Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-10 / 108. szám

» I A MEGYEI'PÁRTB! IZDTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ] VII. évfolyam, 108. szám Ara 50 fillér 1955. május 10„ kedd MAI SZAMUNK TARTALMA BÖL; Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a* anyák országos konferenciáján. (2. old.* Ünnepi ülés Moszkvában a győzelem napja alkalmából. (2. old.) Induljanak harcba a kommunisták ft termelőszövetkezetek megszilárdításáért. (3. old.) A megyei öntözési bizottság határozata a rizstelepek tervszerű árasztására. (3. old.) Vasárnapi sporteredmények. (4. old.) Öt év nagyszerű számadása H azánk dolgozó társadalmának ötéves munkájáról, országunk gazdagodásáról és erősödéséről számol be a Központi Star tisztikai Hivatal vasárnap nyilvánosságra terült jelentése, Alkotá­sunk fontos dokumentuma ez, melyre méltán lehetünk büszkék mindannyian, akik kezünk munkájával., képességünk, tudásunk legjavával teremtettünk boldog, virágzó életet városainkban, falva- inkban. Hosszú évek múltán is történelmi tény marad majd ez a je­lentés, mely fejlődésünk egyik legfontosáblb határkövét jelentette, s mindig szívesen tekintünk vissza rá Bár senki előtt nem volt ismeretien alkotó tervünk nagy dia­dala, nem volt dolgozó ember, aki ne érezte volna áldásait — most a számok beszédes komplexuma még érzékelhetőbb formában tárja elénk népgazdaságunk gigászi méreteit, fejlődésünk mérföldles lépé­seit; és ami a legfontosabb, képet ad arról is, hogy miközben dol­goztunk, haladtunk, nemcsak környezetünket változtattuk meg, ha­nem változott, tömörült társadalmunk is, nagy lépést tettünk előre pártunk vezetésével a szocializmus felé, A gyáripar, nagyüzemi építőipar, közlekedés, külkereskedelem és nagykereskedelem területén kizárólagossá váltak a szo­cialista viszonyok. A kiskereskede lemben túlsúlyra jutott szocialista szektor 1954-ben a megnövekedett forgalomnak mintegy 98 százaié-, kát bonyolította le. A mezőgazdaságban ötéves tervünk utolsó esz­tendejében szántóterületünk egyha rmadán folyt nagyüzemi gazdálko­dás. Népgazdaságunkban a szocialista—■ állami és termelőszövétkezKti ►— szektor aránya öt év alatt 53-ról 81 százalékra emelkedett, ugyan­akkor a tőkés szektor aránya 90 százalékról 1 százalékra csökkent. Mindezek a számok az osztályviszonyok eltolódását jelentik or­szágunk vezetőrétiege a munkásosz táiy, a vele szövetséges dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség javára. Az iparosítással, a ne­hézipar fejlesztésével öt év alatt több mint egymillióval növeke­dett a munkásosztály hatalmas serege, mely így, erejében megsza­porodva, sorait szorosabbra fogva harcolhat a proletárdiktatúra államának további haladásáért, fejlődéséért, M indez pártunk bölcs, előrelátó politikájának követkenme- nye, a politikai és gazdasági munka jó összhangjának ered­ménye. öt év alatt nagyjelentőségű átalakulások mentek végbe népgazdaságunk szerkezetében 9- valóravált a cél; „Magyarország agrár-ipari országból ipari-agrár oszággá lett.“ Hatalmas erőket és gazdasági erőforrásokat kellett mozgósítani és előteremteni ehhez. Csupán beruházásokra 67 milliard forintot költöttünk öt év alatt. Gyárak, iparvállalatok sokaságét építet­tük fel ebből az összegből, jelentősen bővítettük a régiék terme­lési volumenét, sokat adtunk a fejlett nagyüzemi mezőgazdaság meg­teremtésére, Az ipar hatalmas, erős bástjált hoztuk létre szerte az or­szágban. Alkotó tervünk büsbke városa, Sztalinváros, Komló, Inofa hirdeti ma már népünk erejét, alkotókedvét szerte a világon. Ne­künk, Szolnok megyeieknek nem is kell olyan messzire menni, hogy szemünkkel győződjünk meg öt év eredményéiről. Gépiparban, köny- nyűiparban, élelmiszeriparban mindenütt felsorol egy-egy megyei üzemet a szűkszavú, lényegre szorítkozó statisztikai jelentés. Ter­vünk új hajtásai itt virulnak már körülöttünk: Szolnok—Tószeg ha­tárán a Tisaamenti Vegyiművek, az ország egyik legnagyobb ilyen üzeme, mély termelésével nemcsak az országos szükségleteket fe­dezi, hanem még külföldre is szállít s olyan régi ipari ország is, mint Ausztria, szívesen veszd a szolnoki kénsavat, A tejüzem, az oi'szág első szalmacellulózegyána a Papírgyár szomszédságában, belenőtte!; már a szolnoki gyánnegyedbe csakúgy, mint a Megyei Mezőgazdasági Gépjavító ipartelepe, a Víz­építő gépcsoportja s a többi kisebb-nagyobb létesítmény. Jászbe­rényt az Aprítógépgyár, egy hajításra tőle a külső gyár öt év alatt ipari várossá tette, ahonnan a népi demokratikus országok és a nyugati országok felé áramlanak a bányaberendezések, gépek, alu­mínium edények, öt év iparosítása megyénkben is a termelés struktúrájánál; je­lentős eltolódását jelentette az ipari termelés javára s hatalmas mértékben megnövelte az iparba újonnan belépő munkások és al­kalmazottak arányát, 6401-ről öt év alatt 18.800-ra nőtt az ipari munkások száma, Emellett mezőgazdaságunk a szocialista szektor arányát te­kintve — mely a művelt területek 37 százalékát teszi ki —■ első az országban. Négy tsz városunk, hét tsz. községünk van, da nincs egyetlen járása se megyénknek, ahol ne bontogatná szárnyait egyre erőteljesebben a szövetkezeti mozgalom, A munkások állama hatalmas segítséget adott ehhez. Az egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetke­zetek megyénkben ezenkilencszázötvsnnégyben 220,000.000 Ft értékűd támogatásban -részesültek. Csupán az ingyenes állatorvosi szakvizsga-, latok 3,000.000 fointos megtakarítást jelentenek megyénk dolgozó parasztságának évente. Országos viszonylatban 13.200 traktort, 2200 kombájnt, számtalan kis- és nagy szerszámot és gépet kapott mező- gazdaságunk, melyből sok jutott a megyébe is, . . Gazdasági fejlődésünkkel, erősödésünkkel párhuzamosan* szebb lett az élet, derűsebb. Az ipari munkásság reáljövedelme 20 száza­lékkal, a parasztságé ennél is többel növekedett a tervidőszak alatt. Emellett igen nagy volt azoknak a közvetett juttatásoknak értéke, amelyekben a dolgozók fizetésükön felül részesültek. Az ingyenes orvosi és kórházi kezelés, a szülő nőknek nyújtott segítség jelentős mérteidben növekedett s — tekintve, hogy államunk magára vállalta ezek költségeit — kiadásoktól mentette meg a lakosságot. A nyug­díjak • rendezésével, felemelésével nagy terhet vett le azok válláról is, akiknek gondoskodniok kell hozátartozójuk eltartásáról. A növekvő jólét s egészségügyünk fejlődése — bár ezen a té- -ren vannak még tennivalók — megmutatkozik többek között a népesség szaporodásában, öt év alatt több mint félmilliónyival lettünk többen. Az elmúlt 1953—54. évben csak megyénkben 10.121 csecsemő látta meg a napvilágot. M ost, hogy visszatekintünk az elmúlt öt évre, látnunk kell azt is, hogy munkánk erőfeszítéseket követelt, gyakran komoly ál­dozatokat kívánt társadalmunk minden rétegétől munkában, helytál­lásban. Az eredmények azonban nem maradtak el s a statisztikai jelentés tényekkel bizonyítja, hogy megerősödve győztesen kerültünk ki a. küzdelemből. Adjon ez a tudat még nagyobb lendületet, optimiz­must, további megfeszített munkánkhoz, mikor az a feladat áll előttünk, hogy az első ötéves tervünk szilárd alapjain a második öt­éves terv hatalmas művét építsük fel. Sokszorozza meg kedvünket az a biztonság, melyet pártunk irányítása ad alkotó munkánk során. 38 százalékkal több közszükségleti cikket és mezőgazdasági gépalkatrészt gyártott a Szolnoki Vasipari Vállalat A Szolnoki Vasipari Vállalat dolgozói derekasan kiveszik ré­szüket a versenyből s munkájuk nyomán egyre több nélkülözhetet­len árucikk kerül az üzletekbe, helyi kereskedelmi forgalomba. Áprilisban 38.1 százalékkal túl­szárnyalták késztennék kibocsátási tervüket s 20 százalékkal több árut adtak közvetlenül a lakosság rendelkezésére, mint kiszabásuk előírta. Horganyzott kútvedferból 365 da­rabot, a terv több mint kétszeresét gyártották. Elkészítettek 1530 da­rab különféle íüstcsövet, 2.4 torma súlyban s így folyamatos gyártás­sal előre gondoskodnak, hogy ne legyen nagyobb zökkenő e fontos cikk gyártásában. Kiadtak ezenkí­vül 140 darab zsemlyeőrlőt, gyár­tottak a mezőgazdaság részére 9000 darab vetőgépmag-szórócsövet s sok mást. A tuflkevei Farkas Mi­hály Termelőszövetkezetet egy kb 20.000 forint ér télitű szénaprésse'í lepték meg, melyet terven felül készítettek részére s május elsején át is adták a termelőszövetkezet tagjainak. A vállalat öntőmunkátsai közel, 23 tonna súlyban öntöttek külön­féle öntvényeket, közte tűzhely- alkatrészeket s mást. A munkában végig élenjártak: Horváth Sándor öntő 2Í12, Símen László esztergályos 185, Melegh Antal lakatos 200, Fejes János sodronyfonatkészítő 172 százalékos teljesítménnyel. Három női szak­munkása volt a vállalatnak, akik nem tudták elérni a normaszíntet. A verseny ideje alatt azonban ők is a jól dolgozók soraiba kerültek. Nagy Margit esztergályos március­ban csak 76 százalékos teljesít­ménnyel végzett. Áprilisi átlaga el­A verseny élenjárója GYÖKERES SÁNDOR, a Karcagi Malom almolnara, sztahanovista. Teljesítménye közel jár a 110 szá­zalékhoz. Munkamódszerét átadta VARGA LAJOS lisztosztályozo- nak, aki szintén sztahanovista lett. érté a 110 százalékot. Major Erzsé­bet fargácsolómunkás, aki szintén a lemaradók közé tartozott, ma 135 százalékos teljesítményére lehet büszke. A Vasipari Vállalat dolgozói nem állnak meg eddigi eredmé­nyeiknél, hanem újabb munkára készülődnek, hegy a második fél­évben tovább bővíthessék az áruk választékát. Megkezdték a répa- szállító csillék gyártását, melyeket kiválóan tudnak alkalmazni ter­melőszövetkezetekben kisvasút« szállításokra és sok emberi erőt kímélnek meg. Egyelőre 140 da­rabot készítenek el ebből. Meg­kezdték a szekrényes kukoricamoi-- zsolók gyártási előkészítését. Ez nagyobb teljesítményű lesz, mtet az eddigi gyártmányok és kisebb gazdaságokban is jói alkalmazhat­ják, mert kézierővel működtethető 100 darab készül belőle. Szerepel még a gyártmány listán 1000 kész­let csuklós-borona, gépi szénaprés, a kereskedelem részére 2500 darab üstház, 6000 darab sü'tő és sok másféle árucikk. A Szolnoki Vasipari Vállalat me­gyénk egyik legnagyobb ilyen üzeme. Tíz részlegének többsége teljesítette a tervet. A népesebb műhelyek közül az autójavító rész­leg az, amelyik nem követte a töb­biek példáját s főleg szervezési hi­bák miatt lemaradásba terült. A BŐSÉGES TERMÉSÉRT A kunhegyest járás termelőszövetkezetei a kukorica több mint 80 százalékát négyzetesen vetették el Megyénk termelőszövetkezeteiben legtöbb helyen befejezték a kuko­rica vetését. Nagy területeken al­kalmazták a fejlett agrotechnikai eljárásokat. Amint a tapasztalatok mutatják, jól beváltak a drótvezér­lésű négyzetes vetőgépek. A négyzetes vetésben különösen kitűntek a kunhegyesi járás közös gazdaságai. A járásban a holdan­ként! 30 mázsás termés elérését tűzték ki célul. Ezért a tiszaburai A felszabadulási versenyben a kengyeli Sallai TSZ nyerte el a megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorserlegét. A tagok ki­váló munkát végeztek, s méltán ke­rültek a megtisztelő első helyre. Most is valamennyien egyember- ként dolgoznak; Répájukat már megsarabolták; A napraforgó első gyomtalanítását befejezték. Az el­múlt napokban pedig Alkotmányunk tiszteletére versenybe szólították Szolnok megye valamennyi közös gazdaságát* A Sallai TSZ tagjai vállalták, hogy holdanként 200 métermázsa cukorrépát termelnek, kukoricából pedig elérik a 30 mázsás holdan- kénti átlagot. Gabonájuk 70 száza­Vasároap reggel kezdődött TisZa- szentimrén az állami gazdaság ren­dezésében a lótenyésztési nap. A kunhegyesi, a tiszafüredi járás nagykunsági tájfajta lovaikat te­nyésztő állami gazdaságai és ter­melőszövetkezetei mutatták be ered­ményeiket. Ez alkalommal rendez­ték meg Szolnok megye 1955. évi II. osztályú lovasbajnokságát. Délelőtt az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek fogatainak gyorsasági, valamint ügyességi ver­senyét bonyolították le. Az ügyes­ségi versenyt Tóth Péter, a kunhe­gyesi Vörös Október TSZ tagja nyerte fogatával. Sok, országosan is­mert hajtót is megelőzött. A kun­Lenin TSZ-ben, a kunhegyesi Vörös Csillag és Vörös Október TSZ-ben, a kunhegyesi Lenin és Táncsics TSZ- ben, a tiszagyendai Vörös Csillag TSZ-ben a kukoricát teljes egészé­ben négyzetesen vetették. Ilymódon már most gondoskodtak a gépi nö­vényápolás lehetőségeiről is. A bő­séges takarmányalap megteremtése érdekében pedig a kukorica vetés­tervei a járás 1500 kplddal túltel­jesítette, lékát géppel aratják és az aratást 8 napon belül befejezik. Az állam- iránti kötelezettségüket közvetlenül a cséplőgéptől teljesítik. Augusztus 20-ig a kukorica kivételével minden 1955-re szóló beadási , kötelezettsé­güket teljesítik. Tehenészetük fe- jési átlagát 1.9 literrel növelik. Az anyakocák számát 25 darabbal gya­rapítják,, A közös gazdaság továbbfejlesz­téséért pártunk márciusi határoza­tának szellemében augusztus 20-ig 70 belépővel gazdagítják a termelő­szövetkezetet. A Sallai TSZ tagjainak nagy­szerű vállalásához ezekben a na­pokban csatlakoznak megyénk kö­zös gazdaságai, hegyesd Vörös Október TSZ lovai­nak több mint fele sajáttenyészté- sű. A közös gazdaságban nagy gon­dot fordítanak a csikók nevelésére, s a bemutató résztvevői őszinte el­ismeréssel beszéltek a tsz jószágai­ról. A fogatosok összetett versenyé­ben Kovács Sándor, a bánhalmi ál­lami gazdaság hajtója lett az első, a gazdaság nagykunsági tájfajtájú lótenyészetéből kikerült kancapárral. Délután a környező községekből még több érdeklődő érkezett Tisza- szentimrére. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek színpom­pás lovasversenyét háromezren néz­ték végig, A Jászberényi Gépállomás segíti az észak-jászsági dolgozó parasztok munkáját Pártunk és államunk Jászberény­ben egy új, korszerű gépállomást létesített a környező kisebb egysé­gek összevonásával. Ez a gépesített nagyüzem óriási segítséget nyújt az észak-jászsági mezőgazdálkodás fellendítéséhez. A termelőszövetke­zetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok a legkülönbözőbb és leg- sokrétübb gépi munkát igénybeve- hetik.. — Jászárokszállás, Jászágó, Pusztamonostor, — Jászfelsőszent- györgy, Jászjákóhalma, Jászfény- szaru és Jászberény határában dolgoznak a traktorok, A közös gazdaságok mellett segí­tik az egyénileg gazdálkodók több­termelésre irányuló törekvését is. Az idén többek között 1770 holdon végeztek szántást, 750 holdat kul- tivátoroztak, 500 holdat tárcsáztak az egyénileg dolgozó parasztoknak Vetés idején pedig 15 vetőgéppel segítették ki a rászorulókat. Vigh Jánosról, Nagy Lászlóról és még nagyon sok traktorosról őszinte el­ismeréssel beszélnek a felsőjász­sági gazdák. Harangozó Ferenc jászfelsőszentgyörgyi dolgozó pa raszt kijelentette; „Olyan kiváló munkát végeztek a traktorosai:, hogy munkájukért minden elisme­rést megérdemelnek'^ A mezőtúri Bercsényi TSZ-ben teljes erővel végzik a növényápolást A mezőtúri Bercsényi TSZ tagjai néhány nappal ezelőtt befejezték a rizsvetést. A növénytermelési bri­gádok pedig ezzel egyidöben meg­kezdték a növények gyomtalanítá­sát. A közös munkából részt kértek az asszonyok és a családtagok is. Ennek eredményeképpen a cukor­répa nagyrészét megsarabolták s hamarosan sor kerül a többi kora- tavaszt növény ápolására is. Nagy a tagok munkakedve. A munkanapot teljes egészében ki­használják. A Bercsényi TSZ nö­vénytermelői reggel 5 órától este 7-ig a földeken vannak. Mint mondják, majd a télen kipihenik a mostani fáradalmakat. Sok az olyan kiváló és szorgalmas tag, mint Bank Sándor, Vámer József, Turóczi Mária, vagy Szűcs Gábor. A kengyeli Sallai TSZ Alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenybe szólítja Szolnok megye termelőszövetkezeteit Háromezren vettek részt a tiszaszentímrei lótenyésztési napon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents