Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 április 8. (Folytatás a 3. oldalról.) esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók év­százados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kiküszöböl­tük azokat az erőket is, me­lyeknek létérdeke volt a nem­zet megosztása, s amelyek csak e megosztással tud­ták uralmukat fenntartani a dol­gozó nép felett. Az egyetlen meg­maradt kizsákmányoló osztály, a kulákság gazdasági erejét és befo­lyását a faluban korlátok közé szó­lítottuk, s jórészt megszabadítot­tuk a dolgozó parasztságot a kímé­letlen, kegyetlen kulák-kizsákmá- riyolástól. A munkásosztály, a dol­gozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga kö­ré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek er­kölcsi és politikai egysége napról napra erősödik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri; egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazafiság és egy­re határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. A felszabadulás óta megváltozott az államhatalom, melyet a múlt­Az elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk min­den területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védő kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul nő és erősö­dik a Szovjtuniónak, mint a világ­béke őrének és szilárd védelmező­jének jelentősége, befolyása, te­kintélye. A béke minden híve szer­te a földkerekségen, örömmel és rokonszenvvel tekint a Szovjet­unióra, amelynek minden sikeré­ből. minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyor­san kiheverte a második világháború szörnyű sebeit, és szocialista gaz­dasága nemcsak a szovjet nép jólé­tének állandó emelkedését bizto­sítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fej­lesztését ÍSj Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, és erői szakadat­lanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győ­zelmes harcai nyomán Európában a szocializmust építő népi demo­kráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségével több mint kétévtizedes hősi harc után felsza­badult a nagy kínai nép és ugyan­csak rátért a szocializmus építésé­nek útjára. A felszabadult, 600 mil­liós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek szabadságharcaira. A szocializmust építő államok hr- talmas táborától támogatva, a ma­gyar népnek sokévszázados törté­nelme során most van először lehe­tősége arra, hogy önállóan döntsön ■torsáról. A földesurak és kapita­listák gazdasági és politikai ural­mától csakúgy megszabadult a ma­gyar nép, mint a külföldi tőke el­nyomása alól. Most tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és politikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben szabadon fejtheti ki teremtő erejét és tehetségét. Az el­múlt tíz esztendő ebben a tekintet­ben még csak kezdet, még csak ki- kiindulás. De ezek a kezdeti ered­mények is olyanok, amelyekhez 'oghatót hiába keresünk a felsza­badulás előtti Magyarország törté­netében. Erről tanúskodnak a felszabadu­lás óta eltelt tíz év gazdasági, kul­turális és egyéb eredményei. Ezek az eredmények, ha össze­hasonlítjuk az elmúlt tíz esz­tendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már maguk­ban véve is bebizonyítják a szo­cialista rendszer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a (éren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk ro­mokban hevert, gyáraink, üze­meink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és ma­gyar csatlósaik külföldre hurcol­ták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állat­állományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954- ben az 1933. évinek háromszorosára emelkedett. A gyáripar termelése. 1954-ben az 1938. évinek háromszo­rosára emelkedett. Ezen belül a ne­hézipar 383%-kai. a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek ter­melését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9,360.000 tonna volt, ez a múlt évben több ban a tőkések a dolgozó nép ki­zsákmányolására és elnyomására használtak fel. A régi burzsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép telje­sen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejleszté­sének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializ­mus építésének fő eszköze ha­zánkban, s amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti kor­szak államformája, sikerrel tölti be a proletáriátus diktatúrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadal­mi, politikai és gazdasági rend jött létre és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóinak vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők, vív­mányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szol­gál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésé­ben egyaránt. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. (Hosszantar­tó, nagy taps.) A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszin­te kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadat­lan gyanakvás és Intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának min­den országát az őszinte barátság, egymás önzetlen támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentét­ben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig le­igázzák és kizsákmányolják — a nagy és kis népek egyenjogúságá­nak elve uralkodik; A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészséges, őszinte, baráti, új- típusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elkép­zelhetetlen és lehetetlen, legfonto­sabb záloga a szocialista tábor ba­ráti népei továbbhaladásának. mint kétszeresére, 22,000.000 ton­nára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvastermelés, mely az utolsó békeév 335.000 tonnájáról 843.000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647.000 tonnát termeltünk, 1954-ben pedig 1,491.000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamos- energia termelése, mely az 1938, évi 1,399.000 megawattóráról 1954-ben 4,330.000-re emelkedett; A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya ter­melése az utolsó, háború előtti év­hez képest 2,5-szeresére nőtt, a fcsz- formútrágyáé megháromszorozó­dott, ugyancsak megháromszorozó­dott a cement termelése is, meg- nyolcszorozódott a motorkerékpá­rok termelése, majdnem két és fél­szeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938-ban volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk, mint 1938-ban. Pamutszövetet egy és félszer annyit, len- és kender­szövetet több mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó villamosenergia-felhasználás a gyáriparban 1954-ben kétszer annyi volt, mint 1938-ban. Jelentősen fej­lődött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is. A magyar ipar számos olyan gépet ál­lít elő, melyet korábban nem gj ár­tottunk. mint például bányagépek, újrendszerű esztergapadok, beten- keverőgépek, nagyfeszültségű és nagyteljesítményű kondenzátorok, arató-cséplőgépek, lánctalpas trak­torok stb. Gyártunk olyan nagyha­tású gyógyszereket Is, mint például a penicillin, sztreptomicin stb, Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista iparo­sítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar ter­melése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy há­romszor annyit termelt, mint 1649- ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épül­tek, mint a Sztálin Vasmű, az Ino- tai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó pa­rasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátá­sára nagy könnyű- és élelmiszer- ipari üzemeket létesítettünk, ami­lyenek a Szegedi Textilkombinát, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Debre­ceni Tejüzem, a Kecskeméti Hűtő­ház stb. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése is megkezdődött. Jelen­leg az ország szántóterületének A gazdasági fejlődéssel párhuza­mosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. Úgy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság és az ér­telmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A dolgozó nép anyagi helyze­tének megjavulását mutatja a nép­szaporodás növekedése is. Az utol­só esztendőkben a halandóság álta­lában alacsonyabb volt, mint a fel­szabadulás előtt bármikor. 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi cse­csemőhalandóság több mint a felé­re csökkent, ugyanakkor a termé­szetes szaporodás kétszer akkorára emelkedett. Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága, mely magasabb, mint 1938-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svájc ki­vételével — a kapitalista országok­ban. A lakosság egészségügyi ellá­tottságának javulását nagymérték­ben elősegítette a társadalombizto­sítás kiterjesztése, melynek ered­ményeképpen ma már az összla­kosság 60 százaléka, 5,800.000 em­ber részesül a társadalombiztosítás­ban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mint­egy 40 százalékkal emelkedett. A tüdőbeteggondozó intézetek száma megkétszereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gümőkórban elhaltak száma tavaly az 1938. évinek csak egyharmada volt. A bölcsődei férőhelyek száma mintegy húszszorosa az 1938-asnak. Jelentős mértékben fejlődött a felszabadulás óta eltelt idő alatt az oktatás. Az általánosiskolai tanulók számának növekedése mellett külö­nösen jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most háromszor any- nyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben. Meg­háromszorozódott a középiskolai ta­nulók száma is és megváltozott az összetételük. 1937—38-ban a közép­iskolai tanulóknak 4 százaléka volt munkás származású. 1954—55-ben ez az arány 63 százalékra, több mint 15-szörösére nőtt meg- Hasonól a fejlődés az egyetemeken és a fő­iskolákon is, ahol megnégyszerező­dött 1938-hoz viszonyítva a hallga­tók száma, s a munkás és a dolgo­zó paraszt származásúak aránya 54 százalékra emelkedett. A népi de­mokrácia szélesre nyitotta a kul­túra eddig elzárt kapuit a dolgezó nép előtt! A különböző oktatási in­tézményeken és tanfolyamokon a részvevők száma az 1954—55-ös tanév elején több mint 1,700.000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozók különböző szaktanfolya­mokon. így az elmúlt öt év alatt mintegy 1,170.000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést; A Magyar Népköztársaság kül­politikája mindenekelőtt a béke megőrzésére irányul: olyan béke megvédésére, mely biztosítja ed­digi vívmányainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztését. Mi is azt a lenini elveit valljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együttélhetinek, s ennek megfelelően arra törek­szünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek békés, nyugodt együttélé­sét. Ez a törekvés vezet benn Un­it..'. minden országban. Ennek a szelleminek megfelelően ápoljuk a szomszédi jó viszonyt minden ve­lünk határos országgal, így Jugo­szláviával és Ausztriával is. A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja azt a szívós, kö­vetkezetes és őszinte békepo­litikát, melyet pártunk vezeté­sével népi demokratikus álla­munk folytat, mert saját ta­pasztalataiból ismeri a ször­nyű szenvedéseket és mindazt a borzalmat, amely a háború­val jár. De emellett minden dolgozó szá­mára világos az is, hogy az impe­rialisták háborús gyújtogatása mö­gött olyan politikai célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél: a régi rend visszaállítása, melynek eredményeképpen újra a „hárommillió koldus" színvonalára löknék vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállítanák az iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgo­zó népünktől mindazt, a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrá­cia, a szocializmus építése juttatott neki. több mint 30 százaléka már a szo­cialista szektorhoz tartozik. Gyor­san nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán meghárom­szorozódott. A mezőgazdaság gépe­sítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bá­zisai, a gépállomások az elmúlt évek alatt jelentékenyen erősöd­tek. Számuk 1954 végén 312, és több mint 11.000 traktorral, közel 11.000 cséplőgéppel és egyéb gé­pekkel rendelkeznek Kultúrális fejlődésünknek «gyík mutatója a kinyomtatott művek száma. 1938-ban valamivel több mint 8000 mű jelent meg, 17,3 millió példányban. Az elmúlt év­ben 20.614 mű jelent meg, 41 mil­lió példányban. A felszabadulás után. eltelt 10 év alatt egyre na­gyobb számban létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális szín­vonalának emelkedését elősegítette a falu villamosítása, amelynek eredményeképpen 1954-ben majd­nem kétszer annyi községben volt villany, mint 1938-ben. A felszaba­dulás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatóik száma. 1938-ban 410 volt a működő film­színházak, és 18.5 millió a látoga­tók száma, 1954-ben 2813 filmszín ■ ház működött és a látogatóik száma 97,7 millió volt. több mint ötször annyi. A színházlátogatók száma is többszöröse a háború előttinek és 1954-ben meghaladta a hatmil­liót. A rádió előfizetőinek száma 1954-ben 1,270.000 volt, az 1938 évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdeklődését és fejlődé sét mutatja. Különösen gyorsan terjed a rádió a falvakban. Hála népi demokratikus rendszerünknek, pártunk és kormányunk lankadat­lan támogatásának, hatalmas fej­lődést ért el a felszabadulás óta sportmozgalmunk. Bármily jelentékenyek is azok az eredmények, melyeket a ma­gyar dolgozó nép az elmúlt tíz esz­tendő folyamán kulturális és anyagi életszínvonalának emelé­sében, a szocializmus építésében elért, mindez csak kezdet, az ala­pok lerakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló évek és évtizedek dolgozó népünk éle­tének minden területén újabb si­kereket, újabb virágzást hoznak. De ennek egy döntő előfeltétele van: meg kell őrizni a teremtő bé­két! A béke megőrzése és népjólé- tünk emelése elválaszthatatlan köl­csönhatásban állnak egymással. Az imperialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államok háborús gyujtogatóival, min­den erőfeszítést megtesznek arra, hogy zavarják a szo­cialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harma- ydik, minden eddiginél pusztí- tóbb világháború kirobbantá­sával akarják feltartóztatni a szocialista tábor további erősö­dését és szilárdulását, Nincs olyan kérdés, melyben a nép annyira egységes volna, mint a béke megvédésének kérdésében. (Nagy taps.) Pártunk egyik legfőbb vonzóereje, hogy szakadatlanul, következetesen küzd a béke megvédéséért. A Szovjetunióhoz fűződő baráti kap­csolatokat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretekben a Szovjetunió áll a béke megvédé­séért vívott küzdelem élén. A ma­gyar dolgozó nép egységesen kö­veteld az atom- és hidrogénbomba, a tömegpusztító fegyverek haszná­latának betiltását. Népünk, mely annyit szenvedett a német imperializmustól, minden erejével ellenzi a német Wehr­macht újjászervezését. Mindannyian tudatában va­gyunk annak, hogy a párizsi szerződések ratifikálásával meg­nyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy még gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béke­tábor ereje. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a német militarizmus feltá­masztása közvetlenül fenyegeti minden európai nép biztonságát, szabadságát és függetlenségét. A magyar népét is, melynek emléke­zetében még frissen él, hogy mi­lyen szörnyű pusztítást és sz>anve- dést zúdított rá a német mililariz- mus, mely szabadságát, független­ségét, egész nemzeti létét veszé­lyeztette. Ezért minden hazafi egy­ségesen helyesli, hogy az impe­rialista háborús gyujtogatók ter­veivel, a német militarizmus feltá­masztásával szemben a párizsi egyezmények ratifikálása kapcsán, a szocialista tábor levonja a szükséges következtetéseket és hatékony intézkedéseket foga­natosít, melyek megnövelik erejét, hatalmát és biztonságát. (Nagy taps.) Hazáink a jövőben is teljes sú­lyával kii fogja venni részét a béke megvédéséért vívott harcból, s minden módon támogatja a béke­tábor erejének szorosabb összefo­gását. Most, amikor már eddig a magyar népi demokrácia több mint ötmillió polgára erősítette meg és nyilatkoztatta ki aláírásával béke- akaratát, ezer és ezer formában lá*tuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt fogadalom arra, hogy min­den erejükkel megvédik a békét. Fártunk és kormányzatunk az imperialista háborús gyujtogatók üzel.meimek láttán kötelességének tarba, hogy tovább korszerűsítse, erősítse békénk és szocialista építé­sünk szilárd őrét, a néphadsereget és erősítse népünkben azt a haza­fias, honvédő szellemet, amely odaadóan és éberen őrködik ha­zánk békéje felett. A béke megvédéséinek hatalmas tényezője népi demokráciánk egészséges továbbfejlődése is. Ha az imperialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kulturális és anyagi életszínvonala emelkedik, cikkor megérti, hogy az ilyen nép minden rendelkezésére álló erővel védeni fogja békéjét és vívmányait. 4 béke megvédése és a népjólét fokozása megkövetelt, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység eme* lése, az önköltség csökkentése, a tervek pontos teljesítése A népgazdaság, a termelés kérdései tehát szorosan össze­függnek a béke kérdésével. Ezt tudja dolgozó népünk is, amely most, a felszabadulás tízéves évfordulóját hatalmas, városra és falura egyaránt ki­terjedő munkaversennyel ün­nepli meg, mert megérti, hogy továbbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalmasabb lendítőkereke és előrevivője, s egyben a béke erősítője a több és olcsóbb termelés. Gondoskodnunk kell arról, hogy ?' nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadulási munkaverseny meg ne torpanjon, ne essen vissza, tovább folytatódjék, s fokozódjék a legközelebbi hetekben és hóna­pokban. Az elmúlt másfél esztendő fo­lyamán nem egyszer szem elől té­vesztettük a szocialista ipar és benne külön a nehézipar fejlesz­tésének jelentőségét, és éppen ezekben a hetekben gyürkőztünk neki, hogy a hibákat, melyek e té­ren mutatkoztak kijavítsuk. Újra alá kell húzni, hogy további fejlődésünk alapja a szocialista ipar, és különösen nehézipar növelése. A béke megvédése és a népjólét foko­zása parancsolóan megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelé­kenység emelése, az önköltség csökkentése, a minőség megja­vítása, a takarékosság, a mű­szaki színvonal eme’ése. a ter­vek pöntos teljesítése és túl­teljesítése. Meg kell erősítenünk a meglazult munkafegyelmet, az állampolgári fegyelmet. Gondoskodnunk kell a begyűjtés és adózás terveinek pon­tos végrehajtásáról. Mindezek a követelmények elválaszthatatlanok a nép anyagi jólétének emelkedé­sétől, békénk megvédésétől. Be kell vinni egész dolgozó népünk tudatába, hogy mindezek a ténye­zők, elsősorban a termelékenység emelése és az önköltség csökken­tése, együttesen biztosíthatják za­vartalan továbbfejlődésünket. Ezek megvalósítására kell minden erőt összpontosítani. A termelés terén nagy feladat vár szakszervezeteinkre, melyeknek maidnem kétmilliós tagsága szo­cialista építésünk derékhada. Ezt a hatalmas erőt most úgy kell moz­gósítani, hogy minden tagja egy­mással versenyezve, lelkesen küzd­jön a szocialista célkitűzések meg­valósításáért. A szocialista ipar fejlesztése mellett szakadatlanul szem előtt kell tartanunk a mezőgazdaság továbbfejleszté­sét. Az egyénileg dolgozó pa­rasztság támogatása mellett most a termelőszövetkezetek megerősítése és számszerű nö­velése, a falu szocialista át­(Folytatása az 5-ik oldalon.) A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult népünk anyagi és kulturális helyzete A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja szívós, következetes és őszinte békepolitikánkat K.

Next

/
Thumbnails
Contents