Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

SOK SIKERT AZ ÉPÍTŐMÜNKÁBAN! ERDEI JANOS, PINTÉR ISTVÁN és BERECZKI JÓZSEF brigádban dolgozik. At ag- teljesítményük 180—190 százalék. Azok köz tartoznak, akikre az építők büszkén tekin­tenek: mind a három, a „Kiváló dai gozó” kitüntető cím tulajdonosa. cAz épUfik k&a&ntéit I Ma, az építők napja alkalmából, egész dolgozó népünk szeretettel és megbecsüléssel tekint az építőipar dolgozóira. Itt, megyénkben is a fel- szabadulás óta készült a Vegyimű­vek, a megyei rendelőintézet, a tö­rökszentmiklósi gimnázium, az új gépállomások épületei, kulturottho- nok, egészségházak és sok-sok új lakás, amelyekben a múlt nyomor- tanyájainak lakói leltek fészket, mind-mind az építők kezemunkáját dicsérik. Az építőipar dolgozói a multrend- szer idején semmi megbecsülést nem kaptak az ország uraitól, pedig ők építették számukra fényűző pa­lotáikat, gyáraikat. Az építőipari munkások a felszabadulás előtt még tán sanyarúbb helyzetben él­tek, mint az ipari üzemek dolgozói, hiszen jó volt, ha egy évben 7-—8 hónapot dolgozhattak. A felszabadulás óta az építőipari dolgozók munkája, becsülete, neve összekapcsolódott az ötéves terv nagyszerű létesítményeivel: Sztálin- város, Kazinczbarcika, hősi építke­zéseivel. Ma kitüntetést, megbecsü­lést jelent építőmunkásnak lenni. A mai ünnepük alkalmával, ami­kor a többi dolgozó nevében szere­tettel köszöntjük az építőipar min­den munkását, műszaki vezetőjét, arra kérjük őket, hogy a jövőben még nagyobb lelkesedéssel és oda­adással építsék számunkra hazánk új, nagyszerű létesítményeit. Az Építők Napja alkalmával vi­dámságot, jó szórakozást, a munká­ban pedig szép eredményeket kívá­nunk, Elvtársak! ERŐS EMBEREK Kevés olyan szakma van, amely xz alkotás örömével úgy eltöltené az embert, mint az é p ' t ő k é. Apám más mesterségű volt, de mikor kézenfogva először vezetett sétára Karcagon, dicsekedve jegyezte meg egyik-másik ház előtt: — Látod, ezt is nagyapád építet­te. Büszke is volt rá. Mindig mond­ta, hogy olyan erős gerendája egy háznak sincs a városban. — Olyan erős ember volt nagy­apám, hogy egymaga építette? — Nem egymaga, — ő csak mint ácssegéd dolgozott rajta. De azért erős ember volt. Elégedetten sodort egyet tömött bajuszán, ha eszébe jutott. Fogadásból annak a nagy gerendának egyik végét egyedül vitte, míg a másikat öt ács alig Oirta cipelni. Akkor még kicsi voltam, de örök­re az alakult ki bennem, hogy az építők nagyon erős emberek. Ezt a meggyőződésemet még csak melegítette apám búgó dalolása, mikor először hallottam tőle: „Mi építjük fel palotáit, hol van az, aki díjat ád..— És most az építők napját ünnepeljük. Bizonyos megilletődöttségget lép­delek a magas Zagyva-gáton. A Művésztelep susogó fái közül fürge szél-fickó ugrik a kis folyó sárgás­szürke vizére. Közben hátára kap három villogó mellényű fecskét s ráhajítja őket a fodrozódó hullá­mokra. A madarak megmártóznak a friss vízben s vidám kacskarin- gókfkal átcsapnak a fiatal nyárfa- erdőbe. Hogy megnőtt négy-öt év alatt ez az erdőcske? Mint ahogy minden meglepően változott körülötte. Esz­tendőikkel ezelőtt nem kevésbé meghatva siettem erre. A fák ak­kor még nem nőttek a part magas- sátgáig. El tudtam látni felettük ar­ra lentebbre, ahol az első zagyva­parti ház épült. Egy emeletnyi ma­gas építmény rózsaszínű tégláit láttam akkor az állványerdő kö­zött. Izgultam. Nagy riportra ké­szültem. Sebestyén Sándor szolnoki sztahanovista kőművesnek először mutatta be az országoshírű Pozso­nyi Zoltán, hogyan kell Maximenko- módszerrel falazni. Emlékszem a fal szélén felhalmo­zott téglarakásra, a rövid monda­tokra, míg a falrakást pontosan elő­készítették, Aztán elhangzott: — „Kész!" A feketehajú élénk szemű Sebestyén kezéből csilingelve sora­kozott egyik téglasor a másikra. . Szédített a munka tempója s az a merészség is, ahogy az emelet­magas falon minden korlát, támasz nélkül dolgoztak. Olyan halálos biz­tonsággal, mint ahogy a madarak­nak természetes a ringó ág hegyén ülni. Azóta egész modem városrész épült a Zagyva-Ipartan, De nézzünk vissza a város felőli részre. Az élénkpiros tetejű apró házaik felett, a régi szürke emele­tes házaik mögött már egy fejjel kimagasodva les szét a 135 lakóház- építkezés rózsaszínű tömbje. Az egyik épület tetejénél méltóságtel­jesen csóválja ösztövér nyakát a nagy gépdaru. Hirtelen izgalmas ötletem támad. Menjünk oda. Csak úgy találomra beszélgessünk egy kőművessel. Mit épített munkássága alatt, Ismét szédülök, amint a kék égre nyúló falak tövében állok. Fent az állványok között bölcs nyugalom­mal folyik a munka. Mindenki mo­zog s a falrak ók, a malterhordók, ácsolók mozdulatai úgy összeolvad­nak, úgy együvé tartoznak, mint egy gyönyörű dal hangjai. Megszólítom az első embert. Meg­kérem, üljünk le néhány percre. Bemegyünk a tiszta, üde ebédlőibe. S az egyik fehérterítős asztal mel­lett beszélni kezd az életéről, job­ban mondva életmunkájáról Zab- láczki István kőműves, 1928-ban szabadultam Tisza­váikanyon, ott dolgoztam 1932-ig. A gazdasági válság elűzött hazul­ról. Falumtól távol, 300 km-re Fo­nyódra mentem. Később feleségem is utánam jött. Három évig nyara­lókat építettünk az uraknak. •—> Utána erre-anra vetett a sors, majd 1938-ban visszakerültem a megyébe. Tiszafüreden kötöttem ki s építettük Horthynak és a nagy- birtokosoknak a kunsági csatorna gépházát. — Ennek hasznát csak Horthy kenderesi rizsföldje látta. 1940-foen Szolnokon a megyei kór­háznál építkeztünk. Azt a magas masszív vöröstégla tömlböt a feny­ves felől. 1943-ban a közgazdasági technikumot. — 1945. Romok, romok minde­nütt. Csepelre mentem, ahol éj jel­nappal résztvettem a helyreállítási munkákban, hogy a gyár üzemelni tudjon. Onnan Budára hívott a munka. A II. sz. Statisztika épüle­tét állítottuk helyre. Mielőtt eljöt­tem Pestről, a Páva utcában egy templomot hoztunk rendbe, amibe a németek istállót rendeztek be. 1946. Ismét Szolnokon: A Cu­korgyár leégett cukor- és szelep­raktárát emeltük újjá. 1947-ben a József Attila-úton helyreállítási munka. 1949-ben megalakult a Ma­gasépítő NV. Ennek kötelékében építettünk a Fürdő-utcában 2 db háromemeletes házat. Egyiket Ki­rály bácsi kapta, másikat én. Ak­kor lettem művezető. 1949-ben ke­rült sor a megyei kórház belső helyreállítási munkálataira. 1950. Jászárokszállés, Jászkisér gépállomás, 1951-ben ezervagonos cukorraktár a Cukorgyárnak* annak befejeztével a megyed Gépjavító alapozása. 1952-ben a diósgyőri nagykohónál dolgoztam, onnan a tiszavártkonyi állami gazdaságba mentünk 60 vagonos raktárát épí­teni, ugyanott 4 családi házat és 2 munkáspihenőt is. 1953-ban a kor- mányprogramm keretéiben a Szín­ház és az Utasellátó külső homlok­zatát hoztuk rendbe, 1954-ben 72 lakással adtunk át családi házakat. És most itt dolgozunk a 135 la­kás-építkezésen ... Azelőtt? — gon­dolkozik el. Azelőtt nem volt a kő­művesnek ebédlő, meleg szállás. Ma, — tessék körülnézni. Gumi­ruha, gumikesztyű, védőszemüveg jár ha egészségére káros a munka. Két lányom van. Az egyik már el­végezte az ipari technikumot, a má­sik gimnazista.it Nemrég kaptam meg a sztahanovista, jelvényt... De necsak rólam írjanak. Jöjjön. Állványokon mászunk felfelé. Hívására b«maarcú, gyorsmozgású fiatalember hajol ki egy fal mögül, kezében sínütólapát. Egy cement- szagú helyiségben csendes sarkot találunk. Szilágyi Ferenc kőműves brigádvezető. 107 százalékkal első helyen szerepelnek a dicsőségtáb­láin. ö fiatalember. 1943-ban sza­badult. Törökszentmiklósi, de első keresetét ugyancsak városától tá­vol, Hajdúszoboszlón kapta. Két esztendeig emeletes üdülőt épí­tettek egy ezredesnek, aki melles­leg vállalkozó is volt. A felszaba­dulás óta szinte azonos az útja öre­gebb szaktársaiéval. 1945-ben a fő­városban újjáépít. A MÁVAG-nak műhelycsarnokot, kultunhelyiséget csinálnak. 1950-ben került a Magas­építőkhez. A Zagyva-pantá házak 3-as épületén dolgozott s melegí­tette a szívét, amikor a 36 lakást átadták. Utána ő is épített a Fürdő utcáiban, — 52 lakást hagytak ott készen. ■—< Szabó András, Balogh Péter, Oláh Béla, Hajnal Ferenc, Petre­zselyem János — tessék feljegyezni ezt az öt nevet — teszi ujját a jegy­zetemre. Négy esztendeje együtt vagyunk. Ide az új SZTK építke­zésről jöttünk. Szabó, Balogh, Oláh és én most kaptunk sztahanovista kitüntetést. «I Két kőműves. Milyen hatalmas emberek? Hány ezer ember, hány család fölé építettek erős hajlékot? Mennyi boldog órát, egészséget, al­kotó gondolatot adtak a falak, me­lyeket ők építettek. Nagvan erős emberek az épí­tők. Tóth István. A felszabadulás óta igen sok női dolgozó tűnt ki az építőiparban, akik megmutat­ták, hogy szivvel-lélekkel résztvesznek haitik építésében. Képűnk KISS KATALIN és VÍZI ANNA segédmunkásokat ábrázolja akik a piactéri 135 lakás építkezésénél 130 százalékos átlagteljesítménnyel dolgoznak. Az, hogy építkezéseink minél gyorsabban haladjanak, elsősorban a téglagyárak folya- matos tervteljesltésétől függ. MAGYAR LAS Ló és HANGODI JÓZSEF, a Szolnokra*- gyei Téglagyári Egyesü.és dolgozói, a megye legjobb téglaklhordói. I múlnak a jövő kőművesei. ZSADONY ENDRE. MARKOTH ISTVÁN, POZSA PÁL és IABÓ ZSIGMOND elsőéves iparitanulók, Szolnokon a Verseghy-úton épül« íllator- sl lakás építkezésén dolgoznak. Négyük közül kitűnik MARKóTH és ZSADONY / Az elmúlt tíz eszten­dő alatt nagyon sokai változott a kubikos­élet. A régi kubikusok még emlékeznek arra, hogy hányszor tolták fel a talicskát gyalog Budapestre, a Teleki­térre, tarisznyájukban egy darab kenyérrel, egy fej vöröshagymá­val. HALÁSZ GER­GELY és sípos Já­nos kubikusok, a Köz­lekedés Építő Vállalat dolgozói is emlékeznek még a múltra és ezért harcolnak eredménye­sen a jövőért. Elsőnek a megyében Mezőtúron mutatják be a „Harag napja“ című uj magyar filmet A megye dolgozói nagy érdeklő­déssel várják a „Harag napja" című új magyar filmet. Ez a film az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság dicső napjait eleveníti fel, méltó emléket állítva a forradalom hősei­nek, elsősorban a munkásosztály­nak, mely kezében fegyverrel Sal­gótarjánnál — Rákosi Mátyás elv­társ vezetésével — visszaverte ae imperialisták támadását. A filmet elsőnek Szolnok megyéi ben Mezőtúron mutatják be június 2-án. Június 9—15-ig a Szolnoki Vöt rös Csillag Filmszínház vetíti, 17-* 19-íg Törökszentmiklóson, 16—19-tfj Karcagon játsszák.

Next

/
Thumbnails
Contents