Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-12 / 85. szám

1933 április 13.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

Az igazi jövedelmet a kosos gazdaság biztosítja

— Válasz a törökszentmiklósi tsz-tagoknak —

1 A TORQKSZENTMiKLOsij termelőszövetkezeti tagok ázzál a kéréísd lordulltak szerkesztőségünkhöz, adjunk tájékoztatást arról, hogy egy- egy családnak mennyi háztáji terület jár. Levelükre az alábbiakban válaszolunk:

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabálya II. részének negyedik pontja a következőképpen határozza meg a háztáji területet: „A termelőszövetkezetekben lévő minden család, amelynek önálló háztartása van, jogosult fél kát. holdtól egy kát. holdig terjedő területet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji gazdaság területéibe be kell számítani a ház körül levő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is. Ezek együttes területe azonban egy kát. holdnál tölbb nem lehet. i

A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagak lakóhelyének közelében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni. A háztáji föld használata állandó és annak terheit a használója viseli.1'

Hogyan értelmezzük az alapszabálynak ezt a pontját?

j~Äz alapszabály!nipm jogo_

sílja fel a családtagokat háztáji terület igénylésére, mivel a családfő a termelőszövetkezettől háztáji földét kapott. Az alapszabály értelmében egy családnak fél, vagy egy kát. holdnál több háziáji területe nem lehet. A közgyűlés dönti el, hogy melyik családé mekkora legyen. Helyes, ha annak a családnak, amelyikből egy dolgozó vesz részt a . közös munkában, fél holdat adnak és azoknak, ahol ket- ten-hárman, vagy többen dolgoznak, ennál nagyobb területet juttatnak. F.gy családinak semmi esetre sem lehet nagyobb háztáji földje egy kát. holdnál.

Abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti család valamelyik családtagja után, vagy más módon használ földet, a közgyűlésnek joga van megvonni a háztáji földet, vagy pedig csak annyit juttatni, hogy az fél, vagy az egy kát. holdat ne haladja meg. Ilyen esel leginkább akkor fordul elő, amikor a család valamelyik tagja állami gazdaságban dolgozik és ott illetményként háztáji területet kap. Joga van a közgyűlésnek megvonni

IHMU)

a háztáji földet akkor is, ha a tag az előírt kötelező munkaegységeket nem teljesíti.

DOBI ISTVÁN 1 elvtárs ;;A pa_ rasztság jövője a szövetkezet“ című könyvében az alábbi megállapításokat teszi:

„A bajok forrása a 'háztáji gazdaságoknál az, hogy a szövetkezetek kisebb-n agy óbb eltérést engedtek meg tagjaiknak a minta-alapszabály aláíráséval szemben. Ezeket az eltéréseket mindenütt megsínylette a közös gazdaság. Semmi jóra nem vezet például az, hogy egyes szövetkezetekben a tagok dolgozó családtagjai szerint toldoz- gatták a háztáji gazdaságok méreteit, persze mindig felfelé. Sok szövetkezeti tag jobban dolgozik a háztáji gazdaságában, sőt ott dolgozik csak igazán és elhanyagolja ennek kedvéért a közösen végzett munkát. A szövetkezetek nagyrét szében ezt elnézik a tagoknak, ami súlyos hiba.

| ABBÚL KELL KIINPULNÍT

hogy minden tag gazdája a sző' vetkezetnek, részese a szövetkezet vagyonának, amit nem vehet el tőle és családjától, gyermekeitől és unokáitól senki. Ha a tagság jól dolgozik a közös gazdaságban, jó lesz a termés, jó az állatállomány termelékenysége, nagy hasznot lehet szerezni a közös gazdaságból a tagok összessége javára Az egész esztendőn át folytatott gondos növényápolási és állatgondozást munkának az az eredménye, hogy minden szorgalmas szövetkezeti tagnak nagy osztalék jut az év végén. Sokkal nagyobb, semhogy érdemes volna lerontani, koakáztatni a ház-tájon végzett pepecseléssel. A háztájinak megvan a maga értelme, de a szövetkezetben az igazi , jövedelem, a tagok igazi gyarapodása a közösségben jelentkezik. Aki ezt nem érti, rossz gazda, nem tud számolni.1’

PARTHÍR

Közüljük, hogy április 12-én, kedden délután fél hatkor a távolkeleti helyzetről előadást tartunk, a Pártoktatás Háza földszinti nagytermében. Előadó: Szendrő Sándor elvtárs, a Központi Előadói Iroda tagja. Az előadáson mindenkit szívesen látunk.

Pártoktatás Háza, Szolnok,

Szabadság-u. 8 sz.

0 fegyvernek! gépállomás üzemgazdásza leit

STAHLMAYER Sándor 1953-tól a gépállomások megyei igazgatóságának körzeti agronómusa volt. A Központi Vezetőség márciusi határozatának megjelenése után falusi munkára jelentkezett. Április 1-je óta a Fegyverneki Gépállomáson üzemgazdász-agronómusi beosztásban dolgozik.

A DISZ MB. közleménye:

A május 15-i — a szolnoki Szanda-rétre tervezett — megyei ifjúsági találkozót a jelenlegi árterület miatt későbbi időpontban tartjuk meg.

A megyei kulturális seregszemlét és sportversenyt azonban május 15-én megtartjuk.

M üf a

Faforgács, rizshéj és hazai eredetű krezolos kötőanyag keverékből kitűnő minőségű műfát állítottak elő a budapesti Javítóipari Tröszt II. kerületi telepén. A táblákba préselt lemezek szilárdsága és vízszigetelő képessége vetekszik a valódi fáéval.

A nagyszerű újítás segítségével iparunk jelentős mennyiségű fát és ezzel nagyértékű devizát takarít meg; ___________________

április 15-én és 16-án országos villamnsenergiaipari

tanácskozás

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa április tizenötödik és tizenhatodik napjára országos villamosenergialpari tanácskozást hív össze az Országház kongresszusi termében;

Az értekezleten résztvesznek a villamosenergiaipar vezetői és legjobb dolgozói, valamint a villamosenergiaipar párt- és tömegszervezeti vezetői. A résztvevők megtárgyalják a villamosenergiaipar 1955. évi tervének feladatait, A tanácskozáson Kiss Árpád ve- gyiipari és energiaügyi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja tart beszámolót. (MTI)

Julin Vasziljevnát, a gyermekeim nevelőnőjét a minap bekérettem a dolgozószobámba, hogy elszámoljunk.

— Foglaljon helyet, Julia Vasziljevna! — szóltam. — Lássuk csak, mivel tartozom. Magának biztosan szüksége van a, pénzre, de csupa előkelőségből nem szólTehát..-. megállapodásunk szerint kap havi harminc rubelt.; s

— Negyvenet, kérem..-.

— Nem, harmincat... Én felírtam ... Mindig is harmincat adtam a nevelőnőknek. Nos hát, két hónapja van nálunk..:

— Két hónapja és öt napja. :

— Pontosan két hónapja . -.3 Nálam legalább is így van felírva. Szóval járna magának hatvan rubel. Ebből lemegy a kilenc vasárnap, mert hiszen vasárnaponkint nem tanította Kolját, csak sétált vele.-.. Aztán három ünnepnap is volt.::

Júlia Vasziljevna elvörösödve rántott egyet ruhája ujján, de.,-, nem mukkant.

— s:s Három ünnepnap.-.-, Lemegy tehát tiPUHÁN

zenkét rubel.: -. Kolja négy napig beteg volt és nem tanult... Maga ezalatt csak Várjával foglalkozott .. -. Aztán magának fájt a foga három napig és a feleségem a délutáni tanóránkat elengedte. Tizenkettő és hét, az már tizenkilenc. Marad tehát. -.: hm .. -. negyvenegy rubel..-, igen?

Júlia Vasziljevna balszeme vörös és könnyes. Az álla reszket. Idegesen köhécsel, szipog, de nem szól.

— An ünnepelt alatt

eltört egy csészét, aljával együtt. Lemegy két rubel.:-. A csésze ugyan többet ér, családi emlék, dehát isten neki, annyi baj legyen! Aztán Kolja, mert maga nem ügyelt rá, felmászott a fára és eltépte a nadrágját..: Ez tíz rubel..-. Ugyancsak a maga vigyázatlansága következtében a szobalány ellopta Várja cipőjét. Az ilyesmire magának kell ügyelnie. Ezért fizetik, szóval ez is öt rubel... Január 10-én maga felvett tőlem tíz rubelt as

Y

■— Én? Én nem vettem, kérem... — suttogta Júlia Vasziljevna,

— De nálam fel van írva !..-.

— Hát akkor: -. -. legyen úgy.

— A negyvenegyből lemegy tehát huszonhét, marad tizennégy. -.:

Szegény Júlia Vasziljevna! Már mind a két szeme könnybeborult... Hosszúkás helyes orrocskáján izzadtság gyöngyözik. Nagyon szánalomra- méltó szegényke.

— Csak egyszer vettem fel előleget — mondta remegő hangon. — A felesége önagysó.gától, egyszer, három rubelt, más semmit.

— ügy? Lám, lám, ez nincs is felírva nálam. Szóvei nem tizennégy, hanem csak tizenegy. -. s Tessék, itt a pénze, lelkem. Fogja: három... báróm ... meg három.-.. meg egy meg egy.-.: Parancsoljon!

A kezébe számoltam a tizenegy rubelt. Elvette és reszkető kézzel dugta zsebre,

— Merd! — motyogta halkan.

Felugrottam s dühösen mértem végig a szobát,

— Mit köszön meg? — szóltam rá.

— A pénzt, kérem -.:»

— De hiszen én megloptam magát, az ördög vigye el a dolgát, megraboltam. Hát nem látja, hogy megloptam? Mit köszön hát?

— Máshol semmit sem f izettek. -.:

— Nem? Jól tették. Nem is csodálom! Nézze, én csak tréfáltam. Keserű leckét adtam magának. -.. Tessék, itt van nyolcvan rubel! Látja, itt volt borítékban kikészítve! De, hogy lehet valaki ilyen mulya? Miért nem tiltakozik? Ki látott ilyet, hogyan lehet ezen a világon mindenben engedni?

Kesernyésen mosolygott és leolvastam arcáról, hogy: „lehet”. Bocsánatot kértem a szigorú leckéért, s a legnagyobb csodálkozására átnyújtottam neki a nyolcvan rubelt, levonás nélkül.

Alázatos „merd“-zések közben távozott.: s

Utánanéztem, s elgondoltam: Be könnyű is ezen a világon az erőseknek!

Irta: A. Csehov

Ápoljuk, védjük a fákat

‘ A felszabadulás előtt megyénk ben áülami erdőterület nem volt. A kisebb erdők összesen 9800 holdat tetteik ki. A második világháború alatt a faállomány 23 százaiéira elpusztult, s 1945-ben az egy százalékot sem érte el a befásított terület.

Falszabadult országunk egy évtized alatt az erdősítés és fásítás tején is sokat tett.

A Szolnoki Erdőgazdaság területe 1950-ben 4515 hold volt. Azóta 6850 hold új erdőt létesített. Ezzel Szolnok megye állami tulajdonban levő erdőterületét több mint készeresére növelte.

A telepítést kötött, hullámtéri talajon végezte.

Az ardőnkívüli fásítást népgazdaságunk az ötéves tervvel indította meg. E munka irányítását első években a megyei tanács, majd az erdőtelepítő állomások végeztek. Tavaly került e fontos munka az Erdőgazdaság hatáskörébe.

A fásítás nem egyedül az Erdőgazdaság feladata. Az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, s az egyéni gazdáknak is szívügyüknek kell tekinteniük a fák ültetését, ápolását.

Segíteniük kell a fásítás sikerét a párt és tömegszeirveze beknek, iskoláiknak is.

Az Erdőgazdaság 1954 őszén 28 községben létesített csemetekerlet. Itt a gyorsan növő, jó faanyagot adó akácot és kanadai nyárfát helyezik előtérbe, mivel a fásítók ezeket kedvelik legjobban.

Igen fontos feladat a már meg*

lévő telepítések, erdősávok megvédése, ápolása. Jó példának lehet megemlíteni a mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezetet, ahol a 3 éves erdősávok igen szépek. A 140 hold területet a tagok gondosan megka- Dáliáik. Biztosították a kis fák fejlődését.

A mezőtúri Béke TSZ-ben 120, a Mezőhéki Táncsics TSZ-ben 85 és a kétpói Szabadság TSZ- ben 89 holdon telepítettek erdősávét s azokat megfelelően ápolják.

Fegyvemeken, Tiszasülyön, Jász- kiséren, Alattyámiban a legeltetési bizottságok megértették a legelő fásításának jelentőségét, gondozzák az erdősávokat.

A megye erdősítési feladatának! megvalósítása terén fontos feladat hárul a Vízügyi Igazgatóságra. —1 Fejlesztési tervébe vegye be a bo- tolófüztek kitermelését, s e területek egy részéin nemes-nyár telepítését. Ezt kívánja a faanyagszükséglet kielégítése.

Az Erdőgazdaság 6 éves fejlesztési tervében új területek erdősítése nélkül az élőfa készletet a minőség javításával 17 százalékkal növeli. Ezenkívül 2437 hektár új erdősávot és 3804 hektár új telepítésű fasort tervez.

Ez azonban csak altkor valósulhat meg, ha Szolnok megye valameny- nyi dolgozója szeretettel védi, ápolja a fákat.

Szepesi Sándor, Szolnok.

Vegyünk részt a tiszta és virágos Szolnokért indított mozgalomban

Régi szekás nemcsak hazánk más városaiban, falvaiban, hartem itt Szolnokon is — a tavaszi nagytakarítás. Ilyenkor nemcsak a lakásokat, udvarokat, hanem az utcákat és tereiket is új köntösbe öltöztették a munkát helyenként szinte versenyben végző szolnoki lakosok.

Ez a hagyományos szokás azonban szervezetten volt, az egyéni hajlam, a jóízlés serkentette az embereket a tavaszi takarítás munkájára s nem egyszer megtörtént, hogy elhanyagolt körzetek takarították a tiszta területeket.

Éppen ezért az április 1—30. között meghirdetett Tisztasági Hónap során' egészségügyi szerveink aura törekszenek, hogy a felvilágosító munka során a város minden lakosa bekapcsolódjon a nagy munkába, amely végső fokon a város dolgozóinak egészségét szolgálja.

Ma már szinte mindenki előtt tudott dolog, hogy a — főleg a fertőző betegséget — megfelelő rendszabályok segítségével meg lehet előzni. Ezt a célt is szolgálja a Tisztasági Hónap. A városban plakátok hívják fel a lakosság figyelmét a tisztaság érdekében végzendő munkára. Mit mond egy ilyen plakát?

Tíz pontban sorolja fel a tennivalókat: i

1. Vigyázzunk az utcák tisztaságára. A járdát locsolás után seperjük le.

2. Házunk előtt az árkokat tisztítsuk ki, hogy az esővíz lefolyhasson, mert a pocsolyában szaporodik a maláriaterjesztő szúnyog.

3. Takarítsuk ki a téli szemetet a vállalatok, intézmények, kereskedelmi és vendéglátó egységek udvarából, kirakataiból, környezetéből.

4. Az utcai vízvezetéki kút környékére vigyázzunk. A szennyezett, \ agy fertőzött víz betegséget okozhat.

5. Szemetet az udvarunkban ne tűrjünk, hordassuk ki a szemétgyűjtő ládába. Ezzel a legyek szaporodását akadályozzuk.

6. A lakószobákat és a mellék- helyiségeket meszeljük ki. Az oltott mész nemcsak szépíti, hanem fertőtleníti is lakásunkat.

7. Létesítsünk kerteket, az udvarban is ültessünk minél több fát, bokrot. A zöld növényzet árnyékot ad és javítja a levegőt.

8. Minden eszközzel irtsuk, a legyet. Az élelmiszereket fedjük le. A légy sok veszedelmes betegség teresztője.

9. Étkezés előtt és árnyékszék- hasznáiat után mossunk kezet.

10. Szomszédainkat is neveljük a tiszta és virágos Szolnok érdekében.

íme a tennivalók egy csokorban. Ezt kell tennünk annak érdekében, hogy Szolnok valóban tiszta város legyen.

A tisztaság fél egészség! így

mondja a közmondás s ez a jelszó buzdítson mindenkit munkára, tavaszi nagytakarításra az utcán, udvarban, lakásban, a legeldugottabb zugban is.

Dr. Szittya János,

városi főorvos. ,

Bűnvádi eljárás társadalmi

1953-ban a pécsi Szénibányászati Tröszt akkori igazgatóságától a tröszt gépészet» osztályának vezetője szolgálati lakás biztosítását kérte, mert korábbi lakását el kellett hagynia.

Krisztián Béla beruházási osztályvezető felajánlotta, hogy négyszobás családi házában két szobát átad szolgálati lakás céljaira, ha azt a tröszt leválasztja. Krisztián azonban elhallgatta, hogy a két szobát csak úgy lehet leválasztani, ha az erősen megrongálódott épületen nagyobbarányú javításokat is végeznek.

Az igazgató a leválasztási munkák előkészítésével és elvégzésével Harka János építési csoportvezetőt bízta meg. A beruházási osztály- vezető beosztását felhasználva a felújítási összeg terhére nemcsak a leválasztást végezte el, hanem teljesen helyreállította a házát. Harka János, bár tudott az űzelmekről,

tulajdon megkárosításáért

nem akadályozta meg azokat, sőt segített Krisztiánnak háza helyre- állításában.

A Szénbányászati Minisztérium, az Állami Ellenőrző Központ vizsgálata alapján, a társadalmi tulajdon megkárosításáért Krisztián Béla és Harka János ellen bűnvádi feljelentést tett az ügyészségen. (MTI)

Idöjárásjelentés

Várható időjárás kedd estig: felhős idő, sok helyen eső, mérsékelt, időnként élénkebb délnyugati-nyugati, később északnyugati, északi szél. Hűvös idő. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 3—6, legmagasabb nappali hőmérséklet 8—11 fok között.

A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 4 fok felett lesz.

s