Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-14 / 138. szám

Sselrnkmegyd r A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Ai. ME G Y El T A NÄCÜ LAPJA' MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Van-e „joguk” nem politizálni a fiataloknak (2. o.) Készülődés a helsinki békevilágtalálkozóra (2. o.) A földművelésügyi miniszter rendelete egyes növényvédelmi feladatokról (3. o.) Vasárnapi sporteredmények (4. o.) VII. évfolyam, 138. szám Ara 50 fillér 1955. június 14., kedd Haladás néven Áj iemnelöszÖTCfkezet alakult Jásztenyszarun Pár héttel ezelőtt új elnököt, Kerek Kálmán elvtárs szemé­lyében kommunista vezetőt választottak a jászfenyszarui Lenin TSZ-bcn. Azóta jelentős változás történt a szövetkezetben. A csa­ládtagok is bekapcsolódlak a közös munkába, s a tsz jelenleg is a jászberényi járás növényápolásban első közös gazdaságai közé tartozik. Nemrég két középparaszt lépett a tsse-be. Nemsokkal Kerek elvtárs megválasztása után a községben elterjedt a híre a mezőgazdasági termelőszövetkezet eredményes munkájának, s több I. típusú tszcs-tag határozta el, hogy a fej­lettebb gazdálkodásra tér át. Már akkor megalakult egy tíztagú termelőszövetkezeti előkészitőbizottság. Azóta tovább folytatták a szervezőmunkát, b pár nappal ezelőtt Haladás TSZ néven 15 dol­gozó paraszt megalakította az új termelőszövetkezetet. Ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást. Gyári munkás a jászszentandrási Haladás TSZ párttitkára Hosszabb ideig voltam távol fa­lumtól, Jászszentandrástól. A Sop­roni Pamutszövőgyánbatn dolgoz­tam. De az alatt az idő alatt is sokat gondoltam haza, különösen amikor az otthoni pártszervezet munkájáról tájékoztattak az elv­társak. A Központi Vezetőség határo­zata méginkább megérlelte bennem az elhatározást, vissza­megyek a faluba, a termelő- szövetkezetbe dolgozni. Nem sokkal ezután levelet is kaptam a jászszentandrási elvtársaktól, akik hazahívtak. Beléptem a Haladás TSZ-be és azóta is résztveszek a közös mun­kában. A tsz tagok a párttaggyű­lésein az alapszervezet titkárává választottak. Tudom, hogy nagy feladat előtt állunk. Kevesen vagyunk még a szövetkezetben, de mindent meg­teszünk, hogy emelkedjék a tagok jövedelme és minél több egyéni­leg dolgozó paraszt lépjen be kö­zénk. Az elkövetkező időben rendsze­resen megtartjuk a pártvezetóségi üléseket és új tagjelöltekkel erő­sítjük pártszervezetünket. Meg­alakítottuk a (húsztagú agitációs csoportot. Ennek segítségével párttagjaink személyes példa- mutatása révén és a gépállo­mással együttműködve, idejé­ben és gondos mr '.áv, ’ akar­juk elvégezni a i riv toyápolást, a betakarítást! Kihasználva a közösségben rejlő erőt, bebizo­nyítjuk az egyénileg dolgozó parasztok előtt a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Mindannyian büszkéin tekinthe­tünk végig gondosan ápolt növé­nyeinken. Búzavetésünkhöz s egyéb növényeinkhez hasonló fejlettségű nemigen van a jászszentandrási határban. Nyilvánvaló, hogy a ter­méseredményekben és szövetkeze­tünk tagjainak jövedelmében is megmutatkozik. Tájt! László, Jászszentandrás. Haladás TS? Az Ünnepi Könyvhéten a Járműjavítóban vásárolták a legtöbb könyvet Vasárnap befejező­dött az Ünnepi Könyv­hét, Érdeklődtünk az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál, hogy mi­lyen eredménnyel zá­rult. Magyart elvtársnő, üzletvezető a követke­ző felvilágosítást adta: —* Még nem tudunk teljesen világos képet adni az eredményekről, mert nem történtek meg mindenütt a végle­ges elszámolások. Az eddigi adatdk ismereté­ben azonban már most el lehet mondani, hogy Szolnokon az ipari munkások vásárolták a legtöbb könyvet. A Cu­korgyárban, amely most tudvalevőleg alacsony létszámmal dolgozik, több mint 200 könyv fogyott el, de legjobb eredmény a Járműjaví­tóban van. A Jármű- vító dolgozói több mint 600 könyvet vásároltak. Jól sikerült a könyvhét az SZTK-nál is. — Az utcai árusítóhe­lyek közül a Kossuth haj os-téri MSZT­könyvsátor adott el leg­több könyvet, mintegy 500—600 kötetet. A já­rás községeiből még nem futottak be az eredmények, de tudo­másunk szerint a dolgo­zó parasztság körében is igen nagy volt az ér­deklődés. A Szolnoki Papírgyár önkölíségesiikkcnícsi brigádjai 164.000 forintos megtakarítást ériek el egy hónap alatt A Szolnoki Papírgyár önköltség- csökkentési brigádjai jó eredmény- nyed dolgoznak. Sok olyan lehető­séget kutatnak fel, melyekre nem igen figyelt volna fel senki szerve­zett céltudatos munka nélkül, a ter­melés számtalan napi problémája mellett. A nyolc, szorosan együttműködő csoport azonban előre meghatáro­zott tenvdk szerint dolgozik, konkrét feladatok elvégzésére törekszik. Munkájuk az egész üzemet átfogja, így minden területnek van gazdája, aki a tartalékok felkutatásával tö­rődik. A brigádok szervezeti felépítése révén a dolgosok »mélem rétegelt bekapcsol fák az önköltségcsökkentésért vívott harcba. Idáig mintegy 170 munkást és műszaki dolgozót vontak be te­vékenységükbe. Az eredmény nem is maradt el. Májusban 164.000 forint megtaka­rítást tudtak felmutatni a csoportok az üzem különböző területem. Az 5. számú brigád pl. a rostvesztesé­gek csökkentését tűzte ki célul. In­tézkedtek a Tisza-parti víz áteme­lőnél összegyülemlett rost felszedé­séről. Kitisztíttatták az összes de­rítőket, csökkentették a friss víz felihasználását. Több hasonló ész­szerű eljárással, az összegyűjtött rost újbóli hiaszmo&ífásával egy hó­nap alatt közel 27.300 forintot ta­karítottak meg az üzemnek. Az 1. számú brigád á technoló­giai eljárások betartásával és ellen­őrzésével jelentős eredményt ért el a túlsúly csökkentéséinél. A gép­órára eső kilogramm -növelésével, a papirgópek technológiai álláside­jének csökkentésével több mint 75 ezer forintos eredményt mutattak ki. Különösen jó munkát végzett ebben a brigádban Baricza György, ifj. Má-tyus Sándor vágó és Fehér Piroska válogatónő. Dicséretet érdemelnek a 6. számú brigád tagjai is, akik az energia­hiány miatti állásidők csökkenté­sét, a gőm gazdaságosabb előállítását tűzték ki célul. Az üzemben általá­ban az erőtelep, a gőzellátás jelenti a legszűkebb keresztmetszetet. Min­den javulás, amit a kazánok jobb kihasználása, gazdaságosabbá tétele terén elérnek,nagy hatással van az egész gyár munkájára. A 6. számú brigád a gőz előállí­tási költségének csökkentése felé jelentős lépést tett előre. Kevesebb pakurát használnak fel a tüzelés­nél. Nagyobbmérvű alaptűzzel he­lyettesiük s így amellett, hogy a ráfordítás jelentölen csökken, a hatásfok sem romlik. Irányi István és Menkó Mihály elhatározta, hogy. a • kazán rostélyain áthulló szenet, amit eddig a salakkal együtt elhordták, kiválogatják és vissza­lapátolják a kazánba. így —arány­lag kevés munkaráfordítással növelhetik a tüzelőanyag kihassad­láeáf. A brigád megtakarítása május­ban mintegy 40.000 forint volt. Sok példát hozhatnánk fel még arra, hogy körültekintő munkával, egyszerű intézkedésekkel milyen jelentős értékeket mentettek-meg a Papírgyárban. Az ezirányú munka nem kampányszerű, hanem folya­matos. A dolgozók tudják, hogy korántsem merültek még ki a le­hetőségek, bőven van még tenni­való. A 4. számú brigád terveiben a többi között ott szerepel még: a visszatérő állás- & várakozásidők megszüntetése. Neon kétséges, hogy jó szervezéssel, előrelátó intézke­désekkel elérhetik céljukat. Komoly megtakarítást jelent a kiszerelt szelepek, tolózárak felújí­tása ős újból való felhasználása, a haszenyasak összegyűjtése és be­dolgozása. Ha sikerül megvalósíta­ni a házilag történő bronzöntést, ez is jelentős kiadástól menti meg a vállalatot; A költségek csökkentése nem kim feladat, mert a legfontosabb alapanyagok felhasználását és az üzemanyagok egyrészét is szigorú norma írja elő. A vállalati gazdálkodási ' rendszer is meghatározott keretek közé szo­rítja a ráfordításokat, elejét veszi a pazarlásnak. Az életrehívott brigádok szerepe éppen az, hogy intézményesen elő­segítse az önköltségcsökkentési ter­vek teljesítését, felkutassa azekat a lehetőségeiket, melyeket a tervek megszabásakor merni vedlettek szá­mításba. A Papírgyár példája is bizonyít­ja, hogy szervezett, céltudatos munkával meg lehet találni a gaz­daságos termelés útját, a rejtett tartalékok folyamatosam hasznosít­hatók. 0 JászMsÉri Táncsics TSZ búzája felüMfa az egyéni gáláikét — Egy tsz látogatás tanulságai — — Itt Héber Imre, az Állami Áruház igazgatója. .— Aziránt szeretnénk érdeklőd­ni, hogy áll az áruház a nyári idénycikkekkel? — Nyári ruhák terén sokkal jobban állunk, mint aa elmúlt évben. Nagyobb a választék, új modelljeink vannak. Női ruhákból karton, flokop, tropikál, ballon, zefir, piké bőségesen áll a vevők rend e' kezésére. — És férfi öltönyökből? — Itt sincs fennakadás. Ballon, tropikál öltöny van bőségesen. A múlt évben nem tudtuk kiszol­gálni a pocakosodé férfiakat. Az idén már rájuk is gondoltunk, úgy, hogy ők is vásárolhatnak ná­lunk jólszabott kész öltönyt. — És a ‘'gyermekruhák? *— Itt is ugyanazt mondhatom, mint az előbbieknél. Különösen a lányka-ruháknál tudunk szép, új modelleket adni. Piké. zeíír, kar­ton ruhák és ízléses kötények kö­zött válogathatnak a mamáik. A Német Demokratikus Köztársa­ságból igen jóminőségű nagy-ka­masz öltönyöket kaptunk. — Ha már a minőségnél tar­tunk, akkor megkérdezzük: van-e javulás a múlt évivel szemben? —t Nagyon sok. Amióta a kor­mányzat intézkedett a minőségi ellenőrök beállításáról, azóta nem veszünk át másod- és harmad­rendű árut elsőosztály úrnak. Ép­pen a napokban történt, hogy az egyik KTSZ 50 darab gyermek­ruhát küldött számunkra, ebből 45-öt első, 5-öt pedig másodosztá­lyúnak. A minőségi ellenőrzés so­rán megállapítottuk, hogy a kül­deményből 19' a hairimadosztályú,, 11 a másodosztályú, tehát a 45-tel szemben mindössze 20 az elsőosz­tályú áru. Ezeket a leértékelt áru­kat olcsóbban hozzuk forgalomba. f— Most egy kényes kérdés kö­vetkezik: hogyan állnak a cipő­ellátással? ' — Bizony, nem a legjobban. Férfi és női szandálokból csak olcsóbbakat tudunk adni,'a minő­sép áru hiányzik. Gyermekszán- dálíból pedig egyáltalán nem tud­juk kielégíteni a szükségletet. — És mit kívánnak tenni az elvtársak a cipőhiány megszünte­tése érdekében? — Üjabb KTSZ-ekkél vesszük fel a kapcsolatot. Ha késve is, de ennek a hónapnak a végén már kiállítást is tudunk rendezni ci­pőből, olyan mennyiségű lesz rak­táron. Egy KTSZ-szel léptünk ösz- szeköttetésbe, amely 15—20 fajta női, férfi és gyermekcipő modellt szállít számunkra, e hó végéig mintegy 500 párat. Azonkívül a kormány is segítségünkre sietett, mert egy rendelet értelmében köz­vetlenül a gyáraktól is vásárolha­tunk. Most megyünk ki majd a Tisza. Cipőgyárba. Reméljük, hogy a segítségünkre lesz, s nagyobb mennyiségű nyári lábbelit ad szá­munkra) V«SÄRHÜP jászjákőihalmi egyéni­leg dolgozó parasztokból álló Kül­döttség látogatta meg a iászkiséri Táncsics Termelőszövetkezetet. A vendégek alaposan megnéztek min­dent. A tsz-tagek szépen gondozott gyümölcsöse, a gyomtalan cukorré­pa, a bő termést ígérő kenyérgabO' na blind szemléltetően mutatta a társas gazdálkodás fölényét, azt, hogy a tsz-tagek lényegesen több termést takarítanak be mindenből, mint a község egyénileg dolgozó parasztjai. Valamint azt is, hogy a tsz-tagofc erősebbek és a földnek, a fejlődő növénynek meg tudják adni, ami jár. A Táncsics TSZ szellőháti részen levő 32 holdas haragoszöld színű búzatáblája különösen megnyerte a vendégek tetszését. — Itt 10—12 mázsás átlagtermés minden bizonnyal meglesz — mon­dották. — Ezt a búzát keresztsorosan ve tettük, tavasszal pedig műtrágyával szórtuk meg és gyomtalanítottuk. íme. ilyen eredménnyel jár az új módszerek alkalmazása. A kedve­zőtlen időjárás ellenére tűrhető ter­mésünk lesz —■ mondotta a vendé­geknek Nováfc elvtárs, a tsz elnöke. A jászjákáhakni I. típusú Rákó­czi TSZ elnöke szép szál ember, de neki is csak a feje látszott kd a szemet-gyönyörköd tető- keresztsoro­san vetett búzából. A hasonló talaj adottságokkal ren­delkező szomszédos egyéni gazdák földjén bizony nagyon szegényes volt a gabona. Pedig arra sem esett több csapadék. A vendégek láthat­ták, hogy az egyéni földeken több volt a pipacs, meg a vadrepce, mint a fcultumövény ,-• Hiába a tsz most már legyő­zött bennünket. Sokkal jobb gaz­dák a tsz-tagek, mint mi. Ennél jobb búzát még kívánni sem lehet jelentette ki az egyik jászjákó- hataii vendég, Fodor József 6 hol­das dolgozó paraszt. ’ B VENDÉGEK meggyőződtek arról is, milyen meglepő eredményei van­nak a tudományos gazdálkodásnak. A szövetkezet egyik árpatábláján néhány héttel ezelőtt vegyszeres gyomirtást végeztek. A vegyszer egy szálig megölte a gyomot, míg a kultúrnövénynek egyáltalán nem ártott. Néhány vendég alig akart hinni a szemének. Hyet még sosem láttak. Szilágyi András össze is, sze­dett egy pár elhalt vadrepce szálat, hogy otthon, Jákóhalmán megmu­tassa a vegyszeres gyomirtás hatá­sát. A vendéglátó házigazdák elmond­ták, hogy eredményeiket főképpen a gépek segítségével érték el. Ku­koricájukat már harmadszor kulti- vátorozák, s így nem fog rajtuk a csapadékszegény időjárás. Az ara­tás nagy százalékát is gépesítik. így gyorsítják meg a kenyérgabona be­takarítását. Másrészt pedig a leg­nehezebb fizikai munkát igénylő aratás alól a tagokat mentesítik. 84 hold búzát kombájnnal aratnak, 300 holdat aratógépekkel. Ez 85 szá­zalékos gépesítést jelent. A szö­vetkezet már megkötötte a gépál­lomással a szerződést és elkészül­tek a menetiránytervek is. Kijelöl­ték a kcmbáintáblákat, s az arató- gépeknek szánt területet. BJÍKÚHUMIBK között akadt olyan gazdálkodó, aki életében elő­ször látott öntözéses gazdálkodást. 53 holdas rizstelepe van a termelő- szövetkezetnek s ezt jövőre még 200 holddal kibővítik. Sok újat és nagy­szerűt láttak a vendégek, meggyő­ződtek róla, hogy a földszerető em­bernek csakis a tsz-ben a helye. Délután a tsz megvendégelte a jászjákóhalmi egyénileg dolgozó pa­rasztok küldöttségét. Npvák elvtárs akkor mondta el, 7 évvel ezelőtt hogyan alakult a Táncsics TSZ. Né­hány jásskiséri egyénileg dolgozó paraszt meglátogatta a sarkad— feketeéri Lenin TSZ-t, az ott látot­tak alapján kezdték meg a közös gazdálkodást. Az eltelt 7 esztendő alatt sokat fejlődtek.1 Beszélt ter­veikről. Ezek megvalósítása mind azt a célt szolgálja, hogy a tagok még jobban éljenek. S TÁNCSICS TST-REH nem fe­ledkeznek meg az idős, munkakép­telen emberekről sem. Varga János idős tagnak, aki már nem dolgozik, annyi munkaegységet adnak, amennyit az elmúlt gazdasági év­ben szerzett. A vendégek is elmond­ták véleményüket. Elismeréssel be­széltek a szépen gondozott földek­ről, növényekről. A jászjákóhalmi dolgozó parasz­tok tsz-látogatása igen tanulságos volt. Mutatta, hogy 'a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit nagyon hasz­nos ilyen módon megismertetni az egyénileg dolgozó parasztokkal. Kellő mennyiségben lehet kapni szőlő- és paradicsom-karói A dolgozó parasztok a múlt esztendőben jo­gosan panaszkodtak azért, mert nem tudtak megfelelő mennyiségű szőlő- és paradicsom- kaxót beszerezni. Ebben az esztendőben kor­mányzatunk gondosko­dott arról, hogy ebben a két fontos mezőgaz­dasági cikkben ne le­gyen áruhiány. Nem­csak kellő mennyiség­ben lehet ma már sző­lő- és paradicsomkarót vásárolni, hanem a ta­valyihoz viszonyítva 25 —30 százalékkal ol­csóbban is. A MÉSZÖV, a föld­művesszövetkezetek építőanyagtelepein megfelelő mennyiségű szőlő- és pemdicsorr- karőt tárói. Korlátlan mennyiségben vásárol­ható karó Jászberény­ben, Tiszákürtön, Ti- szasason, Jászszentand- ráson, Jászfónyszarun, Fegyvemeken és a me­gye többi községeiben is. V, (>. Jakovlev és F. I. Murádéit látogatása vidéken V. G. Jakovlev, a VOKSZ vezető­sége elnökének első helyettese és V. I. Muradeli Sztálin-díjas zene­szerző, akik a Magyar-Szovjet Tár­saság fennállásának tizedik évfor­dulójának ünnepségeire érkeztek hazánkba, szombaton és vasárnap vidéken tettek látogatás^ V. I. Muradeli a szombati napot a komlói bányászok és a pécsi zenei élet képviselőinek körében töltötte, vasárnap pedig V. G. Jakovlewel együtt baráti látogatást tettek a ba- latonkilitl Dózsa termelőszövetke­zetben, (MTI} 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents