Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-03 / 79. szám

Síolfíoímem/d PLAP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA VJI. évfolyam, 79. szám Ara 50 fillér 1955. április 3. vasárnap SZABADSÁGUNK TÍZ ESZTENDEJE Irta: Kálmán István, a megyei pártbizottság másodtitkára 4 945 április 4. Hazáink félsza- * badulásának 10. éves év­fordulója, népünk legnagyobb memz-sti ünnepe. A dicső Szov­jet Hadsereg katonái ezen a na­pon űzték ki az utolsó fasiszta csapatokat és ezzel végleg meg­szabadítottak évszázados ellen­ségünktől, a német elnyomók­tól. Hazánk történelme szünte­len harc volt a szabadságért, a függetlenségért. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme során ha­zánk és népünk a Szovjetunió­tól kapta meg azt, amiért né­pünk legjobb fiai évszázadokon ét életüket adták: a szabadsá­got. A Szovjetunió dicső hadse­rege kellett ahhoz, hogy lekerül­jön kezünkről az évszázados bi­lincs, hogy megismerjük végre a boldog emberi életet. A Szov­jetunió kormánya állította talpra meggyötört népünket abból a szörnyű nemzeti katasztrófából, amibe a kapitalisták és a föld­birtokosok bűnös politikája so­dorta. A felszabadító szovjet csapatok osztottak először élel­met az éhező 'lakosságnak. A Szovjetunió népeitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet el­indításához, szabad és független hazánk megteremtéséhez. így lett április 4. nem­csak felszabadulásunk, Iranern egyben nemzeti újjászületésünk napja is, a magyar nép legna­gyobb nemzeti ünnepei Ezért tölt el bennünket a soha el nem múló hála érzése a Szov­jetunió és azok a szovjet hősök iránt, akik vérüket ontották mindannyiunkért. Ezért mélyül és erősödik napról-napra népünk őszinte baráti szeretete és tisz­telete a hatalmas Szovjetunió néped iránt, jyjég folytak a harcok Buda- * ' pestért, s az ország nyu­gati területein, amikor 1944 de­cember 21-én Debrecenben ösz- szeült az Ideiglenes Nemzetgyű­lés, megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amelyben a vezető, kezdeményező erő kez­dettől fogva a Kommunista Párt volt. Az Ideiglenes Kormány pártunk kezdeményezésére tör­vényben mondotta ki a földre­form azonnali végrehajtását, ez­zel teljesült a parasztság évszá­zados álma, eljött az a nap, ami- ' kor földhöz jutottak a kisparasz­tok, az agrárprole'tároki Pártunk a munkásosztály leg­jobb fiait küldte falura, hogy segítsen a nagybirtok felosztásá­ban. Ezzel az intézkedéssel meg­szűnt hazánkban a földné’kül tengődő agrárprele tárok milliós hadserege. Földet, munkát ka­pott a szegényparasztság a párt­tól, a munkásosztálytól. Nem bo­lyongtak többé az ország külön­böző részein, munkát, megélhe­tést keresni Mezőtúr, Jászla- dány, Kunszentmárton és a többi községek íöldnéliküli pa­rasztjai, kubikosai. Csupán Szol­nok megyében mintegy 260.000 kh. föld került szétosztásra a földreform során, közel 19.000 földnélküli paraszt között. És amikor a nyugatra átmenekült földbirtokosak, a reakció visszá­st várgott, a párt és a munkás- osztály a leghatározottabban ki­állt a föld megvédése mellett. A dolgozó parasztok és különö­sen a vetít falusi szegénység tag­ja} ezért éreznek hálát cs ra­gaszkodást pártunk és munkás­osztályunk iránt. Dolgozó pa­rasztságunk jól tudja, hogy a Szovjetunió felszabadító harca a munkásosztály és pártunk ál­dozatos munkájának eredmény'«, hogy megszabadultak a tőkések éti nagybirtokosok jármától, és e-ael megnyílt előttük a kul­túra és a íefanelkedés útja, amelyet a régi rendszer elzárt előlük. Falvainkban 4a minden ha­talom a dolgozó népé, a helyi tanácsokban maguk a dolgozók vesznek részit az államhatalom gyakorlásában. Vezetik, irányít­ják a falu életét, munkáját. A földért, hatalomért való harc­ban erősödött meg a két nagy dolgozó osztály, a munkásosztály és a parasztság szövetsége, mely szilárd alapja további fejlődé­sünknek. A Szovjetunió nemcsak féj­^ lődésünk útját tette sza­baddá, állandó gazdasági, poli­tikai és mindem egyéb segítséget megadott ahhoz, hogy népünk legyőzhesse a nehézségeket. Ez a baráti, önzetlen segítség tette lehetővé, hogy hazánkban gazda­sági és politikai téren forra­dalmi változások történjenek. Az új helyzet nyújtotta lehetőségek felhasználásának volt azonban egy elengedhetetlen alapvető fel­tétele. Ez a feltétéi olyan poli­tikai erő, olyan párt léte, amely tudja hová, milyen feladatok megoldására kiéli harcbavinmie a munkásosztályt. Olyan politikai erőre, olyan pártra volt szük­sége népüníkmék, mely képes volt arra, hogy példát mutas­son, megszervezze a munkásosz­tály, a parasztság, a dolgozó tö­megek harcát a nemzeti felemel­kedésért, a lerombolt népgazda­ság felépítéséért, az emberibb életért, a szocializmusért, 1 A harcok füzében kfkováösoló- dott, rruegedződött Kommunista Párt, a mi pártunk állt elsőnek talpra, amikor az ország üszkös romokban hevert, amikor a kis- bitűek arról beszéltek, hogy ób­ból a súlyos helyzetből csak hosszú évtizedlek múlva lehet ki- láibolmii. A párt vezette és szer­vezte a harcot a szétesett gazda­ság helyreállításáért, a 3 éves tervért, az infláció leküzdéséért, a bányák, a nagyüzemek államo­sításáért. Munkásosztályunk több­sége ebben a harcban szilárdan helytállt, mert jól tudta, hogy a tőkések kiszorítása a hatalom­ból azt jelenti, hogy megszüntet­jük a kizsákmányolást és a dol­gozó nép kerül hatalomra. Tíz esztendő nem nagy idő * egy ország történetében. Mé­gis, ha visszatekintünk, megálla­píthatjuk, hogy népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint az elmúlt évtized alatt. Megvál­tozott gyökeresen hazánk gazda­sági rendje, az ipari üzemek, a bankok a munkásosztály tulaj­donéba kerültek. A meglévő régi üzemek mellett egy sor, új ha­talmas létesítményt, üzeme t hoz­tunk létre. Ki ne tekintene örömmel és büszkeséggel 5 éves tervünk olyan hatalmas létesít­ményeire, mint Sztálin város, Komló, Kazincbarcika, Inota, Tiszalök. Méltán lehet büszke ezekre dolgozó népünk, becsület és dicsőség illeti mindezekért nagyszerű munkásosztályunkat. Megyénk ipara is jelentős fej­lődésen ment keresztül. Olyan . országos jelentőségű üzemek épültek, mint a Jászberényi Ap­rítógépgyár, a Jászberényi Fém­es Lemeznyomógyár, Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Bútorgyár, a Cellu’lózegyár. — Régi üzemeink is nagymértékű korszerűsítésen és fejlesztésen mentek keresztül. A Tisza Cipőgyár a felszabadu­lás előtt 600 fővel dolgozott, je­lenleg mintegy 2400 munkást foglalkoztat. Az iparral együtt niegnövekedett megyénkben az ipari munkások gzárna, több mint háromszorosa a felszabadu­lás előttinek. Pártunk továbbra is fő feladatnak tekinti a szo­cialista iparosítást, s ezen bélül a nehézipar állandó növelését. — Bnélfcül nincs előrehaladás, nem tudnánk fejleszteni könnyűipa­runkat, nem tudnánk ellátni a mezőgazdaságot korszerű gépek­kel, nem tudnánk fokozni ha­zánk védelmi képességét. A ne­hézipar fejlesztése ellen fellépő és jelentőségét lebecsülő jobbol­dali álláspont ezért ellentétben áll a munkásosztály, a dolgozó parasztság alapvető érdekeivel. A* utóbbi évtized folyamán végbement változások ered­ményeként jelentősen megválto­zott a munkásosztály helyzete. Elnyomott, kizsákmányolt osz­tályból államunk vezető osztálya lett. A munkásosztály szociális helyzetének megváltozásával más lett a dolgozók kapcsolata is a munkához. Ez kifejezésre jut ab­ban a harcban, melyet ipari dol­gozóink folytatnak a termelési tervek teljesítéséért a tömeg- mozgalommá fejlődött szocialista munka versenyben. Azonban ezen a téren még nincs minden rendjén. Az el­múlt évben párt- és gazdaság­vezetőink nem fordítottak kellő figyelmet a termelés alakulá­sára. Nem egy helyen lábraka- pott a liberalizmus, az elnézés szelleme. Egyesek úgy gondol­ták, hogy a dolgozók életszínvo­nalának emeléséihez elegendő, ha a kormány a bérek emelését vagy az árak csökkentését ren­deld el. Nem hangsúlyozták azt, hogy a népjólét emelésének biz­tos és tartós forrása: a termelés szakadatlan növelése, a termelé­kenység állandó emelése, az ön­költség csökkentése, a takaré­kosság és más fontos tényezők. Ennek tudható be, hogy me­gyénk nagyüzemei az elmúlt év- bem 93,8 százalékra teljesítették csupán a termelékenység növe­lésére vonatkozó tervet, s ugyan­akkor az előirányzott termelési költségleket 1,8 százalékkal túl­lépték, ami közel 20 millió fo­rintot tesz ki. Az elmúlt hónapokban, külö­nösen pártunk Központi Vezetőségének márciusi ülésére megyénk jónéhány üzem© tettek­kel, a munka jobb megszervezé­sével, a félszabadulási munka­verseny kiszélesítésével vála­szolt. Ä Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár március 22-érx teljesítette negyedéves tervét. Vállalták, hegy tarven felül I millió forint értékű me­zőgazdasági gépet készítenek. Ebből március 29-ig 634 ezer fo­rint értékű gépet gyártottak. A felszabadulási versenyben az tizem dolgozói között olyan ki­váló teljesítményt elérő munkás van, mint Papp János lakatos, aki 306 százalékos teljesítményt ért el. Szármád István művezető Zetor-fcultivátor szerelő brigádja a versenyben 150—200 százalékos teljesítményt ért el. *— Kiváló munkát végzett a Tisza Cipő­gyár is, negyedéves tervét ugyancsak március 22-re fejezte be. Az üzem dolgozói a felszar badulási munkaversenyben 25 ezer pár cipő terven felüli el­készítését vállalták és ezt 100 ezer párra teljesítették. Az üzem nagyszerű eredményének eléré­séhez jelentősen hozzájárult Bog­nár Béla szabász, aki az elő­irányzott 83 százalékos anyag- kihasználiáist 86,4 százalékra, Ko- vács Rozália, aki a 82,5 száza­lékos ányaskihasznáidst 87 szá­zalékra növelte, Mezei Károly szabász, aki 208 százalékos szin­tet ért el. Derekasan helytálltak a ver­senyben a Szolnoki Járműjavító dolgozói is. Az üzem március 21-ig befejezte negyedéves ter­vét s ezen felül teljesítette még 9 futójavításé® mozdony, llfl kö­zép jav ífcásos teherkocsi. 38 fő­vizsgái; teherkocsi kijavítását. A versenyben élenjárt Kukri Jó­zsef lakatosbrigádja, 5 db. te­herkocsi-alváz kijavítását vállal­ták és 7-et teljesítettek. A vál­lalások értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az a fontos most, hogy a felszabadulási verseny befejezésével ne álljon meg a munka lendülete.' Tovább kell folytatni üzemeinknek a nemes vetélkedést, a versenyt. Zárkóz­zon fel megyénk valamennyi üzeme az élenjárókhoz, mert csak a termelés szüntelen eme­lésével növekedhet dolgozóink életszínvonala. Pártunk Központi Vezetőségé­nek útmutatása alapján szilárdít­suk meg a munkafegyelmet. Ne tűrjünk lazaságot, mert ez a mun­ka rovására megy. Szigorúan kell venni a termelékenység emelése, a selejt és az önköltség csökken­tése, a bérfegyelem követelmé­nyeit, mert mindezek elősegítik fejlődésünket. A z elmúlt néhány év alatt je-; ™ lentős változáson ment át mezőgazdaságunk is. Pártunk és kormányunk lehetővé tette dol­gozó parasztságunk számára, hogy fejlettebb módszerekkel művelje a földet, nagyobb terméshozamot érjen el. Mindannyiunkat az öröm és a büszkeség érzése tölt el, hogy megyénkben ezrével vannak már dolgozó parasztok, akik felismer­ve a nagyüzemi szocialista gaz­dálkodás fölényét, rátértek a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. A jól dolgozó termelőszövetkezetek példája nyomán a dolgozó pa­rasztság egyre növekvő része győ­ződött meg arról, hogy a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás a termelőszövetkezet felemelkedésé­nek egyetlen útja. Egyre többen értették meg, hogy a kombájn, a traktor és egyéb gépek egész so­ra — melyek csak a nagyüzem­ben használhatók fel gazdaságo­san — nemcsak a magasabb élet­színvonalat és kultúrát biztosítja, de njegszabadít a legnehezebb fi­zikai munkától is, Megyénkben ma már 303 ter­melőszövetkezet és termelőszövet­kezeti csoport mintegy 32 ezer taggal, 283 ezer katasztrális hol­don gazdálkodik. Termelőszövet­kezeteink többsége az elmúlt gaz­dasági évben sokat erősödött, so­kat fejlődött. Javult a munka szervezése, növekedett a tagság jövedelme. Nem egy szövetkezeti tag mondja ma már azt, hogy nincs az az erő, amely letéríthet­né őt a közös útról. Erről tanúbi­zonyságot tettek tsz-eink 1953- ban, amikor a reakció, a falusi osztály ellenség: a kulákság fel­buzdulva az ismért kormánynyi­latkozat nyomán szét akarta bom­lasztani termelőszövetkezeteinket. Tsz-eink döntő többsége szilárdan kiállt a .szövetkezeti gazdálkodás mellett és pártunk segítségével visszavert minden ellenséges te­vékenységet —■ megőrizte sorait, A 3 elmúlt másfél évbein azom- bau nem volt kellő a figye­lem tsz-eink további számszerű fejlesztése érdekében. Eléggé láb- rakaptak nálunk is helytelen né­zetek, A mezőgazdaság szocia­lista átszervezését lényegesen hosszabb időre akarták elnyújta­ni, mint ahogy azt a III. pártkon­gresszus meghatározta. Voltak olygin vélekedések is, hogy a ter­melőszövetkezetek számszerű nö­velése nyugtalanítja az egyénileg dolgozó parasztokat, a termelési kedv csökkenését okozza, ezért a kollektivizálást bizonyos időre le keli .venni napirendről. Vilá­gos, hogy az ilyen nézetek a ku- lákok, az ellenség érdekét fejez­ték ki, vagyis azokét, akik azt akarják, hogy a falun ne épüljön fel a szocializmus. Pártunk, mint mindig, most is idejében helyreigazított ben­nünket. Pártunk Központi Vezető­sége világosan látja azokat a le­hetőségeket, amelyek az egyéni parasztgazdaságok termelésének fejlesztésében rejlenek, s ezek felhasználásának elősegítését fon­tos feladatának tekinti. Ismerve azonban a kisüzemi parasztgaz­daságok fejlődésének korlátjait, szükségesnek tartja, hogy az ön­kéntesség lenini elvét betartva párt- és állami szerveink végez­zenek politikai felvilágosító és szervező munkát a tsz mozgalom kiszélesítése érdekében. Dolgozó parasztságunk érdeklő­dését a . termelőszövetkezetek iránt mutatja az a tény, hogy a KV márciusi ülése után több mint 1200-an léptek be a ter­ekbe és nem egy helyen új cso­portot alakítottak. Abádszalókon például 31 taggal .Arany Ka­lász“ néven a napokban alakult egy új csoport. Termelőszövetkezetetnfcnek Jól fel kell készülniük a tavaszi me­zőgazdasági munkálatokra, a nö­vényápolásra, hogy minél maga­sabb terméseredményeket érjenek el, ezzel fokozzák tagságuk jöve­delmét és még vonzóbbá tegyék tsz-einket a dolgozó parasztság számára. Kövessék tsz-eink a jászkiséri Kossuth és a kengyeli Sállá i tsz- ek példáját, amelyek a felszaba­dulási verseny során nagyszerű eredményeket értek el. A jászki­séri Kossuth fez-ben a tagok vál­lalásuk nagyrészét már teljesítet­ték, 20 hold tavaszi árpát vetet­tek, 100 holdon elvégezték az őszi kalászosok ápolását, 11 holdas gyümölcsösük talajmumkáját be­fejezték, KJ agyobb gondot kell fordítani n tsz-einknek az állattenyész­tésre, de különösen a tehéntar­tásra. Kövessék a kunhegyes! Vö­rös Október tsz példáját, ahol a tehéntartás hatalmas jövedelmet ad a tagságnak. Mezőgazdasági szakembereink nyújtsanak na­gyobb és 'konkrétabb segítséget tsz-einknek a fejlett agro- és zootechnikai módszerek alkalma­zásában és kiszélesítésében. Te­gyék virágzóvá, még jövedelme­zőbbé, erősebbé termelőszövetke­zeteinket; törődjenek többet a terméshozamok állandó emelésé­vel. Nagyon komoly gondot kell mindannyiunknak fordítani a tsz tagság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság közötti barát­ság további kiszélesítésére. Köz­tudomású, hogy az elmúlt másfél évben pártunk és kormányunk az intézkedések egész sorát hozta a dolgozó parsztság termelési ked­vének növelésére. Jelentős ked­vezményeket nyújtott, csökkentet­te számos mezőgazdasági termék beszolgáltatását, — kölcsönöket adott a dolgozó parasztoknak ter­melési eszközök beszerzésére. A part és a kormány továbbra is gondoskodni kíván az egyéni gazdaságok termeléséről, de jog­gal el is várja azt, hogy dogom parasztságunk is fokozottabban tegyen eleget az adófizetés, a kö­telező beszolgáltatás terén állam­polgári kötelezettségének, A szocializmus, építése, az ar­M szágépítés terén elért nagy­szerű eredményeink: a dolgozók millióinak alkotása. Ezért sike­reink legfőbb forrása: a párt és a dolgozó tömegek megbon íhata Uaji kapcsolata. Fűzzük- még szorosab­bá ezt a kapcsolatot a pártiéi, ak kar minden előttünk álló nehéz­séget legyűrünk és győzelemre visszük a szocializmus építésének, a jobb és boldogabb emberi élet­nek nagy ügyét falum cs városa:, egyaránt. Éljen szabad hazánk 10. évfordulója! Éljen o megbonthatatlan sión j e t-m agyarbarátságnagy ünnepei

Next

/
Thumbnails
Contents