Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

2 SZOLNOKMEGVEI NÉPLAP 1955 április 16. A Német Demokratikus Köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma leleplezi a különböző lapokban megjelent hamisítványokat A kommunisták munkája a kisújszállási Ady ISZ-ben A megyét járó ember örömmel állapíthatja meg, hogy termelőszö­vetkezeteink idejében végeztek az idén a vetéssel. Szívet-lelket me­lengetőén zöldéinek a búza- és ár­patáblák. így van ez a kisújszállási Ady TSZ-ben is. Sok-sok szorgos kéz fáradozásának s nem utolsó­sorban a pártszervezet jó munkájá­nak eredménye ez. A múlt évben megközelítően sem ment így a munka. Az idén egy- egy brigád már eddig elvetett any- nyit, mint tavaly egész tavasszal, pedig a rizs- és kukoricavetés még hátra van. Tavaly is hasonló adott­ságokkal rendelkeztek, csak az volt a baj, hogy reggelenként késve kezdték a munkát és korán abfca- hagyták. így a vetés egy részét géppel kellett elvégeztetni, pedig a fogatok megvoltak. Csupán a vetés­nél 800 forint gépimunka költséget takaríthattak volna meg brigádon­ként, ha jobban igyekeztek volna. Cs. Nagy Albert elvtárs és a többi párttag szóvá is tette ezt. „Jobban még kell fogni a dolog végét, Ügyelni kell minden forintra, ha növelni akarjuk jövedelmünket” — hangoztatták. Szavuknak lett is fo­ganatja. A mostani vetéseknél Szatmári Károly párttag, Kiss La­jos, Lévai Sándor, Borók Lajos DISZ-fiatalok s még jópáran fél- hat-hat órakor befogtak. Persze ezzel még nem oldódott meg minden probléma. Közeledik a növényápolás ideje, egyre nagyobb szükség van minden munkáskézre s a munkaidő helyes kihasználá­sára. A párttagoknak a személyes példamutatás mellett a munkát hátráltató nézetekkel is fel kell venni a harcot. Úgyszólván min­den brigádban van egy-két olyan személy, aki a „nyolcórás*’ munka­időt hangoztatja. Mindernd által tudvalévő, hogv az időjárás szeszé­lyeitől nagymértékben függő mező- gazdaságban nem valósítható meg a megfelelő munka elhanyagolása nélkül (s ezáltal a termés és a jö­vedelem csökkenése nélkül) a nyolcórás munkaidő. Tisztában van­nak ezzel a szorgalmas TSZ-tagok, s azt hangoztatják, hogy ők becsü­letesen elvégzik a rájuk eső részt, de más helyett nem akarnak dol­gozni. vegye ki részét mindenki egyaránt a munkából. o A pártszervezet felfigyelt erre a jelenségre és azt szorgalmazza, hogy a kapásnövények területét osszák fel egyénekre. Eddig még egy évben sem sikerült ezt minden brigádban megvalósítani. Persze az egyénekre való területfelbontás sem old meg minden problémát. Más termelőszövetkezetek példája bizonyítja, hogy hasonló talaj adott­ságok, ugyanolyan vetőmag és ta­lajelőkészítés mellett is lehet két szomszédos parcella termése kö­zött 4—5, sőt 10 mázsás terméskü­lönbség is holdanként. Ugyanis nemcsak az a fontos, hogy megka­pálják a területet, az is döntő, hogy lelkiismeretesen, gondosan végzik-e ezt a munkát. Munkaegy­séget — a terület arányában — egyaránt számolnak fel mindenki­nek. Nem lehet tehát közömbös, hogy az egyes személyek milyen termésátlaggal járulnak hozzá a közös vagyon gyarapításához. Erről is beszélgetnek a párttagok a TSZ- tagokkal. ED Azzal kapcsolatban, hogy a terv túlteljesítéséért prémiumban része­sítsék a jó! dolgozókat, — nincs is ellenvetés. Most egyre többen lát­ják be, az egyénekre osztott terüle­ten mindenki meg tudja mutatni, mit ér, s az odaadó munkát így jobban lehet értékelni. A vita arról folyik jelen pilanatban, mitévők le­gyenek azokkal, akik megművelik ugyan a rájuk eső területet, de csak nagyjából, felületesen, s ez­által nem érik el az ugyanolyan adottságokkal rendelkezők termés­átlagát. A hanyagok ennél a kér­désnél csapják a legnagyobb lár­mát. „Semmit nem kell csinálni vet ük*' — hangoztatják. No, de nézzük, méltányos lenne-e, ha csak tudomásul vennénk a ha­nyagok által okozott terméskiesést és semmi intézkedést nem fogana­tosítanánk? Semmiesetre sem lenne igazságos. A földterület után vég­zett munka mennyisége után szá­molják el mindenkinek a munka­egységet. Előlegkiosztáskor, zárszám­adáskor tehát — a munkaegység arányában — minden megkülönböz­tetés nélkül egyformán jut minden­ei p á r t o k t Az alábbiakban közöljük a me­gyei konferenciák idejét és helyét: Magyar párttörténet II. évfo­lyam: (Vezetője: Gulyás Erzsébet elvtársnő) április 18-án, hétfőn délelőtt 9 órakor. SzKP története, I. évfolyam: (Kiss László elvtárs vezetésével) április 19-én. kedden délelőtt 9 órakor, a PH. II. emeleti tanuló­szobájában. Magyar párttörténet I. évfolyam propagandistái részére megyei elő­készítő (Ungor Tibor elvtárs veze­tésével) április 19-én, kedden dél­előtt 9 órakor a PH. II. emeleti tanulószobájában. Magyar párttörténet I. évfolyam hallgatói részére: (Gulyás Erzsébet elvtársnő vezetésével) április 22-én, péntekien, délelőtt 9 órakor, Kovács kinek a közös vagyonból. Kézen­fekvő tehát, hogy az egyénékre osz­tott területekkel kapcsolatban he­lyes, ha valamilyen serkentő in­tézkedést foganatosítanak. Például olyat, hogy ha valaki mulasztásból nem éri el társai termésátlagát, ak­kor az ő területének hozama és az átlagtermés közti különbséget a háztáji gazdaságból pótolja. Vagy ha elhanyagolja az ő részére kimért parcella művelését ugyanakkor a háztáji területet példásan reindben- t art ja, akkor a TSZ vezetőségének jo­ga legyen az illető személy háztáji te­rületét a részére egyéni művelésre kimért területtel felcserélni. Szilágyi párttitkár elvtárs kezde­ményezésére hasonló javaslatokat tesznek most a kommunisták a TSZ-tagoknak. Végső soron termé­szetesen a közgyűlés dönt annak a határozata a mérvadó. Mindenesetre érdemes ezeken elgondolkozni, hi­szen nem kétséges, hogy a termelő- munka színvonalát, s ezáltal a ter­mésátlagok növelését szolgálják. A párttagok figyelme egyéb kér­désekre is kiterjed. Szilágyi elvtárs például most kísérletezik a ková­csokkal együtt dlyan szerkezet lét­rehozásán, mely 70x70 centiméteres lyukakat fúr a földbe. Ezekbe a mélyedésekbe kézzel szórnák be a kukoricát s így megvalósíthatnák a négyzetes vetést. A gépi növényápo­lás idején felbecsülhetetlen előnyt jelentene ez, hiszen egy kultivátor naponta 20—25 holdat meg tudna művelni, s akkor az emberek erejét máshol lehetne hasznosítani. He­lyes tehát, ha a párttagok a terület egyénekre való felosztása mellett a négyzetes kukorica vetését is szor­galmazzák, a t á s hírei Lajos elvtárs vezetésével pedig 22-én, pénteken délután 4 órakor, a PH. II. emeleti tanulószobájá­ban, A felsőfokú kongresszusi tan­folyam propagandista konferencia vezetői részére megyei előkészítő április 22-ém, pénteken délelőtt 9 óraikor „A pártmunka kérdései, pártunk új szervezeti szabályzata“ c. anyagból. (PH. II. emeleti ta­nulószoba.) A politikai gazdaságtan I. évfo­lyam hallgatói részére április 23-án, szombaton d. e. fél 9 órakor a PH. II. emeleti tanulószobájában. (Ve­zetői: Dencső és Száz elvtársak.) A Magyar Dolgozók Pártja Szolnokmegyei Végrehajtóbiz. Ágit. Prop. Osztálya, Berlin (ADN). A Német De­mokratikus Köztársaság Művelő­désügyi Minisztériuma közli. „Mint ismeretes, a legutóbbi két hét so­rán a külföldi lapszerkesztőségek­hez, nyugatnémet lapszerkesztősé­gekhez és a Német Demokratikus Köztársaság lapjainak szerkesztő­ségeihez a Művelődésügyi Minisz­térium állítólagos leveleit juttatták el, a minisztérium utánnyomott fej­Moszkva (TASZSZ). Pénteken hazaindult Moszkvából az osztrák kormányküldöttség, amely a szov­jet kormány meghívására tartózko­dott a Szovjetunióban. A központi repülőtéren az osz­trák kormányküldöttséget a követ­kezők búcsúztatták: V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese, V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügy­miniszterhelyettese, I. I. Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és fő­it óma (TASZSZ). Április 13-án megkezdődött az Olasz Kommu­nista Párt Központi Vezetőségének teljes ülése. * Párizs (MTI). Csütörtökön dél­után 3 órakor az Air France pá- rizskörzeti dolgozói a párizsi mun­kaközvetítő hivatal nagytermében gyűlést tartottak, s egyhangúlag el­fogadott határozatban örömüket fe­jezték ki a teljes egységben lezaj­lott bérköveteló sztrájk nagy sikere felett, egyben kijelentették, hogy hasonló esetben bérköveteléseik tá­mogatására mégnagyobb méretű ak­ciókra is el vannak szánva, « Berlin (MTI). Theodor Blank boajii hadügyminiszterjelölt hivata­la kérdést intézett Észak-Rajna- Wesztfáiia 2891, ezen a tavaszon érettségizett fiatalemberhez: hajlan­dó lenme-e a nyugatnémet hadsereg­ben szolgálni és katonatiszti pályá­ra lépni? A megkérdezették közül 2882-en nemmel, 9-es igennel vá­laszoltak, * Peking (UjKína). A Japán De­mokrata Párt az új állami költség- vetés parlamenti vitája eló’tt azt javasolta a Liberális Pártnak, hogy a két párt egyesüljön. lécével és a miniszter hamisított aláírásával. A gyalázatos hamisít­ványok célja zavart kelteni a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának a német egységért és a béke megőrzéséért folytatott poli­tikájában. A háborús uszítok jel­legzetes gyengeségét mutatja, hogy kulturális téren is szemérmetlen eszközökhöz kell nyúlniok,” (MTI) biztosa, valamint a politikai élet számos kiválósága. A küldöttség búcsúztatására megjelentek az osz­trák nagykövetség munkatársai, élükön N. Bischoffal, Ausztria rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövetével, továbbá több más nagykövetség és követség vezetője és munkatársai. A repülőtéren díszszázad sorako­zott fel, elhangzott Ausztria és a Szovjetunió állami himnusza. A repülőteret Ausztria és a Szov­jetunió állami zászlaival díszítették feli J. Raab osztrák szövetségi kan­cellár Moszkvából való elutazása előtt a repülőtéren a mikrofon előtt nyilatkozatot tett. (MTI) Berlin (MTI). A Német Demo­kratikus Köztársaságban pénteken német—lengyel barátsági hét kezdő­dött. Ez alkalomból Stanislaw Turs- kinak, a varsói egyetem rektorának vezetésével lengyel küldöttség ér­kezett Berlinbe. Az Odera - Neisse határ mentén péntekre virradóra béketüzet gyúj­tottak. * Berlin (MTI). Lotus Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtit­kára értesítette az európai országok dolgozói lipcsei értekezletének elő­készítő bizottságát, hogy az április 22-én kezdődő lipcsei értekezletre a Szakszervezeti Világszövetség Tit­kársága Is elküldi képviselőjét. * Berlin (MTI). I, Gordon, a nyu­gatberlini brit megszálló csapatok káplárja április S-án a Német De­mokratikus Köztársaság területére jött át és menedékjogot kért és ka­pott a Német Demokratikus Köz­társaság hatóságaitól. Gordon ez­zel kapcsolatban tett nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy hosszas meg­fontolás után szánta rá magát erre a lépésre, mert nem akar az új vi­lágháború előkészítésében résztvevő brit hadseregben szolgálatot telje­síteni. (MTI). Az osztrák kormányküldöttség elutazott Moszkvából KÜLFÖLDI HÍREK Shakespeare a kései renaissance írója. A renaissance (reneszánsz) szó újjászületést jelent. Újjászüle­tést a középkori életeszményből, mely az életet sinalomvölgynek tartotta. Megváltozik az ember gondolkodása és az életcélját most- már a földön keresi, magában a földi életben. Az ember meg akar­ja ismerni a földet: feltámad a kalsndozási kedv. Kolumbus a XV. század végén felfedezi Amerikát. Nyikityin bejárja a Keletindiai szigetvilágot. ÍJj tudomány sarjad: az anatómia. Az irodalom is újjá­születik. A nemzeti nyelv kiszo­rítja a latint, s az irodalom ugyan­úgy, mint a többi művészet az em­ber helyét a világban, magát az embert kutatja. Gondoljunk a humanizmus irodalmi megalapító­jára, Petrarcáira, vagy a társa- dalamkritikájáról és antifeudális szatírájáról híres Dekameron író­jára, Boccaceióra. Mindezeket a változásokat alap­vető gazdasági és társadalmi át­alakulás eredményezte. A XI. szá­zad a feudalizmus virágzásának korszaka, de ahogyan távolodunk ettől a századtól, a terme tőeszkö­zök gyors fejlődéssé, a kisámter- melőréteg kialakulása, a pénzgaz­dálkodás válik a századok jellem­zőjévé. Uralomra jut a pénz, a paraszti tömegek elszegényednek, földnél- külivé válnak. „A vallási és poli­tikai illúziókba burkolt kizsákmá­nyolás helyébe a nyílt, szemérmet­len, közvetlen, sivár, kizsákmányo­lást tette" — (t. i. a burzsoázia) írja Marx. Ezek' a viszonyok Angliára is jellemzők. Shakespeare idejében előbb Erzsébet uralkodik. A híres Erzsébet-kof 45 évig tart. Ezt az - időt Anglia aranykorának nevez­ték el,, mert az a viszonylag kis ország nagy gazdasági és kulturá­lis eredményeket ért el. A brit hajók a messze nyugat és kincses kellet tengereit szelték, s az érté­kes tapasztalatokon és ismereteken kívül gazdag árukat is hoztak ma­gukkal. Pompa, csillogás, jókedv jellemezte ezt a ikont, s ez tükrö­ződik Shakespeare ezidőtájt írt vígjátékaiban is. Erzsébet uralkodásának éveit és az őt Követő I. Jakab uralkodását az abszolutizmus: a nemesi dikta­túra formája jellemzi. Uralomra kerül a puritanizmus is és ennek égisze alatt I. Jakab gyűlöl min­dent, ami színes, ami szép, ami különös, gyűlöli a népi ünnepsé­geket, gyűlöli a színházat. Ez az idő pompásan tükröződik Shake­speare tragédiáiban, s egyes kései színműveiben. Ebben a korban, ilyen törté­nelmi és gazdasági körülmények között írta William Shakespeare drámáit, a világirodalom legcsodá­latosabb alkotásait, melyek bű tük­rözői a kor ellentmondásainak, eredményeinirk, és visszásságainak, s igazán meg sem érthetők a kor mélyebb ismerete nélkül. Éleiéről kevés biztos adatunk van. Stradtford városának egyházi anyakönyve igaz adatot tartalmaz: 1564. április 26-án keresztelték m?g Shakiespearet. Apja jómódú polgár volt, később azonban elsze­gényedett. William 8 gyermek kö­zött a harmadik volt. Tizenkilienc- éves kóréban megnősül, a 8 évvel idősebb Anne Hathawayt veszi el. Nemsokára elhagyja szülővárosát és Londonban telepszik meg. Kap­csolata a színházzal elég bizarr módon kezdődik: a színházat láto­gató nemesek, lovaira vigyáz. Ké­sőbb azonban már az épületbe is bemerészkedik, s kevés idő múlva színpadon látjuk viszont. Ettől kezdve minden erejét a szánáiáz- nak szenteli. Eleinte csalk toldoz, foldoz néhány darabot, később már önéllóakat ír. A sok bizonytalan életrajzi adat között végre ismét egy biztos feljegyzés: elhagyja Londont, visszavonul szülővárosába és itt is hal meg 1616 április 23-án. A fiatailkori két versesregénye, az egy kötetnyi, a világirodalom­nak ma is legnagyobb alkotásai közé tartozó szonettek mellett 37 drámát tulajdonítunk Shakesprare- nalk. Egyik jellemzője, hogy a va­lóságot a legfontosabb pontján ra­gadja meg és végtelen változatos­ságukban veti papirosra az emberi jellemeket. Gondoljunk Hamletra, a wittenbergi egyetem egykori ta­nulójára, aki ott humanista tano­kat tanult, s egyszerre Dániában, ahol „rothad az államgépezet** erő­szakosan megölt apja szelleme bosszúra buzdítja: gyilkosságra szólítja fél. Idézzük fel magunkban a híres „Lenni, vagy nem lenni*’ monológot: egy feldúlt élet válasz­út előtt álló vívódását! Vagy emlé­kezzünk Othellóra, a hiszékeny mórra, akinek bizalmával Jágó rútul visszaél, s tragédiába so­dorja. Idézhetjük Sir John Fal- staffot, ezt a vidám, könnyelmű sőt felelőtlenül élő lovagot. De ha csak ezekre utalunk, igazságtala­nok lennénk Rómeóval és Júliával, Lear királlyal és Macbethtel szem­ben — s hol vannak még a töb­biek: Ophelia, III, Richáird, Fro­speró, Shylock, Coriolánus, Julius Caesar? Egymás mellett torlódnak az élőbbnél-élőbfo szereplők, me­lyek a jellemábrázolás realitásáról, művészi erejéről, sokszínűségéről tanúskodnak. Shakespeare a Hamlet ben mondja el többek között a művész, az író feladatáról az álláspontját, Ezekszerint az író, a művész fel­adata: „hogy tükröt tartson mint­egy a természetnek, hogy felkutassa az erények önábrázatát, a gúnynak önnön leplét és maga az idő, a szá­zad testének tulajdon alapját és le­nyomatát.” Mélységes eimlberszeretet, hit, humanizmus jellemzi drámáit. — Szinte felejthetetlen Otfaellónak az a jelenete, amelyben Desdémona meggyilkolása után megtudja, hogy félrevezették, asszonya ártatlan volt. A rettenthetetlen mór had­vezér könnyekre fakad, s ezek a könnyek nemcsak a kétségbeesés könnyei, hanem annak a jele is, hogy Othelló mégsem csalódott Desdémonában, mégsem csalódott az emberben. Idézhetnénk a Hamletet, mely­nek végén a gyilkosokkal, gono­szokkal, ártatlanokkal együtt maga a gyilkoló Hamlet is elpusztul és mindlen reménytelennek tűnik. Hol van a kiút? Legördülhetne a füg­göny, a tragédia teljes, de Shake­speare hite, optimizmusa ezt nem engedi. Van kiút, abból a világból is van kiút. A dráma végén meg­jelenik Fortinbras, aki világossá­got hoz a sötétségbe, s aki a tra­gikus sorsú dán királyfi, Hamlet szellemében egy tiszta, új étet megteremtéséhez kezd. Ab emberekbe és az életbe ve­tett hitével szól hozzánk ma is Shakespeare, s korának pompás tükrözése mellett igazságszeretetre, embsrszeretetre, mély bölcsességre tanít. Szavai ma is sók emberi problémára adnak választ. Fogad­juk meg őket, olvassuk, szeressük Shakespearet mert érdemes, mert a nagyok között is a legnagyobb. Híves László MA: SHAKESPEARE-BEMUTATÓ A SZIGLIGETI SZÍNHÁZBAN Shakespeare: — „A makrancos hölgy*’ című vígjátéka 1954-ben je­lent meg nyomtatásban. „Egy mak­rancos hölgy megszelídítése“ cím­mel. A Szigligeti Színház az idei szezon hetedik bemutatójaként tűz­te műsorra ezt a fordulatos, ma is időszerű vígjátékot. A makrancos, környezete ellen lázadó leányt Bőd Teréz, míg a belőle jó, szófogadó feleséget faragó Petruchiót Keres Keres Emil játssza. .A másik sze­relmes párt, Biancát és Lucentiót Újvári Viktória és Somogyvári Pál eleveníti meg. A Shakespeare-dara- bokra oly jellemző, híres szolgákat Lendvay Gyula, Varga Gyula, Fil­lér István és Cserónyi Béla kelti életre. A két leány apját Kompóthy Gyula, a két felsült szerelmest pe­dig Bánki Róbert és Velenczey Ist­ván játssza. Az előadást Kalmár András ren­dezte. A színház ma esti bemutatóját nagy érdeklődés előzi meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents