrágyajuttatásban részesülnek és a gépállomás kedvezményes áron végzi el az őszi mélyszántást, ha leszerződnek gépi munkáira. Ha a termelők ezt a kedvezményt nem akarják igénybevenni, helyette árkiegészítést ka.pnák. Annak a dolgozó parasztnak, aki nem veszi igénybe J a felsorolt juttatásokat, a szabadon eladott búza után mázsánként 280 forintot fizet államunk. A termelőszövetkezetek még nagyobb kedvezményben részesülnek. A közös gazdaságok a műtrágyavételnél 35 százalékos árengedményt kapnak. A műtrágyajuttatás, mélyszántás helyett szabad választásuk szerint építőanyagot igényelhetnek. A Minisztertanács határozata kimondja, hogy az új termésből mindenekelőtt biztosítani keli a jövőévi vetőmagot. Azután rendezni kell a beadási kötelezettséget, majd a tanács és a begyűjtési hivatal felméri minden termelő háztartási szükségletét. Hány felnőtt, gyemnek, eltartott családtag van. Csak az ezután fennmaradó kenyérgabona felesleg egy részének átadását lehet kötelezővé tenni. Aki beadási kötelezettségét teljesítette, és a részére előírt mennyiséget szabad áron eladta az államnak, felesleges gabonájával szabadon rendelkezik. Feltéve, ha a község, vagy város, ahol lakik, teljesítette begyűjtési tervét. Ebből következik, hogy a kötelező beadási és állami felvásárlási terv teljesítése a község, város valamennyi dolgozó parasztjának érdeke. Ezért járt el példamutatóan Tálas János 9 holdas fegyvernek! 'középparaszt, aki beadási kötelezettségének teljesítésével egyidő- ben, a cséplőgéptől 14 mázsa gabonát adott el szaibadáron az állaimnak. A népfrontbizottságok a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért Míg régebben a népfrontbizottságok főleg csak az egyénileg dolgozó parasztok problémájával foglalkoztak, ma már többségükben komolyan törődnek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. A legváltozatosabb formában igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy minél nagyobb mértékben elősegíthessék mezőgazdaságunk fejlődését. Segítenek például a jól dolgozó szövetkezetek eredményeinek népszerűsítésében, A jászapáti Alkotmány TSZ életéről képes ismertetőfüzetet adott ki a megyei népfrontbizottság. A füzet a község egész lakosságának kedvenc olvasmánya. Ugyancsak sok dolgozó paraszt gyönyörködött a kun- hegyesi Vörös Október és a kengyeli Sallai Termelőszövetkezet életéről készített egyenként 50 fényképből álló kiállításban is. Egyéni példamutatásukkal is hozzájárulnak a nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítéséhez a népfrontbizottságok tagjai. Már számosán léptek be a különböző termelőszövetkezetekbe. Kengyelen Ködmön Imre 12 és fél holddal a Rákosi Csillaga TSZ tagja lett. Belépésekor a következőket mondotta: „Tudom, hogy a közös gazdálkodásban csak nyer az ember, ha földszerető, dolgos emberek fognak össze." Nagy Sándor és még többen léptek be a kengyeli szövetkezetbe. Abádszalókon is számosán választották a nagyüzemi gazdálkodás útját. B. Nagy Imre, id. Gulácsi Zsigmond, Horváth László, Karancsi Józsefné, Sáfár Dániel, Bakó János, Bata Józsefné, Szokoiaj Mihályné dolgozó parasztok és dr. Nagy Sándor állatorvos a népfrontbizottság elnöke. A fenti példák azt igazolják, hogy a népfront mozgalom résztvevői mindinkább megértik: azt a fogadalmukat, hogy minden erejükkel támogatják népi