Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-29 / 151. szám

1955 jöníw 59, SZOLNOKMEGYEI NÉPtAP 3 A Merényi Fémnyomő és Lemezőragyár a termeléiienység növelésének útján Két esztendeje sincs, hogy ötéves tervünk új alkotása, a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár meg­kezdte működését. Bevált termelési tapasztalatoknak, kipróbált munka- módszereknek bizony híjján vol­tak az indulás hónapjaiban s a fia­tal üzemben az úgynevezett „fel­futás” ideje alatt érthetően nem sok szó esett az önköltségről, a ter­melékenység emeléséről. A fő cél a gyártási módszerek kialakítása, a terv teljesítése volt. A kezdeti nehézségeken azonban túljutott a gyár s az élüzem cím, amit az első negyedév jó munkája alapján elnyertek, arra kötelezi a vállalat dolgozóit, hogy most már előtérbe állítsák a termelékenység, a gazdaságosság kérdését is. Ezen a területen a javulás jelei máris ta­pasztalhatók. Ezt mutatja a többek között az, hogy az egy év előtti lét­szám egyes gyártmányoknál egy- harmadára csökkent ugyanolyan termelés mellett. Sikerült változást elérni e munkafegyelem területén is. Gyakori volt ugyanis a két jászbe­rényi üzem; a Fémnyomó és az Ap­rítógépgyár közötti munkásvándor­lás. Se itt, se ott nem lehetett ke­ményen fellépni a fegyelem meg­szegői ellen, mert aki például ké­nyelmetlenül érezte magát emiatt az Aprítógépgyárban, nyitott aj­tókra talált a Fémnyomóban és vi­szont. A két vállalat pártszerveze­tének kezdeményezésére megszün­tették ezt az állapotot s a személy­zeti osztályok most már nem nehe­zítik meg egymás munkáját. A - munkafegyelem terén azonban nincs még rendben minden. Az elmúlt hónapban 79 munkanap esett ki igazolatlan mulasztás miatt, a ter­melésből. Egyetlen nap hiányzás Is nagy kárt jelent pedig. Előfordult, hogy egy csiszoló műszakot mulasztott. Egy csiszoló távollétében az edény­osztály 200—250 kilogramm alumí­niumedénnyel kevesebbet termel, s ez a műhely aznapi tervteljesíté- sét jelentősen lerontja. A termelékenység emelése szem­pontjából a munkafegyelem mellett komolyan számításba jöhet a bér­ügyi lazaságok megszüntetése, az ösztönzőbb bérek kialakítása. Tény az, hogy az idejétmúlt normák, kü­lönösen a szalagszerű munkánál, bérfeszültséget okoznak. Ez rendkí­vül káros a versenyre, a dolgozók munkakedvérej Az aluminiumedény legfontosabb gyártási folyamatánál, a csiszolásnál például sokáig ér­vényben volt az a norma, melyet a gyártás megindulása táján állapí­tottak meg s számolt a dolgozók gyakorlatlanságával, a gyártás kez­detlegesebb stádiumával. így ma már a 200 százalékos teljesítmény­hez sem kellett különösebb erőfeszí­tés ezen a munkahelyen. Bognár Jánosné például néhány forint híj- ján májusban 2000 forintot kere­sett, s a többiek sem maradtak le sokkal mögötte. A következmény az lett, hogy a magas százalék s az ezzel járó nagy kereset nem ösztö­kélte az itt dolgozókat további erő­feszítésre. Meg nem is akartak túl­ságosan kiugrani a többiek közül, így a csiszoló átbocsátóképessége nem növekedett. Tekintve, hogy ez a gyártás alapvető keresztmetszete — minden edénynek át kell jutni rajta —, a többi munkafolyamato­kon dolgozók hiába törekedtek ma­gasabb termelésre, jobb keresetre. Az új időtétellel — bár a csiszo­lóknak meg kell dolgozni, hogy el­érjék a régi szintet és keresetet — lehetőség van a termelékenység további emelésére s a bérfeszültség enyhítésére. Jó előkészítéssel egyes munkafolyama­tokat — mint a tárcsaegyengetésl, szélfelhajlítást — meg is szüntet­tek. Ezt szintén tükrözik az időrá­fordítások. Ezek, s a többi bérügyi rendel­kezések azonban csak úgy vezet­nek kellő eredményre, ha az üzem s méginkább a termelőegységek ve­zetői jó munkaszervezéssel biztosít­ják a folyamatos munka lehetősé­geit. E téren bizony még vannak javí­tanivalók. Kovács János művezető például nem adott kellő segítséget csoportja munkájához. Ahelyett, hogy ő is résztvett volna a terme­lékenység emelésére hivatott in­tézkedések előkészítésében a többi műszaki dolgozóval együtt — az el­avult időtételekkel akart tovább­menni. Ez kényelmesebb lett volna, mint a nagyobbiramú termelés elő­feltételeinek megteremtése. A dolgozók nagyrésze hamarosan belátta, hogy a fejlődés egyetlen helyes útja a reális norma. Persze voltak olyanok is, akik nem tudtak pillanatnyilag határozni. Farkas II. Antal belsőcsiszoló a gyár jobb munkásai közé tartozik. Keresete elérte a 2400 forintot. Mikor szó volt arról, hogy le kell adni valamit a darabidőből, egy nap orvosi iga­zolással állított be, amely feljogo­sította arra, hogy más munkabe­osztást kérjen. Kapott is. Farkas ma már újra régi munkahelyén dolgozik s azzal a szilárd elhatáro­zással, hogy hamarosan eléri a régi teljesitményszintet. A normák kérdéséhez szorosan hozzátartozik a minőség ügye is. A gyakorlat eddig az volt, hogy kü­lön értékelték a minőséget a mű helyben s külön a végátvételnél. Az első esetben az edényeknek mind­össze 25 százalékát minősítették át­lag elsőosztályúnak, 75 százalékát pedig ennél gyengébbnek. A végát­vételnél az arány éppen fordított volt. Itt az történt, hogy a műhely túl gondosan biztosította magát a végátvétel esetére. Ez a módszer kedvetlenné tette a dolgozókat, mert nem látták valószínűnek, hogy a gyenge műhelyminőséget — amit figyelembe vettek náluk — a kí­vánt szintre emelhetik. A normák­kal együtt most rögzítették a minő­ségi követelményeket s reálisabb, ösztönzőbb alapot teremtettek a jó munkának, megszüntették a kettős átvételt. A jászberényi új üzem a fejlődés útjára lépett s közel jár ahhoz, hogy a második negyedévben is rászol­gáljon az élüzem kitüntetésre. Eredményeit tartóssá teszik a most folyó intézkedések, melyek egyes gyártmányok termelékenységét 15— 30 százalékkal növelik. Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság Szolnok zöldáru ellátásáért »ff® rákénytseritenek, kereskedni fogunk !" — Halló? Szolnok- megyei Néplap? — Igen, itt a Néplap beszél. — Jónapot, elvtár­sak! Itt az Alcsiszigeti Állami Gazdaság igaz­gatója, Eszter Károly. — Jónapot, elvtárs, mi újság? — Azért hívtam fel a Néplapot, hogy meg­mondjam,: rengeteg ka- larabé, karfiol, káposz­ta, borsó, cseresznye hever nálunk és nem viszi el senki. — Hát a ZÖLD- SZÖV-nek vagy a Szol­noki Kiskereskedelmi Vállalatnak nem kell? — Először tárgyaltak velünk. Dudás elvtárs, a városi tanács keres­kedelmi osztályának a vezetője ígéretet tett, hogy átvéteti a keres­kedelmi vállalatokkal, de ez nem történt meg. — Miért? — Különböző kifogá­sok miatt. A Kiskeres­kedelmi Vállalat pél­dául kijelentette, hogy csak csomóban tudja használni a kalarábét, a mienk pedig már olyan szép és nagy, hogy csak darabszám­ra tudjuk adni. — Emiatt nem vet­ték át? Úgy látszik, na­gyon bőségesen el van­nak látva zöldséggel. — Dehogy vannak. Nálunk annyi áru van, hogy ilyen árumennyi­ség nagy olcsóbbodást jelentene a szolnoki piacon, mégsem kell nekik. Tudják, az elv­társak, mit határoz­tunk? — Reméljük, vala­mi jótl — Ahogy vesszük. Idáig azon az állás­ponton voltunk, hogy a mi dolgunk a termelés és nem a kereskede­lem. Most a szolnoki kereskedelmi szervek magatartása miatt kénytelenek vagyunk ezen az állásponton változtatni. Elhatároz­tuk, hogy a szolnoki piacon elárusítóhelyet állítunk fel. — Ez nagyon helyes. Es mikor? — Csütörtökön reg­gel már árusítani fo­gunk. Majd mi meg­mutatjuk a Szolnoki Kiskereskedelmi Válla­latnak, meg a MÉ­SZÖV-nek, hogy lehet szép árut olcsón adni a dolgozóknak. Jöjjenek ki az elvtársak csütör­tökön a piacra. Meg fogják látni! SHAKESPEARE ÉS VEEDI Az Othello szolnoki előadásáról Shakespeare és Verdi, a két szellernóriás, a dráma és az opera egyes részeinek párhuzamos egy­másmellé állítása — tanulság és él­mény egyszerre. Ez volt az Orszá­gos Filharmónia Szigligeti Színház­ban rendezett Othello-előadása. Maga a gondolat — a párhuzamo­sítás — kitűnő. A dráma legna­gyobb jeleneteinek prózai és zenei bemutatásával a néző egyrészt meg­kapta az Othello cselekményének magvát, a nagy mű drámai gyújtó­pontjait, másrészt megismerkedett, közelférközött az operairodalom egyik legnagyobb alkotásához. És hogy ez a művészi ismertetés meny­nyire találkozik a dolgozók igényé­vel. arra bizonyíték, hogy egyedül a tószegi gépállomásról harminc dolgozó nézte meg az esti előadást. A két előadásnak nagy, forró si­kere volt. A Nemzeti Színház négy Kossuth-díjas művésze és az Állami Operaház négy kiváló énekese tu­dásának. művészetének legjavát adta. A nézők ezeknél a nagy mű­vészeknél egy pillanatig sem érez­ték — ami a jelentéktelenebbeknél nem ritka —, hogy vidéki előadás­ról lévén szó, kevesebbett kell nyúj­tani, mint a fővárosi színpadon. A prózai együttesből — ha egyáltalán ki lehet emelni valakit — Bessenyei Ferenc Othello-alakí- tásáról kell külön beszélni. A sze­relemtől szinte gyermetegen ked­ves boldogságban élő marcona ka­tonától, a belső vívódás önmarcan­goló, sokszor hátborzongató roha- ain keresztül az életről, a szere­lemről lemondó, a fájdalomtól megtört gyilkos az ábrázolásnak olyan széles skáláját nyújtotta, hogy aki látta, arra gondolt; igen, ez valóban Othello, a férfi-féltékeny­ség klasszikussá vált alakja. Mellette Szörényi Éva Desde- mona-alakítása, Ungváry János Jágója, Olthy Magda Emíliája szin­tén tökéletes megformálása volt a shakespearei alakoknak; Az operarészben szereplők ha­zánk legkiválóbb operaénekesei kö­zé tartoznak. Takács Paula érett, tisz­ta szopránja, énekkulturája és Já­téktudása emelkedett ki elsősorban. Joviczky József — Othello meg­személyesítője — fiatal tenorista, aki aránylag rövid idő alatt emel­kedett a legjobbak közé, szépen zengő, hajlékony, minden érzelmet kifejező hangjával vitte közel a né­zőkhöz a főhős alakját, habár já­téka még kívánnivalót hagy maga után. Az operai rész másik két szerep­lője, Radnai György és Kürthy Éva közül Radnai nyújtotta a kiválób­bat. A zenét adó Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar Lukács Miklós karnagy vezetésével kivá­lóan szolgálta, segítette az ének- együttes sikerét. Mindent összegezve: komoly, mű­vészi élmény volt a szolnoki dolgo­zók számára az Othello előadása. ' t, k. Divatbemulaló és selyemkiállítás A szolnoki Állami Aruház mese­délutánnal egybekötött gyermek- és női ruhabemutatót tart ezekben a napokban. A bemutatónak nagy si­kere van. Az Állami Áruház udva­rát délutánonként gyermekek és felnőttek töltik meg, akik igen jól szórakoznak az ingyenes előadáson. A Kiskereskedelmi Vállalat 33. számú textilboltja selyem- és nylon­kiállítást rendezett. A kiállítást igen sokan tekintették meg és elismerés­sel beszélnek a dolgozók annak íz­léses, szép rendezéséről. Az Állami Áruház és a 33. számú bolt vezetői és dolgozói dicséretet érdemelnek a kezdeményezésértt Levelezőink írják A nyáron el alkarunk menni tá­borozni. Erre készülünk már ré­gen. S hogy pénzünk is legyen, szorgalmasan gyűjtöttük a vasat, összesen 6.800 pontot értünk el. (Bede Mária, Szolnok.) * Húsz hold őszi takarmánykeve­rékünk betakarítása után a terüle­tet megtrágyáztuk, aztán ismét be­vetettük. Nyolc hold rövid tenyész­idejű kukoricát, nyolc hold kölest vetettünk, egy hold paprikát és egy hold téli káposztát ültettünk bele. A paprikát és káposztát kétszer, a kukoricát egyszer meg is kapáltuk. (Cseppentő Imre mezőgazdász, Ti- szabura, Lenin TSZ,) BÉKE-HIR ADÓ Egyhetes béke-őrséget tartanak a Mezőgépgyár fiataljai Az üzemi békebizottság felhívá­sára a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár fiataljai elhatá­rozták, hogy míg Helsinkiben a vi­lág legnevesebb bék'Slh arcosai ta­nácskoznak, ők munkahelyükön, gépeik mellett állnak őrséget. A legjobb ifi-brigádok kemény helytállásukkal akarják megmu­tatni, hogy elég erősek, bátrak ah­hoz, hogy szembenézzenek a béke ellenségeivel. Kitartó munkát vé­geznek hazánk megerősödéséért, felvirágzásáért. Az üzem egyik fontos gyártmá­nyán, a Zetor kultivátorcn a Ju­hász-brigád tagjai dolgoznak. Most megfogadták, hegy egy héten át 189 százalékos teljesítményt érnek el, ami azt jelenti, hogy ebből a hasznos gépből többet küldhetnek az állami gazdasá­goknak, termelőszövetkezetek­nek. A szénarendrakót Erdei elvtárs és társai gyártják nagy szorgalom­mal. Eddig is jó munkát végez­tek: normájukat több mint más- félszeresen túlszárnyalták. Most elhatározták, hogy 180 százalékos átlagnál alább nem adják. Az MO 4 morzsoló készítői közül Vadász Gyula 190, Csécsei Károly 140, Ba@di Sándor 200 százalékos teljesítményt ér el ígérete szerint a bélkeőrságem. A lógereblye gyártmánynál egy fiatal leány, Ruder Erzsébet tűnik ki nagyszerű vállalásával. Elhatá­rozta, hogy 130 százalékos teljesít­M e a í i Q Béke-bizottságunk örömmel ké­szült a helsinki béke-világtalálko­zóra, Eddig negyvenöt klsgyűléscn beszélgettünk a község lakosaival arról, hogy milyen nagyjelentőségű ez a találkozó. Ez alkalommal békehetet rendez­tünk s a téglagyár dolgozói 50 000 téglát gyártottak terven felül. Az Alkotmány Termelőszövetkezet tag­jai e hó 29-ig learatják az őszi ár­pát s harmadszorra megkapálják kukoricájukat. A női dolgozók pedig a szövetkezet épületeit bemeszelik. A Harcos TSZ tagjai negyedszerre megpermetezik a szőlőt és learatják az őszi árpát. menyét 30 százalékkal növeli mégj s így erejéhez mérten előmozdítja a béke ügyét. Nagy visszhangra talált a béke-J világtalálkozó eseménye a gyár forgácsoló műhelyében is. Ezt ä tettek bizonyítják legjobban. He­gedűs József esztergályos nagy célért küzd ezekben a napokban« 115 százalékról 160-ig felmenni nem kis feladat. Pedig ezt ígérte. Karsai esztergályos több mint 40 százalékot vállalt eddigi 105 százalékos teljesítményére s szilárd elhatározása, hogy se- lej(mentesen dolgozik. A régi normák utolsó napjaikaí élik az üzemiben. A fiatalok igye­keznek magasan túlszárnyalni« hagy jó kiinduló alapot teremtse­nek az alaposabb, keményebb mun­kához, s a békeőrség végén el­mondhassák: a Törökszentmiklósi Mezőgépgyárban is tettekkel har­colnak az építő, békés jövőért, Béke-bizoHság alakul a tiszafüredi járás minden tsz-ében A tiszafüredi járásban elhatároz­ták, hogy a béke-világtalálkozó tiszteletére minden tsz-ien, ahol eddig még nem volt. létrehozzák a feékebizcUságokat. Eddig a tisza- szentimrei Feiiér Imre, a tiszafü­redi Hámán Kató, a tiszaderzsl Szabadság és a nagyiváni Rákosi Csillaga Termelőszövetkezetekben alakultak meg a fcékebisattságok, t v p. ú r ó i A.z egyénileg dolgozó parasztok közül Oberna Ferenc, Dombi Já­nos, özv. Varga Mihályné és még sokan mások évi beadási kötele­zettségüket rendezték a találkozó tiszteletére a gabonabeadáson kí­vül. A béke-világtalálkozó egyik viet­nami küldöttjének egy kis hordót készítettünk, amit sajáttermésű, bor­ral töltöttünk meg. Azt küldtük el, s vele együtt békeszerető szívünk ,melegét. RADIOS JÁNOSNÉ béketltkúr, Csipa | BOLGÁR ELEK Vasárnap, június 26-án súlyos és hosszú szenvedés után elihúnyt Bol­gár Elek akadémikus, egyetemi ta­nár, a magyar munkásmozgalom régi harcosa. Bolgár Elek 1883-ban Kassán szü­letett, 1918-ban lépett be á Kom­munistáik Magyarországi Pártjába, ahol éveken keresztül vett részt a párt agitációs és ideológiai munká­jában. A Tanácsköztársasági idején külügyi szolgálatot teljesített. A fehér terror idején az osztrák és a német munkásmozgalomban vett részt, majd 1937-től a Szovjetunió­ban mint író és szerkesztő munkál­kodott. A szovjet hadsereggel együtt vett részt hazánk felszabadításá­ban. 1945-től a Budapesti Tudo­mányegyetem professzora volt. Bolgár Elek eMárs komoly érde­meket szerzett a magyar történet- tudomány, valamint az állam- és jogtudomány fejlesztésében. 1949 óta a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja. A Magyar Népköztársa­ság kormánya Bolgár Elek elvtárs marxista tudományos munkásságát magasra értékelte. Bolgár Elek a dolgozó nép becsü­letes, hű fia volt. Emlékét szívünk­ben megőrizzük. Fiatalok a munka élén A Nagykunsági Állami Gazdaság szöllősi üzemegységének DISZ-fia- taljai június 25-én a korahajnali órákban még harmaton learattak 10 hold fűmagot. A korai aratást azért szorgalmazzák a fiatalok, mert tud­ják: így harcolhatnak legeredmé­nyesebben a minél kisebb szem­veszteség eléréséért. A márialaki üzemegység DISZ-tagjai sem akarnak elmaradni ebben a mun­kában. Bizonyítja ezt, hogy június 27-én, tegnap, éjjel 2 órakor mint­egy hatvan fiatal kezdte meg a fű­mag aratását. A kisújszállási Dózsa TSZ ifjú­sága Is példamutatóan állja meg helyét a munkában. A rizs gyamlá- lásánál jóminőcégű munka mellett, 150 százalékot érlek el. A Szolnoki Tüclőbeteqcgyóqyintézetben A korszerűen felszerelt Tüdőbeteggyógyintézetben fontos szerepet tölt be a réteges Tomó-röntgenkészülék, amely nagyban elősegíti a tődéi­ben a TRC-fertőzés felismerését. Ezzel a korszerű készülékkel A tüdő minden pontjáról lehet felvételt készíteni 30—40 centiméteres méretben. — A modern kórház orvosai, dolgozói sikeresen haroolnaJjj a TBC leküzdéséért, . ^ . L ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents