Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

4 - A Szolnokmegyei Néplap Levelezöujsá-ja. levél nyomán £gy KÖZEL egy éve, 1954 jú­niusában Mikola Gergely karcagi dolgozó levelében javaslatot tett a téglagyá­rakhoz tartozó kubikgödtök kihasználására. — „Sok-sok gödröt lehetne hasznosítani úgy — írta —, hogy nemes fűzzel beültetjük, aminek igen nagy hasznát vehet­nénk.’’ Mivel, szerintünk erre szakszerű választ a me­gyei tanács adhatott, a le­velet átkiildtük a község­gazdálkodási osztályra. El­telt néhány hónap, a vá­lasz azonban nem érkezett meg. Ezért megsürgettük. Elmúlt az év, levélírónknak azonban nem tudtunk fele­letet adni. Ezév tavaszán a lapban is megírtuk, hogy az osztály hanyagsága miatt késünk a válasszal. Ekkor B levelezők javaslatára okát gazdagodott tar­talmában, külső meg­jelenésében a lap a levele­zők közreműködésével. A hosszú éveken keresztül egyre meghittebbé, elvtár- siasabbá váló kapcsolat so­rán számos ötletet kapott a szerkesztőség arra vonatko­zólag. hogyan lehelne még színesebb, érdekesebb a lap. így született például leg­régibb rovatunk, a .,Leve­lezőink írják". Rendszerint kivonatok ezek hosszabb levélből, melyet nem tel­jes egészében szánt közlés­re az írója. Hosszabb, kézzelfogha­tóbb, a fontos közölnivalót magábafoglaló bíráló leve­lekből született a „Nem zö­rög a haraszt..c. rova­tunk .Egyik legnépszerűbb rovata az újságnak, mert a leghatékonyabb is. Ha va­lamelyik szervet vagy mu­lasztást elkövető egyént pellengérre állít a levelező, biztos az erdmény, hogy a hibát orvosolják. rről egyébként másik rovatunk ad hírt ese­tenként. Ezt „A Néplap el­intézte" címen ismerték meg az olvasók. Sok-sok helyről érkezett köszönet például „A falu kérdez — a Néplap vála­szol" c. rovatunk hasznos írásaira. írhatnánk még oldal­számra a számtalan javas­latról, kezdeményezésről, amely a levelezőktől indult el. Az említett néhány pél­da legyen buzdítás arra, hogy hűséges külső munka­társaink, a levelezők tart­sák mindig szemüket a la­pon és segítsék azt ezután is derült ki, hogy a bejelen­tést tartalmazó levelet sem égen, sem földön (vagyis sem szekrényben, sem lom­tárban) nem találják. Ezért írtak Mikola Gergelynek, hogy ismételje meg mon­danivalóját. Az új levél be­érkezése után úgy döntöt­tek, hogy az nem is a köz­séggazdálkodáshoz, hanem az ipari osztályhoz tartozik. Ha nyolc hónapot várhatott az ügy, miért ne várhatna még néhányat — gondolták. AZ IPARI osztálynál Sza­bó György vette kezébe az aránylag még sovány aktát, ö tovább küldte az E. M.- be, de ott bizonyára rangon alulinak tartották a válasz­adást és azzal küldték visz- sza, hogy nem tudják, mely téglagyári gödrökről lenne szó (!). Végre a Mezőtúri Nem árulok zsákbamacs­kát, de tüntetni sem aka­rok. Nem titok, hogy már nagyon sok levelemet és szatirikus versemet közölte a Szolnokmegyei Néplap, s a Jász-kun Kakas. A várt hatás egyetlen írásom után sem maradt el. Minden esetben intézkedés történt a hiányosságok kijavítására. Sokat lehetne ezekről írni, de helyszűke miatt csak egy példát említek meg: 1953 nyárutolján egy hirtelen jött zivatar kidön- tött a tanácsháza előtt egy fát, mely összetörte a desz­kakerítést, A roncsok 1954 Téglagyári ES adott választ a levélben foglaltakra. S minden hivatali dolgozó he­lyett Bíró elvtárs, a levél mezőtúri intézője megadta a kegyelemdöfést: „Mivel a szaktárs a Karcagi Tégla­gyár dolgozója, feltétlen el­várjuk, hogy a jövőben elő­forduló hasonló esetekben az üzem vezetőjének szá­moljon be elgondolásairól írta Mikola Gergelynek« Ml PEDIG feltétlen el­várjuk a megyei tanács dol­gozóitól, a téglagyári ES« től, a minisztérium egyes beosztottjaitól és minden más hivataltól, hogy tiszte­letben tartsák a Miniszter- tanács határozatát, amely a levelek gyors intézése mel­lett azt is kimondja: a dol­gozóknak joguk van leve­leikkel bárhová fordulni-, év tavaszáig érintetlenül hevertek. Az 1954 március 7-i Jászkun Kakasban meg­bíráltam az illetékeseket. Másnap beutaztam Szol­nokra, s a tanácselnök elv­társ is velem utazott. —« Hová, milyen ügyben? —» kérdeztem. — A TÜZÉP- hez megyek faanyagot vá­sárolni — válaszolta moso­lyogva. Két nap elteltével az utolsó szeg beveréséig ké­szen állott a kerítés. Én boldog voltam, hogy a hibát kijavították. EGYED JÁNOS Kőtelek LEVELEZOMOZGILMUNK HÍREI ? Ebben az évben 2996 le« vél érkezett szerkesztősé« günkbe. Legkevesebbet a tiszafüredi, legtöbbet a szolnoki és jászberényi já-i rásból küldtek dolgozóinki ÁPRILIS 16-án, szómba« ton délelőtt 9 órakor a ti« szafüredi járás Néplap le« veiezői részére a járási ta« nács nagytermében érte« kezletet tartunk. Kérjük levelezőinket, jöjjenek el* s mondják el észrevételei« két a lappal kapcsolatban« Beszéljenek községük, mun« kahelyük eredményeiről, s az esetleges problémákról. AZ ELMÚLT héten Ken« deresen a Népkörben olva« sóankétot tartottunk; A je« lenlevők bírálták a fegy- verneki gépállomás azon dolgozóit, akik nem tettek eleget a szerződésben vál« lalt kötelezettségeiknek. »Itt a legújabb Néplap« címmel brosúrát adtunk ki. Ebben ismertetjük, ho« gyan készül az újság. Kik« ről és kiknek írjuk a la« pót. Néhány levelezőnk ké« pe is látható a kis lapban« melyet a népnevelők jut­tatnak el olvasóinkhoz. CS. PAPP MIHÁLYNÉ jászkiséri lakos levelére február 15-e óta nem vála­szolt a megyei begyűjtési hivatal, özv. Mező Imréné tiszasasi levélírónknak a kunszentmártoni tanács pénzügyi osztálya március 12-e óta nem adott választ. Kollár János cibakházi ol­vasónk is hiába várja a MÉSZÖV illetékesének vá­laszlevelét. Február 28-a óta nem került rá a sor. Nem tudjuk miért? Jó levelezői munkájukért könyvjutalmat kapnak Ifj. Orosz Pál Szolnok Cukorgyár, Fürj Julianna Kisújszállás DISZ., Kovács Valéria Martfű Állami Gaz« daság, Ádám István Mező« túr, Zima József Beseny« szög. Egyed János Kőtelek« Petőfi tsz., Szombati József Szolnok Fütőház, Borzák Lajos Jászapáti Gimná« zium, Nagy Elemér Ujszász« Szabari László Jászapáti« Szendrő Balázsné Kungya« lu, Táborosi Ferenc Csépa« Tanács, Györkesz István. Homok Bátorszöllő, R. Tótb Ferenc Törökszentmiklós« Varga Julianna Tószeg, Fű« tő Joáchim Tiszaroff, özv« Pető Béláné Nagykörű Pe« tőfi tsz. Csömör János Szolnok Járműjavító, —* Tőrös István Kisújszállás Uj Elet tsz. Csótó Géza Turkeve Vörös Csillag tsz« Kislaki Gyuláné Cserke« szöllő, Császtvai István Jászberény Tanítóképző, 'hé&dny. dió. a, fadi-lfcun '^Cakód’iói A szerkesztőségnek az a tapasztalata, hogy az olvasók szívesen veszik kezükbe a Jász-Kun Kakast, a lap szatirikus mellékletét. Nemcsak azért, mert ötletes karikatúrákkal, s humoros írásokkal pel« lengórre állítja a hibákat, mindennapi életünk fonók« ságait, hainsm azért is, mert Segíti a dolgozók ügyei« nek, javaslatainak intézését. Erre nem egy példát le­hetne felsorolni. , Minden héten sok levél érkezik a Jász-Kun Kakashoz is. Az olvasók az általuk tapasztalt hibákra hívják fel a figyelmet s gyakran karikatúra ötleteket is mellékelnek írásukhoz. Nem is olyan régein a szol« noki autobuszközlekedésről jelent meg olyan karika­túra-sorozat, melynek igen jó ötletét a Papírgyár dol­gozói küldték be. Erre a tevékeny segítségre szüksége van a Jász- Kun Kakasnak. A „több szem többet lát" elve szerint az olvasók leveleivel, javaslataival, ötleteivel érdeke­sebb lesz, tartalmában gazdagodik s így jobban szol­gálja a dolgozók érdekeit. Küldjenek hát levelezőink, olvasóink ötleteket a Jász-Kun Kakasnak. S küldjenek a Kakas másik oldalának, a „Móka, játék, szórakozásinak is. írják meg, mit szeretnének leginkább olvasni a divatról szóló rovatban, érde­kes-e a keresztrejtvény, a képrejtvények? A gyerme­kek számára mit tartanának szükségesnek ezen az oldalon? Hűséges munkatársunk írja c71 lnők me qge i Olípiap LEVELEZŐUJSÁGJA NT Levelezömozgalmunk 10 esztendeje int mindenütt, a sajtó terén is döntő válto­zásit hozott az 1945-ös esztendő. Amíg a múlt újságjai a tőkésiek érdekét szolgálták a dolgozók ki­zsákmányoláséra, — a demokratikus sajtó a munká­sok, dolgozó parasztok és kisemberek támasza, segí­tője, nevelője. Politikai felvilágosítást nyújt s bevonja a dolgozókat is a lap szerkesztésébe a leveleken ke- resatül. Többszer levél érkezik egy óv alatt a szerkesztő­ségekhez. A Szolnokmegyei Néplap az elmúlt évben 11.2Ö0 levelet kapott. Ezekben a megye minden terü­letéről, üzemi és termelőszövetkezeti dolgozók, egyéni 5 parasztok és értelmiségiek, tanárok és diákok egyaránt • • beszámolnak életük eseményeiről, az eredményekről ■; és hiányosságokról. i A vezKtők csak úgy végezhetnek jó munkát, ha ismerik a dolgozók kívánságát, meghallgatják javas­lataikat, s ha probléma adódik, segítséget adnak a megoldásához. Szerkesztőségünkhöz sokan fordulnak levélben, vagy személyesen tanácsokért, felvilágosí­tásért. Számosán mondják el azokat a hibákat is, amelyek akadályozzák az előrehaladást, a tervek tel­jesítését. i Z^somor János, a szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozója is egyike azoknak a szorgalmas leve­lezőknek, — akik fáradságot nem ismerve, mindenkor az időszerű kérdésekről tájékoztatnak bennünket. Kolhári Zoltán a Tisza Bútorgyárból küld értékes tudósításokat. Számos panasz elintézésére kérte meg szerkesztőségünket. Bátran megírja a munka végzé- :: sét akadályozó hiányosságokat. Mező Imre a Törökszentmiklósi Mezőgépgyárból, 5 Papp Bála a Mezőtúri Pamutszövőből, Nagy Jó­• • zsef a MÁV szolnoki pályaudvar dolgozóinak munká­járól ír részletesen. ] T ermelőszövetkezeteink is hatalmas fejlődést értek el. Munkásosztályunk áldozatvállalása, hősi • munkája nyomán évenként mindig több traktort, kom­bájnt és mezőgazdasági kisgépet tud kormányzatunk « a mezőgazdaságnak juttatni. Termelősziövetkezieti tag- :: jaink túlnyomó része a feladatok jó elvégzésével kö- :: szőni meg a róluk való gondoskodást. Féldál mutatnák 1 a munkában, ahogy erről levelezőink is beszámolnak. Adám Károly, a mezőtúri Szabad Nép tsz agTomómusa megdicsérte levő1 ében azokat a tagokat, akik a rizsgát építéséből kivették részüket, özv. Pető Béláné a nagy­körűi Petőfi tsz asszonyainak helytállásáról írt, ifj. Pusztai Lászlómé a jászteleki Alkotmány tsz eredimé- ■ nyélről tájékoztatja szerkesztőségünket. Azt kérjük levelezőinktől, — munkásoktól, ter- ^ meiőszövetkezeti és egyéni parasztoktól, értelmiségiek­től és diákoktól egyaránt, — hogy munkájukban legye- :: 5 nek mindannyian példamutatók és jó munkára ser- 4 kentének másokat is. Népszerűsítsék az élenjárókat. igyel jenek fel még éberebben a hibákra. Bírál­ják meg bátran és következetesen a fegyelme- | zetieneket, a társadalmi vagyon tékozlóit. s azokat is, akik nem törődnék az emberekkel, munkakörülmé- •: nyeikkeJ. Levelezőink akkor dolgoznak jól a KV. márciusi határozata megvalósulásáért, ha írásaikkal mindig a soronlevő föladatok elvégzésére buzdítják az olvasó­kat, ugyanakkor megmutatják, hogy maguk is helyt­állnak munkaihelviükön. Május elsejét is munkasiherekkel akarjuk ünnepelni napi ményben volt részük a Járműjavító dolgozóinak április 2-án. Munka után mindenki az ünnepi párt­napra sietett, ahol méltat­tuk április 4. jelentőségét; Büszkén és boldogan tekin­tettünk vissza 10 év ered­ményeire. — Üzemünk dol­gozói munkahőstettekkel, a terv pontos teljesítésével köszöntötték ezt a napot. Tudjuk, hogy a termelé­kenység emelésével, az ön­költség csökkentésével, s minőségi munkával teremt­hetünk még boldogabb jö­vőt magunknak. Kocsiosztályunk negyed­éves tervét 34 teherkocsi fővizsgával szárnyalta túl. Erre annál is inkább büsz­ke vagyok, mert ezen az osztályon a csere javító in- tézőcsoportvezetőjeként dol­gozom. Nekem külön öröm és boldogság brigádjaink jó eredménye. Az alvázasok közül a Dobó-brigád 161, a Lendvai-brigád 152 száza­lékra teljesítette negyedévi előirányzatát. Olyan brigád pedig egy sincs, amely megszabott munkáját el ne végezte volna. Szántú Ferenc elv­társ munkáját is meg kell említenem, aki kb. 4 hónap óta brigádvezető. Munka­társai addig rendszerint adósak maradtak tervük teljesítésével. Most a fel- szabadulási műszakban 146 százalékos teljesítménnyel tűntek ki. Méltó módon ké­szült nagy ünnepünkre Huszár Jánosné kenőpárna­varró is, aki 140 százalékot teljesít és munkamódszerét többeknek átadja. S hcsz- szan sorolhatnánk még azoknak a nevét, akik min­den erejükkel dolgoztak a felszabadulási műszak sike­réért. Adott szavunkat tel­jesítettük, ezért a legszor­galmasabbak az ünnepi pártnapon jutalmat ksp- tak. Hős pártunk iránti ragaszkodásunkat azzal is kinyilvánítottuk, hogy szin­te mindannyian zászlókat lengetve, ünnepi díszbe öl­tözve vettünk részt a 4-i felvonuláson. Most már ünnep után va­gyunk, de karunk nem lan­kad. Ismét azért fárado­zunk, hogy a következő ne­gyedév végén, sőt előbb, május 1-én is ilyen sike­rekről adhassunk számot népünknek, a szerkesztő­ségnek. CSÖMÖR JANOS üzemi levelező Szolnok, Járműjavító Nem minden­ese­fl sajtó a mezőgazdasági tudományt is fejleszti Y öbb szaklapja van a 1 magyar mezőgazda­ságnak. Ezek azonban csak havonta, vagy félhavonként jelennek meg és országos témákat ölelnek fel. Szükséges azonban a folyó munkákkal, a szak­mai kérdésekkel időszerű­ségük szerint sűrűbben és helyi vonatkozásban is fog­lalkozni. Nagy segítséget nyújt ebben a mezőgazda­ságnak a Szolnokmegyei Néplap, mert időszerűségük szerint a szakmai cikkeknek is helyet ad. így kerültem én is a Néplap levelezői, cikkírói sorába. Nagy Béla munkatársam­mal 1947 őszén 3 kát. hol­don indítottuk meg a Kar­cagi Növénynemesítő Telep működését. 1949 tavaszán már 490 holdra bővült a Karcagi Kísérleti Gazdaság és benne a növértynemesitő részleg, Ma már 2287 kát, hold gazdaságunk területe. A napokban újból erősöd­tünk. Uj nevünk: Nagykun­sági Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet lett. Többéves munkánk főbb eredményei közé tartozik a „karcagi" szegletes lednek fajta előállítása, valamint a volt alcsúti 21. számú, elis­merést nem kapott rég' faj­tajelölt továbbnemesilés': és a „karcagi 21” őszi búza­fajta név alatti elismerése. Kis létszámunk melleti is igyekeztünk a növényter­melésben minőségi vető­maggal, az állattenyésztés­ben kiváló tenyészállaU lo­kál, valamint új módszerek elterjesztésével, tapasztoiat- cserékkel, szakmai előadá­sokkal is segítségére lenni Szolnok megye és az ország mezőgazdaságává k. VEZERÉNYI ERNŐ vezető kutató Karcag

Next

/
Thumbnails
Contents