Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-01 / 77. szám

ií*»*>fc«>e>to*DS>t>sb*>to*»ftwbae>ss£>K5#>»se^ Éljen a magyar dolgozó nép, a hatalom birtokosa! A karcagi termelőszövetkezetek nélkülözhetetlen segítőtársa a gépállomás A nagyhiterjedésű,többezer hol­das karcagi termelőszövetkezeteket gépállomás nélkül el sem lehetne képzelni. Vida Márton, a több mint 7 ezer holdas Szabadság tsz elnökhelyettese, volt középparaszt mondta néhány appal ezelőtt, hogy Karcag határában valamikor az aratás négy hétig, a cséplés meg három hónapig is eltartott. A szö­vetkezeti városban lassan már el is felejtik,, milyen a kézi aratás A kombájnt errefelé azelőtt hírből sem ismerték. Aratógép meg csak nagyritkán került a kisparaszti gazdaságokhoz. — És mi a helyzet most? Vida elvtárs mosolygott. — Nem lenne elég a papír, ha mind elsorolnám. Az aratást és a cséplést napok alatt elvégezzük. 1952-ben brigádveaető voltam. Te­rületemen már akkor is gép taka­rította be a kenyérgabonát. 1953- ban már kombájnunk is volt. — 1954-ben pedig a kézikaszákat már csak a sarkok levágására használ­tuk. Az idén 11 aratógép és két kombájn dolgozik majd a földün­kön. IKehés, kemény munka volt min­dig a karcagi földekkel megbir­kózni. Most a traktorokkal olyan mélyen és akkor szántanak, aho­gyan és amikor azt a földbe ke­rülő növény megkívánja. Most ezekben a napokban különösen nagyjelentőségű a gépállomás se­gítsége. Szinte kivétel nélkül va­lamennyi termelőszövetkezetben a kukorica-vetés nagyrészét traktor- vontatású vetőgépekkel végzik majd. Erre már alaposan fel is készültek a gépállomásiak. Az Áp­rilis 4. tsz-ben és még több helyen egy új négyzetes vetőgép-konstruk­ciót alkalmaznak. | Kemény Pál, a gépállomás spe­ciális agronómusa a 30 soros trák- torvontatású vetőgépeket észszerű újítással a kukoricavetésre is al­kalmassá tette. így tehát a meg­lévő munkaeszközöket még jobban kihasználják a termelőszövetkeze­tek fokozottabb megsegítése érde­kében, hogy idejében földbe ke­rüljön a mag. A Szabadság tsz-ben a trak­torosok még az ősszel elvégezték a szántás javarészét. Van a szö- vetKezetnek egy 200 holdas rizs- telepe és ha vetésre kerül a sor, itt is traktor húzza majd a vetőgé­peket. -Valamennyi kukoricájukat, keréken 500 holdat, gépekkel ka- páltatják. Hasonló a helyzet a város va­lamennyi szövetkezetében. —1 „A gépimunka hasznát lehetne számol­gatni, de én mindig azt mondom, hogy amit az ember helyett vé­geznék, az megfizethetetlen“' — így vélekedik Oláh János elvtérs. a 4416 hold szántóval rendelkező Április 4. tsz elnöke. De ez a vé­leménye a 67 ezer holdas karcagi határ minden olyan dolgozójának, aki érzi, milyen sok munkától sza­badította meg őt a traktor, a kom­bájn, vagy az aratógép. Az Április 4 tss-ben van egy brigád és ennek a példája is jól tükrözi a gépesítésből fakadó elő­nyöket. A brigád területe 850 hold, s ezen a nagy föld táblán 48 ember dolgozik. Ebben a létszámban ben­ne vannak a fogatosok, a növény­termelők, egyszóval mindenki. A közül ezer holdas területtel a bri­gád könnyen megbirkózik. Hogy miért? Itt is csak egy a válasz: a gépek segítségével. Tavaly répából 280 mázsát takarítottak be hol­danként. Az ottani talajviszonyo­kat figyelemfoevéve, ez igen jó eredmény, Az elmúlt évben a gabonabeta- karítást 90 százaiéiig gépesítették. 12.245 hold nyári és őszi mély­szántást végeztek a traktorosok. 10.215 holdat vetettek. Ez az óriási terület felér 2—3 kisebb jászsági község egész határával. Most ta­vasszal 3500 holdon végeznek gépi kapálást. Lehetne sorolni az ada­tokat még tovább, Néhány évvel ezelőtt a gépi aratás megoldása volt a legfőbb feladat. Ez már megvan. A fejlő­dés mai állapota igazolja, hogy nincs megállás. A gépesítési lehetőségek nagy- vésze még kihasználatlan. Elsősor­ban a széna gyors betakarításáról van szó. Annál is inkább, mert a szénaérés idején rendszerint sűrű esőzések zavarják ezt a munkát. A lassú kézi betakarítás miatt a takarmány állandó veszélynek van kitéve; csökken a tápértéke. Most még legalább 10 rendsoc_ óra, több fűkaszálógépme és kazalozóra lenne szükség, hogy az igényeket a gépállomás teljes mértékben ki­elégíthesse. A gépi növényápolás tökélete­sítése is folyamatban van. A gép­állomás nagyszámú úgynevezett hidraulikus kultivátort kapott, de ezeknek az üzemeltetése körül ba­jok lesznek, ha az illetékesek nem gondoskodnak a Zetorckra szerel­hető hidraulikákról, amelyek nél­kül az előbb említett kultivátort nem lehet használni. Sok-sok egyéb gépre is van még szükség, hogy könnyebb, jobb le­gyen a mezőgazdálkodás Karcagon. A Magyar Dolgozók Fártja Köz­ponti Vezetőségének márciusi ha­tározata az ottani szövetkezeti gaz­dálkodók kívánságát is kifejezte,- amikor a nehézipar további fej­lesztését tűzte célúi. A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT, AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉÉRT Csorba István Kossuth-díjas fűtő a Papírgyárban Üzemünk, a Szolnoki Papírgyár már hosszú idő óta gőzellátási ne­hézségekkel küzd, mert kazánjaink termelése nem kielégítő. Sok pró­bálkozás után — a városi pártbi­zottság segítségével végül sikerült elérnünk, hogy Csorba István Kos­suth-díjas fűtő meglátogassa gyá­runkat s tapasztalatait átadja fűtő­inknek és kazánházi dolgozóinknak. Csorba elvtárs mintegy négy napot tartózkodott nálunk Mikor munkaruhát vett fel s le­ment a kazánházba egyesek bizony kételkedtek abban, hogy segítséget adhat. Egyik dolgozó megjegyezte, hogy „inkább kazánt hozzanak ide, mint tapasztalatcserét". A híres fűtő azonban nem nehez­telt ezért. Igyekezett a maga em­beri egyszerűségével, magatartásá­val megnyerni a kazánháziak bizal­mát. Sikerült is. Már az első nap este, mikor lementem én is, hogy vacsorázni hívjam, alig akarták el­engedni. Egymásután tették fel a kérdéseket s ő már egészen bele­rekedt -a sok magyarázásba, vála- szolgatásba. Vámosi elvtárs, aki akkor az éjszakai műszakban dol­gozott s nem találkozhatott vele mindjárt, rászánt egy félnapot, hogy nappal érdeklődjön nála, — pedig Csorba elvtárs megígérte, hogy az éjszakai műszakot is fel­keresi. Hasonlóan cselekedett Tur­ba József fiatal fűtőnk is, aki nem kímélte az időt, hogy tudását nö­velhesse. És a pár napos gyakorlati okta­tás hasznos, tanulságos eredményekkel iárt Sok apró tapasztalat mellett csak a három legjelentősebbről kívánok megemlékezni: Csorba elvtárs bemutatta, hogy a szénréteg vastagságának csökken­tése és a rostély gyorsabb járatása révén az eddiginél nagyobb meny- nyiségű szenet tudnak kazánjaink­ban gazdaságosan eltüzelni. Ennek eredményeként, a pakura póttüze­lés mértékét a több szénnel bevitt kalóriák arányában csökkenteni lehet. Az eddigi tapasztalatok szerint a pakura kalóriára átszámolva jóval drágább fűtőanyag a szénnél. A több szén felhasználása révén a ki sebb pakuraadag jelentős önkölt­ségcsökkentési tényező- A kisebb pakurafeíhasználás a vízcső meg­hibásodásokat is megszünteti. Emel­lett jelentős eredménye a tapasz­talatcserének az is, hogy fűtőinket megtanította a II. sz. kazán helyes levegőadago­lására. így a szén jobb kiégését, a kazánhatósfck növekedését érjük el, ami ugyancsalk önköltségünk csökkenését eredményezi majd. A Kossuth-díjas fűtő figyelmét nem kerülték el egyéb körülmé­nyek sem. Foglalkozott pl. a fe­gyelem lazulásával. Észrevette, hogy a kazánháziak nem szeretik a műszereket, hogy éppen emiatt na­gyobb gondot kell fordítani a ka­zánházi dolgozók nevelésére. A mű­szerek ahhoz segítenek, hogy keve­sebb munkával hagyobb eredményt tudjunk elérni. Tapasztalatait összegezve elmen dotta még, hogy nemcsak tanított, hanem tanult is a paoírgyárban. Az itteni ösztönző premizálási rendszer helyes és jobb munkára serkenti a dolgozókat. Hasonló meg­oldást ajánl majd más üzemeknek is. Javasolta, hogy gyárunk felettes hatóságai nézzék meg az eléggé elhasználódott kazánokat s lehető­leg egy új erőtelepet biztosítsanak, mivel a fennálló nehézségeket csak így lehet gyökeresen megoldani; Csorba elvtárs határozottsága, a munkához és dolgozóinkhoz való vi­szonya igazi kommunistához méltó magatartás. Munkájáról példát ve­szünk, de mint barátot sem fogjuk elfelejteni. Gál Pál igazgató, Szolnok, Papírgyár. Levél Cgehszlovákiából Mézes István jászfelsőszentgyörgyi közép parasztnak Kedves Mézes Bácsi! talatai vannak? Taná- gét előre is nagyon Először is bemutalko- csalt örömmel fogad- szépen köszönöm. Ker- zom önnek. Wanák nám, s nemcsak én, tésztársi tisztelettel és Lucia a nevem, a cseh- hanem községünkben üdvözlettel: • . . tfrnuo^adikSolztálvos sokan mások iS aszerÍTj WANÁK LUCIA tanulója vagyok. Na- dolgoznának, Szívessé- Csala, Csehszlovákia gyón szeretek kertész­kedni. Eljutott ide hoz­zánk is Mózes bácsi híre, az, hogy milyen csodálatos szép kony­hakerti növényeket termel. Kívánom, hogy fáradozása az idén is eredményes legyen °s a kertészkedés sok hasznot hozzon. Itthon nekem is van egy kis kertem. Szeretnék én is olyan paprikát ter­melni, mint amilyet Mézes bácsi. Ezért ké­rem, küldjön nekem egy pár magot. Még arra is megkér­ném, legyen szíves megírni, milyen mód­szerekkel dolgozik, mi­lyen gyakorlati tapasz­ok Mézes István jász- felsőszentgyörgyi kö­zépparaszt elismert, te­kintélyes gazda a köz­ségben. Jó munkájá­nak, eredményeinek híre még Csehszlová­kiába is eljutott. A szorgalmas középpa­raszt nemcsak a ker­tészkedésnek, hanem a szántóföldi növényter­melésnek is mestere. Azt tartja, a bő ter­més elérésének egyik Olcsón kölcsönözhetők kisgépek a földművesszövetkezeteknél Az idén lezajlott földművesszö­vetkezeti közgyűléseken a tagság majdnem minden községben elha­tározta, hogy kisgépparkot alakít ki a dolgozó parasztság megsegíté­sére. Ma már nagyon sok helyen be in szerezték, ezeket a kisgépeket és a tavaszi munkák során dolgozó parasztságunk ki is kölcsönözte őket. A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége a földművesszövetkezetek részére tájékoztatót bocsátott ki a gépkölcsönzések lebonyolításáról. A tájékoztató ismerteti a beszerzett gépek karbantartását, továbbá a kölcsönzés formáit. Közli, hogy a kisgépek kölcsöndíját a földműves­szövetkezet a helyi viszonyoknak megfelelően állapítja meg, felhívja a szövetkezeteket, vegyék irány­CjjualaL&k a „CfÁk kde.” z ikeréért Megyénkben már tavaly is je­lentős eredményeket hozott a fá­sítási tömegmozgalom. A lelkes fia­talok, a DISZ-tagok az idén is fá­radhatatlanul tevékenykednek, hogy minél sikeresebben záruljon a Pák hete. Kunszentmártonban tegnap vé­gezték cl a Zrínyi-tér, Malom liget cs a Felszabadulási út fá­sítását. Közel 250 akácfahusán­got ültettek az általános isko­lák felsó' tagozatának úttörői, az óvónőképző és a gimnázium tanulói. A munkát szakemberek irányítá­sával végezték. A Jaksori-csemete- kert biztosította a facsemetéket. A kunszentmártoni fiatalok ezekben a napokban tovább fásítják az ut­cákat és tereket. Halmosi István erdész javasla­tára az erdőgazdaságok szakmun­kásai az öcsödi Báboczkai-tanyai iskola környékét fásítják társadal­mi munkában. Az iskolát juhar, kőris és akácfával ültetik körül. Hazánk felszabadulása 10. évfor­dulójának tiszteletére Kungyalu község lakossága ezekben a napok­ban a tanácsháza és az iskola előtt emlékligetet létesít. A szükséges facsemetéket már beszerezték. A Csenkeszöllő—korhányi iskola ta­nulói ugyancsak fásítják iskolájuk környékét. Különösen szép eredményeket értek el a kengyeli DlSZ-fiata- lok. Búzás József DISZ titkár, gyakorló pedagógus irányításá­val a kulturház és a sportpálya körül fasorokat létesítenek. A munkából részt kért Berta József, Gál Zsuzsanna, Vass Béla, Gál András és még tíz DISZ-tag. A palotási állami gazdaságban két női DISZ-brigód végzi a fásí­tást. Idáig 50.006 facsemetét ültet­tek. Danyi Erzsébet és Földes Ju­liánná a brigádok legszorgalma­sabb tagjai. Téglagyáraink teljesítenék tervüket — mintegy másfélmillió téglát gyártottuk terven felül A Szolnokmegyei Téglagyári Egyesülés csütörtökön délelőtt büsz­kén jelentette, hogy megyénk tég­lagyárai március 27-re teljesítették havi tervüket. Hétfőtől szerda estig még 1,460.000 darab téglát gyártot­tak terven felül. Ez 48 családi­ház építéséhez elegendő mennyi­ség. Megyénk dolgozói erőt, egészsé­get s további sikereket kívánnak ebből az alkalomból téglagyári munkásainknak, akik néhány hét alatt az elmaradókból az élenjárók közé küzdötték fel magukat. adóul a gépállomásoknál’ ma is ér­vényben lévő kisgépköicsohzési dí­jakat. A gépállomásoknál érvényben lé­vő kisgépkölcsönzési díjak: vetőgép egy napra 15 forint, egész hónapra 300 forint; lókapa egy napra 6, egész hónapra 120; henger tagon- kint naponta 3, borona levelenkint naponta 3, motoros szelektor na­ponta 60, kézihajtású szelektor na­ponta 20, háti porozó permetező- gép egy napra 5, egész hónapra 100, kézi morzsoló naponta 5, egész hó­napra 80, motoros morzsoló napon­ta 15, egész hónapra 300 forint. A földművesszövetkezetek az egy­szerű termelési társulás (szakcso­portok) tagjai részére a kölcsön­zési díjból 10 százalékig terjedhető kedvezményt biztosíthatnak. (MTI), Eredményesen vizsgázlak a kunhegyesi ezüstkalászos tanfolyam hallgatói A kunhegyesi ezüstkalászos tanfolyam hallgatói 5 hónap ko­moly munkájáról adták számot a záróvizsgán. Szarka Lajos elvtárs, a tanfolyam vezetője — mint a tanítás idején ■— most is meleg ba­rátsággal fogadta az érkezőket. A vizsgán Vincze Imre a szarvasmarha tenyésztéséről, Gál Mi­hály a talaj keletkezéséről, Halas Lajos a talajművelés helyes mód­szereiről, Házi Péter a növények életfeltételeiről beszélt. Botos La­jos, Szentpéteri István és a többi hallgató is komoly elméleti és gya­korlati tudásról adott számot. A tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok az öt hónapon ke­resztül tanultakat a tavaszi munkák során már hasznosítják. Halas Lajos elmondotta, hogy a Vörös Október tsz-ben a sertéshízlalásnál értékes tanácsot tudott adni a takarmány adagolására a tanfolyamon szerzett tudása alapján. Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói megsze­rették a tanulást és ősszel újra résztvesznek a szakelőadásokon. KISS ALBERT Kunhegyes. Gondoskodunk a jó legelőről A kunmadarast legeltetési bi­zottság állattenyésztésünk fejlesz­tését legfontosabb feladatának te­kinti. Tervbevettük többek között egy minőségi bikanevelő telep fel­állítását. Itt évenként mintegy 20- 25 kiváló elődöktől származó bika- zerjút nevelünk fel. Kezdeti lépés­ként meglévő teheneinket ellenőr­zés alá vesszük. így a pároztatást eredményesebbé tudjuk tenni. Kü­lön ellenőrizzük a magyartarka és a magyarszürke teheneket, s kü- lön-külön törzset állítunk fel. Nem lenne azonban helyes a ter­vünk, ha csak az apa- és anya­állatokról gondoskodnánk, mert az állattenyésztésnek igen fontos felté­tele a takarmánybázis és a legelő biztosítása. Ezért ezévben 60 hol­don szálas- és abraktakarmányokat termelünk. A szálastakarmányok­nál különösen a pillangósok terme­lését helyezzük előnybe. Legelőink javítására is gondot fordítunk. — 1954-ben 100 holdat istállótrágyá­val, 120 holdat műtrágyával és 200 holdat fektetéses trágyázással erő­sítettünk meg. Ezévben továbbfoly­tatjuk ezt a munkát, sőt 50 holdat fűmaggal felülvetünk, hogy javít­suk a fűtermés minőségét. A va­kondtúrásokat és rögöket már el­egyengettük. Azonkívül rendszere­sítjük a tavaszi és nyárvégi gyom­irtásokat. — Kísérletképpen 15—20 holdon vegyszeres gyomirtást vég­zünk s ha beválik, széleskörben al­kalmazzuk. Erdei Sándor megyei tanácstag. Kunmadaras. kukorica vetése van hátra. Az adófizetés­ben, beadási kötele­zettségének teljesítésé­ben élenjár. legfőbb követelménye a jó magágy és az ide­jében való vetés. A koratavasziakat már elvetette és csak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents