Szolnok Megyei Néplap, 1955. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

Huszonegyedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1955 május 29 MEGSZOKÁS Kapálás idején *— Mit nézel, kedves komám? ■— Azt mondta a szomszéd, hogy valamiféle rozsda miatt kicsi lesz a kukoricatermés, pedig hát a kukoricába nem esik rozsda! — Hát nem is a kukoricán van az a rozsda, hanem a kapádon. 'Rmú^uójaí ‘%6&i A GYERMEK NAPON — Kellett nekem elhoznom a papámat is? JHájaii kimiuLulái Nézd, szíveim, milyen pompás innét a kilátás! DCtcLaeA. Qúiz-3Cun OCakas! Paragrafus és fej bever és A KRESZ 8. §. 2, pontja előírja, hogy a közúti jelzőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy „... a gya­logjárdán pedig 220 cm. magasságban legyen.“ A szolnoki 33. Ruházati Bolt utcájában a Be- loiamisz-utca felőli részen elhelyezett tilalmi tábla viszont csaik 160 cm. magasain van, Ezt onnét tu­dom, hogy egy áramszünetes sötét estén alaposan belevertem a fejemet, mivel magasságom 170 cm. Egy vidéki motoros, 3 : 3 A sportkedvelőknek bi­zonyára felcsillan a szeme, azt hívén, hogy valami iz­galmas labdarúgómérkő­zés beszámolója követke­zik itt. Valóban mérkőzés­ről lesz szó, csak nem lab­darúgómérkőzésről, hanem az észszerűség és a büro­krácia mérkőzéséről, ame­lyet a bürokrácia nyert meg a döntetlen ellenére is. A döntetlen úgy szüle­tett meg, hogy Kisújszál­láson a postahivatal bejá­ratánál május 24-én tele­fonvonal építési munkák folytak. Dolgozott pedig ott két munkás és egy harmadik, a vonalépítést irányító munkavezető. Arrajártamban azonban első pillanatban úgy tűnt, mintha hatan dolgoztak, volna ott. A jelenlévők külsejéből ítélve azonban hamarosan megállapítot­tam, hogy a hat az két­szer három, illetve hár­man dolgoznak, hárman pedig „ellenőrzik’’, hogy dolgozik a másik három. A három ellenőrről min­denképpen lerítt, hogy el­lenőrök s nem véletlenül, hanem a vonalépítést el­lenőrző szándékkal állanak ott. Mindeme tapasztalatom nagyszerű javaslatot érlelt meg bennem. Ezután min­den aktív dolgozó mellé állítsunk egy ellenőrt s szervezzük meg ügy a munkát, hogy egyik fél­időben a munkás dolgo­zik, a másik félidőben az „ellenőr". így se nem nye­rünk, se nem vesztünk, s a döntetlen eredmény reá­lis lesz. Addig azonban a bürokrácia győz 3:3 esetén is. Vagy esetleg van jobb javaslat is? Kérem, közöl­iplr iipIp™ (Vigh józsefné, Klsujszál- lás, levele nyomán.) Hogyan szokott hozzá az Íráshoz? Családi körülményeim miatt. Szerencsétlen házasság? Nem. Három sógorom csapos, A ió barátnő táskáját a jó barátnőnél felejti Szombat este ülök a Tisza Szálló éttermében. Minden asztal foglalt és nekem a szemem kopog az éh­ségtől. Vacsorát kérek! A fehér pincérkalbát úgy villan el, mint egy lökhajtásos a nyári égbolton. — »;. gtön, A tizedik asztalnál egy kövér em­ber magykényelmesen mustrálja a kenyeres-kosarat, válogat. Idelát­szik, hogy fényes a képe a szafttól. Megint egy pincér. Utámaikáltok: ' Kenyeret kérek! Szomszédaim rosszaié pillantások­kal . szurkálnak. Könnyű nekik. Előttük fröccs. Ok már emésztenek. Újabb fehér kabát a láthatáron. r-H Vacsorát ké.,, —1 Nem az én plaocom.,, Páran felém fordulnak, egy fiatal lány —• miközben süteményt csipe­get — fitymálódik: — Rémes milyen türelmetlen em­berek vannak.., Dzsesszt dobolok az asztalon. Dal a vasgyűjtésről Szaladjatok, gyerekek! Ócskavasat szedjetek, Rongyokat, rossz csapokat, Papírt és kacatokat. Vigyétek a gyűjtőbe. Uj áru lesz belőle. Ki sokat gyűjt, több pénzt kap, S ócskaságért pontokat. A sok pont az dicsőség. Fürge brigád nem elég, Amit eddig gyüjtöttél, Sokkal több keű ám ennél! Hajrá tovább, előre, Az ócskavas gyűjtésre. A versenyben elsőség: Brigádunknak dicsőség! HEGEDŰS ZOLTÁN III. o. t., a Fürge-brigád tagja. A Fürge-brigád, a szolnoki Beloiannisz- úti általános iskola hat harmadik osztályos tanulója, kiváló eredményt ért el a vas- gyűjtési versenyben. StK&eti dotty Többen ellenségesen méregetnek. Ismét cikkan egy fehér kabát, nyomában ételillat leng, mint egy menyasszonyi uszály. Gyomromba belemarnak az éhség vad, bozontos kutyái. (Rémes, hogy milyen gondolatok jutnak az ember eszébe, ha éhes!) — Pincér! *— Azonnal! — Már félórája várak! Mögöttem egy hang: —i Még nincs itt két perce.,. Jön a pincér: —i Tessék. Egy fatányérost kérek, de gyor­san, És hozzon kenyeret is. A pincér elmegy, én diadalmasan körülnézek. Nem hederít rám senki, már nem vagyok érdekes. Jön a pincér, hozza az ételt, meg a kenyeret, Eszem.. Először mohén, gyor­san, kapkodva, aztán egyre lassuló ütemben, Utóvégre kulturamber vagyok, — vagy mi.,, A harmadik asztalhoz most ü egy férfi és mindjárt kiabálni kezd —> Pincér! Étlapot! Nagy sárga fogai vannak. A: ilyen ne kiabáljon, A pincér nem megy oda Igaza i van, vannak páran, akik előbb jöt tek, először azokat keld kiszolgálná Kenyérkosárban a kemyérszeleite két mustrálom szép sercli váz benne. — Kenyeret kérek! — üvöltöző a nagyfogú, Többen rosszalóan néznek rá, ér hangosan megjegyzem: — Még két perce sincs itten ,,, A kislány, aki előbb a sütemény* csipegette, helyeslőén bólogat. Én a szaftot tunkolva, teleszájjal hümmögök: — Rémes milyen türelmetlen em­berek vannak,., < t. k. A Riska baja Csak a Jól gondozott, nag hozamú állatokkal lehet rászlvenni maid az Országos Mezőgazdaság Kiállításon. — Netene, Riska, ml a ménkű ütött beléd? — Csak az, hogy eszembe jutott: kend miatt nem mehetek« mezőgazdasági kiállításra.

Next

/
Thumbnails
Contents