Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
2 SZOLNOKMEGYEl NÉPLAP 1955 május 8. (Folytatás az 1. oldalról.) időszakban megkezdett új borsodi erőmű és a tiszalöki vízierőmű építése, amelyeket részlegesen már 1955-ben üzembe helyeznek. Az erőművek teljesítőképességének fokozása nem biztosította teljes mértékben a gyors ütemben növekvő energia szükséglet kielégítését, ezért a meglévő erőművek nagyfokú kihasználása vált szükségessé. A villamosenergia elosztás sem volt elég tervszerű, ezért egyes időszakokban energia- korlátozásokra volt szükség. A villamosenergia ellátásában fellépő zavarokat sikeresen küszöbölte ki az ipari eríergiagazdálkodás 1954. februárjában bevezetetett uj rendszere: „a menetrend szerinti gazdálkodás.“ A vaskohászat termelése 1954- ben 118 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Az ötéves terv utolsó évében acélnyersvas- ból 419.000 tonnával (105 százalékkal), martinacélból 508.000 tonnával (65 százalékkal), elektroacél- ból 124.000 tonnával (157 százalékkal), hengereltacélból 348.000 tonnával (74 százalékkal) termeltek többet, mint 1949-ben. Jelentősen bővült a vaskohászat teljesítőképessége: üzembehelyezték Csepelen az uj csőgyárat, a Lenin Kohászati Művek 700 köbméteres „Békekohóját“, a Sztálin Vasmű nagy kohóját és két Martin kemencéjét, bővítették a Lőrinczi Hengerművet. Az ötéves tervidőszakában épült fel a Lenini Kohászati Művek 1955. első negyedében üzembehelyezett középhengersora; Az ötéves tervidőszak alatt létesített uj beruházások és a meglévő termelőberendezésele átépítése nagymértékben emelte avaskohászat műszaki színvonalát, növelte a kohók fajlagos teljesítményét, fokozta a kohászat gazdaságosságát; A hengerművek elsősorban finom lemezsorok '— teljesítőképességének növekedése nem tartott lépést a fokozódó sziikségle- 'fékkel s a termelés sem volt eléggé programszerű; Jelentősen fejlődött a színesfém kohászat legfontosabb alapanyagát termelő bauxitbányászat. Az 1954. évi bauxittermelés TOO.000 tonnával, 125 százalékkal haladta meg az 1949, évi termelést; 1952-ben állították üzembe n halimbai bauxitbánya devecseri üzemét. Az ötéves tervidőszak alatt valamennyi bauxitbányában uj telepeket nyitottak meg. Az uj telepek termelése az 1954. évi bauxjttermelésnek több mint felét szolgáltatta. Gyors ütemben nőtt a bauxit- feldolgozás: a timföldtermelés >949-ről 1954-re 101.000 tonnával (330 százalékkal), az alumínium- termelés 18.400 tonnával (127 százalékkal) emelkedett; Az alumini- umfélgyártfnányok termelése közel megnégyszereződött. A vegyipar termelése 1954-ben 1949 évihez képest csaknem háromszorosára emelkedett. 1954-ben a szerves vegyipar 161.7 százalékkal, a gumiipar 188.3 százalékkal, a gyógyszeripar 451.8 százalékkal termelt többet, mint 1949- ben; 1954-ben 64 százalékkal több műtrágyát — ezen belül 90 százalékkal több foszforműtrágyát ‘— 122 százalékkal több kénsavat. 42 százalékkal több marőnátront, ■égyszerannyi anilinfestéket, tízszer annyi DDT növényvédő ha- ’óanyagot termelt a vegyipar, mint 1949-ben.- A gyógyszeripar lényegesen fokozta az alapanyagok gyártását és számos — korábban importált — gyógyszert ‘érméit olyan mennyiségben, hogy a hazai szükséglet teljes fedezé- ■e mellett exportra is jutott. Az ötéves tervidőszak alatt uj korszerű vegyigyárak létesültek, löztük a Tiszamenti Vegyiművek, i Hajdúsági Gyógyszergyár, a /eszprémmegyei Festékgyár, az Ipari Gázgyár, a Zalai Asztfalt- gyár. Az elsősorban hazai nyersanyagokat felhasználó szénfeldolgozó vegyipar és a műanyaggyártás nem fejlődött kellő mértékben. Nem volt kielégítő a műtrágyatermelés fejlesztése sem, de az ötéves tervidőszakban épített kazincbarcikai uj műtrágyagyár és a péti nitrogénművek új műtrágya üzeme — amelyet 1955-ben helyeznek üzembe — biztositják a műtrágyatermelés nagyfokú növelését. Az ötéves terv időszakában a íépifrar — az ipar vezető ága lett. ÜVfig 1949-ben a gyáripar termelésének csak 19 százalékát adta, addig 1954-ben ez az arány közel 28 százalékra emelkedett. 1954- ben a gépipar termelése 267 százalékkal volt több. mint 1949-ben. A gépipar fontosabb termékei közül 1954-ben 103 százalékkal több csúcsesztergapadot. 138 százalékkal több fúrógépet, 97 százalékkal több marógépet, 323 százalékkal több tehergépkocsit, 553 százalékkal több autóbuszt, 48 százalékkal több motorkerékpárt, 50 százalékkal több 15 lóerős egységre számított traktort és 37 százalékkal több cséplőgépet gyártottak. mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban a gépipar számos uj gyártmány előállítását kezdte meg. így többek között: uj bányagépek (F. 4. fejtő- rakodógép, Sz. 153. rakodógép, forgókalapácsos réselőgép, villamos kézi szénfurógép, végtelen köteles szállítógép, stb.); uj típusú szerszámgépek (univerzális esztergapad, sugárfurógép, egyetemes körköszörű, stb.); villamos ipari cikkek (nagyfeszültségű és nagyteljesítményű kondenzátorok, korszerű hangrögzítő berendezések. stb.);_ uj mezőgazdasági gépek (arató-cséplőgépek, lánctalpas Diesel- traktorok, függesztett kulti- vátor, fejőgép, stb.); uj építőipari gépek (dumper, hordozható betonkeverőgép, stb.); közlekedési eszközök (uj tipusu elektromos mozdony, trolibusz, három tengelyes terepjáró gépkocsi, farmotoros autóbusz. háromrészes „Hargita“ motorvonat, stb.) gyártása indult meg, A gépiparban öt év alatt számos uj vállalat kezdte meg működését, köztük a Kiskunfélegyházái Bányászati Berendezések Gyára, a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyár, a Gyujtógyertyagyár, a Sztá- linvárosi Gépgyár, a Jászberényi Aprítógépgyár, a Békéscsabai Forgácsoló- szerszámok Gyára. a Préslégszerszámgyár, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Ganz Árammérő Gyár és az Elektronikus Mérőműszerek Gyára. Ezen kívül jelentős bővítéseket és korszerűsítéseket hajtottak végre: többek között lényegesen bővítették a Ganz Vagon és Gép Gyárat, a Gheórghiu Dej Hajógyárat, a Vörös Csillag Traktorgyár uj dum-' perszereldével" és öntőcsarnokkal, az EMAG két kombájn-szerelőcsarnokkal, az RM. Művek uj ke- ' rékpárcsarnokkal bővült. A Csepel Autógyárat átépítették és korszerűsítették. A tervidőszak végén közvetlen befejezés előtt állt a Soroksári Vasöntöde, A gépipar gyorsütemű fejlesztése lehetővé tette az egész ipar s ezen belül elsősorban a nehézipar mind több új és korszerűbb géppel való ellátását, az építőipar és a mező- gazdaság növelkvő mértékű gépesítését, a közlekedés fejlesztését, az export szállítások növelését, valamint a honvédelem megerősítését. Az elért eredmények ellenére nem fejlődtek kielégítő mértékben a gépiparnak azon ágai, amelyek a könnyű- és élelmiszeripart és főként a mezőgazdaságot voltak hivatva ellátni gépekkel, munkaeszközökkel. Az építőanyagipar termelése 1954-ben 1949 évhez képest több mint két és félszeresére növekedett. A cement termelés mintegy kétszeresére emelkedett, az égetett tégla termelése közel megháromszorozódott. Felépült a Mályi Téglagyár, továbbá a Hejőcsabai Cement és Mészmű, az uzsai kőbánya, három új épületelemgyár. Megindult a bővített dorogi mészmű próbaüzemeltetése. Az építőanyagipar műszáki színvonala is növekedett: 1954-ben a nyerstégla mennyiség több mint felét villamosított berendezéssel állították elő, a téglaszánításnak pedig mintegy 20 százalékát korszerű műszárítóban yégezték. Az 1954— ben termelt téglamennyiségnek már több mint 70 százalékát a lényegesen magasabb termelékenységű gyors égetéssel állították elő. Az ötéves terv időszakában szocialista nagyiparrá alakult az építőipar. Az egész építőipar termelése 1954-ben 169 százalékkal, ezen belül az állami építőiparé 237 százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az állami építőiparban — lényegében az elmúlt öt év alatt — indult meg a korszerű nagyüzemi termelési eljárások bevezetése. 1954. év végén az állami építőiparnak csak ‘a fontosabb gépekből több mint 120 ezer lóerőt képviselő géppark állott rendelkezésére. Elsősorban a legnehezebb fizikai erőkifejtést igénylő munkálatokat gépesítették. Közel 300 földmunkagép alkalmazásával 1954-ben a földmunkáknak már 48 százalékát, több mint 1500 betonkeverőgéppel, a betonkeverés 74 százalékát, 600 habarcskeverővei a munkák 55 százalékát végezték el gépi erővel. Az anyagszállítás gépesítését közel 1000 daru, 3000 szállítószalag, több mint 200 keskeny nyomtávú mozdony motoros és villamos targoncák segítették elő. Az építőipar gyorsabb, eredményesebb munkáját szolgálták az előregyártott építési elemek. 1954-ben az építkezés helyén előregyártott elemeken kívül már 244.000 köbméter üzeamleg előregyártóit szerkezetet használtak fel az építkezéseken. Az építőipar a fokozódó gépesítés és a nagyüzemi módszerek széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések költségeit, gyakran nem tartotta be a tervben és a szerződésekben előírt átadási határidőket. Nem mindig volt kifogástalan az építkezések minősége sem. Az építőipar lemaradt a lakás- építkezések korszerűsítésével, a lakások építési költsége magas, az építkezések és főként a befejező munkálatok elhúzódnak. A könnyűipar termelése 1954-ben kétszerese volt az 1949 évinek. 1954- bem 59 millió négyzetméter pamutszövettel, 3.5 millió négyzetméter selyemszövettel, tíz millió négyzet- méter len-, kenderszövettel, 7.7 millió pár pamutiharisnyával, 6 millió pár bőrcipővel termeltek többet mint 1949-ben. A ruházati ipar termelése több mint négy és félszeresére emelkedett. • Az utóbbi években jelentősen bővült a könnyűipari . cikkek választéka és javult a termékek minősége. Megindult a nylonból készült női harisnya, a perion felhasználásával gyártott férfi és gyermekharisnyák termelése, stb. Az ötéves tervidőszak során kezdték meg működésüket á Szegedi Textilművek és a Kaposvári Textilművek. Jelentősen bővült öt év alatt a Kőbányai és Lőrinci Fonógyár teljesítőképessége is. Az országban a fonóorsók száma öt év alatt több mint 100 ezerrel növekeA mezőgazdaság termelőerődnek fejlesztésére jelentős összeget fordítottak: öt év alatt 9.2 mjlliárd forint, az összes beruházások 13.8 százaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13.200" traktort, 2200 aratócséplőgépet (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12.000 traktorekét, 4900 traktoros vetőgépet, 3600 kévekötő aratógépet és több tízezer más kisebb mezőgazdasági gépet kapott a mező- gazdaság. öt év alatt több mint 150.000 holdat tettek öntözhetővé, mintegy 360.000 holdat erdősítettek és fásítottak. A mezőgazdasági termelés növekedése —• a jelentős beruházás ellenére — nem elégítette ki a népgazdaságnak a mezőgazdasággal szemben támasztott növekvő igényeit. A termelőerők fejlesztése megteremtette a mezőgazdaság szocialista átalakításának anyagi alapját. 1954- ben az ország szántóterületének egyharmada tartozott a szocialista szektorhoz. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a tervidőszak alatt jelentősen fejlődtek. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mezőgazdasági termelés növekedésében. Az új szocialista nagyüzemek egyrésze kezdeti nehézségekkel küzdött. A túlsúlyban lévő kisárutenmelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelően a gépesítés és fejlett agrotechnika eredményeit, s a mezőgazdasági termelés még túlságosan nagy mértékben függött az időjárástól. A mezőgazdasági növényi és állati termékekben együttesen 1954- bgn 12 százalékkal nagyobb meny- nyiséget termelt, mint 1949-ben, megközelítőleg annyit, mint a jó időjárás következtében rekordtermésű 1938. évben. A mezőgazdaság árutermelése 1954-ben 16 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban — 1931 —40. évek átlagához képest — megváltozott a növénytermelés szerkezete: megnövekedett a munkaigényes, nagyobbrészt ipari kultúrák aránya: csökkent külterje- sebb növénytermelési ágazatok — elsősorban a gabonaneműek vetés- területe. Az ötéves tervidőszakban a kenyérgabona átlagtermése mintegy 7 százalékkal volt: magasabb, az 1931 —40-es évek átlagánál. Az átlagtermés. növekedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenését. (1938-ban a vetésterület 40.9 százalékán termeltek kenyérgabonát, az elmúlt öt évben átlagban ez az arány 35 százalék körül mozgott). Az egy főre jutó kenyérgabona fogyasztás 1954-ben magasabb volt, mint 1938-ban. A legfontosabb takarmánynövények közül a kukorica és az árpa termésmennyisége öt év átlagához némileg meghaladta az 1931—40-es évek átlagát. A zabtermelés csökkent. Az állatállomány takarmányellátása az ötéves terv éveiben nem volt kielégítő. A burgonya: termésátlaga öt év átlagában holdanként 4.4 mázsával (11.1 százalékkal) volt magasabb, mint az 1931—40-es évek átlaga. A cukorrépából az öt év átlagáv dett. A len- és kenderipari termelés növelésére üzembehelyézték a Saikadd Kendergyárat és a Mikósd- .pusztai Lenüzemet. Több új ruhagyár — köztük Békéscsabán, Zalaegerszegen és Budapesten — megteremtette a nagyüzemi ruházati ipar alapját. Az ötéves tervidőszakban kezdte meg működését az ország első szalmacellulózegyára Szolnokon. Az élelmiszeripar mintegy 170 százalékkal termelt többet 1954- ben, mint 1949-ben. A fejlődés elsősorban a mezőgazdasági termelés ingadozása következtében — nem volt egyenletes. 1954-ben az élelmiszeripar 101.000 tonnával több cukrot, 3000 tonnával több kolbászfélét, 7400 tonnával több gyümölcskonzervet, négyszer annyi cukorkát, csokoládéárut és több mint négyszer annyi sört termelt, mint 1949-ben. Az élelmiszeripar fejlesztésére létesítették a debreceni, győri, kecskeméti, szegedi hűtőipari üzemeket. Zalaegerszegen, Debrecenben, Szolnokon új korszerű tejfeldolgozó üzemek létesültek, öt év alatt a tej- feldolgozó üzemek teljesítőképessége több mint 37 százalékkal nőtt. 1950 óta tíz kenyérgyár, illetve nagyobb sütőüzem létesült, többek között Sztálinvárosbán, Komlón, Veszprémben, Ózdon. A könnyűipar és az élelmiszer- ipar termelésének növekedésében jelentős szerepet játszottak a helyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek. * Az ipar fejlődése az ötéves tervIII. Mezőgazdaság ban több mint kétszer annyit termeltek, mint az 1931—40-es évek átlagában. A textilipari növények vetésterülete a tervidőszakban 30 százalékkal emelkedett, az olajos növények vetésterülete csökkent. Zöldséget 1954-ben több mint 150 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1949-ben. A rizs vetésterülete és termésmennyisége 1954-ben 1949-hez viszonyítva mintegy háromszorosára emelkedett. Az ötéves terv időszakában 40.000 kát. hold üzemi gyümölcsöst és 9300 kát. hold (ebből 1954-ben 2900 kát. hold) szőlőt telepítettek. Az új telepítés azonban nem pótolja a kiöregedett és kipusztult szőlőtőkéket. Az ötéves terv időszakában az öntözött terület jelentősen megnövekedett: 1954-ben több mint háromszor annyi területet öntözte]: mint 1949-ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9.5-szere- sére növekedett. Az öntözött terület további nagymérvű növelését teszi lehetővé az ötéves terv időszakában épített Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna. A növénytermelés fejlesztését szolgálta a műtrágyafelhasználás növelése és a fokozódó gépesítés. 1954-ben a műtrágyafelhasználás mintegy 160 százalékkal volt nagyobb mint 1949-ben. A szocialista nagyüzemek egy kát. holdra jutó műtrágyafelhasználása az ötéves terv végén kilencszer annyi volt, mint az egyéni gazdaságoké. Növekedett öt év alatt az istállótrágyázott terület is. 1954 év végén 312 gépállomás működött. Az egy gépállomásra jutó erőgépek száma 1950 óta 68.4 százalékkal nőtt. A gépállomások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt több mint megkétszereződött és az egy traktorra jutó munkateljesítmény 16.3 százalékkal emelkedett. A növényápolást, a kapásnövények és szálastakarmányok betakarítását csak kis mértékben végezték gépekkel; Az állami gazdaságokban 1954-ben már az őszi mélyszántás 98.7 százalékát, a tarlóhántás 98.9 százalékát, az aratás 68.3 százalékát, a sorközi kapálás 21.1 százalékát, a kaszálás 28 százalékát végezték géppel. A háborús károk következtében csökkent állatállomány már 1950 elején elérte a háború előtti színvonalat, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mértékben. Az 1950 és 1955 tavaszán végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a sertésállomány öt év alatt 5.5 millióról 5.8 millióra nőtt. A szarvasmarhaállomány öt év alatt 4.2 százalékkal csökkent. A szarvasmarha- állományon belül csökkent a tehenek aránya. A tejhozam nem volt kielégítő. A lóállomány az ötéves terv időszakában csak kevéssé változott. A juhállomány a tervidőszak alatt 78 százalékkal ■— évről-évre egyenletesen nőtt. Az ötéves terv éveiben lényegesen előrehaladt a mezőgazdaság szocialista átalakítása; 1954. végén 494 állami gazdaság 4.381 termelőszövetkezet működött; Az állami gazdaságok szántóidőszakban — az elért igen jelentős eredmények mellett — nem volt minden tekintetben zavartalan. A munka termelékenysége a gyáriparban az ötéves terv első éveiben igen gyors ütemben nőtt, a növe- dés üteme később lassult, sőt 1954- ben a termelékenység közel egy százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A tervidőszak folyamán az ipar számos területén nem volt megfelelő az anyaggal és az. energiával való takarékosság, ezért az anyagfelhasználás az indokolt mértéken felül nőtt. A termelékenység nem kielégítő emelkedése, valamint az anyagtakarékosság hiánya következtében az önköltség sem az iparban, sem az építőiparban nem csökkent az előírt mértékben, sőt a tervidőszak utolsó évében emelkedett. Az iparosítás érdekében végrehajtott beruházásoknál nem mindig és ném kellőképpen érvényesültek a gazdaságosság szempontjai. A beruházások egy része a tervezettnél többe került, nem készült el az előírt határidőre. A nagy és új beruházások mellett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meglévő gépek és felszerelés felújítására, rendszeres karbantartására, Az ötéves tervidőszakban — elsősorban a régebbi üzemekben — nem fejlődött kellőképpen az ipar műszaki színvonala. A gépesítés, az automatizálás és a legkorszerűbb gyártási eljárások alkalmazásának mértéke nem rált kielégítő területe öt év alatt több mint háromszorosára nőtt. Bár az állami gazdaságok termelési eredményei a legtöbb területen meghaladták az országos átlagot, még nem használták ki eléggé a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Az állami gazdaságok szerepe a lakosság és az ipar ellátásában állandóan növekszik. Az állami gazdaságok árutermelése az öt év alatt négy és félszeresére emelkedett. 1954-ben már a begyűjtött mennyiség jelentős hányadát: a kenyérgabona 19 százalékát, a rizs 49, a tej 22.5 százalékát és a gyapjú 27.7 százalékát adták az állami gazdaságok. • Az állami gazdaságok állatállománya öt év alatt ötszörösére nőtt. 1954-ben a begyűjtött vágómarha 23.3 százalékát, a vágósertés 53.6 százalékát adták az állami gazdaságok és állami hizlaldák. Az állami gazdaságokban az egy tehénre eső tejhozam 2.744 literre emelkedett. Az állami gazdaságok állattenyésztésének gyorsabb fejlesztését az utóbbi években fékezte a takarmányterme- lés alacsony színvonala. Az elmúlt öt esztendő alatt mély gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visszaesés ellenére az elmúlt év végén csaknem kilencszer annyi család hatszor annyi földterületen gazdálkodott közösen, mint a tervidőszak elején. A termelőszövetkezetek jelentékeny része megszilárdult. Lényegesen javult a munkafegyelem, javult az elvégzett munkák minősége is. Ezek eredményeként 1954- ben a termelőszövetkezetek csaknem 40 százaléka már az országos átlagnál magasabb termés- eredményeket ért el. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás ellenére több mint 400 termelőszövetkezetben a búza termésátlaga katasztrális holdanként meghaladta a 9 métermá- zsát, A közös állatállomány öt év alatt több mint nyolcszorosára emelkedett. 1954-ben a megelőző évekhez képest jobban gondozták az állatokat. A tejhozam nem volt kielégítő. Az elmúlt öt év alatt jelentősen gyarapodott a termelőszövetkezetek közös vagyona. Az egy kát. hold szántóterületre jutó közös vagyon mintegy 80 százalékkal, a szövetkezeti alap 137 százalékkal növekedett. A' termelő- szövetkezetek öt év alatt igen jelentős beruházásokat hajtottak végre, amelyekhez az állam közel egymilliárd forint segítséget nyújtott. Emelkedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból származó jövedelme. Az erdőgazdaságok öt év alatt közel háromszor akkora területen telepítettek erdőt, mint amekkorán kitermelés folyt. Az ország erdőterülete öt év alatt 12 százalékkal emelkedett, de mindez mégsem pótolta megfelelően a Horthy-korszak éveiben kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 20.000 kát. hold mezővédő erdősávot létesítettek; Megkezdődött az erdőgazdasági munkák gépesítése, (Folytatása a 3. oldalon.)
