Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-19 / 116. szám
1955 május 19, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Csak a gépek teljesértékű kihasználása teheti olcsóbbá a mezőgazdasági termelést ' A munkásosztály önzetlen és fáradhatatlan munkája nyomán pártunk naip mint nap egyre több értékes mezőgazdasági gépet, traktort és más munkaeszközöket küld megyénk dolgozó parasztságának. Huszonhárom jól felszerelt, korszerű gépállomás segíti á bő termés elérését, s többszáz talajművelő és növényápoló gép könnyíti a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák munkáját. A mezőgazdasági nagyüzemek gépésítéséve! többet és olcsóbban lehet termelni. Az összefüggő földtáblákon minden lehetősége megvan a gépek teljesértékű kihasználásának, teljesítményük állandó növelésének. Ha azonban a traktor kihasználatlanul hever, drágítja a termelési költségeket. Manapság még sűrűn találkozni olyan jelenséggel, amely a gépesítést hátráltatja. A kommunistákra, a falu szocialista átszervezésének legönfeláldozóbb harcosaira vár az a megtisztelő feladat, hogy a pazarlást megszüntessék. Mert ahol nem dolgozik a gép, ott pazarolják a nép vagyonát, lassítják a kollektivizálást és fékezik a szebb, igazibb parasztélet gyors megvalósítását. Károsodnak a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok is, ha a gépállomásokon a gépek egyrészét csak dísznek tartják. Érdemes megvizsgálni, hogyan gazdálkodnak a törökszentmiklósi gépállomás vezetői, a párt és a munkásosztály által küldött gépekkel? Betöltik-e tényleges hivatá- * sukat a mezőgazdaság szocialista j. átszervezésében. Túlzás lenne az '^elmarasztaló véleményt kimondani. •A gépállomás vezetői és dolgozói 'sok tekintetben alapos és átgondolt 1 munkát végeznek. De nem ismer- jték fel eléggé, hogy a márciusi í párthatározat megvalósítása náluk ís a fegyelmezettebb munkát és a jmeglévő adottságok jobb kihasználását igényli. Ez a gépállomáson ,a gépek teljes értékű kihasználásán múlik. i Püski elvtárs, a gépállomás igazgatója maga mondta el, hogy a t.a- Vaszi szemle idején \ tavaszi tervüknek mindössze ! 38 százalékos teljesítése volt i szerződésileg biztosítva, S hogy ) munkát találjanak, elmentek í, Szegedtől Dorozsmáig. Arra S nem is gondoltak, hogy a tsz- ekkel megkötött szerződések ; felülvizsgálásával még a körze- ) ten belül is nagyon sok lehető- : sége van a gépek munkábaállításának. Végül a Palotási Állami Gazd a- ságba irányítottak 11 erőgépet a ^megfelelő számú személyzettel gyütt. A terv teljesítése ily motion biztosítottnak látszik. De mi- I iyen áron? Drágán, a költségek ’.növekedésével és a terroslőszövet- ■Jkezeti gazdaságok előrehaladásá\V‘ l&a \jTÍ s nács segítségével a tsz-tagokkal meg értté tni, milyen kis mértékben veszik igénybe a gépeket s hogy ezzel nem biztosítják további előrehaladásukat. Ennek a fontos feladatnak az elvégzése azonban elmaradt. A gépállomás vezetői egyedül nem ismerték fel a szükséges tennivalókat, a városi pártbizottság és tanács pedig nem adott olyan segítséget, amely megfelelő eredményhez vezethetett volna. Ilyen előzményeik után állott elő az a visszás helyzet, hogy amíg a megye legtöbb közös gazdaságában az állattenyésztés .fejlesztése érdekében holdanként' 30—35 mázsa kukoricát akarnak termelni 1— s ennek legfőbb biztosítékát a gépi növényápolásban látják, — addig . a törökszentmiklósi Dózsa ÍTSZ tagjai mindössze kétszeri kul- tivátorozásra szerződtek. Legmeglepőbb a gépállomás vezető mezőgazdászának és a tsz kihelyezett agronómusának a véleménye. Szerintük a kukorica olyan gyorsan fejlődik, hogy háromszor vagy négyszer nem lehet géppel kapálni. A tsz-elnök viszont azon aggódik, hogy esőtlen lesz az esztendő, de eszébe sem jut, hogy éppen többszöri gépi növény- ápolással tartalékolhatnának megfelelő mennyiségű nedvességet, ellensúlyozhatnák az esetleges esőhiányt, s ezzel megteremthetnék a bő termés előfeltételeit. A gépállomás pedig növelhetné a nermálhcldak számát, biztosíthatná gépei teljes értékű kihasználását. A Dózsa TSZ tagjai a cukorrépa gyomtalanítását is teljes egészében kézi erővel végzik, holott sokkal jobban kifizetődne a gépi kuttivátorozás. Kézi erővel egy hold cukorrépa egyszeri tolókapálása 48 forintba kerül. Ugyanezt a munkát sokkal jobban és rövidebb idő alatt a gép 24 forintéit végzi el. így csinálták a kuncsorbai Vörös Október TSZ tagjai és megnézheti bárki a területüket, szebb cukorrépát sehol sem látni a hatálban, Hogy a nagyüzemi gazdálkodás mennyire elképzelhetetlen gépek nélkül, annak legtanulságosabb példája a törökszentmiklósi Vörös Csillag TSZ. Ez a közös gazdaság már évek óta egy helyben topog. A párttitkár és Gyenes István elnök sem akarja tudomásul venni, hogy a közös gazdaságnak milyen nagy szüksége lenne a gépi erőre, de sem a gépállomás, sem a város illetékes szervei nem gondoskodtak még arról, hogy ez a lehetetlen állapot megszűnjön. Tanulságként érdemes felsorolni, milyen kára származott már a Vörös Csillag TSZ tagjainak a gépek lebecsüléséből. Olyan talajba vetettek 12 hold napraforgót, amely ennek a növénynek nem jő. A fogatokkal nem tudtak megfelelő magágyat készíteni. A napraforgó még ki sem kelt, alig lesz belőle valami. A magágyat teljes egészében gépekkel készíthették volna és a felszabadult kézi erő elvégezhette volna az őszi kalászosok tavaszi ápolását. Mivel nem ezt tették, a csutkatő még szanaszéjjel van a búzatáblákon s ily módon veszteségük lesz kenyérgabonából. A kapálásnál sam akarják igénybevenni a növényápoló gépeket, holott a kézf erőre nagy szükség van más munkaterületen. De lehetne sorolni még tovább, hogy milyen károk származnak egy közös gazdaságban gépek nélkül. A Dózsa és a Vörös Csillag TSZ példája azt is igazolja, hogy a törökszentmiklósi gép- állbmásnak még sek lehetősége van a gépesítés fokozására, a gépek teljesértékű kihasználás sara éppen a nagyüzemi gazdálkodás erősítése érdekében. A gépállomás vezetőit azonban jobban kell segíteni a városi pártbizottságnak és a városi tanácsnak. Meg kell érteni, hegy a drága gépek csak akkor értékesek, ha ki vannak 'használva s ez nemcsak államérdek, hanem valamennyi közös gazdaság tagjának jól felfogott egyéni érdeke is. Szekulity Péter fl szőlőtermelők ezen a héten fejezzék be a permetezést A Néplap május 11-i számában cikk jelent meg arról, hogyan készítsünk jó permetezőszert. A szőlő első permetezésének ideje most már itt van, mivel a peronoszpóra- jelző állomások tájékoztatása szerint a jövő hétre már várható a perenoszpóra megjelenése. Védekezni ellene csak megelőzéssel lehet. A szőlőtermés megóvása érdekében nagyon fontos, hogy ezen a héten minden termelő befejezze az első permetezést. A védekezés elmulasztása veszélyezteti a termést. Vasárnap mutatja be a Szigligeti Színház Kornejcsuk „A nagy műtét44 c. színművét A nagy műtét“ Fiaton Kre- 9 5 csit címmel került bemutatásra mintegy húsz évvel ezelőtt a Szovjetunióban. Kornejcsuk műve ma is a szovjet színpad egyik legnépszerűbb darabja. Platón Krecsit fiatal orvos új utakat keres a sebészetben. Nem elégszik meg az addig elért eredményekkel, új módszerek után kutat. Ez a munka persze nagyon nehéz, az orvostudományban meg különösen az, hiszen itt a kísérletezés, az új módszerek, sebészeti eljárások talán egy életet oltanak ki, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogyan az orvos szeretné. Platón Krecsit azonban hisz munkájában, tudásában és bátran végzi műtétéit. TT özíben megismerkedik egy fia- ^ tál lánnyal, Lidával, aki főnökének, a kórház igazgató-főorvosának, Arkagyijnak a menyasz- szonya. Platon beleszeret a lányba. A sors úgy hozza, hogy Lida édesapja súlyosan megbetegszik. A beteg férfi Platon Krecsit műtőasztalára kerül. Az orvos hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy megmentse a leány apját. A tudományért folytatott harca tehát most már összefonódik szerelmével. Lényegében innét indul el a dráma s ahogyan bonyolódik a cselekmény, úgy tűnik elénk néhány nagyszerű, általunk is ismert en»* bertípus. A kereső, kutató Fiaton Krecsit és az aggódó, szerető, színe tén nagy terveket szövögető Lida mellett megismerkedünk egy nagy-* szerű orvossal, Bublikkail, aki olyan szépen beszél arról, hogyan szentelte egész életét a beteg szí-* vek gyógyítására. J/ agy ott van Bccskarjova, a ' városi tanács egészségügyi osztályvezetője, ez az elbürokrati-* záiódött hivatalnok, akinek fogalma sincs az orvostudományról és min-* dig azt hangoztatja, hogy „az or-* vcstudomány bizony bonyolult his-* tória." És ott van Arkagyij, Platon fő-* nöke, Lida vőlegénye, ez az alap-* talanul mocskolódó, rágalmazó, sokszor ügyesen taktikázó stréber; ott van az egészséges erejű, világosan gondolkodó, mély humanizmussal teli Bereszt, a városi tanács elnöke. És még sorolhatnánk néhány igen jól megrajzolt típust, akik a fent említettekkel együtt azt bizonyítják, hogy „A nagy műtét“’ figurái igaz, élettől mentett tapasztalatokkal megalkotott emberek. A darabot — melyet Gábor An- ^ dór Kossuth-díjas fordított magyarra — május 22-én, vasárnap mutatja be a Szigligeti Színház. — „A nagy műtét“ összes előadásaira a bérlet 8, 9. és 10. szelvényeit beváltja a színház. Eredményesen dolgozik az öféves terv során létesült megyei vezetékes rádió Az ötéves terv ne- A vezetékes rádió lehetőséghez képest gyedik évében, 1953 megyei stúdiójának igyekeznek mielőbb el- augusztusában jelent- , „„ .. ., ... , ,, intézni. Ugyanez áll a kezett először a vezeté- , . .. hallgatók bírálataira, a kés rádió megyei stu- ’§en népszerű lett. Egy- műsorra vonatkozó ja- diója. Azóta minden re több levél érkezik a vaslataira. este tájékoztatja hall- hallgatóktól amelyben A stúdió munkájá- gatóit a termelő mun- köszönetet ’ mondanak nak javítására az élka, a kulturális elet _ . múlt evben korszerű megyei eseményeiről, a egy_egy jó műsorszám- erösítőberendezést és nap más időszakában ért, kérésekkel, pana- magnetofont kapott. A pedig a központi rádió- szókkal fordulnak a rá- közeljövőben új stu- állomásokat közvetíti, dióhoz, A kéréseket a dióépületet kap a rádió. A jó munka jutalma — az üdülés A KERESKEDELMI | és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó dolgozók is évről-évre mind több és több üdülőben pihenhetnek. A szakszervezeti bizottságok ma már eredményesen foglalkoznak a jól dolgozók, üdültetésével és szervezetten biztosítják a beutalásokat. A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottsága igen Ezért építkezünk lassan és drágán ;iak rovására. . A könyvelési adatok tanúsága Szerint áprilisban egy normálhold traktonrnunka 224 forintba került. Ezzel szemben az egy-egy nonmál- hoidra eső tényleges bevétel mindössze 80 forint volt. A kiadás és 'a bevétel között 144 forint a különbözet. A 224 forint igazgatási költségekből, a traktorosok munkabéréből, az üzemanyag, alkatrész és 1 segédanyagok árából tevődik össze. \A kiadás növekedését ezek a költségtényezők határozták meg. Néztük, hogyan? A Palotási Állami Gazdaságban dolgozó erőgépekhez S gépállomás vontatója szállította az üzemanyagot, s ez a körülmény már egymagában jelentősen drágította a termelést A munkabéreket pedig Idáig több mint négyezer forinttal növelte a körzethatáron kívül dolgozó traktorosok napidíja. Növelte még a költségeket az a körülmény, hogy áprilisban 47 szántótraktorból 17 kihasználatlanul állt, holott valamennyi üzemképes volt. V Ii.ven tények és adatok birtokában nem nehéz megállapítani, hogy a ■ gép;k kihasználása meg sem közelíti a követelményeket, A termelőszövetkezetekkel meg-_ kötött szerződések szerint, a gépállomás tervének csak 38 százalékát biztosították. Az élet, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a termelőszövetkezeteiknek jóval több gépi segítségre lenne szükségük, mint amennyit a szerződésben \ rögzítettek. S annak idején nem . kellett volna a gépállomási vezetőknek Szegedtől Dorozsmáig a ■félországot bejárni, hanem a városi pártbizottság és a városi taF elszabadulásunk óta kevés ipar- J águnk -fejlődött annyit, mint az I építőipar. Az, hogy megszüntettük |az építkezések szezonjellegét, nagyimértékben kíméljük a munkások Xfizikai erejét — a nagyszerű szövőjét építészet forradalmi újításainak, |a nagyfokú gépesítésnek köszönhet- \jük. Viszont más kérdés az, hogy í mindezt hogyan hasznosítjuk egyes ! építkezéseinken. Ebből a szemvont- • bál néztük meg a szolnoki 135 lakás j építését, amelyen az 1. sz. Főépítés- i vezetőség dolgozik. S A gépek kihasználása í Az építkezésen a munka nagyimértékben gépesített. Központi „ha- E barcsgyárműködik, amely kom- \ presszónál, csöveken keresztül |nyomja fel a maltert a munkahe- liyekhez. Emellett betonkeverők, \ transzportőrök és egy 20 tonnás lóriás-daru működik az épitkezés- t néh E Hogyan vannak ezek a gépek ki- thasználva? E Az épületeken jelenleg a belső >vakolás folyik. Minden emeleten Ivan egy habarcstároló hely. lnnél í hordják el a segédmunkások a \maltert a munkahelyekre. í A Földi kőművesbrigád jelenleg '.mintegy 50 méternyire dolgozik a \hdbarcstároló helytől. A lányok a ► m alterosládát cipelve ezt az utat '.négy magas trepnin keresztül tetszik meg, eközben négy, alig egy E méter magas nyíláson keresztül, Efeéíréf görnyedve kell áthaladniuk. I Nehéz és lassú munka ez. E Pedig könnyíteni lehetne rajta. E Az első és második emeleten egy- \egy kisteljesítményű kompresszort E lehetne elhelyezni. Ezek gumicső- eveken egészen a munkahelyekig [ nyomnák a habarcsot, Ez 12 ember nehéz munkáját takarítaná meg, gyorsítaná a vakolást és havonta legalább 10.000 forint önköltség- csökkentést eredményezne. Ezt a módszert a vállalat már más építkezéseken alkalmazta, miért feledkeztek meg róla itt? A gépek ki nem használásának legszembetűnőbb példája azonban a a nagydaru. Jancsó Erzsébet, a daru kezelője a következőket mondotta: — A gép egy műszak alatt nem dolgozik többet, mint 5 órát. Teher- biróképességének alig 50 százalékát használjuk ki. S mindez azért, mert az építkezések kitűzésénél nem vették figyelembe, hogy daru is van. Például a C. I. és a C. II. épület egymás mellett fekszik. A C. I. elkészült és csak azután fogtak hozzá a C. II- höz, holott a daru egyszerre mind a két munkahelyet el tudta volna látni anyaggal. Mindez nagyon megdrágítja az építkezést. A munka megszervezése Ezen a téren sok tennivaló lenne, íme két jelentéktelennek látszó példa: A központi habarcsgyárhoz a homokot 50 méterről talicskazza négy segédmunkás. Lévai Mihálynak, aki itt dolgozikerről a következő a véleménye: — Többször kértük már, hogy a teherautó a homokot a habarcsgyár mellett rakja le, de hiába. Pedig, ha így tenné, akkor egy ember is elég lenne a homokszállításhoz. Tehát itt három ember munkáját és munkabérét lehetne megtakarítani. Az építkezésen a kőművesbrigádok átlag négy főből állnak és minden egyes kőműveshez egy segédmunkás tartozik. Mit mond erről Orbán Ferenc elvtárs? Ö a vállalat vezetőjének helyettese. — Az lenne a helyes, ha egy kőművesbrigád öt főből állana és ehhez n,égy segédmunkás tartozna. Az öt kőműves közül kettő a maltert rakná, egy a simító maltert tenné fel, kettő pedig simítózna. így jobb lenne a minőség, meggyorsulna a munka és brigádonként meg lehetne takarítani egy segédmunkást, de még a kereset is emelkedne. Ha tudják a vezetők, hogy a jelenlegi brigádszervezés rossz, miért nem változtatnak rajta? Az építőanyagok minősége Az épületek csatornázását is az 1. sz. Főépitésvezetőség végzi. Saját előregyártó részlege készítette a szennyvízlevezető cementgyűrűit. Ezekről kiderült, hogy teherbíróképességük az előírtnak még az 50 százalékát sem éri el. Mikor derült ez ki? Akkor, amikor már S0 darabot lefektetlek. Most valamennyit fel kell szedni, s jókat lerakni helyettük. Az ebből származó kár 100 ezer forint körül mozog. A másik: a Szolnoki Téglagyár által küldött tégla 20 százaléka selejt. Ez nemcsak annyit jelent, hogy az építkezés körül, többtizezer forint hever törmeléktégla alakjában, hanem azt is, hogy az erősen töredezett tégla beépítése több időt, munkát, homokot, cementet, meszet igényel. De a felelősség kérdését ezekért még senki sem vetette fel. * Egy-két példa arról, miért építünk lassan és drágán. Ha a vezetők még jobban körülnéznének a portájukon, biztosan még több javítanivalót is találnának a gyorsabb és olcsóbb építkezés érdekében. TÓTH KORNÉL lelkiismeretesen végzi ezt a munkát. Minden esetben megkérdezi az illető dolgozó bizalmiját is, amikor egy-egy beutaló sorsa felől döntenek. A kiválasztásnál döntő szempontként kezelik a munkához való viszonyt, a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítését, a kollektív és a mozgalmi munka végzését. így biztosították, hogy a vállalattól .május 1-ig már 16 dolgozó volt üdülni. |A TARSADALOMBIZTOSITASlj küldöttek megmagyaráz'ák, hogy a pihenés mind télen, mind nyáron egyaránt szép, jó és hasznos. A téli időszakban Visegirádon, Galyatetőn, Ságvári-szdgeten, Sopronban, Lillafüreden, Mátrai (Íreden, Tihanyban, Dédesien üdültek a vállalat dolgozói. A reumás betegek a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt. — orvosi kezeléssel — vehették igénybe. Az üdültetés jó megszervezésében nagy része van Csontos Ernő elv- társnak, aki a szabadságolási 'érvek és az üdülési beutalók kezdő időpontjait összeegyeztette. Igen jó munkát végez Varga István, a szolnoki 61. sz. bolt bizalmija, vagy Horváth Lászlóné, a 79. sz. bolt társadalombiztosítási küldötte. \ ERF.UMI-;\YESEn| foglalkozott a dolgozók üdültetésével a Földművesszövetkezetek Megyei Központja üdültetési felelőse, Hamza Magdolna is. Biztosította, hogy ezévben már tízen üdültek a MESZÖV-től Mátrafüreden. Ság- vári-ligeten, Sopronban. A földmú- vesszövetkezeteknél is emelkedőben van az üdülésben résztvevők száma. A Terményforgalmi Vállalat üdültetési felelőse, Benedek Elekné fáradhatatlan a tekintetben, hogy minél több fizikai dolgozó vegye igénybe az üdültetést — természetesen döntően a téli hónapokban, mert a begyűjtési munka zöme nyáron van. | KÜLÖNÖSEN 1 kedvelt hely Ba- latonfüred, Visegrád, Balatonföld- vár, Keszthely, Siófok, Balaton- újhely. Sok dolgozó Szívesen üdül a Ságvári-ligeti és Széchenyi-hegyi üdülőkben, mert itt alkalom nyílik hazánk fővárosát megismerni, megszeretni. A hévízi meleg gyógyfürdő is kedvelt pihenőhelye a Ter- ményfcrgalmi Vállalat dolgozóinak. Szenes Ottóné Szolnok, K. P. D. Sz elnök. \
