Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-12 / 110. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA *. Ara 50 fillér VII. évfolyam, 110. szám 1955. május 12., csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Pezsdül az élet J ász já kőhalmán, mert a pártbizottság jó gazdája a községnek. <2. oki.) Hbgyan ál! Szolnokon a lakásprobléma enyhítéséről szóló párthatározat végrehajtása? (3. old.) Tavaszi délutáni körséta Szolnokon. (4. old.) Szakembereink legyenek a mezőgazdasági termelés emelésének élharcosai Nehéz körülmények között is túlszárnyalta tervét A I I ■ ^ rr t wr r a bzolnoki Q?ozfuresz .•I SZOLNOKI Gőzfűrész dolgozói derekasan megálltak helyüket áprilisban is, bár számtalan nehézséggel kellett megküzdeniük. Jöttek a rönkkel telt vagonok s minden erőt mozgósítani kellett a kirakásra. így öt esetben kellett leállítani a termelőmunkát, hogy idejében visszaadhassák a vagonokat s megtakarítsák az álláspénzeket, ami nagy veszteséget okozott volna a vállalatnak. A munka állt, míg jöttek a vagonok, közben meg csak növekedett az adósság, ami az előző gyenge anyagellátás miatt keletkezett. Egy percig sem kételkedett azonban senki a telepen abban, hogy adósságot nem visznek át május hónapra. Ameddig anyag van, sorakoznak a rönkkel telt vagonok, addig a keretfürészes brigádok nem ismernek lehetetlent. MIKOR a dolgozók elé tárták a helyzetet, a lemaradást, a keretfűrészesbrigádok, rönktéri dolgozók vállalták, hogy ivem az előzőleg ígért 10 köbméterrel szárnyalják ihil napi tervüket, hanem többel, úgy hogy mielőbb egyenesbe jöjjön a termelés. Meg is tartották szavukat s az eredmény az lett, hogy hónap végéra nemcsak tartozást nem hagytak, hanem 6S9 köbméterrel többet termeltek a tervezettnél, amely 7<5.000 forint értéket jelent népgazdaságunknak. lgy.a telep 6 százalékkal túlszárnyalta tervét, ! ' ..... A feszített munkatempót jól bírták a Dobos János rönktéri brigád tagjai. A keretfűrészesek igyekezete ugyanis csak akkor vezet eredményre, ha a rönktérről folyamatosan érkezik az anyag a fűrészekhez, nem kell várakozni. A Dobos-brigád tagjai kitettek magukért s úgy adták a rönköket, ahogy csak győzték vágni a gáterok. Teljesítményük elérte a 118 százalékot. .4 FŰRÉSZ munkásai is úgy dolgoztak, mint már régen. Ezt mulatják a nagy teljesitményszáza- lékok is. Első helyen Ilamzi Gyula és emberei végeztek. Normájukat 197 százalékra teljesítették. A következő Ozsvár-brigád 168, a Hoksári-brigád 155 és az Illés-brigád 154 százalékot ért el. A növekvő árutermelés elszállítása is komoly gondot jelenteit s megfeszített munkát követelt a vagonberakóktól. Tassi István és társai azonban jól meqálllák helyüket, csakúgy, mint a Fodor-brigád tagjai. A tervezett készárukiszállitást 290 tonnával szárnyalták túl. yEUÉZSÉGEK, kisebb nagyobb problémák minden nap vannak az üzemben — de a telep munkásai bíznak erejükben — a vezetők lelkiismeretes munkájában s az áprilisi kemény napok után azt tűzték célul, hogy első féléves tervüket már június 28-ra minden részletében teljesitik, így kétnapos előnyre tesznek szert. A gépi növényápolás háromszoros hasznot ho a jászárokszállási Táncsics TSZ tagjainak A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat előírja: mezőgazdaságunk a különböző termékekből annyit termeljen és az állattenyésztést olyan mértekben fokozza, hogy dolgozó népünk ellátását biztosítsa s az egyre növekvő igények'kielégítése mellett még a nyersanyagbeszerzés szempontjából oly fontos exportra is jusson. Ezt azonban csak akkor és úgy tudjuk elérni, ha korszerűen, a legfejlettebb agro- és zootechnikai módszerekkel gazdálkodunk. Szakembereinkre, mező- gazdaságainkra vár e tekintetben a legnagyobb munka, hiszen ebben a gazdasági évben az állami terv- feladatokhoz viszonyítva 7.3 százalékkal kell emelni a mezőgazda- sági termelést. Jelentős szerepük van szakembereinknek abban is, hogy ezévben milyen lépést teszünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás terén. Pártunk és kormányunk a dolgozó parasztságnak az anyagi segítség mellett évről-évre több szakembert ad. Csak két év alatt több mint 70 szakember, került a gépállomásokra, vagy a községekbe. Döntő többségüli igyekvő, szorgalmas ember, aki a bizalomra rá is szolgál. Megyeszerie ismerik már Tőül Mihály elvtársat, a mezőMindkettan igen sokat tettek az új módszerek elterjesztéséért, a gazdálkodás jövedelmezőségének növeléséért. A kengyeli Sallai Termelőszövetkezetbe néhány hónapijai ezelőtt került vissza agronó- musnak Majnái- Józsiéi elvtárs, a kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. A szövetkezet tagjai az ő jó szakirányítása mellett, a pártszervezet segítségével a Szolnok megyei termelőszövetkezetek közötti versenyben az első helyet vívták ki maguknál!. A kuncsorbai Vörös Október TSZ tagjai is sokat köszönhetnek mezőgazdászuknak, Jamcsó István elvtársnak, A fegyverneki gépállomás körzetében nincs még másik közös gazdaság, amelyben olyan nagy mértékben alkalmaznák az olcsóbb gépi munkát, mint ebben a tsz-ben. Ezért tudták néhány hónap alatt a törökszentmiklósi járás egyik legjobban működő közös gazdaságává tenni a korábban meglehetősen rosszul gazdálkodó és a növénytermelésben, állattenyésztésben egyaránt elmaradt tsz-t. A múlt esztendőben a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is túlszányalták a ku- koricatermesztés'ben a járási átlagot. Mudri Mihály, a jászapáti Alkotmány TSZ agronómusa a növénytermelési feladatok mellett állandóan figyelemmel kíséri az állattenyésztés hozamának alakulását. Az ő közreműködésével vezették be a tsz-be a napi háromszori fejest és a mesterséges borjúnevelést. S a jelenlegi szűkös takarmányozási viszonyok mellett ás tíz liter körüli a fejési átlag. Böjti János elvtársnak, a Mezőtúri Gépállomás főagronómusának elgondolásai alapján már a tél folyamán hozzákezditek a gépállomáson a szálastakarmány-betakarítás komplex gépesítésének kidolgozásához és a négyzetbe vetőgépek gyártásához. S minden lehetőség megvan arra, hogy a vállalt 1500 holdnál lényegesen nagyobb területen vessék négyzetesen, a gépi kapálásnak legalkalmasabb módon kukoricát. A felizabadnlAal versenyben megyei első helyezett a Pusztakürti Állami Gazdaságban Fodor Sándor párttag, főagronómus irányításával mos is igen eredményes munka folyik, s a jelek szerint a gazdaság a következő versenyszakaszban is megtartja első helyezését. Sokrétű és fáradságos a mezőgazdászok munkája. Most is, hogy a korábbi kedvezőtlen időjárás miatt megkésett a mezőgazdasági munka, a mezőgazdászokon múlik nagymértékben, hogy az elmaradást minél rövidebb idő alatt helyrehozzuk. Gazdaságainkban ezekben a napokban lényegében már befejezéshez közeledik a rizs, majd a kukorica vetése. Szerezzenek érvényt a minisztertanácsi határozatnak. Küzdjenek azért, hogy minden közös gazdaságban minél nagyobb területeken vessék négyzetesen a kukoricát. Ismertessék, milyen munkaerő, vetőmag megtakarítást, a tény észter üdét milyen jó kihasználásét jelenti ez a módszer, s milyen mértékben teszi oteredményességrt befolyásolja, milyen kapcsolatban van a termelőszövetkezét pártszervezetével és a gazdaság vezetésével. Tóth Mihály, Mudri Mihály, Majnár József, Mándoki Gáspár és Fodor Sándor elvtárs a termelőszövetkezet, illetve az állami gazdaság pártvezetőségé- nek segítségét kéri egy-egy fontos feladat jó megoldásához. Ilyen módon tudták a mezőtúri Béke TSZ- ben mozgósítani a családtagokat, vagy a karcagi Béke TSZ-ben jelentős mértékben felszámolni a gépellenes hangulatot. Ma már a legtöbb községben, terme lőszöve tkezetben megfcecs ülik és szeretik a mezőgazdászt, a szakembert és munkája szerint jutalmazzák is. A kuncsorbai Vörös Október TSZ tagsága minden évben gondoskodik agrenómusának, Jancsó elvtársnak természetbeni kenyérellátásáról. Bartos Lászlónak, a kisújszállási főállattenyész- tőnek is nagy tekintélye van a termelőszövetkezetekben. Az őszés tél folyamán a mezőgazdasági szaktanfolyamokon igen sok hasznos tudományos ismerettel gazdagította a termelőszövetkezeteik tagjait. A IcjrmelőiJíÖTelkezeíelt segítése mellett agronómusaink, állattenyésztőink adjanak tanácsot az egyénileg gazdálkodóknak is, 'hogy a kisparaszti gazdaságokban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázhassák. Ahhoz, hogy mezőgazdasági szakembereink a soronlévő feladatokat eredményesen végezhessék, meg is keU adni a lehetőséget. Ne engedjük meg, hogy felesleges adminisztratív munkákkal terheljék meg és az íróasztal mellé kössék őket. Az ő helyük most kint van a szántóföldeken, mert csak így tudják megfelelően irányítani a termelést. Ez most egész dolgozó népünk érdeke, > Az 1300 holdas jászárckszállási Táncsics TSZ példája sokoldalúan tükiOzi, hogy a gépek okos kihasználása nem okoz munkaerő felesleget. Olcsóbbá teszi a termelést, megteremti a belterjes gazdálkodás lehetőségeit. Faragó József, a Táncsics TSZ elnöke szerint közös gazdaságunknak minden lehetősége megvan, hogy a felfejlesztés érdekében ne a szomszédos községek tsz-einek eredményeivel, hanem a magukéval agitáljanak. Az előrelátó és nagyobb eredményeket ígérő gazdálkodás már most lemérhető egy-egy termelési ágazaton. A közös gazdaságban idáig már több mi n t 5 forint előleget biztosítottak minden április eleiéig megszerzett munkaegységre. Sertéseket hizlalnak a szabadpiacra és ily módon gondoskodnak a munkaegység előlegről. A sertések részére szükséges takarmányt ők termelik. Még mindig van bőségesen. Kétszázötven mázsa májusi morzsolt- nak megfelelő kukorcával rendelkeznek. Féléves hízottsertésbeadá- sükat már teljesítették és folyamatosan hizlalnak most is a szabadpiacra. Ebből pénzelnek egészen az újig. Kukoricából, ebből a fontos takarmánynövényből éppen az állattenyésztés fejlesztése érdekében az idén is sokat, akarnak termelni. Sokat, de olcsóbban, mint tavaly. A termelési terveikben meghatározott termésátlagokat 58.265 munkaegység ráfordításával akarják megtermelni. Egy-egy munkaegység betervezett értéke a termények hivatalos árát számolva, közel harminc forint. Ennyivel növeli tehát a termelési költségeket minden feleslegesen felhasznált munkaegység. De ha 58.265 munkaegység helyett csak 50.060 munkaegységgel terhelik meg a holdanként! 30 mázsa kukoricát és a többi terményféleségeket, akkor nyilvánvalóan nagyobb lesz a jövedelem. Ebből a meggondolásból indult ki a vezetőség, amikor felismerte a növényápológépek jelentőségét és hasznát. Az anyagi hasznot nézzük számok tükrében. Ha a tsz kizárólag kézi és fo- gaterövel végezné a 80 hold kukorica növényápolását, akkor az 800 munkaegységet igényelne és munkaegy ségenként 30 forintét számolva, 24.000 forintba kerülne. A kukorica 85 százalékát azonban négyzetesen vetették és a növényápolást teljes egészében kultivátorokkal végzik. A kultivátorok munkadija holdanként mindössze 24 forint. Háromszori kultivátorozás, kereszthosszanti irányban tehát csak 11=500 forintjába kerül a feznek. Ehhez jön még a 45 növénytermelő tőkapálásáért megszervezett 300 munkaegységének értéke, ami 9000 forintot tesz ki. A gépi növényápolás következtében ezzel az egyetlen művelésíechnikai eljárással 3500 forinttal csökkentik a kukorica termelési költségeit a Táncsics T3Z- ben. Ez még nem minden. Ahhoz, hegy a tsz állandóan gyommentesen tartsa a kukoricáját, foglalkoztatnia kellene az igaerők nagy többségé: és egészen aratásig mind a 90 növénytermelőt. A gépi négyzetes művelés a foga tereket azonban teljes egészében felszabadítja. A kézierö pedig sorkapálás helyett csak tökapálást végez, s ezt a munkát 45 ember könnyűszerrel meggyőzi. A növénytermelők 50 százaléka tehát felszabadul és nyugodtan dolgozhat a kertészetben, vagy más területen, ahol a szükség megkívánja. A fcgatcsok pedig ezalatt idejében és jóminőségben betakaríthatják a szénát, kihordhatják az istállótrágyát és silózhatnak. A gép hatványozott mértékben növeli a termésátlagokat, mivel olyan munkát végez, amilyet a növény megkíván. Az egyik idős szövetkezeti gazda tömören, dp nagyon találóan így fogalmazta meg: — „Nem fárad az ember, nem kell a lépéseket Számolni és mégis jobb munkát kap a. föld. Ekekapa után egy héttel már újból zöldéi a gaz De ahol egyszer a kultivátor végigmegy, — persze, ha jól beállítják, — ott nem bújik elő egyhamar a gyom, tisztán marad a föld'‘ — A tagok ezt tapasztalatból tudják, hiszen már tavaly is igénybe vették a gépállcmásiak segítséget. A minőségi munka biztosítása mellett különösen nagy jelentősége van a harmadik haszonnak is. A tsz vezetői még a tél folyamán gondoskodtak az asszonyok cs családtagok munkába állításáról. A növénytermelők munkája alaposan megszaporodott, de ez nem baj. mert nagy szükség van a kezierőre. A tsz kertészetében ugyanis sok a munkaigényes növény. Ezeknek az ápolására nagy gondot kell fordítani, hegy meg legyen a betervezett 700 ezer forintnyi jövedelem. De meg is lesz, mert a munkaerő biztosítása a gépek segít-* ségével megoldódik. Sándor Kálmán elvtársat megválasztották a lurkevei Vörös Csillag TSZ elnökének A lurkevei Vörös Csillag TSZ május 7-i közgyűlésén a termelőszövetkezet tagjai nagy lelkesedéssel választolták meg elnöknek Sándor Kálmán elvtársat, a Sur- jáni Állami Gazdaság volt Igazgatóját. Sándor elvtárs már cl is foglalta a munkahelyét. MUNKÁBA INDUL N NÉGYZETES-fíSZKES VETŐGfP A Szovjetunióban ezévben jelentősen megnőve ik a kukoricavetés területét. Több kuikoricát és silózásra szánt kukoricaszárat takarítanak be. Ukrajna gépállomásai többezer olyan vetőgépet kaptak, amely alkalmas a kukorica négyzetes-fészkes vetésére. Ez a módszer lényegesen növeli a terméshozamot. Képünkön az 5zS~6 típusú négyzetes-fészkes vetögép elindul a mezőre.