demokráciánk fejlődését, jelenleg megyénkben úgy hajtják leginkább végre, ha minden erejükkel a szövetkezeti mozgalmat segítik élő. A népfront-mozgalomnak egész megyénkben a maga eszközeivel e nagy történelmi átalakulás megvalósításáért kell küzdenie. Hábeli Ferenc. ÖTSZÁZ FORINT TÖRTÉNETE-rregedűs László 1951-ig ti napszámba járt, aratott, kukoricát kapált harmadába. Akkor már 31 éves volt, abban az évben nősült, úgy gondolta: valahol már végleg le kell horgonyoznia az életét. Jelentkezett a Szolnoki Tisza Bútorgyárban, fel is Ufiííé JCó Az első két hétben olyan add ide, tedd oda munkát végzett, aztán gép mellé került. Hamar belejött, rövidesen 100 százalékon felül teljesített, havonta 950 forint körül keresett. 1952-ben az üzemben tanfolyamot indítottak. Hegedűs először gondolkozott: Rákóczifalván lakik, naponta kerékpárral jár be és vissza, a tanfolyam a munkaidő után kezdődik és 8 órakor végződik. Nem könnyű. Meg tán az asszony se nagyon örülne neki, hogy későn jár haza, hiszen fiatal házasok. De aztán mégis jelentkezett. Az első hetekben bizony úgy volt, hogy a. fiatalasszony nem valami derűsen fogadta, amikor 9 óra után ért haza, de aztán .. i Szóval melyik az az asszony, aki azért haragudna, mert a, férje több pénzt visz haza? Tl/J ért Hegedűs László- nak, ahogy tanult, úgy emelkedett a teljesítménye és a keresete. Furcsa dolog történt vele. Azelőtt, amikor a felszabott fadarabokat a vastagoló gépbe tette, nem igen gondolkodott, A fa, az fa, meg kell munkálni, a gép, az gép, dolgozik és kész, ha elromlik, jön a szerelő és megcsinálja. Most meg ahogy tanult, a fa életre kelt a kezében. Figyelte, hogy merre fekszik a szála, hogyan kell megmunkálni, nem nagyon csomós-e, megfelelő-e a minősége. Megismerte a gép szerkezetét, alkatrészeit is, ha kisebb hiba miatt le kellett állnia, már nem várt a szerelőkre, hanem gyorsan megcsinálta. Amikor vége lett a tanfolyamnak, már 150 százalékos teljesítménnyel dolgozott és 1200—1300 forinton felül keresett. A múlt évben, amikor újabb tanfolyam indult az üzemben, hogy a legjobb gépmunkásokból asztalos szakmunkásokat neveljenek, Hegedűs László már egy pillanatig sem gondolkozott. Sikerrel el is végezte a tanfolyamot s ma — tanult asztalos. JEz újabb fejlődést je- lentett számára. Az első két évben csak a maga gépét, a maga feladatát látta. Ma már az egész üzemét felméri. Reggel, mielőtt elkezdi a munkát, óratervet készít, hogy mikor, milyen anyagot munkál meg, hiszen három másik munkatársa számára kell biztosítania a folyamatos anyagellátást, akik a vastagoló gép utáni műveleteket végzik. Nincs is soha semmi fennakadás a szalagszerű gyártásban. És ennek ő is hasznát látja: keresete ma 1500 forint körül mozog és ebben a hónapban fizetésének 15 százalékát kapja minőségi prémiumként. Odahaza is megvan ennek a látszata. Ebben az évben csaknem 10 000 forintos hálószobabútort vásárolt és az idén még meglesz a nappali szobába is az új bútor. Gyakran emlékszik visz- sza azokra, akik nem akartak tanulni, nem jelentkeztek a tanfolyamokra, vagy ha jelentkeztek is, „lemorzsolódtak”. Mi is lett velük? Először zúgolódtak, hogy nem keresnek eleget, aztán egyenként kiléptek az üzemből. Ma már egy sem dolgozik közülük a gyárban, valamennyi gépnél olyan munkás áll, aki szakmai tanfolyamot végzett. J-Jegedűs Lászlónak az elmúlt négy év alatt a két szakmai tanfolyam elvégzése után több mint 500 forinttal emelkedett a havi keresete. De jól járt a dolgozó nép állama is, hiszen ma a Bútorgyárban azonos munkáslétszámmal jelentősen több konyhabútort gyártanak, mint 1953- ban. Tóth Kornél A besenyszögi Lenin ISZ-ről Ha csak időm van, mindig szívesen kimegyek a Lenin TSZ-be. Szeretem látni, hogyan boldogulnak nap-nap után az egykori cselédem berek, hogyan nyernek saját «unkájuk nyomán kárpótlást mult- >eli nyomorúságukért, nélkülözéseikért. Augusztus 20-án öt éve lesz, hogy megalakult ez a közös gazdaság. Besenyszög leggyengébb minőségű >00 holdján. Harmincöt család kezdte el akkor az új életet. Egyetlen jószáguk, egy darab gazdasági szerszámuk sem volt. Most a nyolcvannégy család 1300 hold föld gazdája már, s negyvennégy új tag csatlakozott hozzájuk az utóbbi időben. Az öt év alatt óriási utat tett neg a tsz. Sck megpróbáltatás és íehézség leküzdése volt a mai aredmények ára. De győztek, mert az összefogás, a közös munka mindennél hatalmasabb. Ezévben 287 holdon termeltek búzát a szövetkezetben. A termés holdanként 8 mázsa. 1951-ben, a nagyüzemi gazdálkodás elején — bár akkor is kedvező volt az időjárás — 6 mázsával adta csak holdja. Akkoriban ha itt körülnéztem, sokszor sajgóit a szívem, mert bizony gondozatlan volt a vetésük. S jó érzés most tudni, látni, hogy kukoricájukat háromszor megkapálták, a répát pedig négyszer. 218 holdas gyönyörű rizsvetésükről holdanként 15 mázsás termést várnak, A gazdálkodás minden lehetőségét kihasználják a „Lenin“ tagjai. Tejtermékből ezévben 18 ezer, konyhakerti vetemény- ből 3000 forint jövedelmük van. 13 darab sertést hizlaltak, amiből hatot beadásra szántak, hetet pedig most, aratás idején levágnak. A tsz összes vagyona jelenleg kétmillió forintot ér. Besenyszögön ebben az évben az első gabonát, 30 mázsa búzát, a Lenin TSZ szállította be. Fiatalok, idősek egyaránt jó kedvvel tréfálkozva dolgoznak. Tótok Józsefnek 505.30, Baráth Vendelnek 448.90, Molnár Lajosnak 397 munkaegysége van. A tsz legidősebb tagja, id. Boros István most 82 éves. Már többször mondták neki, hogy menjen nyugalomba, kap juttatást a tsz-tői. Ö azonban azt mondja, nem tud munka nélkül élni.. Most a kertészetben dolgozik s már eddig 100-nál több a munkaegysége. Kosaras Károly elnök vezetésével szépen bedogul a tsz. A tagok megelégedetten, jó anyagi körülmények között élnek. Wesniczky Antal, pedagógus levelező, Besen y szög. Ä Járműjavító T Ml K-csoport jónak dolgozói Több újítást alkalmaztak már, s a „Legjobb újító brigád“ részére adományozott versenyzászlót is elnyerték. Tóth László csoportvezető, Kiss III. Imre, Pintér István, Bánhidai Mihály sztahanovisták, Farkas Antal, Zakar György és Szép Ferenc méltán érdemelték ki a Járműjavító dolgozóinak elismerését. Közösen arattak az új mesterszállást tsz tagjai Ilyen lendületes aratás még nem volt községünkben, mint ezévben. Most alkalmazták e nehéz munkában először * "épeket, a kombájnokat ezen a határon. A gépállomással közösen szervezték meg a munkát. Ennek eredményeként az Úttörő TSZ tagjai július 19-én 109 százalékig eleget tettek államunk iránti kötelezettségüknek. A traktorosok, kombájno- sok még vasárnap is dolgoztak. Dicséret illeti őket, úgyszintén a Ság- vári brigád tagjait is, akik fáradságot nem kímélve dolgoztak. A nappal learatott gabonát éjjel tisztították, hegy mielőbb beszállíthassák azt. A Béke Termelőszövetkezet tagjai is vállalták, hogy az Úttörő TSZ-től kölcsönkapott kombájn segítségével 20-án estig learatnak, s beadják az elcsépelt gabonát. A munkának megmutatkozott az eredménye. A termelőszövetkezet 20-án teljesítette kötelezettségét, sőt még a szabad kenyérgabona előirányzatot is átadták. A termelőszövetkezetek nemes versenyében kiváló munkát végeztek az újonnan alakult Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai. Minden gabonát közösen arattak le. Az aratással egyidejűleg azonnal megkezdték a hordást, s pár napon beiül az elcsépelt gábcnából teljesítik hazafias kötelezettségüket. Termelőszövetkezeteink tagjai példamutató munkájukért minden elismerést megérdemelnek. A dolgozó parasztság bizalma is feléjük fordul. Többen jelenítették be, hogy cséplés után tagjai lesznek a termelőszövetkezeteknek. De az elmúlt évben kilépetek közül is többen kérik újból felvételüket, mint például L. Kovács Elek, B. Nagy József és még sokam mások. Miskolczi Péter községi párttitkár, Mesterszállás A Szolnok városi népfrontbizottság ülése A Szolnok városi népfrontbizottság legutóbbi ülésén Agócs Zoltán, a bizottság titkára foglalkozott pártunk Központi Vezetősége márciusi határozata alapján a népfrontbi- zottság időszerű feladataival. A beszámoló után több bizottsági tag szóit hozzá és tett javaslatot. A javaslatok alapján a városi népfronlbizottság elhatározta, hogy teljes erővel támogatja a mező- gazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági többtermelés előmozdítását. Feladatként tűzte ki, hogy emeli a már eddig is szép sikerrel járó munkás-paraszt találkozók számát és folytatja a társadalmi tulajdon védelme ügyében megindított ankétek sorozatát. A bizottság elhatározta azt is, hogy javaslattal fordul a városi tanácshoz: a Bartók Béláról elnevezett szolnoki állami zeneiskola épületén márványtáblával örökítse meg a nagy zeneköltő emlékét. Egy vagon nyári káposzta A nyári mezőgazdasági munkák során az „Április 4” TSZ kertészeti brigádja az aratással, és cséplési munkálatokkal párhuzamosan jól végzi el a reáháruló feladatot. Most szállítottak Budapestre 1 vagon nyári káposztát, s folyik a további szállítás is. Barta Mária női munkacsapata szorgalmasan dolgozik s ez meglátszik munkája eredményén. Zöldborsó termelési tervét 150 százalékra teljesítette. A többi kertészeti termel- vényeknél is komoly eredményt várnak a brigád tagjai. Gyümölcsösükből állandóan primőr árut szállítanak be a városba, s Berekfürdőre, A fiatalok és idős női dolgozók egyaránt kiveszik részüket a munkából, hiányzás nincs, csak ha valamelyikük beteg. A gyümölcsösben az egyik legszorgal- masab dolgozó a közel 65 éves Reich Sándor kertész. KOVÁCS FERENC Karcag IVÓKÚT Szolnokon, a Verseghy Gimnáziummal szemben levő parknak a nap minden szakában sok a látogatója. Különösen a kisgyermekes mamák jönnek szívesen erre a csendes, szép és egészséges levegőjű helyre. Most a városi tanács még kellemesüké tette a parkot. Egy ivókútat építtetett. Ebből mindenkor tiszta, friss vizet Ihatnak a szemjazők. —1 Képünkön: A szabályzó érintésére fényes sugárban szökik fej a tiszta, hűs, ivóvíz.. á
