Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-28 / 124. szám

SZOLNOKMEGTEI NfiFEAP 3 ¥0SK A DÍSZ-KONGRESSZUS KÜLDÖTTEI SZALOKI MARIA, a tiszapüspöki területi szervezet DISZ titkára. Az általa vezetett szervezet a me­gye legjobb alapszervezetei közé tartozik. A termelőmunkában való helytállás mellett eleven kultur- élet jellemző rájuk. Szalóki elv- társnő már negyedik éve DISZ titkár. SÁNDOR LÁSZLÖ, a Járműjavító DISZ titkára. A fiatalok az ő irá­nyítása alatt feldolgozzák az üzem munkásmozgalmának történetét. A DISZ szervezet létszáma is gyara­podott az utóbbi időkben. A sport és szórakozási lehetőségek biztosí­tása vonzza a fiatalokat. KOCSIS ERZSÉBET, a surjáni ál lami gazdaság DISZ titkára. Mint technikus, komoly segítséget adott az ifjú silőzási brigádnak. Jelentős részben az ő érdeme, hogy a gazda­ság fiataljai az országos verseny­ben III. helyezést értek el, Tanácsaink adjanak több segítséget a termelőszövetkezetek megszilárdításához A megyei tanács legutóbbi ülé­sén megtárgyalta a Politikai Bi­zottság Szolnok megyére vonatkozó határozatát. A beszámolót Juhász Imrécié elvtársnő, a végrehajtó- bizottság elnöke tartotta. Megjelelni Kálmán István elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára is. Juhász Imréné elvtársnő többek között arról beszélt: a tanácsszer­veiknél tapasztalható megnyugvás is hozzájárult ahhoz, hogy a fej­lesztés mellett megfeledkeztünk a szövetkezeteik megszilárdításáról, s ennek következtében a tsz-ek ter­mésátlaga — egy-két kivételtől el­tekintve — alatta maradt a megyei atlagnak. Sok helyen a szakembe­rek közömbössége is hozzájárult ehhez. Jellemző példa Balogh Ist­vánnak, a Kisújszállási Gépállomás .'őagronómusának intézkedése, Ta­valy a kisújszállási tsz-eknek 2630 holdon nem végeztette el a szerződésben vállalt talajmun­kát, hanem a helyetta MEVIÉP- nél a nagyobb jövedelmet je­lentő sáncoláai munkával ter­vét 394 százalékra teljesítette. Az ilyen esetekre ügyelni kell a tainácsszervekneik és a gépállomási igazgatóknak, szakembereknek is érvényt kell szerezniük annak az igazságnak, hogy a gépállomások elsősorban a tsz-ekért vannak. A Foiitikai Bizottság határoza­tának ismertetése közben rr^egem- lítette Juhászáé elvtársnő, hogy a tanácsok vezetésének határozot- tabbmak, tervszerűbbnek kell len­nie. A tanácsszervek sokat tehet­nek azért, hogy szilárduljon a tsz- ekben a munkafegyelem, idejében elvégezzék a különböző mezőgaz­dasági munkákat. Közeledik az aratás ideje, már most kei! gondoskodni a gépek helyes elosztásáról. Tavaly ez néni ment megfelelően. így kö­vetkezett be, hogy mig Kisúj­szálláson, Cibakházán. Tiszafü­reden nincs minden szántó­traktorhoz eke, Szolnokon, Kunszentmártonban tízzel több eke van, mint szántó-traktor. — Ugyanígy a törökszentmiklósi, mesterszállási gépállomáson több szalmagyüjtő kocsi van, mint kom­bájn, Fegyv síneken és Tiszafüre­den ugyanakkor csak minden má­sodik kombájnra jut egy szalma- gyűjtő kocsi, Több fontos kérdés — így az állattenyésztés — helyze­tének ismertetése és a beszámoló feletti vita után a megyei tanács­ülés megtárgyalta és jóváhagyta az 1955. évi költségvetést, melynek ismertetésére meg visszatérünk. 4 Szolnoki 51. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói nagyobb gondot fordítsanak az önköltség alakulására A VAS- ÉS FÉMGYŰJTÉS HÍREI A megye áruforgalmának jelen­tős részét bonyolítja le a Szolnoki 51. számú Autóközlekedési Vállalat, tehát igen jelentős népgazdasági szempontból. A vállalat telepének volt vezetői hanyag, lelkiismeretlen munkát végeztek, ezért leváltották őket, sőt egyesek ellen bűnügyi el­járás is indult, Amióta a régi vezetőket eltávolí­tották, javulás tapasztalható a telep munkájában. Ez elsősorban azok­nak a gépkocsivezetőknek köszön­hető, akik nemcsak a teljesítmé­nyükéi, hanem a rájuk bisolt gépkarai kímélésében, az üzemanyag takarékosságban is példát mutatnak. A telepen több kocsivezető van, aki már túlhalad­ta a 100 ezer kilométert, sőt akad olyan is, aki a 200 ezredik kilomé­ternél tart. Borsos József és Há­mori János teherautójukkal 206 ezer kilométert futottak eddig. Cseh István 200 ezernél, Csécsei Sándor és még öten 150—200 ezer kilomé­ter között tartanak. A telep összes gépkocsivezetője dicséretet érdemel azért, mert ebben a hónapban egyetlen balesetük sem volt. Azt, hogy a telepen sok kiváló gépkocsivezető van, bizonyítja a 30 sztahanovista. A gépkocsivezetők teljesítményé­nek alakulása nagyban függ attól, hogy a telep szerelőrészlege hogyan végzi munkáját. A telep új vezetői ugyanis tervszerűen gondoskodnak a gépkocsik megdőlő karbantartásá­ról és javításáról. Minden gépkocsi 1000 kilométer után megvizsgálásra és minden 10 ezer kilométer után pedig nagyobb javításra kerül. Ez­zel biztosítják a teherautók folya­matos üzemeltetését és élettartamá­nak meghosszabbítását. A javítási munkákban különösen kitűnik Fe- "enczi Károly csoportja, valamint Kiss Imre szerelő, aki a benzin­adagolók szerelésének mestere. A Kiss Imre által beállított teher­autók üzemfogyasztása egy — más­fél százalékkal csökken. A telepen tehát megjavult a munka, de az önköltséggel még mindig bajok vannak. Az elmúlt negyedévben ám tonnánként és ki­lométerenként 1.43 forint volt az önköltségi előirányzat. Akadnak szópszámmal. gépkocsivezetők, akik ennél lényegesen alacsonyabb ön­költséggel üzemeltették kocsijukat. Hámori János — 93, Cseni a i Sán­dor — 98, sőt Polónyi János — 65 fillérre szorította le az árutonnán­ként és kilométerenként eső önkölt­séget. Vannak azonban gépkocsi- vezetők, akik an előirányzatot tetemesen tálhaladták. Lazella Sándor gépkocsija 2.66 fo­rint, Lovas Károlyé pedig 2.10 fo­rint önköltséggel üzemel árutonna és kilométerenként. Ennek a magas önköltségnek az az oka, hogy vannak autóvezetők, akik nem tekintik sajátjuknak a gépkocsit, nem kímélik, nem gon­dozzák azokat. így gyakran hibá­sodnak. A gyakori javítások növe­lik tehát egy-egy gépkocsi üzemel­tetési önköltségét. Az a feladat, hogy az 51. számú Autóközlekedési Vállalat minden gépkocsivezetője vigyázzon a kocsijára, kímélje azt, hogy minél ritkábban kerüljön ja­vítás alá. Az olyanok, mint Lazella Sándor és Lovas Károly, vegyenek példát az élenjáróktól és jobban gondoljanak a dolgozó nép vagyo­nával. IdöiárásíeSenlés Várható időjárás szombatén es­tig: Ma változó felhőzet, néhány helyen futó-eső, holnap, főként a Dunántúlon, felhősebb idő, s első­sorban ott többféle eső, zivatar. Mérsékelt, holnap időnkint élén- kebb délkeleti-déli, később délnyu­gati-nyugati szél. A hőmérséklet főként keleten emelkedik. A MTH 605. Petőfi Sándor ipari tanulöotthon fiataljai lelkesen és eredményesen vesznek részt a vas- gyüjtésben. Brigádokat alakítottak, amelyek nemcsak az üzemekben, hanem a területen is végeznek vasgyüjtési munkát. A brigádok egymással versenyezve küzdenek az első helyért. Eddig az elsőséget a Kucsinka brigád tartja, amelynek öt tagja már 55 mázsa vasat gyűj­tött. Második a Kozma brigád 40 mázsával, harmadik a négytagú Bíró brigád 30-al. Az ipari tanulóotthon vasgyüj­tési tervelőirányzata 110 mázsa volt. Ezt már eddig messze túlha­ladták, 385 mázsa ócskavasat gyűj­töttek és adtak át az iparnak. A Pelőfi Sándor ipari tanulúolt­hon fiataljai dicséretet érdemel* nek lelkes, példamutató munkájuk« ért. * A martfűi Tisza Cipőgyárban a vasgyüjtési hónapot üzem takarítás* sál kötötték össze. A cipőgyáriak igen jó munkát végezne!: a vas* gyűjtésben. Eddig több mint 20 tonna értékes ócskavasat adtak át a nehéziparnak. A Szolncki Téglagyári Egyesülés mezőtúri telepén Farkas Ferenc művezető irányításával szintén jó munka folyik. Az első takarítóna- poin csaknem 8 mázsa ócskavas gyűlt össze. Az egyesülés dolgozói elhatározták, hegy üzemegységeik* ben 10 tonna vashulladékot gyűj­tenék és adnak át a MÉH-nek. 8 szolnoki Járműfavfté anyagellátása ellen sok a psnasz Mi, a szolnoki MÄV Járműjavító dolgozói az I. negyedévben vállalá­sunkat becsülettel teljesítettük. Április havi íervteljesítésünk 132.2 százalék volt. A munka még jobban is me­hetne, ha a felsőbb szervek veze­tői jobban gondoskodnának anyag- ellátásunk minőségéről. Már hat hónapja várunk 3/8—x SO-as vá­gott csavart és vágott csavarházat, de ezidő alatt a csavarház igény­lésünknek csak 30 százalékát kap­tuk meg, de sajnos, ezt sem tud­tuk használni. Ezúton kérjük az illetékes szerveket, hogy a csavar­gyár felé tegye meg az intézkedé­seket a minőség megjavítása érde­kében. Utasítsa az átvevőket, hogy több gondot fordítsanak az átvételre, mert az ilyen hanyag munka veszteséget okoz az állam­nak, nekünk pedig tervünk teljest* tését hátráltatja. A győri öntödétől kapott acél- öntésű erősbitett rugótámunk, amit felemelt raksiilyú kocsijainknál al­kalmazunk, szintén nagy százalék­ban selejtes. Gyártási osztályunkat is kérjük, a beérkezett mennyiség­ből válogassa ki a használhatókat, hogy ezáltal a készredolgozó osz­tály áesorgásaf megszűnjenek. Szertárunktól pedig azt kérjük, hogy a csavargyárból érkezett csa­varokat, valamint a Győrből ér­kező öntvényeket minőségileg vizs­gálja meg, mert így sok meddő időt és erőt takarítunk meg, amit produktív munkára tudnánk fordí­tani. CSEH ZOLTÁN Cj-.ohj.latfák a gepida temető ’feltárdiái Szolnok—Számlán cd Szolnok mellett 1952-ben megkezdett, az mndai ásatásokat a Nemzeti Múzeum tudósai vezetésével folytatják. Az itt feltárt gepida temetőből eddig kiásott 194 sír leleteiről és a megye népvándorláskorabeli történetéről a TTIT Szobrok megyei történelmi szakosztálya az Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében ismertető klubestet és ankétot rendezett csütörtökön. Kaposvári Gyulának, a Damjanich János Múzeum igazgatójának bevezetője után a Nemzeti Múzeum kutató tudósai tartottak előadást a legújabb ásatásokról. Kovrig Ilona az Alföldön is élt népvándorláskorabeli gepida nép történetéröl elmondotta, hogy az V. században a hunok uralma alá kerültek és Attila hadseregében a katalaniumi csatában harcoltak. Török Gyula a honfoglaláskorabeli szláv-magyor népkeveredéssel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számolt be. Mindhárom előadó rámutatott, hogy a szandain kívül e korszak több évszázada tör­ténetének megismeréséhez további adatokat nyújt a J ászszentandráson áprilisban feltárt honfoglaláskorabeli temető. Nemeskéri János kandi­dátus az Embertani Tár vezetője a Szolnok környéki, elsősorban szon­dái ásatásoknál feltárt embertani anyagot az érintett régészeti és tör­ténelmi kérdésekkel kapcsolatban, azok biológiai oldaláról világította meg. Elmondotta, hogy a 19i sírban talált csontvázakból arra is lehet következtetni, hogy az itteni gepida falu lakossága letelepedett, békés életet folytatott. A további feltárások folynak Szondán és több mint valószínű, hogy a gepida korszakról legnagyobb értékű leletre bukkantak itt. A tószeg—laposhalmi bronzkori település 3000—3500 éves leleteiről is ismertetőt adtak. Az ankéton számos értékes hozzászólás és kérdés kapcsán Szolnok megye területének V.—Ví. századbeli életét világítot­ták meg. A karcagi Április 4. Termelőszövetkezet készül az Országos Mezőgazdasági Kiállításra I Az elmúlt| esztendőiben öröm­mel vettük tudomásul, hogy a kar­cagi Április 4. Termelőszövetkezet connwall anyakocái a második díjat nyerték el az Országos Mezőgazda­sági Kiállításon. Minden lehetőség megvan rá, hogy a tsz ebben az esztendőiben is résztvegyen az. or­szág élenjáró gazdaságainak verse­A bölcsődék néhány problémájáról A népi demofcratifcus kormány­zatunknak az anyák és gyermekéi: iránti gondoskodása tette lehetővé, hogy a dolgozó női: a termelő munkában való elfoglaltságuk idő­tartalmára csecsanőiket bölcsődé­ben helyezhetik el. Az anya, ami­kor a gyermekét a bölcsődének át­adja, joggal elvárja, hegy a kicsi legalább olyan jó gondozásban része­süljön, mintha odahaza, családi körben ő maga nevelné. Ehhez az anyagi feltételeken kívül szüksé­ges a bölcsőde dolgozóinak, az anyáknak és a bölcsőde orvosának szorgos összefogása. A bölcsőde fejlődésénei: egyik alapköve a korszerű épület, a kor­szerű felszerelés. E téren váro­sunkban varrnak hiányosságok, mert hat bölcsődénkből négyet volt lakásokból alakítottak. Erre a cél­ra épület csak a Vörös Csillag- útón és a Járműjavítóban készült. Felszerelésben, ruházatban, bútor­zatban nem szűkölködünk. Játék­szerekre igen sokat költünk. (A játékok minősége eléggé kifogásol­ható. Használat közben szinte na­pok alatt tönkremennek.) A gondozó személyzeten múlik a bölcsőde hírneve, s az, hogy a csecsemők itt igazi otthont találja­nak. Ha pontosain betartják a na­pirendet, kellő gondot fordítanak a gyermekek moegására, játékára és megértik a levegőztetés jelentő­ségét, a kívánt jó eredmény nem marad el. A kedves, közvetlen bá­násmód elsőrendű feladatunk. A csecsemő vágyódik a jó szó, egy kis figyelem utón, szereti, ha ját­szanak, foglalkoznak vele. És tud­juk, hogy a csecsemő nagyon há­lás .közönség.’“ Hangosain «lövet, mosolyog, hadonászik a legkisebb barátságos közeledésre. Ez pedig a legnagyobb jutalom a gondozónőre nézve, s tegyük hozzá: az orvos részére is. A Szülők segítsenek a bölcsőde nehéz és felelősségteljes munká­ján. Ne titkolják «1, hogy a gon­dozásra behozott gyermek köhög, lázas, hány, hasmenése, vagy egyéb baja van. Vegyék figyelembe az előírt táplálást, gondozási tanácsot. Sokan este odahaza, vagy a pihe­nőnapokon, örülve a kicsi jó ét­vágyának, minden „jó“-val tele­tömik őket, s ezzel csak ártanak. Ha betegek a kicsikék, ne vona­kodjanak odahaza tartani őket. A bölcsőde betegápolásra nincs be­rendezkedve. Sajnos, orvosaink nagyrésze is mellékfoglalkozásnak tekinti a bölcsődei munkát, nem értékelik ezt kellőképpen. Pedig fontos, hogy foglalkozzon a kollek­tívában élő egészséges gyermek életkörülményeivel, nevelésével is. így .munkáját sok öröm fogja kí­sérni. Fontos feladatunk, hogy meg­előző munkával, jó gondozással és neveléssel ápoljuk a csecsemők egészségét, fokozzuk ezen keresz­tül a reánk bízott gyermekik szü­leinek munkakedvét, így munká­juk termelékenységének emelését. Dr. Szebeni József bölcsődei orvos, Szolnok. nyébetn. A legutóbbi közgyűlésen elhatározták a tagok, hogy az el­adásra nevelt 24 apaállatból hatot felvisznefc a kiállításra, emellett bemutatnak két anyakocát is, ame­lyek még szebbek a tavalyiaknál, I- NAGY ÜGYÜNK | a kiállítás — magyarázza Mészáros János sertés­gondozó — mert állandóan figyel­nünk kell a kiválasztott egyediket, hogy azoknak bajuk ne essék. Sze­retnénk ugyanis bemutatni az ország színe előtt, mit fejlődött termelő- szövetkezetünk sertésállománya az elmúlt évek során. A tsz-ben az idén 150 Cornwall sertést hizlalna!:. Ez sokkal gazda­ságosabb, mintha soványan értéke­sítenék. Igaz sokkal jobb árat kap érte a termelőszövetkezet. A sertéseken kívül a sajátneve­lésű borjúkból is be akarnak mu­tatni néhányat. Ezeket már is kü­lön gondozzák és előkészítik, hogy méltók legyenefl: a versenyre. | bizonyöTJ hogy az Április 4. TSZ sertés- és borjúállománya az idén sem hoz szégyent Szolnok megyére az Országos Mezőgazdasági Kiállí­táson. A szövetkezet állatgondozói már most elhatározták, hogy mind­annyian megtekintik a kiállítást. Nemcsak azért, mert az ő jószá­gaik is ott lesznek, hanem azért is, hogy megismerkedjenek azokkal a kiváló eredményekkel, amelyeket más termelőszövetezetekben, vala­mint az állami gazdaságokban, el* érnek.

Next

/
Thumbnails
Contents