Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

2 8ZOLNOKMEGYET NÉPLAP 1953 április 26, KOMMUNISTA MÓDON HELYTÁLL Szabó Andrásáé tehenész és munkacsapata NEMZETKÖZI SZEMLE Felébredt földrészek III Szabó Andrásné és férje 1952- ben vette át a mezőtúri Béke TSZ egyik negyvenes tehénistállójának vezetését. A rossz takarmányozás és kezelés miatt az évek óta meddő tehenek napi istállótálaga ekkor 2 liter tej volt. A kommunista, az .újait meglátó parasztasszony első teendőjének az istálló rendbehoza­talát, a takarmány biztosításiát te­kintette. Mesterséges megterméke­nyítéssel elérték, hogy mind a 40 tehén borjas lett. Szabó Andrásné a négy főnyi te'benész-munkacsa- pat vezetője már a vemhessé® ide­jén biztosította a magasabb tejho­zamot, 2—3 kg. abrakot adtak na­ponta a jószágoknak. 1953-ban ala­posan tanulmányozta a szovjet módszereket, bevezette az egyedi takarmányozást, a tőgymasszázst és a napi háromszori fejést. Ekkor a már-már kiselejtezett 40 magyar tehénnél 5 literes istállóét!ag volt az eredmény. Az elmúlt év máju­sában már 10 literes istáüóátlag- gal büszkélkedhettek. m Tavaly nyáron Szabó Andrásné kezébe került a Zsolmyirenko mód­szert ismertető brosúra. A legmo­dernebb szovjet tehenészet eredmé­nyeit megismerve, sokait vívódott azon, hogyan vezesse be az új módszert. K ülönSsen megragadta figyelmét, hogy a ZsoJnyirenko módszernek kettős célja van: je­lentősen és állandóan emelni a tej­hozamot, — ugyanakkor sokkai több pihenőidőt biztosítani a tehe­nészetiben dolgozóknak. 1954 szep­tembere óta az új módszer szerint négyszer fejik a tehenekét. Reggel 4 órakor pontosan elkezdik az etetést, 4 óra 10 perckor az első fejést, 7 óra 10 perckor pedig a másodikat. Ezt követőleg az itatós­sal, az istálló rendlbehozatalávrfi 11 órára végeznek Délutón 3-ig pihenőjük van a tehenész munka­csapat tagjainak. m „A Zsolmyirenko módszer beve­zetése óta sokkal bővebben jut időm arra, hogy öt apró gyerme­kemmel foglalkozzak és időben rendes ebédet főzzek családom számára“ — mondotta Szabóné. Délután ugyancsak 4 óra 10-kor és 7 óra 10-kor kezdik el a har­madik, illetve negyedik fejést. — Este 8 órára már minden munkát elvégezünk az istállóban. : Az új módszer bevezetése óta nap mint nap emelkedett a tej termelés. Tavaly októberben Szabó Andrásné a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulójá­nak tiszteletére megfogadta, hogy a 10 literes ástállótálagot egész télen iát tartja. Állta adott szavát. Októberben 12, novemberben már 14 literes istállóátiagot értek el. Ezt az eredményt tovább fokozták. Februárban a kommunista tehe­nész-házaspár megígérte, hogy ha­zánk felszabadulásának tiszteletére 16 literre emelik az istálló- és 17-re a fejési átlagot. Április 4-én büsz­kén jelentették be a sokezres ün­neplő tömegnek, hogy Szabó And- rásné tehenész munkacsapata 16.6 literes istállóátlagot és 17.5 literes fejési átlagot ért el. m Szabó Andrásék szorgalmas mun­kájúikkal tavaly 1333 munkaegysé­get teljesítettek. 36 mázsa búzát, 280 kg. rizst és sok más terményt kaptak. Az idén is közeljármak már a 700 munkaegységhez. — Szabó Andrásné munkája elismeréseként „Kiváló állattenyésztő" kitünte­tést kapott és az idén kétheti ju­talomüdülésen kívül 1000 forint miniszteri jutalomban részesült Május 1-ére, a világ dolgozóinak nagy ünnepére eredményeinek to­vábbi okozásával készül a házas­pár. A kitűzött célok elérésének biztosítéka példamutatásuk s a tehenész munkacsapat valamennyi tagjának lelkesedése, akik párttag­hoz méltóan küzdenek a tejterme­lés! és az állatszaporulati terv maradéktalan teljesítéséért. Lágy Ázsiát, | borzolt Afrikát falnak — írta két évtizede József Attila a kapitalistákról. S ma a két nagy földrész államvezető po­litikusai világot szaggató, fogukat csattogtató imperialisták nélkül egy asztalnál ültek az indonéziai Bandungfoan, hogy megvitassák a szolgaság lerázásának úitjait-mód- jait. Mérleget vonni az elmúlt egy hét munkájáról könnyű, s egyút­tal nehéz feladat. Könnyű azért, mert az elhangzott megnyilatkozá­sok alapján össze lehet foglalni az ázsiai és afrikai országok állás­pontját és nehéz, mert a bandungi tanácskozások hatása majd az ér­tekezletet követő hónapokban mu­tatkozik meg igazában. | A legfontosabb | következtetés az lehet, hogy a bandungi érte­kezlet beváltotta a hozzáfűzött reményekeit. A huszonkilenc ország küldöttei azért gyűltek össze első­sorban, hogy kinyilatkoztassák, végétért egy hosszú, évszázados korszak, amikor európaiak ural­kodtak másfélmillióid színes'bőrű feltett. Noha vannak még gyarma­tosítók és gyarmattartók, vannak leigazoltak és rabságban tartottak, a megindult felszabadulási folya­mat felfeléívelő irányzatot mutat. Nincsen olyan ország ma Ázsiában és Afrikéban, ahol ne lenne szer­vezett és erős nemzeti mozgalom. Egy kis afrikai ország, Libia kül­dötte mondotta ki, hogy ma „az Falusi ivóvízellátásunk A falusi lakosság vízellátása az ország jelentékeny területén magánkutakból történik. Ezek * általában nem szolgáltatnak megfelelő, ivásra alkalmas vizet Ennek több oka van: pl. a kutak helytelen telepítése, a víz kedve­zőtlen vegyi tulajdonságai (magas keménység, nagy vastartalom), va­lamint bizonyos — az élet fenntar­tásához szükséges — alkatrészek (jód, fluor) hiánya, a felülről tör­ténő szennyeződés lehetősége, stb. A falusi lakosság jó ivóvízzel való ellátását a szakszerűen épí­tett zárt közkutak szolgálják, amelyeknek száma a multrendszer mulasztásából kifolyólag nem ele­gendő, sőt az egykor működő köz­kutak nagyrésze a karbantartás hiánya miatt tönkre is ment. Kormányzatunk az utóbbi évek­ben komoly erőfeszítéseket tett a múltból örökölt állapot felszámolá­sára, a falusi dolgozók egészséges, jó ivóvízzel való ellátására. Ennek egyik módja a falusi köz­kúthálózat fejlesztése új kutak építésével és főleg a hosszabb idő óta nem működő közkutak helyre- állításával. Az elmúlt év folyamán 29 millió forintos költséggel 3100 közkutat állítottunk helyre az ország különböző területein. 1955-ben erre a célra 40 millió Ft áll rendelkezésre. A számok jelen­tőségét mutatja az, hogy egy-egy felújított közkút 4—500 dolgozó egészséges ivóvízellátását biztosítja. A közkút felújítási Programm ke­retében a megyei tanácsok elsősor­ban a termelőszövetkezeti és bá­nyászközségek ivóvízellátásának megjavítását tartották szem előtt, de mindenütt segítettek, ahol a falvak, vagy a vízmű nélküli váro­sok kútjai váratlanul kiestek a víz­ellátásból. Ebben az évben tovább­folyik a kútfelújítási tevékenység. A kűtfelújító részlegek minden­hova eljutnak, ahol egyes, önálló Levelezőink Írják Iskolánk tanulmányi eredménye félév óta emelkedett. A fegyelem terén mutat­kozó hiányosságokat igyekszünk kiküszö­bölni. örömmel közöljük, hogy az április 4-re készített hálazászló Budapesten a 100 legszebb közé került. Ez úttörőinkre buz- dítólag hatott. Lelkesen készülnek május 1-re. (Bocskár Ilona, Tiszabó, állami isk.) • Bár már túl vagyunk április 4-én, de megírom a szerkesztőségnek, hogy szaka­szunk dolgozói vállalták, hogy 270 darab talpfacserét az előírt 4S0 óra helyett 360 óra alatt végezzük el. Ez meg is történt. Május 1-re pedig vállaltuk, hogy vágány- szabályozásban az eddigi 120 százalék he­lyett 126 százalékot teljesítünk minőségi munkával. (Váczl Miklós, MÁV segédmun­kás, Törökszentmiklós.) Megkaptam levelezői munkám jutalmául a szép, tanulmányos könyvet. Fogadják érte köszönetemet. A Jövőben Igyekszem még eredményesebben levelezni. (Szendrő Balázsné, Kungyalu.) A jászszentandrásl gépállomás a körze­téhez tartozó területen úgy a termelőszö­vetkezetekben, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál a szántást és a tavaszi kalá­szosok vetését elvégezte. A tervteljesítés­ben ezideig Illés Andor vezet. Zetor gép­pel 1.7S százalékot teljesített. (Siklód) Já­nos, Jászszentandrás.) * Köszönöm a szerkesztőség közbenjárását, motorigazolványomat megkaptam. (Győri József, Pusztamonostor.), kutakkal biztosítani lehet a Jó ivó­vized A falusi vízellátás fejlesztésének új módja az úgynevezett törpeviamüvek létesítése. Ezeknek alkalmazása azokban a községekben kerül sor, ahol a geo­lógiai és vízszerzési viszonyok ked­vezőtlenek és sem a kis-, sem a nagymélységű kutak nem szolgál­tatnak elfogadható minőségű és ele­gendő mennyiségű vizet. A törpe vízmű egy, vagy két bő­vizű kútra vagy forrásra telepített, alacsony nyomással működő vízmű, amely a község belsőségén közki­folyókon szolgáltatja az ivóvizet. A közkifolyókat, vagy közcsapekat egymástól általában 3—400 méterre helyezik el, úgy hogy a legtávolabbi fogyasztó is 150—200 méteren be­lül elérheti. Az egy lakosra jutó víz- mennyiség napi 50—60 liter, ami sokszorosa az egyes közkutakból nyerhető és felhasznált vízmennyi­ségnek. Másik nagy előnye, hogy az előírásoknak megfelelően kezelt, az egészségre ártalmas anyagoktól mentes vizet szolgáltat. A gazdaságos kihasználás érde­dében törpevízműveket elsősorban nagyobb lélekszámú községekben célszerű létesíteni. Újonnan épülő alföldi községeinkben már elté­rünk a szokásos önálló-kutas rend­fejlesztése szertől és ezt a korszerűbb megol­dást választjuk. Gyakori eset, hogy a Dunántúl, vagy a Felvidék ma­gasan fekvő községeinek vízellá­tása egy-egy völgyben lévő forrásra vagy kútra telepített törpevízművel történik; A törpevízművek tervszerű és megfelelő telepítésére országos fel­mérések vannak folyamatban. Adottságaik folytán elsősorban Ba­ranya, Borsod, Fejér, Heves, Ko­márom, Nógrád, Pest, Tolna, Szol­nok, Veszprém és Zala megyék köz­ségeiben kerül sor törpevizművek építésére, A felmérések eredmé­nyei, a helyszíni szemlék és a me­gyei tanácsok javaslatainak figye­lembevételével készül majd el az országos terv, amely alapját fogja képezni a falusi vízellátás egyik korszerű fejlesztési módjának; Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig. Fel­hőátvonulások, több helyen futó­eső, esetleg havazás. Az északnyu­gati-északi szél fokozatosan mér­séklődik. Az éjszakai lehűlés erő­södik, talajmenti fagyok lesznek. A nappali felmelegedés kissé fo­kozódik. Várható legalacsonnyabb hőmérséklet: ma éjjel nulla—plusz három, legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden 12—15 fok kö­zött (MTI.) elsőszámú rossz, ami a feszültsé­get okozza, a gyarmatosító rend­szer“, de ebben annyira egységes volt az értekezlet, hagy még az egységbontási célzattal odaküldött „amerikai1’ ázsiaiak és afrikaiak sem mertek ellentmondani. | A második | na,gyotn fontos jel­lemvonása és egyúttal főcélfcitűzése a bandungi tanácskozásnak, hogy a résztvevő országokat egységbe fogja a béke nagykiterjedésű öve­zetének megteremtésére. Ennek je­lentőségét csak akkor foghatjuk fel igazán, ha számbavesszük, milyen erők milyen célzattal működnek Ázsiában és Afrikában. Elegendő megemlíteni a legutóbbi hónapok fejleményeit. Létrejött az amerikai irányítású délkeletázsiai paktum (SEATO), kétoldalú szerződéseket kötöttek egyrészről az Egyesült Ál­lamok, másrészről a tajvani klikk, a liszinmanisták, a délvietnami rendszer é9 a hozzájuk hasonló rendszerek között. Folyik a japá­nok háborús felkészülése és most akarják kialakítaná a középkeleti agresszív tömböket a török-pakisz- táni és a török-iraki paktumokra alapozva. Ez az irányzat arra tö­rekszik, hogy bekerítse Kínát és az európai mellett megteremtse a másik háborús pólust a Távol-Ke­leten. valamint a Közel- és Közép- Keleten. Az ezzel szembenálló vo­nal a békés egymásmellel t-élést vallja programjának és olyan kor­AZ EGYSÉG ÉS A SZOLIDARITÁS ÜNNEPE Május elseje — a tavasz ünnepe. Megújhódik a természet, megfiatalodnak az emberek, kivirul a re­mény. Uj erőt önt a há­ború ellen, a barátságért, a népek haladásáért küz­dő sokmillió békeharcos szívébe, Tombolnak a há­borús erők. De éberen fi­gyelik őket a béke egyre növekvő erői, akik elszán­tan védik a legdrágábbat a világon: a békét! A száz- meg százmillió béke­harcos úgy fogadja május elsejét, hogy aláírja a Béke Világtanács felhívá­sát az atomháború előké­szítése ellen. Az egyszerű emberek, a földi javak te­remtői május elsején ke­zet nyújtanak egymásnak a határokon keresztül, s ezzel kifejezik érdekeik közösségét, együvé tarto­zásukat. Március végén japán nőküldöttség járt London­ban. Különböző gyűlése­ken vettek részt, amelye­ken elmondták, hogy a japán nép kész küzdeni a tömegpusztító fegyveiek ellen. Ez a küldöttség egész Angliát beutazta. A japán nők szava minde­nütt elért az egyszerű an­gol emberek szivéhez. Az amerikai agresszív köröknek sikerült a pá­rizsi egyezményeket a nyugati parlamentekben áteröszakolniok. A harc azonban tovább folyik. Az európai országok dol­gozói és szakszervezetei képviselőinek leipzigi ér­tekezlete, amelyen hitet tettek, hogy a német mili- tarizmus újjáélesztése el­len, a munkások jogai és életkörülményei védelmé­ért, a népek közötti ba­rátságért, a békéért har­colnak, Az egység, a dolgozó emberek hatalmas ereje, az életkörülményeik megja­vításáért, jogaikért folyó harcban. A dolgozóknak lesz miről beszélniük a májusi felvonulásokon. A francia munkások elmond­ják majd, hogyan sztráj­koltak a kohászok és a gépgyártók, a textilmun­kások és a kikötőmunká­sok, hogyan sztrájkolt a munkásság többsége Ar­ras, Bordeaux, Lyon és az ország többi városában. A franciák békét, országuk függetlenségét, munkabé­rek felemelését követel­ték. Nyugat-Németország munkásai egységesen vo­nulnak fel a május elsejei ünnepen. Joggal mondhat­ják az egész világnak, hogy a háború utáni évek folyamán még sohasem védelmezték oly elszántan jogaikat és a békét, mint az 1954-es és az 1955-ös esztendőben. Münchenben 60.000, Ba­jorországban 236.000 fém­munkás sztrájkolt, sztráj­koltak Ruhr és Hessen munkásai. Ez év januárjá­ban 840.000 ember szün­tette be a munkát. Olasz­ország munkásai is sok győzelmet arattak. Ered­ményesen sztrájkoltak Róma, Firenze, Milano, Velence kohászai, textil­munkásai. Március elején 100.000 kohász és gép­gyártó sztrájkolt. A nemzetközi szolidari­tás napján lesz mit mon­daniuk az angol dolgozók­nak is. Sztrájkoltak a bá­nyászok, a gépgyártók, a hajóépítők, a repülőgép- ipari dolgozók. A bányá­szok Dél-Yorlcshire öt szénbányájában szüntették be a munkát. így van ez mindenütt. Sztrájkolnak az Egyesült Államok és Japán, Chile és Brazília dolgozói. A dolgozó embe­rek mindenütt azt követe­lik, hogy szűnjék meg a hidegháború, legyen béke és barátság az államok között; A közelmúltban tartot­ták Delhiben az ázsiai ér­tekezletet, amelyen az ázsiai országok küldöttei az indiaiak, a kínaiak, a japánok, a szíriaiak, a vietnamiak, a mongolok, az oroszok és indonézek barátsági esküt tettek. Ki­mondották, hogy ez a ba­rátsági eskü erősebb, mint minden atombomba együt- véve. Sardar Dzsafri indiai költő helyesen fejezte ki az értekezlet részvevőinek érzelmét: „Ki képes megsemmisí­teni Delhit, amely hatszor épült újjá romjaiból? Ki pusztíthatja el Pekinget, amely büszkén, szilárdan állt és áll? Ki képes meg­semmisíteni Szamarkan- dot és Bucharát, amelynek fiai győzelmesen veitek részt a hitleri hordák meg­semmisítésében? Ki pusz­títhatja el Hiroshimát és Nagaszakit, amely már át­élte az amerikai atem- bombázást?! Ez az egység — végle­ges válasz az atomőrültek­nek.” Szilárdan és következe­tesen, lépésről lépésre ha­ladnak előre a dolgozók a jobb életért, a kollektív biztonságért, a lefegyver­zésért, az atomháború el­len folyó harc útján. Egy sorban haladnak az indi­aiak és az olaszok, az an­golok és a japánok, az amerikaiak és a svédek, a németek és a franciák. Velük együtt haladnak a Szovjetunió, a népi Kína és a béketábor többi országainak dolgozói. A békeharcosok erőt és biz­tonságot merítenek a Szovjetunió békepolitiká­jából, amely a nemzetközi feszültség csökkentésére irányul. Ez a politika meg­felel a földgolyó külön­böző részein élő sokmillíó ember érdekeinek. O, PRUDKOV mányok tudhatok mögötte, mint a Kínai Népköztársasáig és a bandungi összehívók közül India, Indonézia és Burma. Ezenkívül e program mögött minden ázsiai és afrikai országban igen széles, nagykiter­jedésű társadalmi réteg áll. Ez utóbbi | éreztette hatását a bandungi Homansavoy szálló ter­meiben is, ahol a küldöttek tanács­koztak. Emeljünk ki két felszóla­lást. Az egyiket Takászaki japán tárcanélküli miniszter mondotta, a másikat Mohamed Ali, annak a Pakisztánnak a miniszterelnöke, amelybe nagy reménységet vet Washington. Takaszaki azt fejtette ki, hogy a mai japán kormány külpolitikájának irányelve együtt­működni más nemzetekkel és ápolni a baráti kapcsolatokat a vi- iágbéke megteremtése érdekében. Mohamed Aid arra mutatott rá, hogy .noha a Bandungbam megje­lentek egymástól eltérő fajokhoz tartoznak, éghajlatuk és kultúrá­juk más és más, sokféle nyelven beszélnek és különböző társadalmi szokásaik vannak, mégis közös óhaj vezeti őket. hogy előmozdít­sák a nemzetközi megegyezést és a békét. A pakisztáni miniszterelnök több pontot említett a béke fenn­tartásának alapalveiként és ezek nem igen esnek messze a Csou En-!aj —Nehru-féle öt alapelvtől, amely ma már szerte a világon ismert. Nem arról van szó, hogy mind­azt, amit a japán kormány hivata­los képviselője és a pakisztáni mi­niszterelnök mond, teljes készpénz­nek vegyük. Az a fontosabb és lényegesebb, hogy kikutassuk az dkáit, miért mondanak ilyenéket. És itt érkeztünk el a bandungi ér­tekezletnek talán legfontosabb eredményéhez. A tanácskozáson azért került fölénybe az egymás- mellett élés gondolata a zavart- keltéssiel és a provokációkkal szem­ben — ilyenek is voltak ott, <— mert az értekezlet legtekintélye­sebb résztvevője a Kínad Népköz­társaság, a kínai kormány politi­kája volt a legfőbb vonzóerő. Ez már egymagában is elég volt ah­hoz, hogy elszigetelje az olyan pro­vokátorokat és hazudozókat, mint az iraki, a török és a fülöpszigeti küldött. Kitek az értekezlet elején megkísérelték, hogy világnézeti kü- önb9égek és ellentétek 'ürügyén vi- izályt és széthúzást szítsanak, de n,agukra maradtak, i | A legkeményebli | csapást Cson En-Iajtól. a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetőjétől kapták. Higgadt, méltóságteljes, a kommu­nista diplomata biztonságával és a szocialista diplomácia fölényének tudatában elmondott beszédéiben hangoztatta, hogy a béketábor or­szágai nem fétoek más világnéze­teiktől és ezért nem ás az foglal­koztatja őket legjobban, ami az ál­lamokat egymástól szétválasztja. Inkább azokat az érintkezési pon­tokat keresik, ahol a különböző rendszerű országokat közel lehet hozni egymáshoz, a béke fenntar-' tása érdekében. A bandungi kül­döttek — mondotta — nem azért gyűltek össze, hogy világnézeti vi­tákat folytassanak, hanem azért, hogy egységes frontot kovácsolja­nak ki a háború és a gyarmatosí­tás ellen, közös gazdasági és kul­turális fellendülésükért, független­ségükért. Ez a beszéd olyan hatást váltott ki, hogy még a más szán- dékúak is kénytelenek voltak el­ismerni az abban mondottak he­lyességét, amit ők úgy foglamztak meg, hogy Csou En-laj „békülé- keny hangon“ szónokolt. Bandung megerősítette azt az ál­talunk már ismert igazságot, hogy a kínai forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megalaku­lása a kovásza annak az erjedés­nek, ami az elnyomott országokban megindult és ami a gyarmati rend­szer szétesésére vezet. A bandungi értekezlet újabb szeg a gyarmato­sítás koporsójába. Sőt, annál is több. Mélyebbre ásta ennek a rendszernek a sírját azzal is, hogy egységbe fogta Ázsia és Afrika néceit az imperialista háborús po­litika ellen. I A legvilágosabban | az értekez­let záróközleménye mondja ki, mi­lyen terveket, célkitűzéseket álla­pítottak meg és 29 ország képvi­selői a gazdasági, kulturális együtt­működés terén, s hogyan akarják tettekkel előmozdítani a viiágbéke, s a békés együttélés ügyét. Végezetül ismét emlékeztetni szerenténk arra, hogy Bandung ha'ása igazában majd az elkövet­kezendő hónapokban mutatkozik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents