Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

2 1955 június 23 SZOLNOKMEGYE! NfiPLAT V. M. Molotov sajtóértekezlet© San Francisco (TASZSZ) V. M. Molotov június 25-én sajtóérte­kezletet tartott a San Franciscóban tartózkodó amerikai és külföldi tu­dósítók számára. A sajtóértekezle­ten válaszolt a feltett kérdésekre. Alább közöljük a tudósítók kér­déseit és V. M. Molotov válaszait. KÉRDÉS: (Paul S. Rankine, a a Reuter tudósítója): Molotov úr, tervbe vették-e a genfi értekezle­ten Németország kérdésének ér­demi megtárgyalását és nem kö­zölhetné-e álláspontját ezen ország esetleges egyesítésére nézve, vala­mint bármely más esetleges javas­latát ezen ország semlegesítésére nézve? Válasz: ön jól tudja, hogy a Szovjetunió Németország újraegye­sítése mellett van. Magától értető­dik. a békés és demokratikus ala­pon való újraegyesítés mellett. Ami a genfi értekezletet illeti, ismeretes, hogy az értekezlet na­pirendjét majd maguk a kormány­fők szabják meg. Valamennyien nagy érdeklődéssel várjuk majd, hogyan tárgyalják meg ezt vagy azt a kérdést, köztük azt a kérdést is, amelyről Rankine úr beszélt. KÉRDÉS: (Walter Kerr, a New- York Herald Tribune tudósítója:) Mimszter úr, világos fogalma van-e mind a négy hatalomnak arról, hogy a genfi értekezlet nem tart egy hétnél tovább? VÄLASZ: A genfi értekezlet idő­tartamának kérdését megvitatták és az a döntés született, hogy az értekezletet nem kell előre megha­tározott napokra korlátozni. Maga az értekezlet mutatja majd meg, mennyi időre lesz szükség ehhez, KÉRDÉS: (Joseph Lash, a New- York Post tudósítója): Külügymi­niszter úr, ön szerdád beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének köteles sége minél előbb megoldani a taj­vani kérdést. Azt jelenti-e ez, hogy ha az Egyesült Nemzetek Szerve­zete olyan döntést hoz. amely nem felel meg a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság mostani álláspont­jának. akkor a Szovjetunió tiszte­letben fogja tartani ezt a döntést? VÁLASZ: Az Egyesült Nemzetek Szervezete jól ismeri szerepét az olyan fontos kérdésekben, amelyek­nek fontos nemzetközi jelentőségük van. Ami Tajvan sziget és a kínai partmenti szigetek kérdését illeti, úgy hiszem, hogy nagy jelentősége van Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság miniszterelnöke javaslatá­nak, amely szerint Kínának és az Egyesült Államoknak közvetlenül kellene tárgyalnia. Az ilyen meg­beszélések hasznosak lennének és a béke megszilárdításának érdeké­ben állanának, ez pedig minden népnek érdeke. KÉRDÉS: (Pauline Frederick, a National Broadcasting Company- tól): Miniszter úr, megvitatják-e a genfi értekezleten Fonmoza kérdé­sét? VÁLASZ: Említettem már, hogy az értekezletre semmiféle napirend nincs megállapítva. Ez maguknak a négy hatalom kormányfőinek fel­adata, KÉRDÉS: (Garnet Horner, a Washington Evening Star tudósí­tója): Közölhetne-e valamit az ame­rikai repülőgépet ért támadásról, amelyről tegnap Dulles beszélt? VÁLASZ: Dulles úr tájékoztatott engem tegnap erről az incidensről, Ü,j közlés volt ez számomra, mint­hogy tegnap még nem volt értesü­lésem erről a kérdésről. Amint megkapom a megfelelő értesülést, kapcsolatba lépek e kérdésben Dul­les úrral. KÉRDÉS: (Edward P. Morgan, American Broadcasting Company): Miniszter úr, úgy véli-e ön, hogy e hét folyamán San Franciscóban elértek valamit a Kelet és Nyugat jobb kölcsönös megértésének meg­teremtése tekintetében? Ha igen, mit? VÄLASZ: Ügy hiszem, hogy a San Franciscóban létrejött találko­zások és kapcsolatok kedvező ered­ményekre vezettek. Nehéz volna ez zel kapcsolatban valamilyen kon­krét kérdésről szólni, minthogy a találkozások és kapcsolatok igen sok kérdést érintettek. KÉRDÉS: (C. Roberts, a Wash­ington Pori and Times Herald tudósítója): A nyugati miniszterek nyilvánvalóan azon az állásponton vannak, hogy Genfben nem kell erőfeszítéseket tenni az érdemi kérdések rendezésére, hanem csu­pán a jövendő tárgyalások eljárás­módjának kérdését kell megvitatni, Elfogadhatja-e ezt az álláspontot a Szovjetunió? VÄLASZ: Elmondhatom, hogy a gént; értekezletet illetően külön­böző vélemények és különböző kí­vánságok hangzanak eL Mindez olyan dolog, ami a kormányfőket illeti és nekik maguknak kell meg­vizsgálniuk és eldönteniük e kér­déseket. KÉRDÉS: (Frank Carpenter az Associated Press hírügynökségtől): Hogyan reagál ön Molotov úr, Dul­les űr tegnapi felszólalására? VÁLASZ: Dulles ur kifejtette ar. Egyesült Államok álláspontját. Két nappal előbb én fejtettem ki a Szovjetunió álláspontját. Most eny- nyit mondhatok. "KÉRDÉS: (A. Mezerik, a Daily Mirror című londoni lap tudósító­ja): Miniszter úr, szándékszik-e a Szovjetunió hivatalosan felvetni az Egyesült Nemzetek Szervezetében Tajvan kérdését? VÄLASZ: Ezt a kérdést most nem tárgyalják. KÉRDÉS: (Krisna Balarman in­diai tudósító Madraszból): Módjá­ban állna-e értékelni a Formoza térségében kialakult helyzetet? Mi a véleménye, rosszabbodik ott a helyzet vagy sem? VÄLASZ: Az ön által Formozá- nak nevezett Tajvan térségében ki­alakult helyzetről azt tartom, hogy háborús jellegű veszélyt, a béke megbontásának veszélyét rejti ma­gában. Nézetem szerint jelenleg nincs rosszabbodás a helyzetben, de a veszély nem szűnt meg. KÉRDÉS: (Vera Dean a Külpoli­tikai Társaságtól): Molotov úr, kö­zölhetne-e részleteket az ön által javasolt európai biztonsági rend­szerről és kifejthetné-e milyen mértékben hasonlít ez a rendszer Pinay urnák a regionális biztonsá­gi rendszerek közti egyezményekre vonatkozó javaslatához? VÄLASZ; Az európai kollektív biztonsági rendszert a Szovjetunió még a múlt év elején javasolta. E rendszer lényege az, hogy biztosí­tania kell valamennyi európai ál­lam biztonságát, függetlenül társa­dalmi rendszereik különbözőségei­től. Számításba veszik, hogy egy ilyen európai kollektív biztonsági rendszerben résztvehetne jelenleg Németország mindkét része, mind a Német Demokratikus Köztársa­ság, mind a Német Szövetségi Köz­társaság, Németország egyesítése után pedig az egyesített Németor­szág venne részt ebben a rendszer­ben. Hogy ilyen rendszer mennyire fog eltérni attól amit Pinay úr ja­vasolt, ez tanulmányozásra szorul, Az európai kollektív biztonsági rendszer szovjet tervezetében leg­főbb az, hogy leszámol az európai katonai tömbök problémájával, egyes államok más államok ellen irányuló katonai tömbjeinek pro­blémájával. E tervezet célja az, hogy biztosítsa a békét és a biz­tonságot minden európai ország számára. KÉRDÉS: (Larry Leshour a Co­lumbia Broadcasting System Rádió és Televíziós Társaság tudósítója): Miniszter úr, Bulgamyin miniszter­elnök fogja vezetni a Genfbe in­duló szovjet küldöttséget? VÄLASZ: Igen, természetesen. KÉRDÉS: (James Restem a New- york Times szemleírója): Uram, en­gedje meg, hogy két kérdést tegyek fel. Először nálunk nagyfokú ér­deklődés tapasztalható az iránt, ami nézetünk szerint nagy válto­zás a szovjet külpolitikában, egye­bek között Jugoszlávia, Ausztria és Németország vonatkozásában. Mi­vel magyarázható ez? És a máso­dik kérdés: Amikor ön azt mond­ja, hogy híve Németország békés és demokratikus egyesítésének, je­lenti-e ez a jelenleg Kelet-Német- országban uralkodó rendszer kiter­jesztését egész Németországra? VÄLASZ: Ami az első kérdést illeti, röviden válaszolok rá. Ha Reston úr részletesebben tanulmá­nyozza az események menetét, ak­kor meglátja, hogy azok a külpo­litikai intézkedések, amelyeket a Szovjetunió most foganatosít, kö­vetkezetes továbbfejlesztését jelen­tik külpolitikájának, a béke meg­szilárdítására irányuló politikának, amelyet a Szovjetunió folytat. A második kérdésről: Ami javas­latainkat, a Szovjetuniónak Német­ország újraegyesítésére vonatkozó javaslatait illeti, mi a következő álláspontra helyezkedünk: az egye­sített Németországra természetesen nem kell kiterjednie annak a rend­szernek, amely jelenleg Kelet-Né- metországban van, mint ahogyan nem kell kiterjednie a Nyugat-Né- metországban fennálló rendszernek sem. Hogy milyen rendszernek kell lennie és milyen rendszer lesz az egyesített Németországban, ez olyan kérdés, amelyet magának a német népnek kell eldöntenie a szabad össznémet választásokon. KÉRDÉS: (Paul S. Rankir.e, a Reuter tudósítója): ön beszélt az európai biztonsági rendszerről, — amelynek az összes európai államo­kat magában kell foglalnia. Híve-e ön Adenauer azon javaslatának, hogy az Egyesült Államok és Kana­da legyen teljesjogú tagja az ilyen rendszernek? VÁLASZ: Mint korábban kifej­tettük, semmi kétségünk sincs afe­lől, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok résztvehet az európai kol­lektív biztonsági rendszerben, ha ezt óhajtja. Végezetül a tudósítók köszönetét mondtak a sajtóértekezletért. (MTI) Szovjet irodalmi tanulmányok a népi demokratikus országok íróiról Evről-évre erősödnek azt a célt tűzte maga tüntetett Kossuth-di­ós mélyülnek a Szov- elé, hogy megismertes- jas író munkásságával jetunió kulturális kap- se a szovjet olvasókat y ßajkov nZenöt olda- csolatai a népi demolt- a népi demokratikus ' ratikus országokkal. A országok egyes íróinak las cikke foglalkozik, szovjet olvasók növek- munkásságával. Előkészítés alatt all vő érdekődésére most a A demokratikus a sorozat kővetkező ... , . . .... országok írói című so- cikkgyűjteménye, szovjet irodalmi krití- rQzat gUŐ cikkgyüjte. amelyben a többi ka­ka atfogo Jeepet ad a ménye már megjelent, zott Illés Béla Kossuth- nepi demokratikus or- A írófc fcÖ2ÜZ díjas> Cergely Sándor szagok irodalmának Veres Péter Kossuth Kossuth-díjas és Aczél eredményeiről. Ezt a díjas írói életművét is- Tamás Sztálin-dijjal munkát készíti elő a merteti O. Rasszijanov kitüntetett Kossuth- moszkvai Gorkij Világ- negyvenegy oldalas ta- díjas író munkásságá- irodalmi Intézet tanul- nulmánya. Nagy Sán- ról jelennek meg ta- mánysorozata, amely dór Sztálin-dijjal ki- nulmányok. (MTI) A szolnoki fiatalok életének néhány kérdéséről A nevelés az újnak adását is jelenti. Hányszor elmondtuk, hány­szor hangoztattuk már ezt az ifjú­ági szervezetekben. Ahol megfo­gadták a tanácsot, s igyekeztek sokrétűvé, változatossá tenni a DISZ szervezet életét, ott a fiata­lok nem öregesek, tűz, lelkesedés, kezdeményezés jellemzi őket a ter­melésben, sportban, s a kulturális életben egyaránt. Néhány helyen azonban passzí­vak a szervezeti élet iránt, nem lá­togatják a DISZ rendezvényeit. Miért? — erre keresi most a fele­letet a Szolnoki Cukorgyár párt- szervezete, közvéieménykutatást rendez a fiatalok között. Az ötlet nem rossz, követendő példa vala­mennyiünk számára, akik felelőssé­get érzünk az ifjúság neveléséért. Mindenekelőtt azonban a saját por­tánkon kell szétnézni, mérlegelni, hogy a jdvő generációnak nevelése iránti felelősségérzetünk csak nagy szavakban, esetleg csepülésben, vagy gyümölcsöző siegitőkészségben nyilvánul-e meg. Van miről be­szélni minden munkahelyen. Az ügyészségnél például csak a Köz­ponti Vezetőség ifjúságról szóló határozatának megjelenése után gondolkoztak a pártvezetőségi ta­gok, van-« egyáltalán DISZ szer­vezet náluk, s ha igen, kik a tag­jai? Sokan úgy vélik, arra való az iskola, hogy megnevelje a gyerme­keket, s a serdülő korban lévőket. Megfeledkeznek arról, hogy az is­kolában csak pár órát töltenek tanulók, s az o+t hallottak mellett az utca, a családi élet minden moz­zanata hatással van rájuk. Milyen nehéz például a közös érdekek szemeiéit tartására nevelni az olyan gyermekeket, akit a mamája arra buzdít, — s Szolnokon ez gya­kori jelenség — hogy a parkból „szerzett” töves rózsával „kedves­kedjen” neki. Az iskolán kívüli nevelésben Is sokat tehetnek a pedagógusok Szolnokon mintegy harminc olyan fiatal tanár van, akik segítséget tudnának nyújtani ebben a mun­kában a DISZ-nek. Az iskolai párt- szervezetük gyengeségére vall, hogy ennek ellenére a múlt évben a DISZ Petőfi iskolák vezetésére mindössze két psdagógpus jelent kezett. Ez a jelenség a DISZ-t is arra inti, hogy nagyobb gonddal foglalkozzon a fiatal értelmisé­giekkel. A termelőmunkában különö­sebb panasz nincs a fiatalokra. Be­csülettel, jó eredménnyel veszik ki részüket a különböző termelési mozgalmakból. Az építőiparban például több olyan fiatal van, akik a jövő hónapban már teljesítik éves tervüket. A Mezőgazdasági Gépjavítóban Bagi Piroska és Tóth Rozália esztergályos sztahanovista szinten dolgozik. A Vegyiművek diszistái tsz patronálásban tűntek ki. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy az üzemekben nincs tenni­valója a DISZ-nek. A Papírgyárban például gyakori jelenség, hogy ha valaki elvégez valamilyen iskolát, és teszem fel technikus lesz, akkor meg sem látja az idősebbeket. El­várja, hogy nála 20—30 évvel idő­sebbek emeljenek neki kalapot. A DISZ szervezetnek kell fellépni elsősorban az ilyen megnyilvánulá­sokkal szemben, kivívni az öreg, gazdag élettapasztalattal rendelke­zőik megbecsülését. Annál is in­kább szükség van erre,- mert ha az idősebbek érzik, hogy „lekeze­lik” őket, távoltart?ják magukat a fiataloktól, pedig gyakorlati tapasz­talatuk, szakmai tudásuk megis­merése nélkülözhetetlen minden, •még „iskolázott” kezdő számára is. Üzemekben is felvetik, hogy fásultak a fiatalck a kulturális és sportügyek iránt. E nézetet több olyan példa cáfolja, mint a Szol naki Fűtőházé, melynek tánccso- portja országos versenyben is ért már el szép eredményt. Van azon­ban a borúlátók véleményében egy kis igazság is, s nem ártana, ha az illetékes szervek közelebbről meg­vizsgálnák ezt a kérdést. A Szol­nok megyei Építőipari Vállalat kulturális és sportalapra fordított összegét például a Petőfi kultúrott­hon kapja kézhez. S mi a helyzet kulturgárdával kapcsolatban? Az, hogy a legtöbb esetben köny- nyelmű életmódú, nagyhangú, erő­szakos fellépésű lányok és elvált asszonyok viszik a szót, magatartá­sukkal többször megbotránkoztatva és a kulturgárdától távoltartva a szerényebb fiatalokat. A magukat mindig előtérbe tolók tetszelegnek sok esetben, áttáncolják a szombat és vasárnap éjjelt, s hét elején nem állnak munkába, mert „holtfáradtak a kulturális tevékenységtől.” Az építőipar kulturális ügyeit intéző személyeknek ilyen szempontból is meg kell vizsgálni a kuMurgárdát csak az arra méltókat hagyni meg abban, hiszen úgyis azok al­kotják a többséget. A kultúrotthon minőségi” sportra törekszik, s éppen ezért, ha az építőipari vál­lalat fiataljainak futballozásra szoty- tyian kedve, fűhöz-fához szaladgál­hatnák, mire elegendő cipőt, iáb- szárvédőt stb. tudnak szerezni. Tö­megsportról tehát ilymódon szó sem lehet. Hibát követnénk el, ha nem ten­nénk említést a sport-erkölcsről, a fiatal sportolók magatartásáról. Azt tartják, hogy a sport nemesít, em­beribb emberré változtatja az ifja­kat. Ez igaz is, A sportoló: egészséges ember, munkahelyén jobban megállja sarat, mint vézna, gyenge fizi­kumú társai. Sok példát tudnánk erre felhozni. A sportolókat sze­retik mindenhol. Nem véletlen je­lenség, hc-gy Szolnokon is tízezrek hódolnak a sportnak, s ha kell, áldozatot hoznak érte. Ezt tudva, akadnak olyan fiatalok — s erre a DISZ-nek ügyelni kell — akik a dolgozók rokonszenvére apellálva „sportsdkeretoből” akarnak maguk­nak olyan gazdasági alapot terem­teni, melyből munka nélkül ké­nyelmesen megélnek. Ezek az ele­mek a legújabb jampec divat sze­rint öltözve járják reggeltől estig a város mulatóhelyeit s káros ha­tással vannak sporttársadkra, anya­giasságra, túlzott követelésekre buzdítják Sketj A DISZ és a sportkörök vezetői nevelőmunká-jénak e jelenségek megszüntetésére kell irányulnia. Mind annyi úriknak érdeke, hogy a fiatal sportolók ne csak reszort­feladatuk ügyeiért lelkesedjenek, hanem érdekelje őket épülő ha­zánk minden gondja, képességüket, tudásukat fejlesztve igyekezzenek segítséget nyújtani célkitűzéseink valóraváltásához. Látniuk kell, hogy nem elég csupán az, ha jól rúgják a labdát, vagy messzire dobják a gerelyt. A mai, történe- lemformáló idő sokkal többet kö­vetel meg tőlük. Jagodics elvtárs­nak például a Légierő S. E.-be való ferülé-se utá-n sem lett volna szabad túladni a kitűnő tanu’mányi eredményén. S ha már a tanulásnál tartunk. tegyük szóvá azt is, hogy igen sok az olyan érettségizett fiatal, aki megalázónak tartja a termelő-mun­kát s minden erővel azon mester­kedik, hogy leülhessen valamelyik tintafoltos, ütött-kopott íróasztal mellé. Iparunk a jövőben roham­léptekkel halad előre s a fejlett technika elsajátítása szükségessé teszi, hogy a munkások képzett­sége egyre magasabb fokú legyen, minél több érettségizett legyen köztük. A múltból ránkmaradt né­zetnek, az „irodisták” dicsőítésé­nek káros következményei egyéb módon ás jelentkeznek. így például az alkalmazott és a munkásfiata­lok elkülönülésében. Különböző módion lemérhető ez. Meg kell nézni például, hogy a megyed ta­nács gépírónői közül hányán men­nek férjhez termelőmunkában lévő fiatalemberhez. Sokat foglalkoztatja a közvé­leményt a jampecek magatartása. A díszesek is sok esetben megbot- ránkoznak rajtuk, de ennél többet nem igen tesznek. így aztán ezek a könnyelmű fiatalok a közösség nevelőhatása nélkül élik napjaikat. Egyikükről — Nagy Kálmánról — aki H betörést követett el, az ügyészségen derült ki, hogy ha hibáira már serdülőkoréban figyel­meztetik, másképpen alakult volna az élete. Ez minden bizonnyal így is lett vólna. Éppen ezért nem sza­bad egyetlen fiatalt sem számkive­tettként kezelni, foglalkozni kell vele, inteni a jóra. E feladat ter­mészetesen nemcsak a DISZ-é, ha­nem minden felnőtté. Senkinek sem lehet közömbös, hogy ifjúsá­gunk merre tart, s az sem, hogy a különböző munkaterületeken ho­gyan foglalkoznak a fiatalokkal. A Tiszamenti Vegyiművekben dolgozó élvtái-saknak nem lelt volna sza­bad megengedniük például, hogy .a szakszervezet a kultúrtermet és a klubszobákat lezárja a fiatalok előtt. A Tisza Bútorgyárban is helyes lenne, ha a hárammétenes becsülettáblára a spartmérkőzések idejének feltüntetése helyett a jól- dolgozó fiatalck neve kerülne. Van tehát javítanivaló. A párt­tagoknak kell minden dolgozó fe­lelősségérzetét felkelteni a DISZ ügye iránt, hogy az ifjúság szo­cialista széliemben, a párt iránti hűségben nevelkedve, helyes úton haladjon, Simon Béla, A kulturális seregszemlében kitűnt együttesek ég szólisták vesznek részt a VlT°en Kétszázkilencven tagú kulfurális küldöttség utazik Varsóba A magyar ifjúságnak a DISZ II. Kongresszusa és a varsói VIT je­gyében megrendezett kulturális se­regszemléje lezárult. A versenyben országszerte mintegy tízezer művé­szeti együttes lépett fel s a rész­vevő fiatalok száma meghaladja a negyedmilliót. A seregszemle során a fiatal al­kotó- és előadó művészek részére meghirdetett versenyben mintegy kétezer fiatal mutatta be tudását, s a pályázati művek ezred szület­tek meg A VIT-re 290 tagú kultúrális küldöttség utazik, amelyben a mű­vészeti ágak legjobbjai kapnak he­lyet. Művészeti csoportjaink közül a debreceni népi együttes tánc- és zenekara, a békéscsabai Balassi DISZ együttes tánckara, a Vendel- utc-ai Tanitónőkép2ő kórusa, a Ze­neművészeti Főiskola ifjúsági sznm- fónikus zenekara és a DISZ buda­pesti együttesének népi zenekara lép fel a VIT kulturális rendezvé­nyein. A Varsóban tartózkodó ma­gyar cirkusz fiatal artista-művé­szei is bemutatkoznak a világ ifjú­ságának. A nagysikerű Budapesti tavasz című filmet bemutatják a VIT film versenyén. A magyar kulturális küldöttség vezetője Palaiki Ferenc, a DISZ KV intézőbizottságának tagja, he­lyettes vezetője Varga Edit, a Nép­művelési Minisztérium főosztály­vezetője lesz. Művészeti vezetőként Subik István karnagy, Bánát Pé­ter, a Nemzeti Színház tagja és Bande István a, Népművelési Mnisz- térium zenei osztályának munka­társa u tarnak a küldöttséggel. A delegáció hat tagja helyet foglal majd a VIT nemzetközi zsűrijében is. A magyar küldöttséget több fia­tal filmrrendező és operatőr egé-> szít! ki. (MTI.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents