Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-13 / 86. szám

1955 áprils 13. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége Folyó hó 11-én d. u. 3 órai kez­dettel ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottságának el­nöksége. Az elnökség megtárgyalta a me­gyei iroda jelentését az április 14-re összehívott megyei bizottsági ülés előkészítéséről. Az elnökség ezután személyi kér­désekkel foglalkozott, majd az előbbi ülés határozatainak végre­hajtásáról szóló jelentéseket hall­gatta meg. Május 30-ára teljesen elkészül Szolnok főcsatornája Már hosszú hónapok óta folyik a munka annak érdekéiben, hogy Szolnokon pótolják a múlt rendszer egyik bűnös mulasztását s a város várható fejlődésének megfelelő szennyvízlevezető csa­tornahálózatot építsenek. Az új főcsatorna a Tisza-pa rttól az úgynevezett Búzapiac-té­ren, a Petőfi-, a Sallai- és az Ady Emdre-utcák vonalát követve halad egészen a Ságvári Endre-út tervezett meghosszabbításéiban épült új bérházakig. A főcsatorna építésének nagy munkája lassan a befejezéshez közeledik. Egy szakasz elkészítése van még hátra a Sallai-utcában, valamint a Kákóczi- és Beloiannisz-úti átvágások beütő lése. Balázs Lajos, a munkát végző Közlekedési Építő Vállalat kör­zeti építésvezetője elmondotta, hogy az egyik átvágás, illetve a még hátralévő munkák felével e hónap 20—25-ére végeznek, május 30-ára pedig .a másik átvágás munkáját is befejezik. Ekkor a csatornát már át is adhatják rendeltetésének, ha addigra az új bérházakná! szük­séges brkötő-csonk is elkészül. Erre azonban a vállalat az illetéke­sektől még nem kapta meg a megrendelést. A körzeti építésvezető azt is elmondotta, hogy a városban újabb komoly munkába kezdtek a vállalat dolgozói. A műemlék- számba menő víztornyot hozzák rendbe a Gépipaid Technikum mel­lett. Egymillió forintos beruházással kijavítják a torony víz­medencéjét s az egész építményt műkő-burkolattal látják el. A vá­ros jó vízellátásának érdekében szükséges tatarozást munkát az év második felében fejezik be a Közlekedési Építő Vállalat dolgozói. Április — Tisztasági Hónap A szolnoki tanács végrehajióbizottságának felhívása Városunk területén sok új épít­kezés és tatarozás történik. Az építők — vállalatok, vagy magá­nosok — annak ellenére, hogy az építés körülményeit megszabó tör­vényeket ismerik, ezeket sorozato­san nem tartják meg. Az építkezés során kikerülő bontási törmelék (szemét) elszállításáról nem gon­doskodnak, illetve azokat az uta­kon, tereken tárolják. Nem meg­engedhető módon szállítják az új építési anyagokat s nem megfele­lőin helyezik el. Szállítás közben a parkosított részt legázolják, a ne­hezen elültetett és felnevelt fákat és cserjéket. kitapossák s ezzel a város lakosságának tetemes kárt okoznak. A végrehaj főbizottság felhívja az építő vállalatok figyelmét arra, hogy minden építkezésnél helyez­zenek el olyan táblát, amely fel­tünteti a vállalat nevét. Építési anyagot csak a megengedett terü­leten tároljanak, a törmeléket és a szemetet pedig azonnal, de legké­sőbb a munkanap befejezéséig szállítsák el. Az úttesteken homo­kot, mesziet, törmeléket csak kö­rülkerített helyen és csak megen­gedett ideig lehet tárolni. A végrehajtó-bizottság közli, hogy a város tisztaságát védő törvények és rendeletek megszegőit a legszi­gorúbban megbünteti. Egyben pe­dig azzal a kéréssel fordul a lakos­sághoz, hogy a város tisztasága ér­dekében segítse a tanács munká­lat, A VI. kerület a VII. kerülettel versenyez A Szolnoki VI. kerület tanács­tagjai a kerületben tisztasági ver­senyt indítottak, egyúttal pedig versenyre hívták a VII, kerületet. A verseny feltételei között a Vá­rosi Tisztasági Bizottság tíz pont­ian kívül a következők szerepel­nek: A közlekedésre nem használt ut­carészeket és az udvarokat füvesí­tik és virággal ültetik be. A há­zak udvarait és helyiségeit lom­talan! tják. A házakban és az üze­mekben általános nagytakarítást végeznek. Arra törekszenek, hogy az üzemekben és a vállalatoknál a helyiségek évi karbantartási mun­kálatait (festés, meszelés) lehetőleg a tisztasági hónap folyamán elvé­gezzék. HÍREK — BESENYSZÖGÖN a községi tanács rendezte a hetipiac területét. A főtár egy részét erre a célra el­kerítették, nagyobb részét pedig gyermekjátszótérnek rendezik be. A parkosítást már megkezdték. — (Wesniczky Antal tanító, Beseny- szög.) — KULTURCSOPORTUNK ápri­lis 2-án, 3-án és 4-én zsúfolt néző­tér előtt adta elő Moliére: „Kép­zelt beteg" című 3 íelvonásos víg­játékát. Ugyanekkor első ízben mu­tatkozott be nagy sikerrel a gazda­ság újonnan szervezett zenekara is. A színdarabbal a közeljövőben el­látogatunk Kunhegyesre és Tisza- bőre. hogy ott is szórakozást nyújt­sunk a dolgozóknak. (Bozsó József, Bánhalmi Állami Gazdaság.) Levelek — intézkedések Köszönöm az elvtársak segítsé­gét. A 62/3. jászberényi építőipari váll alatt ól járó 750 forintot meg­kaptam. (özv. Kcmár Istvánná, Szolnok.) * Pesze Lajos Jászberényből azt írta hozzánk, hogy nem kapta meg az 1954. évi cséplési munkájáért járó búzát. A Mezőgazdasági Igaz­gatóság jogosnak találta panaszát, s a jászfelsőszentgyörgyi gépállo­másnál megtette a szükséges in­tézkedést a búza kiutalására. Sserltesstői Usenet A „Jászberényi lányok” aláírással kül­dött levél íróinak üzenjük: Leghelyesebb, ha kérdésükkel a „Pestmegyei Népúlság” szerkesztőségét keresik meg. Cím: Buda­pest, V., Bajcsy-Zsilinszky-út 36. — A KARCAGI földművesszö­vetkezet folyó hó 2-án és 3-án mű­soros áru- és divatbemutatót ren­dezett. Ez a rendezvény a dolgozó asszonyoknak sok jó ötletet adott. A modelleket a Budapesti Ruha­ipari Mintaszervező Vállalat küldte a szövetkezet részére. Idöiárásjelentés R Megyei Bőr- és Nemibeteg- gondozó Inlézet 1955 április 11-től, hétfőtől az új rendelőintézet (Szolnok, Hősök-tere) II. emeletén folytatja működését. A bőrszakrendelések a gondozóin­tézetbe beolvadtak. Az intézet új telefonszáma: 22-62. Rendelési idő: — Várható időjárás szerdán estig: — Ma erősen felhős idő. fő leg keleten meg több­felé eső. Holnap vál­tozó felhőzet, keve ' sebb esővel. Mérsc kelt, helyenként élénk «északi - északkeleti szél. Az éjszakai lehű­lés fokozódik, a nappali hóméi let keleten kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel kettő—öl, légre sabb nappali hőmérséklet szerdán tíz—tizenhárom fok között. A fűtés alapjául szolgáló vái középhőmérscklet négy fok fi Hétfő 11—2p óráig Kedd 9—14 ff 16—20 fi Szerda 11—14 fi 17—20 fi Csütörtök 11—20 Péntek 9—14 fi 16—20 ff Szombat H—14 ff A betegek felvételét a rendelés befejezése előtt fél órával lezárjuk. Szűrővizsgálatokat a következő időpontokban végzünk: Hétfő 11—15 óráig Kedd 9—14 ff 16—17 ff Csütörtök 14—17 fi Péntek 9—14 5» EGY KIVÁLÓ ÚJÍTÁS ÚTJA — MÉLTÁNYTALAN BEFEJEZÉSSEL | A MÚLT ÉV április-május ha­vában a Tiszamanti Vegyiművek­nél a szó szoros értelmében leg­égetőbb probléma volt a Hum­boldt keverőkarok lapátjainak ügye. Ezek a papucsoknak nevezett fém- szerelvények végzik a „legmele­gebb'4 munkát az üzemben. A Hum­boldt kemencék ezer fokot lihegő forrós ágában terelik a piritet, hogy az irtózatos erejű lángok kiűzhes­sék belőle a ként. Nem csoda, ha egészen különle­ges hőbirású öntvényből készülnek ezek a lapátok a Kőbányai Vas- és Acélöntődében, ahonnan a gyár is kapta a szükséges mennyiséget. Csakhogy a budapesti gyár sem tu­dott mindig eleget tenni a Vegyi­művek kérésének, mert a terelő- papucsck öntéséhez külföldről, — Franciaországból beszerezhető alap­anyagok kellettek. Ezekből pedig nem volt eléggé ellátva a gyár. Ha pedig az elhasználódott lapátok he­lyett megkésve vagy egyáltalán nem érkeztek újak, az a veszély állt elő, hogy a Humboldt kemen­cék egyrészét nem lehetett üzemel­tetni. | SAGODI ISTVÁN a Vegyimű­vek anyagbeszerzője szinte meg­oldhatatlan probléma előtt állt. Honnan szerezzenek be terelő-la- pátekat, mert a Kohó- és Gépipari Minisztérium sem az I-, sem a II. évnegyedre nem adott keretet. Sem éjjele, sem nappala nem volt, or­szágszerte végezte a „piackutatást", hol vállalnák a fontos szerelvények gyártását. Sehol nem vállalták, hi­szen óriási foga van a drága im­port alapanyagnak. Az anyagbe­szerző szomorúan, szinte tanácsta­lanul tért haza üzemébe. Egyik nap éppen szokásos körút­ját járta, mikor a gyártelepen meg­pillantotta a MÉH vállalat hatal­mas teherautóját. A sek-sdk fém­hulladék, szerelvénytöret között tennaszámra került ezek közé min­den alkalommal az import alap­anyagokból készült terelő-papucs elhasznált acélöntvénye is. Ebben a pillanatban született meg a szorult helyzetben lévő anyagbeszerző fejében az ötlet. — Szálfa alakjával egy-kettőre ott- termett a teherautónál. Azonnal rendelkezett. — Ezeket többet nem engedem elvinni! [MEG HATÁROZOTTAN maga sem látta, mit fog csinálni, de any- nyit tudott: ha el is használódott, kopott, az értékes ötvöző anyagok­kal gazdag acélom tvény, a nehezen beszerezhető fémek megvannak benne. Hátha így szóbaáll vele va­lamelyik gyár. Miikor tervét még- hezzáértőbb munkatársaival közöl­te, egyik-másik a szemébe neve­tett. — Ne is próbálkozz vele. Marha­ság. Nemhiába jól kinőtt a sárból Sá- godi István. Nem törték össze a gáncsoékodó szakértői vélemények. Sőt az ötletért vívott harc még ta­lálékonyabbá tette. Miért kell ide­genben próbálkozni? Szolnokon is van öntöde. — Bajban van a gyár, leállás fe­nyegeti — kezdte a megbeszélést Bartók Jenővel, a szolnoki Vasipari Vállalat öntödéjének művezetőjé­vel. Elmondta, milyen kiesést je­lentene kénsav, műtrágya terme­lés szempontjából, ha a Humboldt kemencék üzemeltetéiét csökken­teni kellene. — Mit szólna hozzá, ha újból be­öntenénk, regenerálnánk a papu­csok öntvényeit? — ál4 elő ötleté­vel az anyagbeszerző s egy mintát adott át vizsgálatra. | BARTÓK JENŐ,a csendss ^ szédű nyurga művezető tanulmá­nyozta a töretét. Közben sokmin- den megfordult gondolataiban. Igaz, a kénsavgyár keverőlapát­jait nem lehet közszükségleti cikk­nek tekinteni, de kevésbé fontos-e például a műtrágya a falunak, hogy erősszálú, egészséges magot hozó gabona teremjen — az egész országnak. Meg aztán a jó szakem­ber kíváncsisága is feltámadt a művezetőben. Azzal válaszolt, ami számukra is a legnehezebbet jelen­tette. — Acélöntést kupolában eddig még nem olvasztottak, csak Mar­tinban. De ha a Vegyiművek viseli a kísérletezés költségeit, megpró­báljuk a lapátok gyártását. Ságodi István kiharcolta, hogy a gyár hozzájáruljon a létkérdést je­lentő kísérletek lefolytatásához. ■— Bartók Jenő hozzá is kezdett s úgy­nevezett modifikációs eljárással előállította azt a hőálló öntvényt, ami az itthon hulladéknak számí­tott alapanyagokból készült. A kí­sérleti lapátokból 8 darabot szállí­tottak a Vegyiműveknek. [AGAZDA-MOZGALMI újitós nagyszerűen bevált. Az itthon ké­szült terelő-papucs élettartama a drága importanyagokból készülté­nek 80—90 százaléka. Azóta tonnaszámra gyártja a Vasipari Vállalat a lapátokat, me­lyek költsége így felére csökkent a Vegyiműveknek. Bartók Jenő mű­vezető számára a neki és Ságodi- nak járó prémium mellett az je­lentette a legnagyobb elismerést, hogy Nagy Pál mérnök mintegy üzenetképpen mondta Ságodi Ist­ván előtt. . — Te, meg kellene aranyozni annak az embernek a kezét, aki ezt az öntvényt előállította. Már hónapok óta járnak ezek a lapát- karok s a papucsoknak még sem­mi bajuk. A pénzbeli jutalom nem is ma­radt ej a múlt évben. Törvény szerint megkapta minden szállítás után Ságodi is, Bartók is ármeg­takarítás 5 százalékát jelentő ösz- szeget. Csupán ez év elején, — no, de ne vágjunk a dolgok elé. Nyár folyamán újból felkereste az anyagibeszerző a művezetőt. —■ Most meg azért akadtunk meg, mert elromlottak a savszole- pcfc. Küldött a pesti gyár hazai anyagokból készült szelepeket, _ de azok nem bírták a kénsav marását s 4—5 óra alatt „lerohadtak." | MOST AZTÁN jól feladta a kérdést Bartók Jenőnek., A műve­zetőt azonban valósággal tudomá­nyos kíváncsiság hozta lázba. Hegy fog összeállítani olj'an öntvényt, amely kiállja a tömény sav mará­sát. „Oda nyúltam, amiből é!ek‘‘ — mondja ma már, ha érdeklőd­nék tőle. Szakkönyvek garmadá­ját olvasta át. Heteken keresztül kutatott. Műszak után, veszélyes körülmények között kísérletezett. A Vegyiművek által átadott minta savszelepek króm, nikkel öt­vözésű öntöttacélból készültek. — Megint a külföldi alapanyag hiá­nya veit a bökkenő. A Vasipari öntödéje technikai feltételéhez mérve olyan összetételű anyagot tellett szürtevas öntésbe ömlesz- teni, amely saválló lesz. A könyvekben megközelítő elmé­letet sem talált a lehetőségek szabta korlátok legyőzésére. Sok­szor felriadt még álmából is. any- nyira fűtötte a nagy feladat; — Eszébe jutottak megoldások, me­lyek messze eltértek az általános technológiától. Nem is kezdett megvalósításukhoz, csak mikor már nem tudott előbbre jutni. Menet­közben győződött meg róla, hegy az új felderítésekor sok esetben szakítani kell a megszokott mód­szerekkel.­Mintegy húszfajta keverési aránnyal próbálkozott. Ezen az úton kellett célt érnie, mart a gyártól kapott öntvény töretek áll­tak csak rendelkezésre. Tehát hasz­nált, de meglevő anyagok. Bartók Jenő nem állt egyedül a kitartást, szüntelen fejtörést jelentő munká­ban. / {MONDOK ISTVÁN c,va3Ztórrai idegtépő perceiket, ezek össüstevé- sóből adódott órákat éltek át, mi­kor a különböző anyagarények cmlesztésónél a megfelelő hőfokot, illetve az öntéshez egyedül alkal­maspillanatot kellett kilesni. Hogy ne kapjanak „kismedvét”, azaz ne fagyjon meg az acél, mert egy pil­lanatot is 'késtek. Ilikor a savál lósága mlegvolt az új öntvénynek, új akadály merült fel. Merev volt, könnyen repedt, nem lehetett megmunkálni, tehát hiába volt saválló, a szilárdságét is meg ke'lett teremteni, hogy sze­lep készülhessen belőle. Ismét fá­radságos kísérletek, melyekbe már a fiatal formázok: Szaikali Miklós és Török Sándor is érdekeltek let­tek. Ki kellett vonni a gyártól ka­pott magas fenrosziliciumos vascsö­vekből a ként, amely a legvesze­delmesebb szennyező anyaga a vasnak. Azért lett merev az önt­vény, azért van sok selejt más gyárak öntödéjében is. Végre elkészültek az első szele­pek. | SÁGODI ISTVÁN anyagbeszer­ző — aki együtt izgult, törekedett a kísérletezőkkel — szintén a ma­gáénak tekintette a fizikai és szel­lemi munka nagyszerű gyümölcsét. Külön zöld színűre festette a Vasipari Vállalatnál előállított szelepetet, hegy útjukat, tartóssá­gukat végig kísérhesse. Pedig ekkor is voltak kételke­dők. Ötvös Dániel főmérnök így vélekedett, mikor a saválló öntvény kikísérletezésére kérte a hozzá­járulást az anyagbeszerző: — Édes fiam, ezt a németek se tudjak jól csinálni. Mit várha'umk akkor ilyen kis kóeerájtól, mint a szolnoki üzem. '• A szolnoki savszelep jól kiállta a próbát. Nem rohadt le, mint a pesti gyár készítménye. — Három havi használat után is csak egy kis bemaródás látszott az öntvé­nyen. A savszelépukből is rendsze­resen szállít azóta a gyárrak a szolnoki Vasipari Vállalat. [A TISZAMENTI Vegyiművek vezetői azonban rosszízű befejezést adtak annak a lelkes törekvésnek, nyugodtan mondhatjuk, — tudomá­nyos munkának, mely a Gazda­mozgalom egyik dicső fegyvertény s. Tízezreket takarított meg .eddig is a Vegyiművek az újítás révén, melynek másik nagy értéke, hegy ha nem lenne, megállna a gyár egyrésze. Példa erre, hogy az 1952- bsn rendelt savszelep-mannyiség- ből csak 1954-ben érkezett meg kis hányad a fővárosi gyártól Hogy ne szaporítsuk tovább a szót. A Vegyiműveknél tiltakoznak az ellen, hogy más vegyi üzemek is értesüljenek a nagy megtakarí­tást jelentő újításról, amelyből még többet is tudna előállítani a Vas­ipari Vállalat, mert van kihaszná­latlan gépe. Mikor Ságodi két min­tát vitt fel a fővárosi vegyi gyár­ba, az itteniek hevssen ellenezték, hogy az ő mintáikkal azoknak is öntsenek. Pedig több hasonló gyárban mil­liós megtakarításokat jelentene évente az újítások alkalmazása. | BARTÓK ÉS SAGODI ebben az évben a nekik járó százalékot sem kapták meg, mert, egy minisz­tériumi ember leállíttatta a pré­mium kifizetését azzal, hogy majd az év végén, ha kiderül az újítá­sok gazdaságossága. (A ta\ra!y óta tennaszámra folyó keverőlapát- és savszclepszállitások tételeinél — néhányat kiragadva — ezt olvas­hatjuk: 1350. sorsz. Humboldt sav­keverő lapét felújítása. Gazda- mcizgalrm megtakarítás 5697 Ft, az utána járó 5 százalék díj 285 Ft kifizethető; 1485. sorsz. 15 db. me­rülőszivattyú lapátkerék felújítása. A kalkulált megtakarítás 3922.50 Ft, az utána járó díjazás, mint ter­melési észszerűsítés 5 százalék, 196 Ft kifizethető; 1486. sorsz., 25. db. savszelep felújítása, ill. újraöntése. A kalkulált magtakarítus 4627 Ft, az utána járó díjazás, mint terme­lési észszerűsítés 5 százaléka. 231.35 Ft kifizethető és így tovább. — Dz a január 4-én beadott bizonyla­ton már hiába áll többek közöt, hegy a szállított 29 saválló acél- szelep után a megtakarítás 19.413 Ft s az Ipari Szerelvények gyáta által készített szelepek 2238 Ft-os darabára helyett a Vasipari Válla­lat 1568.59 Ft-ért gyártja a szelepe­ket a gyárban gyűjtött toretekből. Az újítási díj kifizetése .megsza­kadt az említett indokolással.) — Ságodi nemrég ilyen választ is ka­pott, amikor reklamálta a pré­mium elmaradását: „Azért harcol­tok így az újításért, mert keresni akartok rajta.“ Mindenhogy rossz befejezés len­ne. ha így maradna egy kitűnő újítás ügye. Tóth István. Április 18-án, hétfőn már minden osztály az új rendelőintézetben kezdi meg munkáját Április 4-én adták át rendelte­tésének a megyei kórház rendelő- intézetét Szolnokon, a Hősök-terén. Különböző akadályok miatt nem minden osztály költözhetett még át a Madách-utcai helyiségekből az új rendelőintézetbe s eddig csak a tüdő- és nemiibeteg gondozó intézet foglalta el helyét. Gátolta az átköltözést például az is. hogy a szemészeten és a rönt­gen-rendelőben hiányoztak az el­sötétítő függönyök, valamint az utóbbi laboratóriumában a felvéte­lek előhívására szolgáló tankok is. Értesülésünk szerint ezen a hé­ten minden osztály átköltözik az új rendelőintézetbe, ahol szomba­ton és vasárnap a szükséges mun­kákat elvégzik, hogy hétfőn már itt kezdődhessen a munka a dol­gozók egészségének jobb« védelmé­ért a modern, korszerű gyógyászati berendezések hathatósabb segítsé­gével.

Next

/
Thumbnails
Contents