Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-21 / 93. szám
1933 április 21j S ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Május l-re tovább .fokossá k a begyűjtési verseny lendületét Az április 30-án záruló begyűjtési versenyben a megyék, járások, községek versengése állandóan fokozódik. A Begyűjtési Minisztérium legutóbbi értékelése szerint a megyék, a járások és a községek között a következő sorrend alakult ki: A megyék között: 1. Győr, 2. Komárom, 3. Zala, 4. Veszprém, 5. Vas 6. Nógrád, 7. Somogy, 8. Heves, 9. Cscngrád, 10. Szolnok, 11. Pest, 12. Borsod, 13. Fejér, 14. Baranya, 15. Szabolcs, 18. Békés 17. Tolna, 18. Hajdú, 19. Bács, Nagy járások között: 1. mátészalkai, 2. orosházi, 3. pápai, 4. zalaegerszegi. Közepes járások között: I. gyöngyösi, 2. mohácsi, 3 pécs- váradi, 4. devecseri. Kis járások között: 1, soproni, 2. dorogi, 3. zalaszent- gróti, 3. szécsényi. A nagy határú városok között: 1. Turkeve, 2. Kisújszállás, 3. Orosháza. A közepes határú városok között: 1. Pápa, 2. Szombathely, 3. Szolnok. A kishatárú városok között: 1. Sopron, 2. Oroszlány, 3. Gyöngyös. A nagyhatárú községek között: 1. Földes, 2. örménykút, 3. Szegvár. A kishatárú községek között: 1. Alsóörs, 2. Feketeerdő, 3. Nádújfalu. Nagy TSZ-ek között: 1. Hajdúnánási Haladás, 2. Kengyeli Sallai, 3. Dévaványai Gábor Áron. Közepes TSZ-ek között: 1. Gyöngyösoroszi Február 14., 2. Hunyadi Uj Élet, 3. Bonyhádi Dózsa Népe. Kis TSZ-ek között: 1. Soproni Haladás, 2. Tiszaszal- kai Búzakalász, 3. Bolhói Ságvári. (MTI), Ülést tartott a megyei békebizottság A szolnokmegyei Békebizoitság ülést tartott, amelyen resztvettek a városi és járási békebizolt- ságok titkárai. Az ülésen Bukov- szky Ferenc, a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem docense beszámolót tartott a külpolitikai helyzetről, utána Bajtai Károly né, a Megyei Békebizottság titkára értékelte a IV. Magyar Békekongi esz- szusra való felkészülést és az azóta végzett munkát. Megállapította: a megye városainak, községeinek békebizollságai az elmúlt időszakban jó munkát végeztek. Január 20-tól február 20-ig mintegy 4000 kisgyűlést, békebeszélgetést tartottak a népfrontbizottságok, az MNDSZ és az MSET közreműködésével. Ezeken a békebeszélgetéseken mintegy 150—180 ezer ember vett részt. JTzenkívül a megye 68 községé- ^ ben és 7 városában a kultúrműsorral egybekötött béke-esteken átlag 400—600 ember jelent meg. Meg kell állapítani: ilyen nagyarányú megmozdulás a megyei békemozgalomban még nem volt tapasztalható. A résztvevők száma, a hozzászólások azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk látóköre egyre szélesül, magáénak vallja a béke ügyét és tettekkel is harcol annak megvédéséért. A békebizottságok, a békealáírás- gyiijtések terén is kiváló munkát végeztek. Újszerű volt az aláírásgyűjtésnél az, hogy a dolgozók a nevük mellé azt is odaírták, mit tesznek a béke érdekében. Ennek nyomán számos felajánlás született. Az aláírt íveket rajzokkal, fényképekkel látták el és albumba kötve küldték be a Megyei Béke- bizottsághoz. A megyében a béke- aláírásgyűjtés nagyjából befejeződött. A feladatokról szólva Bajtai Károlyné hangsúlyozta: a békéért való küzdelem nem kampányfeladat, a felvilágosító munkát a békebizottságoknak továbbra is folylatníok kell. LENIN MŰVEIT CSAKNEM HÁROMVIILL'Ó PÉLDÁNYBAN ADTA KI A SZIKRA A Szikra Könyvkiadó tíz év alatt nagy példányszámban adta ki magyar nyelven Lenin műveit, 1955. áprilisig Lenin 62 művét jelentette meg, összesen 2,739.000 példányban. Lenin műveinek magyarnyelvű kiadása terén rendkívül jelentős Lenin összes műveinek megjelenése. Lenin összes műveiből eddig 26 kötelet adott ki a Szikra és még ebben az esztendőben újabb 6 kötet jelenik meg. Számos olyan művet is megjelentett a Szikra Könyvkiadó Leninről és műveiről, amelyek még jobban elősegítik a világ proletárlátusa halhatatlan vezérének, — a nagy Leninnek megismerését. Ezek közé tartozik többéit között Sztálin: „Leninről’“ című munkája, a „Lenin élete képekben11 című album, Réti László: „Lenin és a magyar munkásmozgalom” című munkája és sok más mű. MOZAIKOK Hegesztés napfénnyel .4 Szovjet Tudományos Akadémia energetikai intézetének helió- laboratóriumában érdekes kísérletek folynak á homorú tükrökkel koncentrált napsugarak hőenergiájának kihasználására. Megállapították a tudósok, hogy a görbe tükrön összegyűjtött napsugárral 3—5 perc alatt a legkeményebb ötvözeteket is forraszthatják. A kísérletek ezzel lerakták a hegesztés új módjainak, a napfénnyel való hegesztésnek az alapjait. * Mikrocid — az új antibiolikum N. M. Pidoplicsko és V. I. Bila) ukrán tudósok új antibiotikumot fedeztek fel, a mikrocidet, amely rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. A mikrocid elpusztítja a saválló baktériumokat, a mikrobák egyes penicillin-álló fajtáit. Azok a mikroorganizmusok, amelyek az antibiotikumokkal szemben fokozatosan közömbössé válnak, a mikro- cidhez nehezen alkalmazkodnak. Az új antibiotikumot fertőzött sebek, égések, fagyások, gennyes és gyulladásos folyamatok gyógyításánál külsőleg is lehet használni. A mikrocid a gennyes torokgyulladás kezelésénél mint öblögetőszer ugyancsak kitűnően bevált. * Kél termés egy év alatt A növénynemesítők halaszthatatlanul fontos feladata, hogy magas terméshozamú, erősszárű gabonát és egyéb növényfajtákat hozzanak létre, amelyek hektáronként 30 — 50 mázsát, sőt ennél is magasabb termést adnak. A növénynemesítők már eddig is biztató eredményeket értek el: olyan búza, tarackbúza- hibridet *állítottak elő, amely nem dől meg, hektáronként 70 mázsánál nagyobb terméseredmény esetén sem. Az elkövetkező 2—3 év alatt egynyári, kétkaszálású gabonafajtát kell előállítani. A Szovjetunióban már van egész sor olyan újfajta gabona, amely a teljesértékű termés learatása után újból gyönyörűen kihajt és még ugyanabban az évben másodszor is kaszálható, azután pedig újból kisarjad. A Színház- és Filmművészeit Főiskola az 1955—56-os oktatási évben a színész fótanszakon, filmrendező és filmoperatőr szakon indít L évfolyamot. A színész szakon az oktatási idő négy, a filmrendező szakon öt, az operatőr szakon négy év. Felvételi korhatár: színész szakon 18— 24-ig, filmrendező és operatőr szakon 18—30-ig. Felvételre jelentkezők kérvényeiket életrajzukkal együtt 1955 május 1-ig terjeszthetik fel a főiskola tanulmányi osztályához (Budapest, VIII., Vass-u. 2/c). A főiskola hallgatói, szociális helyzetüktől és tanulmányi eredményüktől függően rendszeres szociális segélyben és ösztöndíjban részesülnek. Térítés ellenében a főiskola diákszállóját és menzáját igénybe vehetik,Téglagyáraink megpihentek? — újból az adósok közé kerültek Két héttel ezelőtt még győzelmet ünnepelhettek legtöbb megyei téglagyárunkban. Joggal, mertihi- szen sikerrel gyűrték le a tavaszi kezdés nehézségeit s a felszabadulási versenyben több mint. másfélmillió téglát gyártottak terven felül. Jó eredményeket értek el a cse-répgyártásban, téglaége'tésben s működésük csaknem mindén területén. Talán észre se vették sok helyen, hogy ez a dicsőség már a mulité — s aki megállt, lemaradt, a többiek elébekerültek. Megyénk minden üzemében a tervek jelentős túlteljesítéséről akarnak beszámolni május elsején, a munkásosztály hagyományos nagy ünnepén. Téglagyáraink, ha addig nem javítanak munkájukon, lemaradásról, adósságról adhatnak számot. Április első két hetében a hat nagy megyei téglagyár közül mindössze egy, a tiszaföldvári üzem teljesítette tervét. Ez aztán derekasan, mert közei 14 százalékkal több téglát gyártott, mint kiszabása volt. A többiek 80—90 százalékra s a két sereghajtó a szolnoki és a karcagi gyár 74, illetve 76 százalékra. Ha a lemaradás okait kutatja valaki, szívesen hivatkoznak a hűvös időjárásra, a többnapos esőzésre. Kétségtelenül komoly kiesést okozott a szeszélyes tavasz, azonban nem lehet mindent ráhárítani. Sok helyen még a kedvező napokat sem használták fel teljes egészében a gyártásra. Hogy nem ad mindenre okot az idő, példa erre a tiszaföldvári vagy a szolnokmegyei egyesüléshez tartozó abonyi téglagyár munkája is, melyek jelentősen túlszárnyalták tervüket. Pedig Ahányban vagy Földváron sem járt más idő, mint Karcagon vagy Mezőtúron. Azok a telepek, melyek teljesíteni akarták tervüket s akarták, hogy kiszáradjon időben a nyerstégla, nem akadtak meg a nehézségek előtt. Idejében begyújtottak s már eredményesen meg is kezdték a kihordást Az új tégla égetésében a martfűi üzem jár elöl jó példával: több mint másfélszeres tervteljesítéssel. A többiek aztán annál nagyobb lemaradásban vannak. Szolnokon és Mezőtúron ebben a hónapban nem is égették, nem adtak kész téglát a népgazdaságnak. Vajon — hogyan akarják ezek az üzemek részleteiben is teljesíteni tervüket? A minőséggel a martfűi téglagyárban vannak a legnagyobb bajok — de másutt is akad tennivaló ezen a téren. Nem mindegy az. hogy milyen élettartamú épületek lesznek a téglából, mennyit tudnak felhasználni belőlük a kőművesek a falazáshoz, mennyi kerül a hulladékba. Márciusban jóformán fél hónap alatt törlesztették le téglagyáraink egészhavi adósságukat, sőt jelentősen túl is szárnyalták tervüket, Kétségtelen, a lelkes jó munkának eredménye volt ez. Ennek ellenére sem szabad így minden hónapban megismételni, hanem törekedni kell arra, hogy hónap elejétől ütemesen, egyenletesen haladjon a termelés. Ez az alapja a minőség megj-aví- tásának is s ezen az úton keli elindulni a gazdaságos termelés felé, Május 1-ig, nagy ünnepünkig ■több mint egy hét van még hátra. Bár a követelmények magasabbak, mint a múlt hónapban, e néhány nap alatt is javíthatnak még eredményeiken téglagyáraink s egy kis igyekezettel be is hozhatják a lemaradást, hogy a többi gyáraikhoz hasonlóan építőanyagipari munkásaink is eredményekről, újabb munkasikerekről adhassanak számot hó végéig. Mit jelent a mezőtúri Béke TSZ-ben az asszonyok és családtagok munkája Valamennyij földhöz értő ember tudja, hogy a mezőgazdasági termelésben vannak olyan munkacsúcs idők, mikor minden a gyorsaságon múlik. Ilyen többek között a növényápolás, a széna és a gabonafélék betakarítása is. Pótolhatatlan kár érheti a gazdálkodót, ha engedi, hogy kukoricáját ellepje a gyom. A négy-öt napos késlekedést ilyenkor egész esztendőben megérzi a növény. Ez a tétel persze áll fordítva is, mert sokszor 50 százalékos terméstöbb- let érhető el, ha idejében végezzük a növényápolást. A többéves nagyüzemi szervezési tapasztalat felhasználásával a télen ennek megfelelően mértük fel a munkaerő szükségletet. A termelési tervek megvalósítása érdekében közös gazdaságunknak nagy szüksége van az asszonyok és családtagok munkájára. Tavaly is az a brigád állta meg a helyét, amelyikben az asszonyok állandóan segítettek. A Micsurin növénytermelési brigád tagjai 700 holdon gazdálkodnak. A szénakaszáláskor a férfink nagyrésze a lucerna betakarítást végezte. A nők és a családtagok pedig a cukorrépát gyomta- lanították. Ily módon a szénát viszonylag tápérték veszteségmentesen kazalba rakhattuk s emellett a brigádtagok az ősszel holdamként 160 mázsa cukorrépát takarítottak be. Jóval többet, mint a hasonló talajadottsággal rendelkező többi növénytermelési brigád. Hosszú lenne a termelés minden ágazatán végigmenni, ezért csak néhány részletkérdéssel próbálom érzékelte bői a család t agok és az asszonyok munkájának jelentőségét. Az elmúlt időszakban évenként száz hold új rizstelepet építettünk be, most egy év alatt kétszázat. Ezenkívül 150 holdon szántóföldi öntözéssel takarmányt termesztünk. Sokat segít a gépállomás, de nagy szükség van a férfiak munkájára is. A telepek elkészítése befejezéshez közeledik, s ■ennek a nagyméretű tervnek a kivitelezése sem hátráltatta a soron- levő mezőgazdasági munkákat, a talaj-előkészítést, a vetést, a boro- nálást, az ősziek ápolását. Mindezt ugyanis legnagyobbrészt a családtagok és az asszonyok végezték. Segítségükkel tehát olyan földeket teszünk bőven termővé, amelyekben más évikben csak két-három mázsa búzát bírtunk termeim. A kétszáz holdas új rizs telepünk mintegy 400 ezer forint tiszta jövedelmiét ad s ez az összeg két forinttal növeli a munkaegységek értékét. ) Elhatároztuk.| hogy az idén az állami hitelek mellőzésével, saját erónkből gazdálkodunk. Múlás vannak eredmények. Csak egyet említek. Az elmúlt három hónapban 10 ezer liter szabad tejet értékesítettünk. Ha gondoskodunk a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányról, akkor jövedelmünk 40—50 százalékét az állattenyésztés adja. Takarmány pedig akkor lesz, ha a kukoricát nemcsalt négyzetesen v:tjük, hanem gondosan meg is műveljük. A szénát nemcsak lekaszáljuk, hanem idejében kazlakba rakjuk, hogy ne vesztben a tápértékből. Mindehhez pedig szorgos munkáskezekre van szükség. De főképpen azért gondoskodtunk a családtagok éj az asszonyok munkába állításáról, mert az idén sem akarjuk meg csúfolni termelőszövetkezetünket harmados műveléssel, vagy bérmunkások alkalmazásával. Nem szabad figyelmein kívül hagyni az érem másik oldalát sem. Ha gazdag a szövetkezet, akkor gazdag valamennyi szorgalmas tagja. S ha hárman, vagy négyen dolgoznak a családból, sóikkal több jövedelemre tehetnek szert, mintha a családfőtől várnák mindent. — Szentesi Bálint az elmúlt évben hatodmagával dolgozott. Két lánya is egész esztendőben részt kért a közös munkából. Mindketten megkeresték a kelengyére valót. Nem régen mentek férjhez s meg lehet nézni otthonukat. Űj bútort csináltattak, s a szükséges ruhaféléket is megvásárolták maguknak. Nálunk a több esztendős üzem- szervezési tapasztalat kialakított több jó módszert. Mindig a párt- szervezet javaslatait és véleményét vettük alapul, mert azok hasznosnak bizonyulták. | Az asszonyoktól! és a család-i tagoktól nem követeljük meg, hogy a hét minden napját a közös gazdaságban töltsék. Figyelembe vesszük, hogy otthon is van tennivaló. Ennek a megértésnek azután az az eredménye, hogy a nagy munkaidőkben az asszonyok hétről-hétre nem akarnak otthon maradni. Munkaegységüket külön munkakönyvben tüntetjük fel. Ez is serkentőleg hat. Figyelembe vesszük, ki, melyik munkacsapatban akar dolgozni, még akkor is, ha ez a munkacsapatok létszámában bizonyos eltolódást jelent. A jobb kedvvel végzett munka bőven megtéríti ezt a különbségeit. Akadhat ugyanis olyan munkacsapat, ahová nem megy egy asszony szívesen, mert ott haragosa van. Ha mégis cdakény- szerítenéhk, ez csak egyenetlenséghez és a munkafegyelem lazulásához vezetne. Az elmúlt években főként a vezetők féleségének példamutatása nyomán alapozhattuk meg az asz- szcmyok és a családtagok állandó részvételét a közös munkában. — Persze, akkor még nem dolgozott mindenki, de. mégsem hamarkod- tuk el a dolgot. A közös munkából való távolmaradókat eleinte csak kisebb feladatok elvégzésére kér- tü’-' fel. Szénagyüj téré, búzakévék összehordására stb. Ennek azután rendszerint az lett az eredménye, hogy az asszonyok megszerették a közös munkát, nem maradtak távol, sőt újabb feladatokat kértek. S ml lett az előrelátó szervezés eredménye? örömmel mondom, hogy ma 280 asszony és családtag állandóan dolgozik. Legtöbben tavaly is megszerezték a 200—250 munkaegységet. Sokan megígérték, hogy ennyi az idén is meglesz. Az asszonyok | és a családtagok munkábaállításának lehetnek más, hasznosabb formái is. Éppen ezért helyesnek tartanánk, ha az általam leírtakhoz a Szolnokmegyei Néplapon keresztül véleményt fűzne több közös gazdaság vezetője és tagja. Tóth Mihály, a mezőtúri Béke TSz ■ főagronómusa. Miért nincsen Szolnokon antikvárium? A könyvszerető ember ismeri azt az izgalmat, élményt, amelyet a régi könyvek közötti böngészés jelent. Sajnos, ettől a szolnokiak meg vannak fosztva és csak akkor jutnak ilyen ritka percekhez, ha felmennek Pestre és ha van idejük. bevetik magukat valamelyik antikváriumba. Mert bizony Szolnokon ilyen könyvüzlet nincsen. Még az elmúlt év őszén lapunk hírt adott arról, hogy a megyei könyvtár kéréssel fordult a Népművelési Minisztériumhoz: utasítsa az Állami Könyvterjesztő Vállalatot, hogy Szolnokon is létesítsen antikváriumot. Ennek immár több mint féléve, de azóta nem történt semmi; Egyenesen érthetetlen, hogy ezen a téren Szolnok miért mostoha; Ugyanis az ország minden nagyobb városában van antikvár könyvkereskedés. Jó lenne, ha az Állami Könyvterjesztő Vállalat nyilatkozna ebben az ügyben,