Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-24 / 147. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYÉI TANÁCS LAPJA,,; VI!. évfolyam, 147. szám Aía 50 fillér 1955. június 24., péntek t V. —------------------------------------------------------ ^ MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Miért nem arat Tóth László, a Szocialista Munka Hőse, (2. a.) A Vegyiművek és a Bútorgyár dolgozói teljesítettek íéíéves tervüket, (2. o.) A gépek munkábaállitásával aratas idején is gyommentesek maradnak kapásnö vényeink. (3. o.) így gondoskodnak földmüvesszövetkezeteíuk aratás-cséplée idején a faluról, (3. a.) Légierő—Csepeli Vasas 2:2 (2:1.) (4, o.) A Központi Vezetőség meggyőződése az, hogy a Szolnok megye! kommunisták képesek lesznek sikeresen megoldani a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a terméshozamok emelésének egységes feladatát Gerö Ernő elvtárs felszólalása a megyei pártaktíva értekezleten A június 22-én, szerdán megtartott megyei pártáktiva érte- - - kezleten Csáki István elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára mondott előadói beszédet. (Referátumát előző számunkban közöltük.) A beszámolót vita követte s ennek során felszólalt Garő Ernő elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagija. Az értekezlet részvevői igen nagy lelkesedéssel hallgatták és fogadták Gero elvtárs hozzászólását, melyet alább közlünk. A többi felszólalás ismertetésére holnapi számunkban, kerül sor. Kedves E'tvbársak! A Központi Vezetőség júniusi teljes ülésének határozata a mező- gazdasági termelés fellendítéséről és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről egyenes folyamánya és logikus következménye a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatainak, amelyekben döntő csapást mért a jobboldali elhajlásra, s ezziel alapjában véve szabaddá tette az utat a további fejlődéshez. Mint a Központi Vezetőség határozata megállapítja, s mint ezt Csáki elvtárs beszámolójában is aláhúzta, két alapvető feladatot együtt keil megoldani: át kell szervezni a mszőgásda- ságot, át ke!! vezetni a magángazdálkodást folytató paraszti gazdaságokat a szocializmus vágányára; létre kell hozni a legközelebbi 5 évben a mezőgazdaságban is a széles szocialista alapot. — Ugyanakkor emelni kell a mezőgazdasági termelést egészében, az 1 kát, holdra eső növénytermelést, az állattenyésztés hozamát, különösen emelni kell az árutermelés mértékét. Könnyű dolog-e ennek a kettős feladatnak együttes megvalósítása? Nem! Ez egyáltalán nem köny- nyű dolog. Ellenkezőleg: igen bonyolult, igen nehéz dolog, sőt bizonyos tekintetben ez nemzetközileg is új feladat. A Szovjetunióban, amely előttünk és számunkra az utat törte, amely az új utat felderítette, bizony átmenetileg jó néhány esztendőre a mező- gazdasági termelésben, a szocialista átszervezéssel kapcsolatban visszaesés következett be. A Szovjetunión kívül csak Bulgáriára lehet hivatkozni, mint tényleges, valóságos példára, mert a Szovjetunión kívül jelenleg Bulgáriában van egységes, szocialista alapja a népgazdaságnak. Bulgáriában jelenleg a termelőszövetkezetekben egyesült a dolgozó parasztságnak már több mint 60 százaléka és a szántóterületnek ugyancsak több mint 60 százaléka termelőszövetkezeti föld. Ehhez járul még az állami gazdaságok terület Bulgáriában, amely egyrészt tanult a Szovjetunió tapasztalataiból, másrészt a Szovjetunió segítségével, a Szovjetuniótól kapott technikával hajtotta végre a tömeges szövetkezetesítést — a visszaesés igen rövid ideig tartott és az átmeneti visszaesés után a mezőgazdasági termelés egészében és hozamában is emelkedett. Jelenleg a termelőszövetkezetek országos átlagban is 1 hektárra számítva jóval többet termelnek és nagyobb jövedelmet adnak, mint a még egyénileg gazdálkodó parasztok földjei. Csehszlovákiában, ahol a fordulat még nem következett be, de amely jóval előbb tart, mint mi; ahol a termelőszövetkezetek szántóterülete 43 százaléka az ország egész szántóterületének, a tenmelőszö- vetfkezetek terméshozama országos átlagban katasztrális holdanként ugyancsak magasabb, mint az egyéni gazdaságoké. Albániában hsomló a helyzet. Nálunk országos átlagban még nem magasabb: a termelőszövetkezeteknek körülbelül 40 százléka katasztrális holdanként már magasabb termést ért el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, de 60 százaléka még nem érte el a magasabb terméshozamot. Elvtársak! Mi nem választhatunk: számunkra csak egy út van. Mi a két feladatot csakis együtt oldhatjuk meg. A jobboldaliak azt akarták, bogy bosz- szú éveken, évtizedeken keresztül erősítsük az egyéni paraszt- gazdaságokat és szorítsuk háttérbe a termelőszövetkezeteket. Ez nem előre vivő út, nem oldja meg sem a munkásosztály, sem a városi lakosság élelmiszerrel való ellátását, sem a parasztság felemelkedését. Ez az út elöbb-utóbb feltétlenül a meglévő termelőszövetkezetek felbomlásához vezetett volna és ugyanakkor aláásta volna a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államunk alapját. Ha ez tovább tartott volna, ha nem jött volna a márciusi, áprilisi és júniusi határozat, akkor a meglévő termelőszövetkezetek is kezdeti és látszólagos megszilárdítás ellenére végső fekon felbomlottak volna. A kettős feladat tehát igen nehéz, bonyolult, de reális feladat, E feladatok megoldásának reális feltételei Szolnok megyében már jelenleg sokkal nagyobb mértékben adva vannak, mint más megyékben. Miért? Először azért, mert Szolnok megyében, szemben az országos egyharmaddal, a szántóterületnek közel fele a szocialista szektorhoz tartozik. Nyilvánvaló, hogy ez szilárdabb bázist ad a kettős feladat megoldásához, mint ami jelenleg más megyében adva van. Másodszor: Szolnok megyében a szövetkezetek zöme régi, többéves, viszonylag megszilárdult szövetkezet: ezek a szövetkezetek aránylag jól kiállták a jobboldali opportunisták 1953- as támadását. Viharedzett szövetkezetek! Harmadszor: mert Szolnok Pártunk Központi Vezetősége 1955 június 7—8-án megtartott ütésén határozatot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés emelésének további feladataira, A júniusi határozat — együtt a márciusi határozattal — világosan és félreérthetetlenül tisztázta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdasági termelés emelése összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feladat; a kettőt együtt kell megoldanunk. Pártunk ezzel a határozatával végleg szétzúzta, a jobboldali opportunisták törekvéseit, hamis nézeteit, amellyel a mező- gazdaság szocialista átszervezését és a termelés fokozását egymással szembeállítani igyekeztek. Ez a merőben hamis nézet, az ilyen álláspont vagy törekvés az ellenséget segíti, mert lassítja a szocializmus építését, gyengíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét: a proletár- diktatúra alapját. A központi vezetőségi ülés határozata a Szolnok megyei kommunisták és megyénk minden becsületes dolgozója számára megjelölte a szocializmus építésének legfontosabb feladatát: a falu szocialista átszervezését. Mi, a megyei nagyaktíva részvevői egyhangúlag kijelentjük: egyetértünk a Központi Vezetőség határozatával és biztosítjuk a Központi Vezetőséget a határozat maradéktalan végrehajtásáról. Tudatában vagyunk annak, hogy a júniusi határozat végrehajtása felelősségiéi,jes, példamutató,, áldozatkész megyében a technika, a gépesítés foka sokkal előrehaladottabb, mint más megyékben. Ha jól tudom a megyében 23 gépállomás van, hatalmas traktor-parkkal, jelentős meny- nyiségű univerzál-traktorral, sok munkagéppel — és ez a technika hatalmas mértékben nőttön-nő, csak az kell, hogy ezt a technikát jól kihasználják, nem úgy mint jelenleg, mert most ezt a technikát rosszul használják ki. Továbbá, elvtársak, Szolnok megyében adva vannak — inkább mint másutt — már most a kettős feladat együttes megoldásának feltételei azért is, mert államunk a szövetkezetekbe már eddig is hatalmas összegeket ruházott be. Eddig állami hitelek formájában Szolnok megye szövetkezetei, — a szövetkezeti mozgalom megindulása óta — közel 1 milliárd, tehát ezer millió forintot kaptak, Iga?;, hogy ennek egy részét vissza is fizették mar, de óriási támogatást kaptak, és — természetesen — fognak kapni a jövőben is. Továbbá kedvezőbbek Szolnok megyének a lehetőségei a kettős feladat együttes végrehajtására azért is, mert Szólnék megyében az összterülethez képest igen nagy az öntözött terület. X megyében van az ország öntözhető területének közel egyharnjata, bár az öntözéses lehetőségeket Szolnok megyében nem jól használják ki: jelentős része az öntözéses tehetőségeknek még kihasználatlan (másrészt fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy nagy veszéllyel jár a rizs-mcnokultura nyakló nélkül való ki térj esz téré). Elősegíti a megyében a kettős feladatnak kedvezőbb együttes megoldását az is, hogy a megyének fő jellegzetessége: a szemestermelés. mindenekelőtt a búza, rizs, részben a kukorica, — bár kukoricában a megye egésze lemaradt, az országos átlag mögött van.-. Együtt véve, a jellegzetessém unkát követel meg minden vezetőtől, kommunistától és dolgozótól. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mozgósítását a júniusi határozat végrehajtására. Vállaljuk, hegy a határozatot a megye termelőszövetkezeteiben úgy hajtjuk végre, hogy már ebben az évben termelőszövetkezeteink megszilárduljanak, termelési eredményeik túlszárnyaljak az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit. Ezért szükséges, hogy minden termelőszövetkezetben az alapszabály szerint gazdálkodjanak, hogy tovább szilárduljon a munkafegyelem, bátrabban és szélesebb mértékben alkalmazzák a fejlett termelési módszereket; időben és jól hajtsák végre a napirenden lévő mezőgazdasági feladatokat. A gépi és kézi erők munkájának jó megszervezésével a megye területén időre elvégezzük a növényápolási munkákat, biztosítjuk aratásig a kukorica háremszeri kapálását és más kapásnövények jó megművelését. Megyéne termelőszövetkezetei, gépállomásai és állami gazdaságai az aratás-cséplés nagy munkáját a Minisztertanács határozatának megfelelően a legteljesebb mértékig együttműködve, időben és gyorsan, minimális szemveszteséggel végezzük el. A gabonabetakarítási munkákat augusztus 20-ig elvégezzük. Cséplőgéptől teljesítjük az állam iránti gabona- beadási kötelezettségünket, mert tudjuk, hogy dolgozó népünk ge tehát a szemes-termelés, ami rendkívül könnyűvé teszi a gépesítést, márpedig a gépesítés ugyan úgy, mint az öntözés — ha ezt megfelelően használjuk fel — roppant szervező erő a kisparaszti gazdaságoknak szövetkezetekbe való egyesítésére. Persze megvannak azok a tényezők is, amelyek egyebütt megvannak: szilárd, egységes pártszervezet, tanácsi szerveink, népi demokratikus államunk és így tovább. Mindez elvtársak, egyáltalán nem jelenti, hogy Szelnek megyében — bár a feltétetek kedvezőbbek és már érettebbek, mint egyebütt — könnyű dolog a két feladatot együttesen megoldani. Ennek a feladatnak a megoldása Szolnok megyeben, minden kedvező feltétel ellenére is, igen bonyolult, Igen nehéz dolog. Annál is inkább, mert az eredmények mellett világosan kell látni, hegy Szolnok megye, mint az ország első szövetkezeti megyéje — elmaradt. Itt egymás után szólaltak fel az elvtársak és elmondták, milyen eredményeik vannak. Ha. jól emlékszem Rédai elvtárs, a mezőtúri Szabad Nép Termelőszövetkezet agronómusa elmondotta, hogy élénkült meg az egész vezetés, a szövetkezeti tagság a márciusi határozat hatására és nyilvánvaló — ez az egész megyében így volt, és ez országos jelenség. Elmondták, hogy kezdett megszilárdulni a munkafegyelem, hogy most. már a 8 óra helyébe a 10 óra lépett és persze ez, bizonyos tekintetben előrehaladás. Beszélteik más eredményekről is. Mi ezeket az eredményeket nem tagadjuk, elismerjük és pártunk vezetése, amikor külön megtárgyalta Szobrok megye kérdéseit, aláhúzta ezeket az eredményeket. Vannak tehát eredmények, de egészévi kenyerének biztosításáról van sző. Vállaljuk, hogy a nagy mező- gazdasági munkákkal: a növény- ápslássa!,az aratással és cséplés- sel egyidőben széleskörű felvilágosító munkával, a kommunisták példamutatásával jelentősen növeljük termelőszövetkezeteink taglétszámát és földterületét. A megyei pártaktíva felhív minden hazáját és népét szerető egyénileg dolgozó parasztot, hogy a növényápolási, aratási és csépiéül munkát eredményesen végezze el; becsülettel teljesítse a cséplőgéptől az államiránti kötelezettségét, mert saját érdekéről és az egész dolgozó nép ügyéről van szó. Felhívjuk a pártszervezeteket, a tanácsokat és a tömegszervezeteket, hogy nap mint nap jó szervező és felvilágosító munkával mozgósítsák megyénk dologzóit a Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtására. Szolnok megyei kommunisták! Szolnok megye dolgozói'. A mezőgazdasági munkák: a növényápolás, a7, aratás-cséplés jó elvégzésével, az állam iránti kötelezettség példás teljesítésével, a termelőszövetkezetek megszilárdításával és számszerű fejlesztésével Induljatok harcba a párt júniusi határozatának végrehajtásáért: a falu szocialista építéséért, egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért. Szolnok, 1955. június 22. SZOLNOK MEGYEI PARTAKTIVA. elvtárgak, világosan kell látni azt, hogy a fordulat a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, az állami gazdaságok, a gépállomások munkájában még nincsen meg. A fordulatot elő kell készíteni, meg kell szervezni és a hajánál fogva kell előránci- gátni. (Derültség.) Ennek a fordulatnak. a megszervezése a párttól, a termelőszövetkezetek vezető kollektívájától, elnökeitől, agronómu- saitól, pártszervezeteinktől, a DISZ- szervezetektől, ami a gépállomásokat. állami gazdaságokat illeti: a MEDOSZ-tó! is, (amelyről Igen kevés szó, sőt egyetlen szó sem esett a vitában) óriási erőfeszítést követel meg. Valaki —helyesen — azt mondotta, — úgy tudom, a Ti- szamenti Vegyiművek igazgatója — hogy igen kevés felvilágosító munkát végzünk ml még a termelőszövetkezeti tagok között As én véleményein az, ahhoz, hogy est a fordulatot a kettős feladat megvalósításában elérjük, nem megduplázni, hanem meg kell tíssEerezni a felvilágosító munkák Ezt képletesen mondom, hogy az elvtársak lássák, nem tehet ezt könnyen venni, az eredményekkel a kezünkben emberről - emberre kell menni, fel kell világosítani mindenkit. Szeretnék még egy kérdésre kitérni. A referátum és a felszólalók helyesen vetették fel, hogy a termelőszövetkezetek megerősítésénél, az új tagok beszervezésénél, új termelőszövetkezetek létesítésénél be kell tartani az önkéntességet. Feltétlenül helyes - ez az út. Ezen a téren nem egyszer voltaik hibáik és vigyázni kell, hogy ezek a hibák a jövőben meg ne ismétlődjenek. Egy másik kérdés, amit fel akarok vetni, hegy tervszerű, átgondolt, eleven munkára van szükség. Nyilvánvaló elvtársak, hogy minden szervezőinek tudnia kell, hová megy. A Központi Vezetőség júniusi határozata kimondja, hogy a második ötéves terv végére el kell érnünk, hogy a mezőgazdaságtan is uralkodóvá váljanak a szocialista termelési viszonyok. Kel), hogy ennek alapján hasonló terve legyen Szolnok megyének is: hogyan és mikor akarja Szolnok megye a fordulatot elérni, nemcsak a szövetkezetek fejlesztésében, Iranern a mezőgazdasági termelés hozamának növelésében, az árutermelés emelésében és így tovább... Persze anélkül, hegy mechanikusan számokat imának elő és ennek révén adminisztratív eszközökkel kényszerítenénk fca a dolgozó parasztokat a szövetkezetekbe mert ez rendlkívül veszélyes, és nem szabad semmiképpen megcsinálni. Elvtársak! Sok szó esett itt már a tömegmunkáról a termelőszövetkezetek fejlesztésével, a mezőgazdaság fejlesztésével és a szocialista átszervezéssel kapcsolatban. De nem esett egyetlen szó sem a Hazafias Népfrontról. A Hazafias Népfront, a mi Központi Vezetőségünk álláspontja szerint olyan mozgalom, amelynek feladata, hogy a párt irányításával támogassa hazánkban a szocializmus építését, békepolitikánkat, segítse elő a mezőgazdasági és az ipari termelést. Az én véleményem az, hogy nincs jogunk nem felvetni ezt a kérdést. A Hazafias Népfrontra szükség van, de a Hazafias Népfront csak akkor tölti be hivatását, ha tudjuk mozgósítani azoknak a céloknak az érdekében, amelyeket pártunk elénk tűz. A másik kérdés, amiről itt szó esett: az osztályban-e kérdése. Nyilvánvaló elvtársak, hogy mi ezeket a feladatokat másként, mint ke- (Folytatás a 2-ik dcialon) A Szolnok megyei pártaktíva felhívása a megye kommunistáihoz és dolgozóihoz
