Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, ÍÍ4. szám Ara 50 fillér 1955. május 17„ kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL* A gazdasági és politikai vezetés megjavításával szilárdítsak termelőszövetkezeteinket (2. o.) Martfűi építömunkások (3. o.) Két rózsatő (3. o.) A munkavédelem területén van javítanivaló kisipari szövetkezeteinkben is (3. o.) Jói átkerült az öcsödi állattenyésztési nap (3, o.) Hírek, sporthírek (4. o.) Akkor lesi több hús és zsírr ha több lesz a kukorica Elmondta: LÁBÉCZI JÁNOS, a kunctorbai Vörös Október TSZ növénytermelési brigódvezetője A Központi Vezetőiég márciusi határozata mindenkivel irreg- " érttette, hogy mind a munkásosztálynak, mind a dol­gozó parasztságnak többet kell termelnie a jólét állandó növelése ér­dekében. Nemcsak több kenyér kell. hanem több hús. több zsír, S ezt mi. szövetkezeti gazdák — a mezőgazdaság élenjáród. — vilá­gosan látjuk. A közös gazdálkodás adottságai teszik elsősorban lehe­tővé, hogy jobban éljünk. Hogyan tudunk több asírt. húst adni az országnak? Elsősorban a kukorica termésátlagának növelésével, msent akkor nevelhetünk, hizlalhatunk több jószágot. Ha csak 28 mázsa ku­koricánk lenne holdanként, akkor őszre. — a meglévő állatállomá­nyunk figyelembe vételével — teljes egészében kiegyenlítenénk 7288 kilogrammos hízottsertés beadásunkat és 100 mázsa hízót vihetnénk a szabad piacra. Harmincöt mázsás termés esetén viszont jóval töb­bet, mintegy 300 hízót értékesíthetünk. Ennyi többlettel járulhat­nánk hozzá a hús- és a zsírellátáshoz, a iólét növekedéséhez. Valamelyik nap megkérdezték tőlem, hogyan termelünk mi holdanként 35 mázsa kukoricát. Erre nem is olyan egyszerű vála­szolni. A kukorica olyan kultúrnövény, amelyből csak úgy lehet so­kat termelni, ha már az előveteménye is megfelelő és a talaj neki való. Ezenkívül hozzátartozik a szántás és sok más körülmény. Vé­leményem szerint ezeket a fő előfeltételeket még nem tudjuk min- dfcnütt töljes egészében biztosítani. Éppen ezért most a vetéssel és a növényápolással kell legtöbbet adnunk a növénynek, kJ égy esztendeje vagyok a kuncsorbai Vörös Október TSZ *' egyik 1088 holdas növénytermelési brigádjának a veze­tője. Az elmúlt évek termelési tapasztalatai alapján nyugodtan állí­tom, hogy ennek az előbb említett két munkafolyamatnak döntő ki­hatása van a termésátlag növelésére. A vetés és a növényápolás ily módon, ha nem is minden, de a legtöbb. Idejében és jó minőség­ben való elvégzésük végeredményben a megfelelő munkaszervezésen múlik. Nincs olyan parasztember, aki nem tudná, hogy a kukoricát kapálni kell. Ehhez viszont gépi és kézi munkaerő szükséges. Mi az elmúlt évben ismertük fel igazán, hogy legfontosabb segítő -A a nö­vényápológép. Termelési tervünkben még a télen meghatároztuk, hogy egy- egy növényféleségből holdanként hány mázsa terményt takarítunk be. Kukoricából 28 mázsát terveztünk. A márciusi párthatározat megjelenése után azonban — brigádom tagjaival együtt — felülvizs­gáltuk a tervet. A párthatározat a termelőszövetkezetek további megerősítését tűzte célul. Brigádom ezt úgy értelmezte, hogy jobban ki kell hasz­nálni a közös gazdaságban rejlő adottságokat, növelni kell a ter­mésátlagokat és úgy kell dolgozni, hogy az egyéni gazdák lássák a nagyüzem fölényének gyakorlati hasznát, lássák és kedvet kapjanak a társuláshoz. Ilyen előzmények után határoztuk el. hogy nem 28, hanem 35 mázsa kukoricát termelünk holdanként. Ez néhány héttel ezelőtt történt. Olyan időben, amikor a többlet termést mér csakis a vetésre és a növényápolásra alanozhattuk. Jól meggondoltuk, hogy mit vállalunk). Neki mertünk vágni és nem félünk, hogy szégyen­ben maradunk. A 35 mázsás termés elérése érdekében a következő­ket tettük és tesszük. A vetéssel idejében végeztünk'. Gondoskodtunk a növény- W ápolás zökkenőmentes lebonyolításáról. Ez az utóbbi nem is olyan egyszerű. Nagy előrelátást igényel, mert ahol fejetlenség és kapkodás van, ott rendszerint úgy összetorlódik minden munka, hegy azt sem tudják, mihez fogjanak. A tsz-vezfetőségével együtt ezt tar­tottuk szem előtt s ügyeltünk arra, hogy ne legyem munkatorlódás. A kukorica kapálásának megkezdéséig elvégeztük a többi növények első gyomtalanítását, sőt a cukorrépát már ki is egyeltük. Mind­össze pár napig tartott az egész munka, mert a sorközi művelést a kul/fcivétorck végezték Ilyen előzmények után most valamennyi növénytermelő nyu­godtan végezheti a kukorica kapálását. Sikerült a megfelelő műve­lési sorrendet kialakítani. Aratásig nem lesz munkatorlódás, a kuko­rica négyszeri gépi- és háromszori kézi kapálása biztosítva van. Ez mérhetetlenül sokat jelent, mert figyelembe kell venni megyénk adottságait, miszerint csapadékban elég szegények vagyunk. Minél több nedvességet őrzőnk meg a kapálással, annál nagyobb tempóst várhatunk, Az elmúlt hét végén miegkezdtük a gépi növényápolást. Jól halad ez a munka. Ahogy a tagok mondják: gyors, olcsó és sokkal jobb minőségű, mint az ekekapálás. Molnár Ferenc traktoros szom­baton délelőtt 11 óráig 20 hold kukoricát kultivátorozott. Nagy je­lentősége van a gyorsaságnak, mert akkor a gyom nem bír elural­kodni. Ha pedig tiszta a föld, jobban halad a kézikapa. Szinte fá­radságmentesen dolgoznak a tagok a sorművelésben. A gépi növényápolás és a bő termés elérése szoros összefüg- " gésben van egymással. A kultivátor egyenlően dolgozza meg a talajt. Nem hagy maga mögött műveletlen területet. S mivel nem fordítja, csak keveri a földet, így a nedvességet is megőrzi. Ezenkívül tökéletesen gyomtalanít, A növényápolásnál a gyorsaság mellett nagyon fontosnak tar­tom az idejében végzett munkát. Sokan úgy gondolják, hogy a kuko­rica kapálását akkor kell kezdeni, amikor már 4—5 levélben van a fiatal növény. Nekem más a véleményem és mi másképpen csinál­tuk. Ha a kukorica 4—5 levélben van, akkor már nem kezdeni, ha­nem teljes erővel kapálni kell. Amit idáig elmondtam, azok mind fontos munkafolyamatok, s legfőbb biztosítékai lesznek a hoidankénti 7 mázsás többlettermés elérésének. Ebben az időszakban minden közös gazdaságban van egy olyan fontos munkafolyamat —■ a széna betakarítása—, aiíiely vagy a nö­vényápolás, vagy a széna minőségének rovására történik. Nálunk ez nem áll fenn. A lucernát lekaszálluk, egyrészét géppel, másik részét kiskaszával. Igénybe vettük a gépállomás rendsodróját és kazalozó- ját. Amíg Molnár elvtárs a kukoricát kuitivátorozza, addig a foga­tok és a feleslegies kézi erő szinte órák alatt kazalba rakják majd a szénát. l/özös gazdaságunk adottságai lehetővé teszik, hogy segítsük l* a márciusi párthatározat célkitűzéseinek gyors megvalósu­lását. Érdemes igyekezni, hiszen bőven megtérül a fáradságunk. Ér­demes a gépeket alaposan kihaszhálni, mert az értük kifizetett munkadíjat ősszel kamatostól visszakapjuk. Mindent összegezve: én a bő termés elérésének legfőbb módját a gépesítés fokozásában, a gépek kapacitásának teljesértékű kihasználásában látom, Látogatók a kunhegyes! Vörös Október TSZ=ben A kunhegyesi Vörös Október TSZ I. számú brigádjának egyik mun­kacsapata: Incze József, Stanczik János, Incze Ilona, Budai Ilona, özv, Göblyös Lajosné és Gulácsi József, aki nemrég lépett be a tsz-be. — A fénykép a reggeli szalonnasütés közben készült. A környező községek, Tisza- gyenda, Tiszarofí, Abádszalók tszcs tagjai és egyénileg dolgozó paraszt­jainak egy csoportja kereste fel va­sárnap a kunhegyesi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetet, Többsé­gük már hallott a közel négyezer holdas tsz tagjainak eredményes munkájáról. Most eljöttek, hogy a helyszínen győződjenek meg a hal­lottakról. A tsz tagjai, vezetői szívesen fo­gadták őket. Szabó István elvtárs, a tsz elnöke ismertette előttük a szövetkezet fejlődését. Elmondotta, hogy különösen sokat gyarapodott az állattenyésztés. A tehenészetben másfélesztendő alatt 2.5 literről 13 —14 literre nőtt a fejési átlag. A legjobb tsz-tagokat bízták meg az állatok gondozásával. Többségük párttag, akik tudják, milyen fontos szerepet tölt be munkájuk a közös gazdaságban. A tsz vezetősége tö­rődik azzal, hogy a jószággondozók ezt méginkább érezzék. Ezért az I. brigád területén 8 kislakást építe­nek a gondozók és a családtagjaik számára. A tehenészetben jelenleg 50 tehén van, s az a terv, hogy év végére számukat 100-ra emelik. Az 50 tehénből jelenleg 38-at fejnek, a többi borjas, vagy szárazon áll. Tej­ből és tejtermékből néhány forint híján 53 ezer forint jövedelmre tett szert a szövetkezet tagsága. Jól jövedelmez a sertéste­nyésztés is. Ezévben 1400 sonka- süldőt nevelnek szerződésre, 300-at hizlalnak beadási kötelezettségük teljesítésére, 300-at pedig szabad­piaci értékesítésre. A tervezett 7 millió forintos közös jövedelemből 4 milliót az állattenyésztés ad. A fejlett állattenyésztés tette lehe­tővé, hogy a múlt év november el­seje óta minden hónapban kiosz­tották a 8 forintos munkaegység­előleget. Ez elősegítette, hogy a tsz- tagok többsége ' rendszeresen dol­gozzék, hiszen aki csak 10 munka­egységet teljesített egy hónapban, az csak 80 forint előleget kapott, aki ennél szorgalmasabb volt, töb­bet keresett. Télen a rizstelep épí­tése idején nem egy tagnak 6—700 forint előleg jutott. A nagyszámú jószágállomány meg­felelő ellátásáról is gondoskodnak. Ezévben több mint 680 holdra nőtt a lucerna és a vöröshere vetésterü­lete, 1250 köbméter silótakarmányt készítenek, 226 hold négyzetes ve­tésű kukorica már a földben van. Egy nemrégen átvett tartalékföldbe pedig még 50 hold rövid tenyész­idejű kukoricát vetnek. Most is van annyi abraktakarmányuk, hogy újig bőven kitart. Elmondotta még Szabó elvtárs a látogatók előtt, milyen módon szi­lárdították meg a munkafegyelmet a szövetkezetben, s hogy a jó gaz­dálkodás hírére a zárszámadás óta 168 új taggal gyarapodott a tsz. Később a községhez legköze­lebb lévő I. brigád 900 holdas gaz­daságát szemlélték meg az egybe­gyűltek. Az egyik lekaszált lucerna- táblán éppen működött a rend­sodrógép, s a dolgozó parasztok el­ismeréssel nyilatkoztak munkájá­ról. Nagy tetszést keltett a fehér­hússertés és a mangalicaállomány. Makó István, a tiszagyendai I. tí­pusú Kossuth TSZCS elnöke beje­lentette, hogy az őszre létesítendő közös sertéstörzstenyészetet a Vörös Október TSZ-ből szeretnék besze­rezni. Meggyőződött róla, hogy a szövetkezetben milyen gondosan nevelik a jószágokat; Az I. brigád tagjainak nem kel­lett szégyenkezniök a látogatók előtt. A fej trágyázott őszi vetések szépen fejlődnek. A cukorrépaíöl- deken még vasárnap is dolgozott több család, hogy az egyeléssel mi­előbb készen legyenek. Ezen a hé­ten pedig a növényápoiógépek a négyzetesen vetett kukorica' kulti- vátorozásához fognak, hogy a gon­dos növényápolással lehetővé te­gyék a tervben előirányzott 25 má­zsás termésátlag túlszárnyalását. Türke ve lett az első az országos begyűjtési versenyben. Győzelmet ünnepeltek szombaton Turkeve termelőszövetkezeti város dolgozói. Az április 30-án zárult felszabadulási begyűjtési verseny­ben, az ország nagyhatárú városai között ismét — immár hánnadszor — a szövetkezeti parasztok vívták ki az elsőséget. Ez Is szemléltetően bizonyítja a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét, a szövetkezésben rejlő erőt, valamint azt, hogy a termelő­szövetkezeti tagok milyen sokat tesznek az ország kenyér-, hús- és zsírellásása érdekében. A város közös gazdaságai közül a Vörös Csillag TSZ az április 30-ig tartó versenyszakaszban teljesítette félévi hízottsertésbeadási kötele­zettségét. Ez pedig többek között 400 hízottsertést tett ki. A Harcos, a Farkas Mihály és a Táncsics Termelőszövekezet is teljesítette az év első négy hónapjára elő­irányzott beadási tervet. Ilymódon Turkeve szövetkezeti város egész­évi hízottsertésbeadási kötelezett­ségének több mint 60 százalékát már most kiegyenlítette. A győztesnek járó jutalmat, a begyűjtési miniszter vándorzászla­ját és elismerő oklevelét, vala­mint a jő munka után járó és a város fejlesztésére szánt 45 ezer forintot szombaton délután adták át a turkevei tanácsháza nagyt? - mében rendezett ünnepségen. Újfajta, az eddiginél könnyebb, tartósabb gumitalpat kísérleteztek ki a Tisza Cipőgyárban A martfűi Tisza Cipőgyáxlban eddig gyártott gumitalpaik sok esetben nehéznek bizonyultak, A szakemberek régen gondolkoztak azon, hogy milyen új módszer, el­járás kidolgozásával lehetne segí­teni ezen a hibán. A probléma megoldásához — mint már oly sok esetben — a Szovjetunió nyújtott segítséget. A közelmúltban a Szovjetunió­ban járt Vajda György, a könnyű­ipari minisztérium cipőipari igaz­gatóságának főmérnöke, a szovjet cipőipari szakemberektől egy új­fajta, az eddiginél sokkal köny­nyebb, tartósabb gumitalp recept­jét kapta meg és hozta haza. A kapott receptet itthon a Tisza Cipőgyárban kísérletezték ki. Az első eredmények biztatóak voltai:, de a gyár kísérleti brigádja és a kutatók tovább dolgoztak, Végül egy hónapi kemény munkával annyira továbbfejlesztették az enge­deti elgondolást, hogy az eddigi 1.2, 1.3 fajsúlyú talp helyett 0.7— 0.8 fajsúlyú gumitalpat kaptak, amelynek tartóssága felülmúlja az ilyen recept szerint készült nyugat­német vagy osztrák gumitalpakét. „Kétezerhatszáztizenöt úttörő szemlére készen áll.. A dobok ütemére a szolnoki Kossuth Lajos- térre egymásután sorakoz­nak fel az iskolák úttörő- csapatai. A fiúkon fehér blúz, kék nadrág, a kislá­nyok szintén fehérbe és kékbe öltöztek, hajukban fehér masli, nyakukban piros nyakkendő. Szemet, szívet gyönyörködtető lát­vány. Simon Ilona vezénylő csapattanácselnök elé sor­ra járulnak az egyes úttö­rőcsapatok tanácselnökei: — Vezénylő csapatta­nácselnök pajtás! Bállá irma csavat-tanácselvök ie lentem, hogy a DISZ II. Kongresszusára készülve ünnepélyes fogadalomté­telre a Zrínyi Ilona úttörő- csapat hatvan fővel szem­lére készen áll. Ezután a vezénylő csa-­pat-tanácselnök jelentést tesz Barna Károly elvtárs­nak, a városi DlSZ-bizott- ság iskolatitkárának, hogy a csapatok díszszemlére készen állnak. Utána a Rákóczi-induló hangjai mellett a bevonuló zászlók előtt tisztelegnek az úttö­rők. Majd B. Kiss Mátyás elvtárs, a városi pártbi­zottság első titkára, mond beszédet. Elsősorban kö­szönti azt a háromszázöt­ven harmadikos fiút és lányt, akik ma kapják meg a piros nyakkendőt, s ez­zel az úttörők családjának tagjaivá válnak. Majd Kiss elvtárs így folytatja: — Büszkeség úttörőnek lenni és nagy kitüntetés. De emellett az úttörő név arra is kötelez, hogy a fo­gadalom szellemében élje­tek és dolgozzatok. Sohase feledkezzetek meg arról, hogy a Szovjetunió felsza­badító harca nyomán él­hettek ma boldog életet. Éppen ezért a tanulásban, a munkában, a magatar­tásban, a hazaszeretetben mindenkor tekintsétek példaképeteknek a szovjet pionírokat. Ne feledjétek el: a jó úttörő az iskolá­ban példamutatóan fegyel­mezett, első a tanulásban, tiszteli nevelőit, odahaza pedig jó, szófogadó, segí- tenikész gyermeke szülei­nek. Ezután kerül sor a há­romszázötven új úttörő- pajtás felavatására. Kablai Lajos alezredes elvtárs vezetésével néphadsere­günk tisztjei kötik fel a becsületet, a szabadságot jelképező vörös nyakken­dőt az új pajtásoknak. Ezután elsős és másodi­kos kislányok, kisfiúk sza­ladnak be az újonnan ava­tott úttörőkhöz. Virágok­kal halmozzák el a boldog izgalomban kipirult pajtá­sokat. Végül kihirdetik, hogy a városi DISZ-bizottság ván­dorzászlóját, amelyet évenként az az úttörőcsa­pat kap, amelyik legszeb­ben legfegyelmezettebben vonul fel a szemlére, a Kassai-úti leányiskola út­törőcsapata kapja. A ván­dorzászlót néphadsere­günk tisztjei adják át a boldog nyerteseknek. A díszszemle és az út­törőavatás véget ért. Az úttörőcsapatok elvonulnak a tribün előtt, üdvözlik a párt, a városi tanács, a DISZ megjelent képvisel lóitt „ |

Next

/
Thumbnails
Contents