Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-06 / 105. szám
május 8. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 Minél több asszony és családtag dolgozik, annál nagyobb less a jövedelem a kunhegyest Lenin TSZ-ben is Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát lelkesedéssel fogadta megyénk parasztsága is. Most van a sora a határozat végrehajtásának, hogy termelőszövetkezeteink eredményeikkel győzzék meg a ma még tétovázó egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezés n egyszerűségéről. A termelőszövefkiezetefc legjobbjai jól tudják, hogy legfőbb feladat a bő termés biztosítása. — Ennek fontos eszköze a gépek teljesértékű kihasználása, az asszonyok és családtagok munkáfoaállí- tása. Tóth Mihály elvtárs, a mezőtúri Béke TSZ agronómusa erről írt cikket a Szolnokmegyei Néplap április 21-i számában. A kiváló szövetkezeti vezető többéves tapasztalatait összegezte és elmondotta, hogy az idei gazdasági évben is újabb létesítményekkel gyarapítják közös gazdaságukat. Minden részletében teljesítik termelési tervüket, mert gondoskodtak az asszonyok és a családtagok mun- kábaállításáról. Más, jól működő közös gazdaságok példái is igazolják, hogy Tóth Mihály elvtárs üzemszervezési és munkaszervezési módszerei jól alkalmazhatók és beváltak. Toldi István a tisza- szöllősi Szarvas Sándor TSZ elnöke a Szolnokmegyei Néplap április 29-i számában megjelent nyilatkozatában szintén Tóth Mihály elvtárs állítását támasztotta alá. Ő is azon a véleményen volt, hogy a családtagok és az asszonyok segítségéire szükség van. Munkába állításukról már most kell gondoskodni, mert a bő termésért, a nagyobb jövedelemért meg is kell dolgozni. Akik megértették a márciusi párthatározatból eredő tennivalókat, a szövetkezeti mozgalom megerősítésének fontosságát, azok a szövetkezeti vezetők nem mulasztják el a különböző erők mozgósítását. Ebben az időszakban döntő A szénafélék tápanyagértéké- nek megtartása. Ez a gyors és veszteségmentes betakarítással érhető el. Ha elegendő, jóminőségű széna van, akkor a közös jószágállománynak kevesebb szemestakarmány kell. A kukoricaszár, a répakoro- na, a kertészeti hulladékok takarmánnyá való átalakítása, vagyis a silózási terv teljesítése. Ezeket a munkálatokat mind el lehet végezni. Természetesen csak úgy, ha van elegendő munkaerő. Magyarán, ha valamennyi családtag és asszony dolgozik. Az asszonyok és családtagok egyrésze megértette, milyen sokat- érő az ő segítségük. Kovács Sándorod bejelentette az igazgatóságnak, hogy nap, mint nap részt kér a közös munkából. Botos Jénosné pedig két hold kukorica és egy hold cukorrépa kapálását vállalta. Bizonyára még többen lennének ilyen szorgalmas, igyekvő asszonyok, ha a szövetkezet vezetői több gondot fordítanának muntoábaállí- tásukna, s elmondanák, mennyivel növekedne a közös, és ebből eredően az egyéni jövedelem az asz- szonyofc segítségével. Ezt azonban nem végzik szervezetten, holott a növényápolás már megkezdődött, s a tsz-ben van olyan brigád, amelyik a répát már megkapálta. A családtagok egyenkénti mozgósítása apró munka, de érdemes vele foglalkozni, mert meghozza a maga eredményét A tsz-ben május 10-én készítik el a növényápolási munkáik végleges tervét. Ez a terv csak akikor lesz helytálló és megvalósítható, ha a vezetőség tudja, hogy kire számíthat a családtagok és az asszonyok közük Naponta újabb külföldi árucikkek érkeznek a Helyiipari Vásárra Ä Helyiipari Vásár külföldi pavilonjait állandóan nagy tömegek veszik körül és estére miár teljesen kiürülnek a polock. Áruban azonban nincs hiány, mert a vásár megnyitása óta is több vagon közszükségleti cikk érkezett Moszkvából, Pék ingből, Varsóból, Berlinből és Szófiából. Az újonnan érkező cikkeket a Divatcsarnok raktáraiban tárolják, mert a vásáron nincs elég hely. A Divatcsarnok raktáraiból pedig naponta többször teherautók egész sorával szállítják ki az árukat a vásárra. Még ezekben a napokban is sokféle újabb holmival teld vagonokat, ládákat bontanak ki és így a látogatók a vásár utolsó napjaiban is találhatnak újdonságokat. Megjelent Schandl József, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának „Lólenyésztés“ című könyve A Mezőgazdasági Könyv- és Fo- lyóiratlkiadó Vállalat kiadásában most jelent meg- Schandl József Kossuth-dn'jas, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi tanár „Lótenyésztés1’ című munkája. Schandl József könyve, amely főiskolai tankönyv is, részletesen tárgyalja a lovak tenyésztésével, elhelyezésével, ápolásával kapcsolatos tudnivalókat, amelyeket a gyakorlati szakembereknek ismerniük kell. (MTI). Az anyák napjára készülnek az általános iskolák tanulói Általános iskoláinkban országszerte készülnék május 8, az anyák napja megünneplésére. A legtöbb iskolában 7-én, vagy 8-án ünnepélyek során emlékeznek meg az anyák napjáról. A tanulók szakkörökön, úttörő foglalkozásokon nagy szeretettel és sok kedves ötlettel láttak hozzá rajzok, kézimunkák s más ajándékok készítéséhez, (MTI). fontosságú a növényápolás A DOLGOZÓK LEVELEINEK MEGBECSÜLÉSE | Az olvasók levelei állandó, kiapadhatatlan forrásai a dolgc- j zók alkotó gondolatainak, kezdeményezéseinek. Ezek a levelek | különleges eszközei a párt, a munkásosztály és a tömegek kap- | csolatának. Nap mint nap elevenítik, erősítik azt. Értékük ab* f ban van, hogy írói a legközvetlenebbül ismerik az életet, a tér- | melés munkáját. Lenin elvtárs a dolgozók leveleit barométer- | szerű eszköznek tekintette, amelynek segítségével sok hibát lehet | elkerülni a politikában. Sztálin elvtárs pedig hibáink feltárása- t nak egyik hajtóerejeként említi a levelezőket. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a dolgozók le- | veleire, azok megbecsülésére. Ezt rendelet is biztosítja. Az utóbbi időkben szerkesztőségünkbe is egyre több tártál- | más, az eleven életet ábrázoló levél érkezik. Levelezőink hírt adnak arról is, milyen náluk a kommunista 1 példamutatás, ki, hogyan küzd a termelékenység emeléséért, a f szilárd munkafegyelem megteremtéséért. Üzemeinkből azonban | mindeddig kevés munkás ír hozzánk. Híradásaikkal, észrevéte- J leik közlésével pedig nagyon nagy segítséget nyújthatnának a | szerkesztőség munkájához, s ahhoz, hogy a tömegek aktivitását | fokozzuk. | A szerkesztőségnek lehetősége van arra is, hogy közérdekű | kérdéssel foglalkozó levéllel kapcsolatban sürgős intézkedéseket | tegyen. Több levelezőnk kérése nyomán sikerült pl. azt elérni, | hogy a Megyei Tanács Rendelőintézete új szemorvost kap, s így ♦ a késő estébe nyúló rendelések helyett — ami főleg a vidékiek- | nek kellemetlen — délelőttönként is lesz vizsgálat. A levél forrná- | jában intézett panaszokra, kérelmekre azonban kevés szerv küld | idejében választ. A kuncsorbai tanács pl. e hó 4-én küldte meg f véleményét egy 1954 november 13-án elküldött levélre. Mond- | hatni, az SZTK megyei alközpontja az egyedüli, ahonnan a leg- | bonyolultabb ügyekre is idejében, részletes és pontos válaszokat | kapunk, J A sajtó pártunk fegyvere, amellyel a legtávolabbi területe- t ken is célba találhatunk, s éppen az olvasók leveleinek segítsé- i gével. Ezért egyetlen szervnek, hivatalnak, vezetőnek és funkció- « náriusnak sem szabad lebecsülnie a dolgozók leveleit. Egy gazdátlan épületről Tiszasason éppen úgy, mint más helyeken, komoly gondot okoz a helyiséghiány. Sokszor azonban előfordul, hogy kihasználatlan helyiségek, raktárak körül hónapokon keresztül vita folyik. Községünkben a földművesszövetkezet kosárfonó üzemet, szeszfőzdét, sertéshizlaldát kíván létesíteni. Mindehhez azonban helyiségre lenne szükség. Helyiség lenne is: a volt motorosmalom. Ezt az épületet 1949-ben átvette a Törökszentmiklósi Malomipari Egyesülés. Azóta a benne lévő gépek, felszerelések nagyobbrészét elvitték, az épületet pedig bezárták, s arra évek óta senki sem gondol, nem tartják karban, tehát rongálódik és pusztul. Mi, a helyi pártszervezet és tanács támogatásával igényeltük ezt az épületet. — A megyei tanács illetékes osztálya azonban hosszú ideje húzza ennek kiutalását. Felteszem a kérdést vajon megnézték-e már ezt az elhanyagolt, omladozó épületet? Vajon gondoltak-e arra, hogy a volt malom a népé, tehát törődni kellene vele, hogy ne menjen tőnkre. Végül: állhat-e egy épület több mint 5 esztendeig teljesen kihasználatlanul, ahelyett, hogy népgazdaságunk fejlődését segítené elő? MOHÁCSI LÁSZLÓ földmüvesszövetkezeti ügyvezető Tiszasas megkezdése és a szakszerű elvégzése, hogy ne maradjon egy talpalatnyi gyomos terület sem. A gépállomások felkészültek ugyan, de nem szabad elfelejteni, hogy kul- tivátorokkal csak a sorlcözi művelés végezhető el, a sorművelés a kézikapákra vár. A kunhegyes! Lenin Termelőszövetkezetben is azért tiWáboltak évek óta a növényápolással, mert a családtagok és az asszonyok munkábaállítását elmulasztották. Ä szövetkezet új vezetői felismerték ennek az állapotnak a tarthatatlanságát, de még mindig nem tettek meg mindent megszüntetése érdekéiben. Január 1. óta 85 taggal gazdagodtak s főleg erre az új erőre támaszkodnak. Az új belépők egytől-egyig dolgoznak s vitathatatlan, hogy ez a tény nagymértékben csökkenti a munkaerő- hiányt. De az is igaz, hogy a nagyobb fermés elérése még több munkáskezet kíván Az elmúlt évben a kukorica kapálása ment is, meg nem is. A jelenlegi munkaerővel a kukorica kétszeri kézikapálása biztosított. Ha a tavalyi állapotokat nézzük, akkor a fejlődés igen szép. A közös gazdaság adottságait figye- lembevéve azonban a kétszeri kapálás nagyon kevés. A termelési tervben 14 mázsás májusi morzsoltnak megfelelő termésátlag elérését tűzték célul. Tekintve, hogy a kukorica nagyrészét négyzetesen vetették és így is művelik, a 14 mázsás átlag még a kétszeri kapálással is megtermelhető. Az a kérdés, lehetne-e több? Igen. Jóval többet termelhetnének! Erre szükségük is lenne, miért 14 mázsás termés esetén a munkaeeységekpe nem oszthatnak kukoricát, kell a sertésállomány el-, látására. Ha viszont nemcsak; kétszer, hanem háromszor, vagy négyszer kapálnak kézierővel, akkor 3—4 mázsával növelhetik a hoLdankénti termésátlagot, s bőven jut osztásra is. Nézzük, milyen lehetőségeket keh megteremteni, hogy a kukoricából is legyen részesedés?- A kukorica betervezett termésátlagának a háromszori, vc.au négyszeri kapálással való növelésével. 2 A különböző növényápológépek, a kultivátorok teljeséi té- kű kihasználása, a szükség szerinti sorközi műveléssel, A Minisztertanács határozata vasgyüjtő hónap szervezéséről A Minisztertanács határozatot hozott vasgyüjtő hónap szervezéséről. A vasgyüjtő hónapot 1955 május 5-től június 5-ig rendezik meg. (MTI) Gyűrhetellen műgyapolszövel A Cottíbusi Gyapjúszövő új részlegében kanszerű szövőgépeket szeneitek fel, amelyeken július 1-től naponta 4000 négyzetméter gyűr- hetetlen műgyapotszövetef készítenek. Ez 825 férfiruha készítésére elegendő. A szövetet gyűrhetetlenné teszik azzal, hogy melamingyantával telítik, amely mosásnak és tisztításnak is ellenáll. Az impregnált műanyag minősége vetekszik a gyapjúszövetekkel, A zöldáru Május elseje előtt végigjártuk a szolnoki piacot. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a MÉSZÖV és az állami kereskedelem nem fordít kellő gondot a szolnoki dolgozók zöldáruvad való ellátására. A piacon a kofák által megszabott — legtöbbször spekulációs — árak voltak az uralkodóak. Erre példa a zöldség. Május elseje előtt a zöldséget 5—12 forint között árusították a kofák. A burgonya ára pedig egy forinttal volt magasabb a kialakult kiskereskedelmi tömegárnál, A spekulációs tevékenység alapja sz, hogy a szolnoki piacon nem érvényesül az állami és szövetkezeti kereskedelem árszabályozó szerepe. A MÉSZÖV elárusító helyén általában mindig kevesebb az áru, kisebb a választék, silányabb a minőség, mint egy-egy piaci árusnál. A háziasszonyok a tanuk arra, hogy olyan korai zöldségféléket, mint a spenót, a sóska, a hagyma, a retek, hiába keresnek a MÉSZÖV elárusító helyén, mert legtöbbször nincsen. Egy piaci napnak a tapasztalata felveti a város zöldsésáru ellátásának kérdését. A MEZÖKER hatáskörét a MÉSZÖV vette át, A földA rizs vetéséről és árasztásáról milyen nehezen indult meg megyénkben a rizis vetése és árasztása a kései kitavaszodás miatt, annál rohamosabban halad most már ez a munka a felmelegedés óta. A rizstermelés sikere ugyanis elsősorban azon múlik, hogy mikor és hogyan végezzük el a vetést, A termés nagysága pedig szorosan összefügg a vetés módozatával és a talajban lévő tápanyag mennyiséggel. A sokéves tapasztalat alapján helyesnek tartam a rizs felületi és földbe vetését. Mindkettőnek megvan a maga jelentősége. Felületi vetést akkor alkalmazunk, ha a talaj rossz szerkezetű, nem aprómor- zsás, vagy az előző évi rizstermelés hibái miatt vörös és fehér muhartól erősen fertőzött. Végül, ha a rendelkezésünkre álló vetőmagban nagyobb mennyiségű kakaslábfű van. Földbe vetünk akkor, ha a talaj aprómorzsás szerkezetű és nyirkos, s ott, ahol a kakaslábfű fertőzés lehetősége nincs meg, mivel csak ebben az esztendőben épült a telep. A jó magággyal rendelkező rizstelepeken célszerű a földbevetés és ilyen esetben a rizst 25—30 cm sortávolságra 3—4 cm mélyre tesszük a földbe. A Dunghan-Shali- r.ál holdanként 60—70 kg vetőmagot, a Kendzónái 100—120 kg-ot használunk. Mindkét esetben fontos a jó talajmunka, hogy a vetőmag gyommentes, kertszerűen elmunkált magágyba kerüljön. A z újabb kísérletek szerint van egy harmadik vetési mód, amikor a rizst jól elmunkált morzsáiékor talajba fél ’— 1 crn-re vetjük és az árasztást úgy végezzük, mint a felületi vetésű rizsnél. E módszer alkalmazásával elkerülhető az egyenetlen kelés, csökken a szélviharok okozta kár és a lecsapolás utáni megdőlés veszélye. A rizstelepek első árasztásához nyomában a szolnoki piacon művesszövetkezetek gyenge éruiel- vásárlő tevékenysége miatt azonban a szolnoki piacon nincsen elég áru és almi van, az drágább, mint más városokban. Szolnok miesye országosan élenjár a termelőszövetkezeti mozgalomban, Szolnokon azonban egyetlen termelőszövetkezetnek nincsen elárusítóhelye. Erről a városi tanács Is tehet, mivel nem kereste meg a környező községekbeli termelőszövetkezeteket. A városi tanács mulasztása ezen a téren már régebbi keletű, hiszen a szolnoki termelőszövetkezeteket sem ösztönözte arra, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a zöldáru-ellátás megjavításába. A három szolnoki tsz-nek nincsen megfelelő kertészete. A hús- és az állati termékek terén sem használja ki azt a nagy lehetőséget amit a szolnoki piac nyújt számaira. Egyiknek sincsen komoly baromfitenyészete. A Szabadság Termelőszövetkezet a tél végén 92 sovány süldőt adott el. Nem kapott ahhoz támogatást, hogy legalább egy részéhez takarmányt szerezzen és azok meghízlalva, a város közellátását szolgálják. A városi tanácsnál a mezőgazdasági és a kereskedelmi osztály együttműködésének teljes hiányát bizonyítja az, hogy a termelőszövetkezetek termelési tervének elkészítésénél egyáltalában nem vették figyelembe, hogy a három szolnoki termelőszövetkezet a városellátó övezetben fekszik. : A megyei mezőgazdasági igazgatóságnak is hibája, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet melegháza nem készült el december végére, mert az építő vállalat nem kapta meg időben a tervdokumentációt. Emiatt a termelőszövetkezet most nem tud korai zöldségféléket szállítani a piacra. A megyei tanács kereskedelmi osztálya sem figyelt fel időben a nehézségekre, vagy ha fel is figyelt, nem intézkedett, hogy jobban foglalkozzanak a város zökLségáru- ellátásával. Mindest összegezve: a városi tanácsot, a megyei tanács egyes osztályait, az állami és szövetkezeti kereskedelem vezetőit komoly felelősség terheli Szolnok -meg nem felelő zöldáru-ellátása miatt. Használják ki végre azokat a lehetőségeket, amelyeket a közeli termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok nyújtanak, t. k. ebben az évben a csapadékos ta- vasz miatt aránylag csekélyebb mennyiségű víz szükséges, mint más években. Mégis a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával kellett az első árasztás idejét meghatározni. A vízrendszerek mellett elfekvő rizstelepek vízellátása csak ilyen módon van biztosítva, A vízszállító csatornák teljesítőképességét csak újabb építésekkel lehet növelni. Éppen ezért fontos, hogy a termelőit figyelemmel kísérjék a vízrendszerük mellett lévő csatornák és szivattyúk árasztási képességét. Mindig csak olyan nagyságú területen végezzék el a felületi vetést, amennyire másnap megfelelő mennyiségű vizet tud az öntöző vállalat biztosítani. a a földbevetésre megvan a le- x hetőség, de a talajban nem lenne elegendő nedvesség, úgy vékonyan meg kell futtatni a telepet vízzel. Ilyen esetben az árasztást mindig a telep legmagasabb részén kell megkezdeni és innen ereszteni az alacsonyabb fekvésűre. így kevesebb vízzel, tehát olcsóbban lehet az első árasztást elvégezni. A felületi vetésnél lehetőleg kis vízborítást alkalmazunk, hogy a víz és a talaj minél hamarabb felmelegedjen és a csírázás rövid idő alatt megindulhasson. A vízmagasságot csak akkor emeljük, amikor már a gyomok kelése is megindul. Célszerű, ha minden termelő a palántá- lásra is készít elő rizst, mert gyakori eset, hogy géphiba, vagy más okból kifolyólag a vetésben hiány mutatkozik. Ha nincs palánta tartalékban, kihasználatlanok maradnak a rizsföldek. ^ z árasztást megyénkben legnagyobbrészt a Középtiszai Öntöző Vállalat végzi, melynek gépi kapacitása ma már olymértékben fejlődött, hogy naponta 2,000 hold rizst tud vízzel ellátni. Ez kb 3 és félmillió köbméter víznek felel meg. A vállalat dolgozói az időjárás okozta késedelem pótlására biztosították a napi 22—24 órás üzemeltetést. Fontos, hogy a rizstermelő gazdaságok ki is használják ezt a lehetőséget, hiszen több mint 45 ezer hold rizst kell rövid idő alatt elvetni és árasztani. Szőke Ferenc _______ főagrenómus, Szolnok. A rizstelepek tápanyagszükségletének biztosításáról, a különböző műtrágyáik alka.- mazásának módjairól szóló tájékoztatást lapunk legközelebbi számában közöljük.