Szolnok Megyei Néplap, 1955. június (7. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-25 / 148. szám

2 SZ0LNOKMEGYEÍ NÉPLAP 1955 június 26, Szolnok megye kommunistái erejük, képességük legjavát adva dolgoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a terméshozamok növeléséért Felszólalások a megyei pártaktíva értekezleten A június 22-én tartott megyei pártaktíván Csáíki István elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára ál­tal elmondott beszédet és Gerő Ernő elv társ felszólalását lapunk tegnapi, illetve tegnapelőtt! szá­mában közöltük. Az alábbiakban a megjelent elvtársak felszólalását kivonatosan ismertetjük. aratás és a cséplés befejezése után beszéltünk a tarlóhántásról. Most úgy szervezzük meg az aratást, hogy azzal egyidőben a tarlóhán­tást is elvégezzük. Horváth Imre, a Megyei Tanáés Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője t A kenyérgabona termelési terv teljesítésére megyénkben még sok helyen nem tették meg a meg­felelő intézkedéseket. A cséplő­csapatokat nem szervezték meg, nem válogatták ki a cséplési ellen­őröket. Nem jelölték lei a cséplő­gépen dolgozó etetőket, márpedig a jó etető a megtermelt gabonameny- nj iségnek nagy részét takaríthatja meg. Nincs biztosítva a gépek ka­pacitásának kihasználása sem, A Törökszentmiklósi Gépállomáson például a nagyszerű kombájnoknak csak 60 százalékát kötötték le. Nem sokkal jobb á kombájnszérűk ki­jelölése sam. Jelen pillanatban mindössze 58 kombájnszérű van előkészítve. Ebből is látható, hogy a kombájn-aratásihoz nem tették meg a szükséges intézkedéseiket. Sokan azt gondolják, hogy a kofn- bájn-aratás csak annyiból áll, hogy a kombájn beáll a gabona­táblába és a többi már megy ma­gától. Nem így van, A kombájn­Csótó István, a héki Három hónappal ezelőtt, amikor Jelentkeztem falusi munkára, igen sokan gratuláltak, megveregették a váltam és Ígéretet tettek, hogy kö­vetni fogják példámat. Azóta meg lehet állapítani, hogy közülük, fő­leg a mezőgazdasági szakemberek, kétkézzel kapaszkodnak az íróasz­talba, nem akarnak termelőszövet­kezetbe menni. Ugyanez a helyzet a könyvelőknél is. Négyezer holdas termelőszövetkezetünkbe három hó­nap óta nem tudunk könyvelőt kapná. Arra kérem az élvtársakat, ne féljenek a vidéki élettől, tegyék magukévá pártunk Központi Veze­aratás sikeréhez a legkörültekin­tőbb munkaszervezésre van szűk­éig. A hibákat haladék nélkül ki kell küszöbölni, nem szabad ilyen nyugodtan, mondhatni, elbizako­dottan várni az aratás kezdetét. Szólni kívánok még a termelő­szövetkezetek megszilárdításáról és fejlesztéséről. Fejlesztem annyit jelent, mint jól gazdálkodni. Ahol alacsony a gazdálkodás színvonala, ott a fejlesztés lehetősége sem igen van meg. Akadályozza a termelő- szövetkezetek fejlesztését, hogy a tsz-ek eredményeit nem ismertetik megfelelően a dolgozó parasztság­gal. Márpedig köztudomású, hogy a2 új előkészítő bizottságok létre­jötte, új termelőszövetkezetek ala­kulása a meglévő termelőszövetke­zetek eredményei láttán történtek. Éppen ezért, mutogatni kell a köz­ség dolgozó parasztjainak a terme­lőszövetkezetek gabonáit, kapás- nörvényeit, istállóit, állatait, egy­szóval az egész gazdaságát, Táncsics TSZ elnökei tőségének határozatát, jelentkezze­nek vidéki munkára s dolgozzanak úgy. hogy szebbé, boldogabbá te­gyék a tanyai életet. El kell ismerni, hogy termelőszö­vetkezeti mozgalmunkban órriási fejlődés van. Ennek ellenére hang­súlyozni kell, hogy felettes pánt- szervezeteinket nem szabad félre­vezetni, a valóságnál szebb adato­kat ne jelentsünk, ne takarjuk el a hibákat, hiszen köztudomású, hogy mennyit kell még ma is har­colnunk a munka jó megszervezé­séért, a megfelelő munkaerkölcs és munkafegyelem kialakításáért. Bártfai János, a karcagi Lenin TSZCS elnöke i Ä jobboldali elhajlás bennünket is érintett. Volt olyan idő, mikor úgy tűnt, szövetkezetünk felbom­lik. Ma már merőben más a hely­zet. 2700 holdat munkaegységért művelünk. A Dávid elvtárs által tartott pártaktíva után a pártveze­tőség és a párttagság magáévá tette m elhangzottakat ■ ennek eredményéként 1956 október 1-étől kezdve termelőszövetkezeti csopor­tunk a III. típusú szövetkezeti gazdálkodásra tér át. A ni. típusú gazdálkodást 2 millió forint értékű közös vagyonnal kezdjük. Goór Nagy Sándor, a Tiszámén ti Vegyiművek igazgatója t Célul tűztük ki hogy ezután még nagyobb segítséget adunk az általunk pátronált kengyeli Sallai TSZ-nek. Fatronálásunk eddig ab­ban merült ki, hogy szakemberek­kel segítettük a termelőszövetke­zetet, esetleg kampány idején a kapálásból, aratásból, vagy egyéb munkából is kivettük részünket. Az ilyen támogatás azonban nem elegendő a termelőszövetkezet to­vábbfejlődéséhez. Látjuk ezt ma­gunk is, s ezért elhatároztuk, hogy politikai nevelőmunkát végzünk a tsz tagok között. Állandó népne­velő csoportokat hoztunk létre, akik ismerik a termelőszövetkezet ügyeit és egy-egy területen nyúj­tanak közvetlen segítséget a tsz- tagoknafc. Szükség van erre, hi­szen megállapítottuk, hogy a ter­melőszövetkezetiben nem folyik olyan következetes harc a tervek teljesítéséért, mint az üzemiben. — Márpedig ez a mezőgazdaságban ugyanolyan . fontos, mint az ipari üzemekben. Ezért adjuk át a veze­tésben szerzett tapasztalatainkat is a közös gazdaság irányítóinak. Takács Vendel, a DISZ Megyebizottság munkatársa i Mi, Szolnok megye diszisfcál, a kenyérgabona minél kevesebb szemveszteséggel váló betakarítás sara összpontosítjuk erőnket. Több mint hatvan ifjúsága oséplőcsapat és aratóbrigád áll készen a mun­kára. Ezt a számot az aratás meg­kezdéséig kétszázra emeljük. A DISZ II. kongresszus határozata alapján védnökséget vállalunk a takarmány veszteség nélküli beta­karítása, a legelők gondozása, a megye sflózásd tervének teljesíté­se felett, hogy ezzel hozzájárul­junk az áilattenyészités gyors fej­lesztéséhez. E feladatok végrehajtásához azon­ban szükségünk van párt- és ta­nács-szerveink segítségére is. Kér­jük, hogy ifjúságunk kezdemé­nyezését nagyobb megértéssel fo­gadják és megyei szerveink se­gítsék a fiatalok versenyének ki­szélesítését. Oláh János, a hunhegy esi járási pártbizottság első titkára i A Központi Vezetőség határozata egyik fő feladatként jelölte meg a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. A határozat tisztázta azt is, hogy a mezőgazdaság átszer­vezése nem valami távoli feladat, hanem a közeljövőben a termés­hozamok növelésével párhuzamo­san kell megoldani. Ez a feladat megköveteli tőlünk, hogy sürgősen javítsuk meg a politikai •nevelő­munkát, számoljuk fel a lazasá­gokat. Ki kell használnunk azo­kat a lehetőségeket, melyek most, a határozat megjelenése után kí­nálkoznak. Dolgozó parasztságunk többsége nem idegenkedik a ter­melőszövetkezettől, érdeklődve fi­gyeli azok tevékenységét. A mi feladatúink, hogy megmagyarázzuk nekik: a tsz-be lépés nem áldo­zatvállalást. hanem előnyt jelent minden dolgozó paraszt számára, Réflei István, a mezőtúri Szabad Nép TSZ agronómusa » A Központi Vezetőség márciusi határozata után javult a munka­fegyelem a termelőszövetkezetben. Megszűnt a „8 órás elmélet’', bár ,,10 órás" még van. Az aratás, cséplés ideiére azonban minden bi­zonnyal meg tudjuk nyújtani a munkaidőt. Most fejiezzük be a ku­korica harmadszori kapálását. A közeli napokban első és legfonto­sabb feladatunk a gabomabetiakarí- tás, majd a tarlóhántás elvégzése. Azért fontos ezt kihangsúlyozni, mert az elmúlt években csak az Lévai Zsigmond, a megyei begyűjtési hivatal helyettes vezetője r Pártunk Központi Vezetősége be­hatóan foglalkozott a begyűjtés kérdésével és hangsúlyozta, hogy a kötelező beadás hazánkban nem ideiglenes rendszabály, hanem gaz­dasági rendszerünk állandó és jel­legzetes vonása, amely a szocializ­musban is fennáll. Az elmúlt más­fél évben a jobboldali, opportu­nista nézetek jelentkeztek a mi területiünkön is. A beadást nem- teljesítőkkel szembeni engedékeny­ség, a helyszíni elszámoltatás nagy­mérvű elmulasztása, az ellenség malmára' hajtotta a vizet. Az így kialakult helyzet felbátorította a kuláfcságot, elősegítette azt, hogy a beadási kötelezettség teljesítésé­nek elmulasztása mellett a piacon nagymértékben elburj ónozzon az üzérkedők tevékenysége. Ez az állapot a® elmúlt évben a gabona és az őszi kapások begyűjtéséiben nagy lemaradást eredményezett. A Központi Vezető­ség határozata is felhívja a figyel­münket, hogy a kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben a tör­vény teljes szigorával járjunk el. A törvényes szankciók alfcalmar- zása előtt elengedhetetlenül szük­séges azonban, hogy a parasztság körében felvilágosító munkát fejt­sünk ki, melynek következtében mindenki tudja meg, hogy a be­adás teljesítése nemcsak törvényes kötelesség, hanem közvetlen érdeke is minden termelőnek. Érveink vannak erre bőségesen. A cséplő­géptől való ktenyérgahoná-lbeadás esetén például korpajuttiatáshan ré­szesülnek a termelők. A szabad­piaci értékesítéssel járó előnyökhöz annál gyorsabban jutnak, minél gyorsabban tesznek eleget a be­adásnak, : Íj. ‘ • Sándor Kálmán, a turkeeei Vörös Csillag TSZ elnöke t Az állattenyésztés terén is van­nak kezdet? eredményeink, azonban ezek koránt sem kielégítőek. ÁUabállományunk növelését kíván­ják elősegíteni tsz tagjaink azzal is, hogy nagymennyiségben ajánl­ják fel háztáji állományúikat, kü­lönösen növendék állatokat s mi felvásároljuk azokat. Kettős célt érünk el ezzel. Egyrészt a szövet­kezet közös állatállományát növel­jük, s ez hozzájárul a tsz tagok jövedelmének fokozásához, más­részt csökkentjük a háztáji állat­állományt, amély a közös állomány rovására az utóbbi időben, alap­szabály ellenesen ugyancsak meg­növekedett. Most első és legfonto­sabb feladatunk, hogy szövetkeze­tünk megszilárdítása érdekében a pártszervezettel és a városi párt­bizottsággal még szorosabbra fűz­zük kapcsolatunkat, hogy azokat a célkitűzéseket, melyeket a Köz­ponti Vezetőség elénk tűzött, meg tudjuk valósítani. Drenda József, Jászberényi Gépállomás i Gépállomásunk a nyári mező­gazdasági munkák sikeres elvégzé­se és a tsz mozgalom fejlesztése érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. Június 2fl-ra befe­jeztük az arató és cséplőgépek ja­vítását. A felikészülés időszakában gondoltunk arra is, hogy brigádve- zetőink, traktorosaink megismerjék az előttük álló feladatokat. Bátran merem kijelenteni azt is, hogy a a tsz mozgalom fejlesztésében a gépállomás dolgozói az elsők kö­zött lesznek E célt szolgálja 56 dolgozónknak az a vállalása is, hogy a nyári időszakban túltelje­síti tervét.' A termelőszövetkeze­tekben a harmadik kapálás befe­jezéshez közeledik. Gépállomásunk mintegy 1256 holdat kultivátorozott meg s ezzel hozzájárult, hogy a termelőszövetkezetek az egyénileg dolgozó parasztok előtt járhassa­nak a munkában. Ebben az évben több mint 2000 holdat aratunk kombájnnal. Igaz, hogy még min­dig van kombájn-ellenes hangulat a dolgozó parasztok között, de a gépállomás pártszervezetének se­gítségével bebizonyítjuk nekik, hogy a kombájnnal való aratás minden esetiben hasznos. Azt tart­juk szemelőtt, hogy ha sikerül minden gazdasági munkánál bebi­zonyítanunk a gépi munka fölé­nyét, akkor a dolgozó parasztok is szívesebben választják a nagyüze­mi gazdálkodás útiát Bulganyin és Nehru beszéde az indiai miniszterelnök búcsúztatásakor Moszkva (TASZSZ.) Mint korábban már közöltük, június 23-án elutazott Moszkvából Dzsa- vaharlal Nehru, az Indiád Köztár­saság miniszterelnöke és külügy­minisztere. A moszkvai központi repülőtéren India és a Szovjetunió állami himnuszának elhangzása után ellenit a díszszáziad arvenala előtt, majd N. A. Bulganyin be-' szódét mondott: — Amikor most vendégeinket búcsúztatjuk, szeretném mégegy- ?zer hangsúlyozni, milyen nagy megelégedésünkre szolgált, hogy Nehru úr, India miniszterelnöke és a kíséretében lévő személyek meg­látogatták a Szovjetuniót. Nehru úrnak a Szovjetunióban tett rövid utazása során kétségte­lenül volt alkalma meggyőződni arról a meleg őszinte barátságról, amelyet a szovjet emberek a nagy indiai nép iránt táplálnak. Nehru úrnak ugyancsak volt alkalma kö­zelebbről megismerkedni népünk­kel, érdeklődésével és törekvései­vel, békés munkájának eredmé­nyeivel, iparával, mezőgazdaságá­val és kultúrájával. India minisz­terelnökének országunkkal és né­peivel való megismerkedése elő fogja mozdítani népeink jobb köl­csönös megértését, amely baráti kapcsolataik továbbfejlődésének biztosítéka, A kölcsönös megértés létrejöttét nem csekély mértékben előmozdí­tották Nehru úr személyéé érint­kezései és megbeszélései a szovjet kartmóny vezetőivel. E megbeszélé­sek eredménye volt az a közös nyilatkozat, amely június 3-án lá­tott napvilágot a sajtóban. Örömmel állapítom meg, hogy a Szovjetunió kormánya és India mi­niszterelnöke között létrejött sze­mélyes érintkezés a továbbiakban is folytatódni fog. Ezzel kapcsolat­ban a szovjet kormány nevében és sajáit nevemben szívből jövő kö­szönetét mondok Nehru úrnak a nekem átadott indiai meghívásért. Örömmel fogadom el ezt a meg­hívást és élni fogok vele népeink javára. Beszéde végén szerencsés haza­térést kívánt India miniszterelnö­kének és a szovjet nép jókívánsá­gait tolmácsolta az indiai népnek. Éljen a szovjet-indiai barátság, az egyetemes béke és biztonság ja­vára! — fejezte 'be beszédét N. A. Bulganyin. Ezután Dzsavaharlal Nehru mon­dott (beszédet. Nehéz dolog számomra a Szov­jetunióban töltött tizenhat napos tartózkodásom során szerzett be­nyomásaimról beszélni. Igen hosz- szadalmas elbeszélés lenne ez. A legkellemesefcb emléket azok a baráti találkozók jelentik számom­ra, amelyek megmutatták nekünk, mennyire közelebb kerültünk egy­máshoz. Nem találok szavakat, hogy kifejezzem köszönetemet és kinyilvánítsam mindazt, ami a szí­vemben van. ön beszélt arról a közös nyilat­kozatunkról, amelyet tegnap írtunk alá. Ez a nyilatkozat jelképe ba­rátságunknak és viszonyunknak, záloga jövőbeni együttműködé­sünknek. Természetesen ez hasznos lesz országaink számára és úgy' gondolom, hogy más országok szá­mára. az egész világ békéje szem­pontjából is. Azt kívánjuk, hogy minden ország barátságban éljen egymással, hogy ne legyenek ellen­ségeskedések & mi Indiában erre törekszünk. Kellemes számunkra, ha olykor siker koronázza e törek­véseinket. Kérem, tolmácsolják köszönetéi met, szeretietet, üzenetemet az Önök népének. Viszontlátásra! —- mondotta végül Dzsavabarlá! Nehiru. (Ä „viszontlátásra“ szót oroszul mondta) Ezután Dzsavaftiarilal Nehra e#c búcsúzott a repülőtéren megjelent miniszterektől és közéleti személyi­ségektől, a diplomáciai testület tagjaitól, Moszkva dolgozóinak kép: viselőitől, az SzKP Központi Bi- zottsága elnökségének tagjaitól, Kis pionírok virágcsokrokkal kedveskedtek a mtaisztierofaöknek és kíséretében lévő személyeknek. A pionírok hindu nyelven eléne­kelték az „Eső-dalt." (MTI.) T* 1 helsinki béke-vIláglalálkozA csütörtök délutáni üléséről Melleink!* (TASZSZ). A hel­sinki béke-világtalálkozó csütörtök délutáni ülésén felszólalt Louis Vallon, francia nemzetgyűlési kép­viselő, aki megfigyelőként vesz részt a találkozón. Kijelentette, hogy azok közé tartozik, akik Franciaországban harcoltak az Eu­rópai Védelmi Közösség és a pá­rizsi egyezmények ellen. Ezután A. Komejcsuk szovjet író többi között a következőket mond­ta: Az élet megmutatta, hogy a né­peket foglalkoztató gyökeres kér­dések közül egyik sem ütközik az „erőpolitika” híveinek olyan elke­seredett ellenállásába, mint a fegy­verzet csökkentésének, az atom­fegyver eltiltásának és a tilalom felett működő nemzetközi ellenőr­zés megteremtésének kérdése. Bár­mennyire dúljon is azonban e kér­désben a harc, a Szovjetunió to­vábbra sem kíméli erőit, hogy ki­vívja ennek a világ népeit fog­lalkoztató problémának kedvező megoldását. Komejcsuk hangsúlyoztál, a nemzetközi feszültség fokozódását elősegítő okok között van az, hogy mindenekelőtt a nagyhatalmak kö­zött nincs meg a kellő bizalom, nincsen együttműködés a béke és a nemzetközi biztonság fenntartá­sára A szónok a továbbiakban rész­letesen ismertette a szovjet kor­mánynak a fegyverzet csökkentése és az atomfegyver eltiltása kérdé­sében előterjesztett javaslatait. Rá­mutatott, hogy e javaslatok Eu­rópa, Ázsia és Amerika különbö­ző országainak politikai és társa­dalmi személyiségei körében ked­vező visszhangra és az egyszerű emberek millióinak lelkes támoga­tására találnak Nincsen ma a népeknek erő­sebb, hatalmasabb törekvése, mint a béketörekvés. Nagy szerencsétlenség tenne a béke ügyére nézve, ha gyengíte­nénk erőfeszítéseinket, ha lany­hulna éberségünk azokkal a hábo­rús erőkkel szemben, amelyek so­hasem mondanak le a béke elle­ni összeesküvésről, sohasem vonul­nak vissza heves harc nélküL A szovjet nép továbbra is szilárdan és következetesen állást foglal minden nép békéjének megszilár­dítása, valamennyi vitás kérdés bé­kés megoldása mellett kölcsönös megegyezés alapon. A Szovjetunió bízik erejében, eltökélte, hogy el­hárítja az uj világháborút* Nemcsak a különböző országok társadalmi erői, de sok állam is azt a ragyogó utat választották, ameJ lyen úgy hisszük, elindul majd a világ minden népe. Erről az útról beszélt az egész szovjet nép aka­ratát kifejezve N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke június 21-én Moszkvában, a Szovjetunió és India barátsága jegyében megtartott nagygyűlésen. A Szovjetunió rendületlenül ha­lad ezen az úton, több új, igen fontos lépést tett a nemzetközi fe­szültség enyhítésére és több nem­zetközi probléma megoldására. A szovjet nép szívből kívánja a kormányfőknek, akik Genfben ta­lálkozni fognak, hogy hárítsák el a kölcsönös bizalmatlanságot, irá­nyítsák erőfeszítéseiket a nemzet­közi feszültség enyhítésére, a világ legfontosabb kérdéseinek megoldá­sára. Felszólalt még az ülésen Ottó Friedlander osztrák író, Pak Den Aj, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlé­sének tagja, H. Brandweiner, a nemzetközi jog professzora (Ausz­tria.) Az ülés ezzel befejeződött. Pénteken megkezdődött a bizott­ságok munkája, (MTI.) Hadgyakorlatok a német osztrák határon B é c s (MTI,) Nyugatnémet ka­tonai egységek a német-oisztrák határon hadgyakorlatokat folytat­nak, amelyek a legnagyobb mér­tékben nyugtalanítják a lakosságot a határ mindkét oldalán. Mint Müncheniből jelentik, a gya­korlatokon „kivédik osztrák csapa­tok rajtaütését." A nyugatnémet határvédelem alakulatai e gyakor­latok során „egy Ausztriából be- 1 nyomult romboló-osztag visszave­rése"' céljából elfoglalták a rosen- heimi postahivatalt. Német lapok jelentik, hogy a gyakorlatokat a lakosság egyáltalá­ban nem tekinti veszélytelennek, A Bayrisches Volkseltího a had­gyakorlatokról szólva rámutat, hogy a lakosság azokban csupán az osztrák államszerződés ellen üiá- nyuló bonni politikai, tüntetést lát. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents