Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)
1955-04-03 / 79. szám
Síolfíoímem/d PLAP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA VJI. évfolyam, 79. szám Ara 50 fillér 1955. április 3. vasárnap SZABADSÁGUNK TÍZ ESZTENDEJE Irta: Kálmán István, a megyei pártbizottság másodtitkára 4 945 április 4. Hazáink félsza- * badulásának 10. éves évfordulója, népünk legnagyobb memz-sti ünnepe. A dicső Szovjet Hadsereg katonái ezen a napon űzték ki az utolsó fasiszta csapatokat és ezzel végleg megszabadítottak évszázados ellenségünktől, a német elnyomóktól. Hazánk történelme szüntelen harc volt a szabadságért, a függetlenségért. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme során hazánk és népünk a Szovjetuniótól kapta meg azt, amiért népünk legjobb fiai évszázadokon ét életüket adták: a szabadságot. A Szovjetunió dicső hadserege kellett ahhoz, hogy lekerüljön kezünkről az évszázados bilincs, hogy megismerjük végre a boldog emberi életet. A Szovjetunió kormánya állította talpra meggyötört népünket abból a szörnyű nemzeti katasztrófából, amibe a kapitalisták és a földbirtokosok bűnös politikája sodorta. A felszabadító szovjet csapatok osztottak először élelmet az éhező 'lakosságnak. A Szovjetunió népeitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, szabad és független hazánk megteremtéséhez. így lett április 4. nemcsak felszabadulásunk, Iranern egyben nemzeti újjászületésünk napja is, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepei Ezért tölt el bennünket a soha el nem múló hála érzése a Szovjetunió és azok a szovjet hősök iránt, akik vérüket ontották mindannyiunkért. Ezért mélyül és erősödik napról-napra népünk őszinte baráti szeretete és tisztelete a hatalmas Szovjetunió néped iránt, jyjég folytak a harcok Buda- * ' pestért, s az ország nyugati területein, amikor 1944 december 21-én Debrecenben ösz- szeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amelyben a vezető, kezdeményező erő kezdettől fogva a Kommunista Párt volt. Az Ideiglenes Kormány pártunk kezdeményezésére törvényben mondotta ki a földreform azonnali végrehajtását, ezzel teljesült a parasztság évszázados álma, eljött az a nap, ami- ' kor földhöz jutottak a kisparasztok, az agrárprole'tároki Pártunk a munkásosztály legjobb fiait küldte falura, hogy segítsen a nagybirtok felosztásában. Ezzel az intézkedéssel megszűnt hazánkban a földné’kül tengődő agrárprele tárok milliós hadserege. Földet, munkát kapott a szegényparasztság a párttól, a munkásosztálytól. Nem bolyongtak többé az ország különböző részein, munkát, megélhetést keresni Mezőtúr, Jászla- dány, Kunszentmárton és a többi községek íöldnéliküli parasztjai, kubikosai. Csupán Szolnok megyében mintegy 260.000 kh. föld került szétosztásra a földreform során, közel 19.000 földnélküli paraszt között. És amikor a nyugatra átmenekült földbirtokosak, a reakció visszást várgott, a párt és a munkás- osztály a leghatározottabban kiállt a föld megvédése mellett. A dolgozó parasztok és különösen a vetít falusi szegénység tagja} ezért éreznek hálát cs ragaszkodást pártunk és munkásosztályunk iránt. Dolgozó parasztságunk jól tudja, hogy a Szovjetunió felszabadító harca a munkásosztály és pártunk áldozatos munkájának eredmény'«, hogy megszabadultak a tőkések éti nagybirtokosok jármától, és e-ael megnyílt előttük a kultúra és a íefanelkedés útja, amelyet a régi rendszer elzárt előlük. Falvainkban 4a minden hatalom a dolgozó népé, a helyi tanácsokban maguk a dolgozók vesznek részit az államhatalom gyakorlásában. Vezetik, irányítják a falu életét, munkáját. A földért, hatalomért való harcban erősödött meg a két nagy dolgozó osztály, a munkásosztály és a parasztság szövetsége, mely szilárd alapja további fejlődésünknek. A Szovjetunió nemcsak féj^ lődésünk útját tette szabaddá, állandó gazdasági, politikai és mindem egyéb segítséget megadott ahhoz, hogy népünk legyőzhesse a nehézségeket. Ez a baráti, önzetlen segítség tette lehetővé, hogy hazánkban gazdasági és politikai téren forradalmi változások történjenek. Az új helyzet nyújtotta lehetőségek felhasználásának volt azonban egy elengedhetetlen alapvető feltétele. Ez a feltétéi olyan politikai erő, olyan párt léte, amely tudja hová, milyen feladatok megoldására kiéli harcbavinmie a munkásosztályt. Olyan politikai erőre, olyan pártra volt szüksége népüníkmék, mely képes volt arra, hogy példát mutasson, megszervezze a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a nemzeti felemelkedésért, a lerombolt népgazdaság felépítéséért, az emberibb életért, a szocializmusért, 1 A harcok füzében kfkováösoló- dott, rruegedződött Kommunista Párt, a mi pártunk állt elsőnek talpra, amikor az ország üszkös romokban hevert, amikor a kis- bitűek arról beszéltek, hogy óbból a súlyos helyzetből csak hosszú évtizedlek múlva lehet ki- láibolmii. A párt vezette és szervezte a harcot a szétesett gazdaság helyreállításáért, a 3 éves tervért, az infláció leküzdéséért, a bányák, a nagyüzemek államosításáért. Munkásosztályunk többsége ebben a harcban szilárdan helytállt, mert jól tudta, hogy a tőkések kiszorítása a hatalomból azt jelenti, hogy megszüntetjük a kizsákmányolást és a dolgozó nép kerül hatalomra. Tíz esztendő nem nagy idő * egy ország történetében. Mégis, ha visszatekintünk, megállapíthatjuk, hogy népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint az elmúlt évtized alatt. Megváltozott gyökeresen hazánk gazdasági rendje, az ipari üzemek, a bankok a munkásosztály tulajdonéba kerültek. A meglévő régi üzemek mellett egy sor, új hatalmas létesítményt, üzeme t hoztunk létre. Ki ne tekintene örömmel és büszkeséggel 5 éves tervünk olyan hatalmas létesítményeire, mint Sztálin város, Komló, Kazincbarcika, Inota, Tiszalök. Méltán lehet büszke ezekre dolgozó népünk, becsület és dicsőség illeti mindezekért nagyszerű munkásosztályunkat. Megyénk ipara is jelentős fejlődésen ment keresztül. Olyan . országos jelentőségű üzemek épültek, mint a Jászberényi Aprítógépgyár, a Jászberényi Fémes Lemeznyomógyár, Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Bútorgyár, a Cellu’lózegyár. — Régi üzemeink is nagymértékű korszerűsítésen és fejlesztésen mentek keresztül. A Tisza Cipőgyár a felszabadulás előtt 600 fővel dolgozott, jelenleg mintegy 2400 munkást foglalkoztat. Az iparral együtt niegnövekedett megyénkben az ipari munkások gzárna, több mint háromszorosa a felszabadulás előttinek. Pártunk továbbra is fő feladatnak tekinti a szocialista iparosítást, s ezen bélül a nehézipar állandó növelését. — Bnélfcül nincs előrehaladás, nem tudnánk fejleszteni könnyűiparunkat, nem tudnánk ellátni a mezőgazdaságot korszerű gépekkel, nem tudnánk fokozni hazánk védelmi képességét. A nehézipar fejlesztése ellen fellépő és jelentőségét lebecsülő jobboldali álláspont ezért ellentétben áll a munkásosztály, a dolgozó parasztság alapvető érdekeivel. A* utóbbi évtized folyamán végbement változások eredményeként jelentősen megváltozott a munkásosztály helyzete. Elnyomott, kizsákmányolt osztályból államunk vezető osztálya lett. A munkásosztály szociális helyzetének megváltozásával más lett a dolgozók kapcsolata is a munkához. Ez kifejezésre jut abban a harcban, melyet ipari dolgozóink folytatnak a termelési tervek teljesítéséért a tömeg- mozgalommá fejlődött szocialista munka versenyben. Azonban ezen a téren még nincs minden rendjén. Az elmúlt évben párt- és gazdaságvezetőink nem fordítottak kellő figyelmet a termelés alakulására. Nem egy helyen lábraka- pott a liberalizmus, az elnézés szelleme. Egyesek úgy gondolták, hogy a dolgozók életszínvonalának emeléséihez elegendő, ha a kormány a bérek emelését vagy az árak csökkentését rendeld el. Nem hangsúlyozták azt, hogy a népjólét emelésének biztos és tartós forrása: a termelés szakadatlan növelése, a termelékenység állandó emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosság és más fontos tényezők. Ennek tudható be, hogy megyénk nagyüzemei az elmúlt év- bem 93,8 százalékra teljesítették csupán a termelékenység növelésére vonatkozó tervet, s ugyanakkor az előirányzott termelési költségleket 1,8 százalékkal túllépték, ami közel 20 millió forintot tesz ki. Az elmúlt hónapokban, különösen pártunk Központi Vezetőségének márciusi ülésére megyénk jónéhány üzem© tettekkel, a munka jobb megszervezésével, a félszabadulási munkaverseny kiszélesítésével válaszolt. Ä Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár március 22-érx teljesítette negyedéves tervét. Vállalták, hegy tarven felül I millió forint értékű mezőgazdasági gépet készítenek. Ebből március 29-ig 634 ezer forint értékű gépet gyártottak. A felszabadulási versenyben az tizem dolgozói között olyan kiváló teljesítményt elérő munkás van, mint Papp János lakatos, aki 306 százalékos teljesítményt ért el. Szármád István művezető Zetor-fcultivátor szerelő brigádja a versenyben 150—200 százalékos teljesítményt ért el. *— Kiváló munkát végzett a Tisza Cipőgyár is, negyedéves tervét ugyancsak március 22-re fejezte be. Az üzem dolgozói a felszar badulási munkaversenyben 25 ezer pár cipő terven felüli elkészítését vállalták és ezt 100 ezer párra teljesítették. Az üzem nagyszerű eredményének eléréséhez jelentősen hozzájárult Bognár Béla szabász, aki az előirányzott 83 százalékos anyag- kihasználiáist 86,4 százalékra, Ko- vács Rozália, aki a 82,5 százalékos ányaskihasznáidst 87 százalékra növelte, Mezei Károly szabász, aki 208 százalékos szintet ért el. Derekasan helytálltak a versenyben a Szolnoki Járműjavító dolgozói is. Az üzem március 21-ig befejezte negyedéves tervét s ezen felül teljesítette még 9 futójavításé® mozdony, llfl közép jav ífcásos teherkocsi. 38 fővizsgái; teherkocsi kijavítását. A versenyben élenjárt Kukri József lakatosbrigádja, 5 db. teherkocsi-alváz kijavítását vállalták és 7-et teljesítettek. A vállalások értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az a fontos most, hogy a felszabadulási verseny befejezésével ne álljon meg a munka lendülete.' Tovább kell folytatni üzemeinknek a nemes vetélkedést, a versenyt. Zárkózzon fel megyénk valamennyi üzeme az élenjárókhoz, mert csak a termelés szüntelen emelésével növekedhet dolgozóink életszínvonala. Pártunk Központi Vezetőségének útmutatása alapján szilárdítsuk meg a munkafegyelmet. Ne tűrjünk lazaságot, mert ez a munka rovására megy. Szigorúan kell venni a termelékenység emelése, a selejt és az önköltség csökkentése, a bérfegyelem követelményeit, mert mindezek elősegítik fejlődésünket. A z elmúlt néhány év alatt je-; ™ lentős változáson ment át mezőgazdaságunk is. Pártunk és kormányunk lehetővé tette dolgozó parasztságunk számára, hogy fejlettebb módszerekkel művelje a földet, nagyobb terméshozamot érjen el. Mindannyiunkat az öröm és a büszkeség érzése tölt el, hogy megyénkben ezrével vannak már dolgozó parasztok, akik felismerve a nagyüzemi szocialista gazdálkodás fölényét, rátértek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A jól dolgozó termelőszövetkezetek példája nyomán a dolgozó parasztság egyre növekvő része győződött meg arról, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás a termelőszövetkezet felemelkedésének egyetlen útja. Egyre többen értették meg, hogy a kombájn, a traktor és egyéb gépek egész sora — melyek csak a nagyüzemben használhatók fel gazdaságosan — nemcsak a magasabb életszínvonalat és kultúrát biztosítja, de njegszabadít a legnehezebb fizikai munkától is, Megyénkben ma már 303 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport mintegy 32 ezer taggal, 283 ezer katasztrális holdon gazdálkodik. Termelőszövetkezeteink többsége az elmúlt gazdasági évben sokat erősödött, sokat fejlődött. Javult a munka szervezése, növekedett a tagság jövedelme. Nem egy szövetkezeti tag mondja ma már azt, hogy nincs az az erő, amely letéríthetné őt a közös útról. Erről tanúbizonyságot tettek tsz-eink 1953- ban, amikor a reakció, a falusi osztály ellenség: a kulákság felbuzdulva az ismért kormánynyilatkozat nyomán szét akarta bomlasztani termelőszövetkezeteinket. Tsz-eink döntő többsége szilárdan kiállt a .szövetkezeti gazdálkodás mellett és pártunk segítségével visszavert minden ellenséges tevékenységet —■ megőrizte sorait, A 3 elmúlt másfél évbein azom- bau nem volt kellő a figyelem tsz-eink további számszerű fejlesztése érdekében. Eléggé láb- rakaptak nálunk is helytelen nézetek, A mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegesen hosszabb időre akarták elnyújtani, mint ahogy azt a III. pártkongresszus meghatározta. Voltak olygin vélekedések is, hogy a termelőszövetkezetek számszerű növelése nyugtalanítja az egyénileg dolgozó parasztokat, a termelési kedv csökkenését okozza, ezért a kollektivizálást bizonyos időre le keli .venni napirendről. Világos, hogy az ilyen nézetek a ku- lákok, az ellenség érdekét fejezték ki, vagyis azokét, akik azt akarják, hogy a falun ne épüljön fel a szocializmus. Pártunk, mint mindig, most is idejében helyreigazított bennünket. Pártunk Központi Vezetősége világosan látja azokat a lehetőségeket, amelyek az egyéni parasztgazdaságok termelésének fejlesztésében rejlenek, s ezek felhasználásának elősegítését fontos feladatának tekinti. Ismerve azonban a kisüzemi parasztgazdaságok fejlődésének korlátjait, szükségesnek tartja, hogy az önkéntesség lenini elvét betartva párt- és állami szerveink végezzenek politikai felvilágosító és szervező munkát a tsz mozgalom kiszélesítése érdekében. Dolgozó parasztságunk érdeklődését a . termelőszövetkezetek iránt mutatja az a tény, hogy a KV márciusi ülése után több mint 1200-an léptek be a terekbe és nem egy helyen új csoportot alakítottak. Abádszalókon például 31 taggal .Arany Kalász“ néven a napokban alakult egy új csoport. Termelőszövetkezetetnfcnek Jól fel kell készülniük a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra, a növényápolásra, hogy minél magasabb terméseredményeket érjenek el, ezzel fokozzák tagságuk jövedelmét és még vonzóbbá tegyék tsz-einket a dolgozó parasztság számára. Kövessék tsz-eink a jászkiséri Kossuth és a kengyeli Sállá i tsz- ek példáját, amelyek a felszabadulási verseny során nagyszerű eredményeket értek el. A jászkiséri Kossuth fez-ben a tagok vállalásuk nagyrészét már teljesítették, 20 hold tavaszi árpát vetettek, 100 holdon elvégezték az őszi kalászosok ápolását, 11 holdas gyümölcsösük talajmumkáját befejezték, KJ agyobb gondot kell fordítani n tsz-einknek az állattenyésztésre, de különösen a tehéntartásra. Kövessék a kunhegyes! Vörös Október tsz példáját, ahol a tehéntartás hatalmas jövedelmet ad a tagságnak. Mezőgazdasági szakembereink nyújtsanak nagyobb és 'konkrétabb segítséget tsz-einknek a fejlett agro- és zootechnikai módszerek alkalmazásában és kiszélesítésében. Tegyék virágzóvá, még jövedelmezőbbé, erősebbé termelőszövetkezeteinket; törődjenek többet a terméshozamok állandó emelésével. Nagyon komoly gondot kell mindannyiunknak fordítani a tsz tagság és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság közötti barátság további kiszélesítésére. Köztudomású, hogy az elmúlt másfél évben pártunk és kormányunk az intézkedések egész sorát hozta a dolgozó parsztság termelési kedvének növelésére. Jelentős kedvezményeket nyújtott, csökkentette számos mezőgazdasági termék beszolgáltatását, — kölcsönöket adott a dolgozó parasztoknak termelési eszközök beszerzésére. A part és a kormány továbbra is gondoskodni kíván az egyéni gazdaságok termeléséről, de joggal el is várja azt, hogy dogom parasztságunk is fokozottabban tegyen eleget az adófizetés, a kötelező beszolgáltatás terén állampolgári kötelezettségének, A szocializmus, építése, az arM szágépítés terén elért nagyszerű eredményeink: a dolgozók millióinak alkotása. Ezért sikereink legfőbb forrása: a párt és a dolgozó tömegek megbon íhata Uaji kapcsolata. Fűzzük- még szorosabbá ezt a kapcsolatot a pártiéi, ak kar minden előttünk álló nehézséget legyűrünk és győzelemre visszük a szocializmus építésének, a jobb és boldogabb emberi életnek nagy ügyét falum cs városa:, egyaránt. Éljen szabad hazánk 10. évfordulója! Éljen o megbonthatatlan sión j e t-m agyarbarátságnagy ünnepei
