Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-02 / 128. szám

1855 június 2. SZOLNOKMEUYE1 NÉPLAP 5 .HERMANN OTIÚ VÉDETT IERMÉSZEIRAJZI TERÜLET“ LÉTESÜL TORXEVÉH Mindenki tudja, milyen nagyot változott az al­földi táj képe, amióta a nagy mocsarakat lecsapolták és a nádasok, lápok búvóhelyei szikké változtak. A régi lápvilágnak egy kis darabja legtovább talán az ecsegpusztai határban maradt meg. A felszabadulás után, de különösen az elmúlt néhány évben itt is újabb meg újabb darabokat hasított le az ingoványbái a termelőszövetkezeti rizstelepítés. Az új kiszorította a régit és már-már örökre kipusztult a régi alföldi táj, a „rét” jellegzetes állat- és növényvilága. A még meglévő kis. érintetlen területnek a meg­mentésére hívta föl a figyelmet megyénk ismertter­jesztő folyóirata, a Jászkunság, Benkő Gyula Ecseg- pusztáról szóló cikkében. Ez jó serkentés volt a turke- vei Múzeumi Bizottságnak, annál is inkább, mert né­hány lelkes túrkevei dolgozó már eddig is kérte: te­gyünk valamit, hogy legalább hírmondónak men le­hessen őrizni a híres ecsegi pásztor-idék utolsó da­rabját. A Já»*hunHásc cikke nyomán javaslatot terjesz­tettünk a Városi Tanács elé, hogy a maga hatásköré­ben adja meg a szülcséges védelmet a még meglévő zsombékos, lápos területnek, amely termelési szem­pontból már úgysem jelentős, de tudományos szem­pontból pótolhatatlan érték. A Városi Tanács végrehajtóbizottsága megértette és örömmel fogadta ezt a javaslatot: Ecsegpuszta ki- ritói részét védelem alá helyezte és megőrzi mostani formájában a tudomány és az utókor számára, a vé­dett részt pedig Ecsegpuszta első föltárójáról, a nagy magyar természetkutatóról „Hermán Ottó védett ter­mészetrajzi terület-”nek nevezte el. Ugyanígy véde­lem. alá helyezte a tanács az ecseg-templomzugi árpád­kori falu még érintetlen részét és kőtemplomának alapjait. Ez a további kutatások során a 8—900 évvel ezelőtt itt élt jobbágylakosság sorsáról, 'letérői tanús­kodhat majd, védve az illetéktelenek rongálásától, vagy a másutt is megoldható építkezésektől, föld­munkáktól. 4 tanács intézkedése az első lépés ahhoz, hogy a felső állami szervek támogatásával és a turkeveiek széleskörű segítségével folytathassuk a munkát. A túrkevei Ványai Ambrus gimnázium biológiai szakköre elvállalta az ecsegi növényzet és rovarvilág fölgyüj- tését, és társadalmi úton kell majd gondoskodnunk az árpádltori templom alapfalainak megtisztításáról, a védett rész megjelöléséről, körülkerítéséről. Tenni­való van éppen elég, de a turkeveiek most is megmu­tatták, hogy szeretik, becsülik a tudományt, áldozatot is vállalnak érte. ídindezt azért írom meg a Néplapnak, mert szeret­ném, ha minél többen tudnának a túrkevei tanács pél­damutató határozatáról, hiszen mindenütt vannak vé- delmre, gondozásra, helyreállításra szoruló műemlé­kek vagy egyéb történeti, természettudományi érté­kek. Helyben kell elsősorban gondoskodnunk róluk, nem várhatunk mindent a fölső állami hivataloktól. Szeretném, ha a megye dolgozói azt is látnák, hogy amikor a múlt emlékeit a tudomány számára ment­jük, ezzel jelenünket, jövőnket gazdagítjuk, saját erőnket növeljük. A tanács határozata igy indokolja a védett rész létesítését: „E terület alkalmas arra, hogy -. -. -. kézzelfog­hatóan és szemmel láthatóan bebizonyítódjék, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban, a múlt elha­nyagolt kietlen területeit át lehet alakítani és terme­lésre föl lehet használni..." Mert a példának megőr­zött múlt. az ingovány, a zsombék mellett a termelő­szövetkezeti rizsföldek, a legelők korszerű épületei, a mi termelőszövetkezeti városunk egész új, fejlődő gazdasága felszabadult népünk alkotó erejéről tanús- Icodik.” DR. GEGUS IMRÉNE múzeumvezető Új termelőszövetkezet alakult Kétpón és liszagyendán Jleüdemuik írják Dicséretet érdemel Sok bírálatot kapott már a Nép­lapon keresztül a MAVAUT az el­követett hiányosságokért. Én most szeretnék beszámolni arról, amit utazásom alatt tapasztalok nap mint nap. Homokon lakom. Autóbusszal szoktam hazautazni a Szolnok-— Nagyrév közötti útvonalon. Hosszú idő óta kellemes meglepetésben van részük ez erre utazóknak. Ha a MAVAUT vezetősége ud­variassági versenyre szólította vol­na fel dolgozóit, az első díj a nagy- révi járat jegykezelőjét, Zombori Andrást illetné meg, aki mindany- nyiónk „Bandi bácsija.“ Nekem is, pedig én legalább 10 évvel idősebb vagyak nála. Nagyon sok jegyke­zelő példát vehetne tőle. Helytelen lenne, ha a vezetőről Pecze Imréről nem emlékeznék meg. 0 is szintén udvarias, előzé­keny az utasokkal. Szokolai Dezső leve’cző. Homok. TelfesitettUk vállalásunkat Földművésszövetkezetünk ver­senyre hívta ki a járás összes földművesszövetkezetét a vastoe- gyüjtési terv teljesítésére. Vál­laltuk, hogy előirányzatunknak június 1-re 120 százalékra te­szünk eleget. Örömmel jelent­jük, hogy ezt túlteljesítettük. A szövetkezet összes dolgozói­nak bevonásával, valamint az úttörők segítségével 153.5 száza­lékot értünk el. Ugyanakkor az összes begyűjtött mennyiséget a MÉH Vállalat felé minden héten le is szállítottuk. Legjobb eredményt értek el: Szigeti István a ruházati bolt dolgozója, aki 43 mázsa, Sziklai István boltvezető, aki 23 mázsa, Petrás Pál, aki 15 mázsa vasat gyűjtött össze. Dolgozóink nagy igyekezettel a szabadidejükben végezték ezt a munkát. Juhász József ügyvezető, Kenderes. IGAZUK VAN... jászapáti fodrászüzletben va­gyok. Mint őstotózók és szur­kolók ismerjük már egymást. Álta­lában ez szokott a beszédtémánk lenni. Most is erről folyik a vita. A szövetkezet dolgozói is részt vesznek a Szolnokmegyei Néplap megyei totójában. Aki játszik, izgul is. Mesterem elmondta, hogy 6 is minden vasárnap este kint van a vasútállomáson, az utasoktól kér­dezgeti a megyei bajnokság ered­ményeit. A vezetékes rádió műsorát hall­gatja az egész család. — Milyen jó lenne, ha a szolnoki rádió bemon­daná vasárnap este a megyei totó találatait, — sóhajt fel ilyenkor. Valóban igaza van. Úgy gondo­lom, ha a vágya teljesülne, megyénk sok fogadóját érné öröm ezzel. Kér­jük a megyei rádió szerkesztőségét, iktassák be műsorukba a megyei totó eredményeinek közlését. BORZÁK LAJOS levelező Jászapáti Hogyan kerül kát súrolókefe 44 forintba? Több tanfolyamon tanultuk, de a gyakorlatból is tudjuk, hogy az állatok tisztántartása fél abrakot és teljes egészséget jelent. A tisz­tántartáshoz azonban kefére is szükség van. Községünk földmű- vesszövetkezeti boltjaiban azonban hosszú idő óta nem tudjuk azt be­szerezni. Szolnokra kellett beutaz­nom, hogy megvásároljak két da­rab súrolókefét. Az útiköltség 31, a kefe 13 forintba került. Azt kérjük szövetkezetünk veze­tőitől, hogy nagyobb gonddal tö­rődjenek az ilyen aprónak látszó áruféleségek beszerzésével is. Hiba a* is, hogy szódavizet sem lehet mindenkor kapni, pedig jól esne ucha-néha egy-egy pohár málna. ZSEMBERI JÖZSEF Fegyvernek. Pusztatomaj vezet az iskolák takarékossági mozgalmában A Szolnok megyei iskolák orszá­gos viszonyaiban a 16. helyen van­nak az iskolai takarékossági mozga­lomban. Ebből is látni, hogy van még sok tennivaló ezen a téren. Néhány iskola azonban ettől füg­getlenül szép eredménnyel dicse­kedhet. A kevés létszámú iskolák tanulói közül az elsők sorában a pusztato- majiak vezetnek 719.57 Ft, második az eresztőhalmiak 92.50 forintos át­lagbetéttel. Szolnokon a Sípos-téri iskola ta­nulói 59.12 forintot, a jászboldog- házaiak 71.59 forintot, a jászladányí Kossuth-téri iskola tanulói pedig 57.35 forintot tettek félre fejenként a nyári vakációra. Karcagon a be­rekfürdői iskolások állnak az élen 44.66 forintos átlagbetéttel. BALOG IRÉN A kétpói dolgozó parasztok többsége mezőgazdasági termelő- szövetkezetbe és termelőszövetke­zeti csoportba tömörülve gazdál­kodik. A Szabadság Termelőszö­vetkezet egyike a törökszentmik­lósi járás legjobb közös gazdasá­gainak. I. típusú TSZ-ek is van­nak a községben. Az Alkotmány TSZCS tagjai már évek óta együtt gazdálkodnak. Az alacsony-tipusú gazdálkodási forma azonban már akadályozójává vált fejlődésük­nek, gyarapodásuknak. Ezért a TSZCS legöntudatosabb tagjai ko­rábban elhatározták, rátérnek a fejlettebb termelőszövetkezeti for­mára. Az elhatározásuk pár nap­pal ezelőtt megérett. Megszervez­ték az előkészítő bizottságot és tegnapelőtt este tíz család 85 hold íöldön Egyetértés TSZ néven meg­alakította az uj szövetkezetei. — Elnöknek Tar Gábor hát holdas dolgozó parasztot választották. Az uj termelőszövetkezet tagjai ősz­szel, az uj gazdasági év elején kezdik meg a közös gazdálkodást. Tiszagyendán az egyénileg dol­gozó parasztok körében szinten érik a szövetkezés gondolata. Hu­zamosabb idő óta működött a köz­zségben egy szövetkezeti előkészí­tő bizottság. Pár nappal ezelőtt pedig tizenhárom dolgozó paraszt 50 hold földdel Béke TSZCS né­ven új I. tipusú termelőcsoportot alakított Köszönjük azt a szép napot A Demokratikus Nőszövetség 1948-ban elhatározta, hogy világ­szerte külön napot szentel a gyermek ekmök. Nagy izgalommal vártuk ezt a napot. Már szombat délután az iskola ablakaiba virágcsokrokat helyeztünk, a termeket is feldí­szítettük. Vasárnap reggel ki­mentünk a Vidám-parkba és végighallgattuk Vas elvtársnő rádióbesézdét. Később iskolánk labdarúgó-csapata a Thököly-úti iskola csapatával barátságos mér­kőzést játszott, melyet nagy szurkolás közepette a mieink nyertek meg l:0-ra! Ezután a hangszórón köszöntöttük a győz­tes csapat játékosait, amit ők viszonoztak dallal. Nem feled­keztünk meg tanárainkról sem, i'Jkiik ezen a napon is fáradhatat­lanul gondoskodtok rólunk. Aztán birtokunkba vettük a park játékszereit, hangos kaca­gás jelezte, hegy milyen vidám a mi életünk. Délután a roller- versenyen iskoláink ismét kitett magáért. 3 Dia vetítőgépet, 1 db felfújható labdát és cukorkát nyertek pajtásaink. — örömük nem ismert határt, amikor meg­jelentek a nyereményekkel. Cseh tanár elvtárs azonnal üzembe helyezte a vetítőt és a „Bajusz” című színes filmet jáfcszottukj jót kacagva a hiszékeny gazdán. Az iskola folyosóit a szülői munkaközösség piros muskátlik­kal díszítette fel. A legnagyobb meglepetés ezután következett. Megvendégeltek bennünket. Any- nyi volt a szendvics, a málna­szörp, hogy mindenki kedvére evett, ivott, amennyit akart. Az est fénypontja a tábortűz veit. A már sötétedő égen ki- gyúltak az első csillagok, lent pedig vörösen égett a tűz, füstje híriilvitte, milyen jókedvűéit a gyerekek. Eszünkbe jutottak az elnyomott országok gyermekei, akik nem ünnepelhetik a napju­kat vidáman, s nem kapnak eny- myj ajándékot, mint mi. Hálás szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak, akik ilyen soha el nem felejthető élmény­ben részesítettek bennünket. Kindlovics Mária és Kovács Lajos csapattanács elnökök, Kassai-úti iskola, Szolnok, Zöldkereszt munka Csütörtök délután fél három. Az új SzTK rendelőintézet VIII-as kapuja előtt babakocsik sorakoz­nak. Bentröl gyereksírással vegyes zaj szűrődik kii. Itt folyik a zöld­keresztes tanácsadás. Medgyessy Olga és dir. Juhász Jámosné védő­nők mérik, „előkészítik“ a gyere­keket, hegy mire jön a doktor né­ni zavartalanul vizsgálhassa őket. Valamennyien egészségesek ezek az apróságok, de minden mamá­nak, főleg a fiataloknak, könnyebb a gyermeknevelés, ha szaktanácso­kat kap s észrevételeit megbeszéli a doktor nénivel. Ennek a munkának a fő célja a gyermekbetegségek megelőzőié. Fő­leg a táplálással, ételkészítéssel kapcsolatban van sok kérdezniva- í'ójulk a mamáknak, s dr. Kocsmár Emma mindenre szívesen ad vá­laszt. Különösen most, a meleg idő kö­zeledtével kell nagyon vigyázni az ételeik frisseségére. A bél hurutra haj izmosaknak tejport adnak. A gyengébbek csonterősítőt, vérinjek­ciót kapna]?. Minden mama sok jó tanáccsal a tarsolyában tér innen haza. S szívesen jönnek el egy­két hét múlva ismét, mert a segí­teni akarást, gyermekeik egészségé­nek őrét látják a zöldkeresztben. Példaképül kell őket állítani Példaképül szeretném állítani a kereskedelmi dolgozók elé á szol­noki 61. számú bolt néhány dolgo­zóját, akik udvarias, előzékeny ki­szolgálásukkal hívják fel a figyel­met. Elsősorban dicséretet érdemel Németh János, a bolt vezetője, aki nagyon jól szervezte meg kollektí­váját. A csemege-osztály dolgozói közül Csapó Mária, Ferencziné kar­társnők tűnnek ki szorgalmukkal és udvariasságukkal. A fűszer-osz­tályról Murányi kartársat, akihez mindig bizalommal fordulnak a vevők, továbbá a mindig derűs Ber- kesnét kell megdicsérni. Ha a „legudvariasabb’* bolt cím­ért küzdeni kellene, nemcsak a ma­gam, hanem sok-sok vásárló nevé­ben elmondhatom, hogy feltétlen a 6J. számú bolt nyerné el ezt a büszke címet. KASZAKI JÖZSEFNÉ Szolnok, Koszorúm, 13« A DISZ KONGRESSZUS KÜLDÖTTEI NAGY ERZSÉBET pedagógus, a tiszafüredi leányiskolában tanít. Nagy szeretettel foglalkozik az út­törőkkel, mindenben segíti őket. KISHÁZI JANOS a Mezőtur-alsóvizközi tanyavilág tanítója. Egy év alatt életerős ifjúsági szervezetet hozott létre a tanyai gyermekekből. kesbe vetett kukorica szé­pen fejlődött és jól tűrte később a szárazságot is. Az egyéni gazdák hektá- ronkint alig 9 mázsás ku- Icoricatermést takarítottak be, amikor a bnezőgazda- sági társulás 20 hektáros parcelláján 18.9 mázsás hektáronkinti átlagot ér­tek el, a kollektív gazda­ság kukoricaföldjei pedig hektáronkint 33 mázsánál magasabb átlagterméssel fizettek a tudomány vív­mányainak alkalmazásá­ért Ana Jianu mégegyszer elolvasta a katona leve­lét... és néhány hét múl­va megérkezett Scheia fa­luba. Most már nemcsak tapasztalatokkal rendelke­zett, hanem komoly ered­ményekre is hivat kozha tott. Haladéktalanul átvet­te a mezei munkák irányí­tását és a scheiai dolgozó ‘.parasztok hamarosan meg­szerették, bizalmukba fo­gadták. Ma már a falu dolgozói nem hordják ki a !szemétre, nem égetik el az istállótrágyát, megtanul­ják a vetőmag helyes ki- •választását, csávázásit és ifertőtlenítését, az őszi vé­dések gondozását és a kü- ; lönböző növényápolási ;munkálatokat. A legutób­bi falugyűlésen a scheiai :dolgozó parasztok egyön­tetűen vállalták, hogy hek­táronkint legalább 20 má- izsa szemeskukoricát taka­rítanak be és ezzel kive­szik az őket megillető ;részt a 10 millió tonna bú- \za- és kukoricatermésért íindított országos mozga­lomból. DCöizönet cl tánrOLjatáiért A mezőtúri társadalom szeretettel és segítséggel veszi körül iskoláit. A Kossuth-téri általános iskola egy teljes mászó tornafelszerelést kapott. Ennek be­állításához a gépállomás nyújtott számunkra segítsé­get. Lakatosok, hegesztők, kovácsok és kőművesek, Nagy Miklós vezetésével megépítették a masszív, be­tonba ágyazott mászóállványt. Ezzel mintegy 4 ezer forintot takarítottak meg a dolgozó nép államának. A legnagyobb elismerés hangján kell megemlé­keznem az Építőipari KTSZ dolgozóiról és vezetőiről is. A szövetkezet dolgozói végezték el társadalmi munkában a Tölcsér-úti iskolánk egyik tanterme el­korhadt padlózatának kijavítását, ők javították és tették zárhatóvá összes ajtóinkat ebben az épületben. A szövetkezet ipari tanulói javították meg a leomlott vakolatot, meszelték be a falakat a tisztasági hónap alatt, ők festették be és hengerezték le a Kossuth- téri iskola 8 tantermét és folyosóit. Ebben a munká­ban segített Múzsái János festő kisiparos is. MOLNÁR JÁNOS igazgató „Kedves Jianu elvtárs­nő! Az újságokban olvas­tam, hogy résztvett az élenjáró mezőgazdasági dolgozók bukaresti tanács­kozásán és elmondta, hogy mint agronómus hogyan segítette a dolgozó parasz­tokat a gazdag termésered­mények elérésében . — Azokban a falvakban, ahol dolgozott, jégverés és aszúin is pusztított, mégis szép eredményeket értek el. — Ezért arra kérem, menjen el Scheiába, az én szülő­falumba isj tanítsa meg az én falubelijeimet is arra, hogyan műveljék meg job­ban a földet, hogyan ér­hetnek el magasabb termés- eredményeket. Fogadja a Román Népköztársaság fegyveres erői egyik har­cosának legjobb kívánsá­nnit” Ána Jionu agronómusnő tok a húszéves agronómus- nőről. Ana Jianu jól tud­ta, hogy nemcsak a régi, maradi munkamódszerek ellen kell harcot indítania, hanem le kell küzdenie a parasztok bizalmatlansá­gát is. Hosszas harcok árán si­került elérnie, hogy a me­zőgazdasági társulás né­hány tagja vállalkozott a kukoricavetésnél a négy­zetes-fészkes módszer al­kalmazására. Húsz hektá­ron alkalmazták ezt a módszert az agronómusnő segítségével. A kollektív gazdaságban ugyancsak sikerült elérnie, hogy a kukoricatáblák egy részén ezzel a módszerrel végez­zék el a vetést. Felvilágo­sem ért véget, sőt ekkor tornyosultak csak nagy nehézségek útjába. Meg kellett győznie a dolgozó parasztokat a kukorica töltögetésének káros kö­vetkezményeiről. A kol­lektív gazdaságban meg­fogadták tanácsát. A me­zőgazdasági társulásban azonban a kukorica első kapálását még úgy végez­ték. el, ahogy őseiktől ta­nulták. Csak a második és harmadik kapálásnál tér­tek át a gépi kapálásra. A mezőgazdasági társu­lás és a kollektív gazdaság tagjai a fiatal agronómus­nő irányításával pontosan betartották az agrotechni­kai utasításokat a növény­ápolási munkálatok elvég-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents