Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
1955 május 8. SZOLXOKMEGYEX NÉPLAP 3 IV. Közlekedés — hírközlés A közlekedés teljesítményei az ötéves terv időszakában jelentős mértékben növekedtek: 1954-ben vasúton 30.3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió tonnával, hajón egy millió tonnával több árut szállítottak, mint 1949-ben. A vasutak árutonna kilométer teljesítménye 79.3 Százalékkal, a tehergépkocsiké 235.5 százalékkal, a hajóké 104.5 százalékkal nőtt a tervidőszak alatt. A vasutak utasforgalma 1949- ről 1954-re 83.6 százalékkal, a repülésé 212.1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954-ben hétszer annyi utast szállítottak, mint 1949-ben. A tervidőszak alatt a közleke- iés fejlesztésére: utak. hidak épí- ésére, a járműpark növelésére és a postahálózat Bővítésére 8.7 milliárd forintot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfontosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a Boráros-téri Petőfi hidat, a bajai és a dunaföldvári hidakat, a polgári Tisza hidat, felépítették a Sztálin hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi Duna-hidat. Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjáépített újpesti (északi) összekötő vasutihid. Uj vasútállomások épültek, illetőleg jelentősen bővültek pL Sztá- linvárosban, Kazincbarcikán, Székesfehérvárott, Komlón. Miskolcon, Budapest—Ferencvárosban, Záhonyban, stb. Az úthálózat öt év alatt 1.100 km~el bővült: elkészült többek között a Szekszárdi —Pécs, a Balatonkeresztur-Nagy- kanizsa és Miskolc — Sátoraljaújhely közötti műút. Számos uj közlekedési eszközt helyeztek üzembe. A posta öt év alatt a távbeszélő központok befogadó képességét 78.2 százalékkal — ezenbelül a főközpontokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal — növelte. helyközi légvezetékes hálózat hossza 47 százalékkal, a helyi hálózaté Budapesten 40 százalékkal, vidéken 44 százalékkal növekedett. A rádióadók teljesítőképessége a tervidőszak alatt — elsősorban a diósdi és a balatonszabadi adók üzembehelyezése révén 119 százalékkal (394 KW-tal) nőtt. 1954- ben megindultak a kísérleti televíziós adások. V. A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és kulturális eredmények A lakosság anyagi helyzete Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság anyagi ellátottsága. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben száz keresőre 128, 1954-ben 119 eltartott jutott Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azpknak a közvetett juttatásoknak az értéke, amelyekben a dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszközökből a munkabéren és fizetésen felül részesültek. A társadalombiztosítási juttatások, ingyenes orvosi segítség, a különböző segélyek és jutalmak, újítási dijak, munkaruha és védőétel juttatások, az étkeztetési hozzájárulás, ingyenes, vagy kedvezményes beutalások szanatóriumokba és üdülőkbe. az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnövekedőt* vásárlóerejét fejezi ki az áruforgalom növekedése: a kiskereskedelem —' változatlan árakon számítva —■ 1954-ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949-ben. 1954-ben a megnövekedett forgalomnak mintegy 98 százalékát a szocialista (állami és szövetkezeti) kiskereskedelem bonyolította le, 1949-ben a szocialista kiskereskedelem részesedése csak harminckét százalék volt, Az egész áruforgalmon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma. A legfontosabb élelmiszerekből általában növekedett az egész lakosság egy főre számított fogyasztása, beleértve a saját termelésből származó fogyasztást is. 1954-ben kenyérgabonából nyolc százalékkal, cukorból 30 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt tcbb az egy főre eső fogyasztás, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt á konzerv, tea, kávé, a cukorka- és csokoládéinak és a cigaretta fogyasztása is. A városi lakosság sertéshús ellátása azonban nem volt kielégítő, A’ közétkeztetés forgalma igen gyors ütemben nőtt: 1954-ben mintegy kétszerese volt az 1949. évinek, 1954-fen már kb. nyolc- százezren vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt a forgalom a ruházati cikkekből, elsősorban cipőkből, gyermekruházati cikkekből, kötött árukból, selyemszövetből sllb. és a különböző tartós fogyasztási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 5C6.000 rádiót, 578.000 kerékpárt, 42.000 motorkerékpárt, 476.000 tűzhelyet é? sok más egyéb tartós fogyasztási cikket vásárolt. Az utóbbi két évben megnővekedett a mezőgazdasági munkaeszközök és az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma is. Lakásépítkezés, kommunális ellátás Öt év alatt több mint százezer lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban: Sztálin városban, Kazincbarcikán, Várpalotán, Komlón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszakban jelentősek voltak a lakosság — elsősorban a falusi lakosság — magánépítkezései. A lakosság építkezéseit az állam hosszúlejáratú hitellel és az építőanyagellátás nagymértékű növelésével támogatta* A lakásépítkezések üteme azonban elmaradt a lakosság *— különösen a rohamosan növekvő számú városi lakosság — szükség' létei mögött. öt év alatt 630 községet, háromszáz gépállomást, 400 állami gaz daságot és ugyanannyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. Kilenc városban, huszonhét községben és bányatelepen építettek vízmüvet, vagy kezdték meg új vízmű építését, öt év alatt 400.000 lakást kapcsolták be a közműves ivóvízellátásba. Fejlesztették — különösen Budapest munkáslakta kerületeiben — a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: a helyi közlekedési vállalatok 1954-ben 1157 millió utast szállítottak, a villamosok 44 százalékkal, a városi autóbuszok 174 százalékkal többet, mint 1949-ben. Budapesten öt év alatt 213 kilométer hosszúságú 29 autóbuszvonalat, 3 új villamosvonalat és 28 kilométer hosszúságú új trolibusz-vonalat létesítettek. Jelentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: öt év alatt 400 km hosszúságú állami bekötőút épült, közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbusz-hálózatba. Egészségügy Az ötéves terv éveiben jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellátottsága. 1954 végén már a lakosság mintegy hatvan százaléka, 5.8 millió fő — két millióval több, mint a tervidőszak kezdetén —i részesült társadalombiztosításban. A társadalombiztosításban egyre inkább részesült a parasztság is. A társadalombiztosítási juttatások összege erősen növekedett: 1954-ben az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség közel kétszerese volt az 1949. évinek, Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száma: tízezer lakosra az 1949. évben 10, 1954. év végén 13 orvos jutott. Az orvosok több mint felének van szakorvosi képesítése, Az egészségügyi intézmények hálózatának fejlesztését szolgálták az öt óv alatt létesített, illetve bővített kórházak, klinikák, szanatóriumok és szülőotthonok: köztük Budapesten a Tétényi-úti új Általános Kórház, a Mozgástherápáai Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, a Tomcsányi- úti Koraszülött Kórház, a Korányi TBC Gyógyintézet, a pesterzsébeti TBC Gyermekosztály; vidéken a pincehelyi járási kórház, a zalaegerszegi szülészeti-nőgyógyászati pavilon. Tizenkilenc új korszerű rendelőintézet létesült, többek között Budapesten (Festszentlőrincen és Kispesten), Miskolcon, Tatabányán, Ajkán, A beruházások, bővítések és átszervezések eredményeként a kórházi ágyak száma az ötéves tervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a csecsemő- és gyermekgyógyászati (8l százalék), valamint a szülészet-nőgyógyászati (33 százalék) ágyak száma. Jelentősen fejlődött a szakorvosi és üzemorvosi ellátás: az egy igényjogosultra jutó szakorvosi rendeíőórák száma 1954-ben több mint másfélszerese, üzemorvosi rendelőőrák száma két és félszerese volt az 1949. évinek. öt év alatt közel 12 millió tüdőszűrő vizsgálatot végeztek, 1954- ben háromszor annyit, mint 1&49- ben. A tbc-halálozás aránya közel harmadára esett: 1949-ben 10.000 lakosra 9.6, 1954-ben 3.4 tbc-halálozás jutott. Az ötéves terv időszakában, de különösen az utolsó két évben jelentősen javult az anya- és cse- csemővédelem, 1949-ben a terhes 1 anyáknak mintegy 40 százalékát, 1954-ben már csaknem valamennyi terhes anyát részesítettek intézményes gondozásban. Az intézetben történt szülések aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954-ben 63 százalékra emelkedett. Budapesten már csaknem minden szülés intézetben vagy orvosi segítséggel történik. Csecsemőtanácsadáson az ötéves tervidőszak végén az újszülötteknek több mint 80 százalékát mutatták be. Az állam 1953-ban 73, 1954-ben 89 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. Az egészségügyi viszonyok javulása, a terhes nőkről történő fokozott gondoskodás következtében a csecsemőhalandóság öt év alatt egyharmaddal csökkent. Száz élve- szülöttre 1949-ben kilenc, 1954-ben hat egy éven aluli elhalt jutott. Az összes állandó bölcsődei férőhelyek száma 1954. év végén 21 ezer, az 1949. évinek több mint négyszerese volt. Ezenkívül még — elsősorban a falvakban — közel 7000 idénybölcsődei férőhely is volt Az ötéves tervidőszak folyamán közel 900.000 dolgozó részesült szervezett üdültetésben. 1954-ben 71 százalékkal több, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a gyógyüdültetés és az éjjeli szanatóriumok működése is, A jelentős mértékben fejlesztett egészségügyi hálózat nem mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket, amelyek elsősorban a társadalombiztosítás Igen széles körre való kiterjesztése nyomán felléptek. A kórházi osztályok egyrésze, valamint egyes szakrendelések még zsúfoltak. Nem kielégítő a vidék orvosellátottsága: vidéken 10 ezer lakosra negyedannyi orvos jut, mint Budapesten, Kulturális eredmények Jelentősen fejlődött az oktatási rendszer, bővült az oktatási intézmények hálózata: a különböző oktatási intézményekben és tanfolyamokon az ötéves terv végén több mint 1,700.000-en tanultak. Az ország minden részében új területi és üzemi napköziotthono- kat és óvodákat adtak át rendeltetősüknek. Az óvodai intézmények száma 1954-ben ezerrel volt több, mint 1949-ben. öt év alatt többszáz új általános iskola és számos új középiskola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőoktatási intézmények hálózata: Miskolcon a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, Veszprémben vegyipari egyetem épült. Budapesten jelentősen bővült a műszaki egyetem és újjáépült a Marx Károly Közgazdaság Tudományi Egyetem, Gödöllőn Agrártudományi Egyetem létesült. Valamennyi oktatási, intézményben nagymértékben emelkedett a tanulók száma. 1954. év végén az óvodáskorú gyermekeknek mintegy egynegyede részesült óvodai ellátásban, számuk húsz százalékkal volt több. mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt közel 430 000-en végezték el az általános iskola VIII. osztályát; 1954-ben számuk 50 százalékkal haladta meg az 1949. évit. Az 1954 évben — szemben az 1950. évi 11 000-rel — több mint 26.000-en vizsgáztak a dolgozók általánosiskolai tanfolyamain. Az 1954—55. tanév elején 162.000 tanuló járt középiskolába, 73 százalékkal több, mint az 1949—50. tanévben, öt év alatt több mint százezer tanuló tett érettségi vizsgát. A középiskolák esti tagozatain tanulók száma őt év alatt 75 százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak utolsó tan évében 74.500 hallgató iratkozott be egyetemekre és főiskolákra, kétszer annyi, mint 1949-ben és négyszer annyi, mint 1937—38-ban. 1954-ben 8000 dolgozó vett részt egyetemi és főiskolai levelező oktatásban. Az ötéves tervidőszak alatt több mint 27.000-en — nagyrészt munkások és dolgozó parasztok gyermekei — szereztek egyetemi-főiskolai diplomát; ezek közül 6800 mérnök, 4000 orvos és 1000 mezőgazdász. A tanulást megkönnyíti, hogy a nappali tagozatos középiskolai tanulók közel 28 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók mintegy fele diákotthonban lakik. Az 1954—55. tanév elején a nappali tagozatos egyetemi hallgatók 84 százaléka részesült ösztöndíjban. A különböző szaktanfolyamokon az elmúlt öt év alatt 1,187.000 dolgozó szerzett uj, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Ipari tanulóképzés utján mintegy 113.000 fiatal szerzett szakmunkásképesítést. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a tudományos dolgozók magasfokú intézményes képzésé : 1954-ben több mint ezren vettek részt aspiranturán és a tervidőszak végéig 829 tudományos dolgozó szerezte meg a „Tudományok kandidátusa“, 297 pedig a „Tudományok doktora” fokozatot; A tudományok, a termelőmunka, az irodalom és a művészet terén szerzett kiváló érdemeikért öt év alatt 464-en részesültek Kossuth-dijban. ötven dolgozó nyerte el a „Szocialista Munka Hőse” megtisztelő címet, öt év alatt több tízezer dolgozó kapott kormánykitüntetést; A tervidőszak végén 66.000 dolgozó rendelkezett sztahanovista oklevéllel és 32.000 fő ’’Kiváló dolgozó“ jelvénnyel Az öt év alatt több mint 73.000 művet adtak ki 262 millió példányban, ebből 91 millió volt a könyvek példányszáma. 1954-ben közel két és félszer annyi könyvet adtak ki, mint 1949-ben, a példányszám 39 százalékkal nőtt. Különösen az ifjúsági és az ismeretterjesztő műv-' ’•'“idányszáma emelkedett. 1954. évben összesen 546 millió példányban jelentek meg időszaki sajtótermékek, ebből a napilapok példányszáma 375 millió, az 1949, évinek másfélszerese. Évről-évre emelkedett a színház-, mozilátogatók és rádióelőfizetők száma. 1954-ben közel két és félszer annyian voltak színházban és moziban, mint 1949-ben. Még nagyobb arányban növekedett az opera és a hangversenyek látogatóinak száma. A rádióelőfizetők száma öt év lalatt mintegy 730.000-el gyarapodott és az 1954 év végén túlhaladta az 1,270.000- j et. Az 1949. év végén kezdték meg a vezetékes rádió bevezetését előfizetőinek száma az ötéves tervidőszak végén már negyed millió volt. Jelentősen fejlődött a filmgyártás. öt év alatt 32 játékfilmet, 25 kis játékfilmet és 737 híradó — dckument — és egyéb kisíilxnet gyártottak. Nagymértékben javult a falusi lakosság kulturális helyzete; a vidéki mozik száma 1954 végén közel kettőezerrel volt több mint az ötéves terv kezdetén. Az ötéves tervidőszak végén már mintegy 1900 területi kultúrotthon és 4000 területi könyvtár működött. Jelentősen támogatta az állam a sport fejlesztését is. Az ötéves tervidőszak alatt épült fel a közel százezer fő befogadóképességű Népstadion, emellett az ország egész területén számos sportlétesítményt építettek fel, vagy építettek újjá. 1954 végén négyezer sportkör működött, közel félmillió taggal. Az 1952. évi Olympián elért 16 egyéni és csapatbajnokság — 42 aranyérem — mellett a magyar sportolók öt év alatt 32 világ- bajnokságot és 16 Európa-bajnok- ságot nyertek; Az első ötéves terv Időszakában elért nagyarányú fejlődés következtében átalakult a népgazdaság szerkezete: a termelésben túlsúlyra jutott a szocialista szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazdaság vezető ága lett. Az ötéves tervidőszakban ' létesített nagy beruházások, amelyeknek egy részét 1955. év folyamán és 1956. év elején helyezik üzembe, biztosítják a termelőerők gyorsütemű fejlődését. Mindez megteremtette a további lehetőségét annak, hogy a népgazdaság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a legfejlettebb technika alapján erős ütemben tovább fejlődjenek, jelentős támogatást adjanak a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztéséhez, elősegítsék a mezőgazdaság szocialista átalakítását és tovább emelkedjék a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének színvonala. Budapest, 1955 május 7, KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. ABOSEGES TERMESÉRT A mezőtúri Petőfi TSZ-ben már 220 hold kukoricát vetettek géppel, négyzetesen 'Nagy igyekezettel dolgoznák a mezőtúri traktorosok mindenfelé a határban. Kihasználják a kedvező időt, hogy pótolják az esőzések okozta munkakiesést Hozzájárul ehhez az igyekezethez, hogy a termelőszövetkezet tagjai is kérik a gépi munkát és segítik annak előrehaladását. Jelenleg 102 traktorral és 700 különböző munkagéppel veszünk részt a talajelőkészítésben és vetésben. Legfontosabb teendőnk most a rizsvetés befejezése és a kukorica négyzetes vetése. Emellett fel kell készülni a gépi növényápolásra is. Gépállomásunk négyzetes vetési terve 343 kát. hold. Ezideig azonban 590 holdat vetettünk négyzetesen. Ezt jelentős mértékben elősegítette Szántó Géza, a Petőfi TSZ (igronómusa. Az 6 körzetében 220 hold kukorica került négyzetes vetéssel a földbe. Ugyanebben a szövetkezetben dolgozik Kozák Lajos és Farkas András traktoros. Mindketten a legigyekvőbb fiatalok közé tartoznak. Azt, hogy a Petőfi Termelőszövetkezetben ilyen jól előrehaladt a tavaszi munka, s a tsz tagsága igényli a gépi segítséget, és az új módszerek alkalmazását is örömmel vállalja, jelentős mértékben előmozdítja Csele Lajos elnök odaadó igyekezete, Ugyancsak jó példának lehet említeni Takács Lajos elvtársat, a Bercsényi Termelőszövetkezet ag- ronómusát, aki egyben gépállomásunk DISZ-szervezetének titkára. Irányításával május 4-én 20 hold kukoricát vetettek négyzetesen a traktorosok és tsz-tagok. Akkor elhatározták, hogy másnap már 22 holdat vetneki Tervüket sikerült teljesíteni, mert május 5-én 25 holdon került a kukorica négyzetesen a földbei A jó eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. Egyik-m&sik helyen még mindig húzódoznak az új módszerek alkalmazásától, a gépi munkától. A Szabad Nép Termelőszövetkezetben a kukorica négyzetes vetése ellen vannaki Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a vetőgépst csak olyan területre engedték, mint a vízközi rész, ahol a gépi művelés lehetősége a legkisebb. Ugyanakkor Csugarban, ahol a gépi munkára igen alkalmas a terület, lófogattal és kézzel vetették a kukoricát. Ezt a gépellenes hangulatot elősegíti a tsz agronómusá- nak hozzáállása is, KAJTÁR ISTVÁN Mezőtúri Gépállomás Átvészelték a zord időt a jászsági gyümölcsösök A jászapáti járás gyümölcsöseiben a cseresznye, a meggy, a körte és a szilvafák teljes virágzásban vannak. A jászszentandrási Haladás TSZ 4 holdas gyümölcsösében igen biztató a fejlődés és a jelek szerint eredményes almas2üretre készülhetnek. A járás községeiben a barackfák aránylag korán kezdtek virágzani. Az áprilisi szeszélyes időjárást, de főleg az április 26-i hajnali fagyot megsínylették a barackosok. A jászberényi Petőfi TSZ 24 holdas gyümölcsösében is virágban állnak a fák, a barackosban azonban a fagy kárt okozott. A város határában 2600 kát. holdon termelnek szőlőt, A nyitást, metszést korábban elvégezték, a március 15. TSZ 48 holdas szőlőjében pedig a tagok megkezdték a kapálást. A szőlőkben az elmúlt havi rossz időjárás nem tett kárt. Fellépett azonban az úgynevezett kendermag bogár veszély. Ez ellen két százalékos agritox permetezéssel védekeznek és a baromfiállomány is sikeresen pusztítja a kártevőket.
