Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-29 / 100. szám

1955 április 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A fegyverneki termelési bizottság elősegíti ' a mezőgazdaság fejlesztését T Fegyverneken több mint egy éve működik a száztagú termelési bizottság. Tekintélyes kis- és kö- zépparasztofcat, termelőszövetke­zeti tagokat, gépállomása és állami gazdasági dolgozókat, agronómust, állatorvost és több tanácsdolgozót választottak meg tagjaiul. Közülük tizenhármán mezőgazdasági szak­iskolát végeztek, egyszóval a szak­értelemben sincs hiány. Havonta a rendszeresen megtartott ülése­ken, szakelőadásókon ismertetik a tenméstfokozó agrotechnikai mód­szereket és alkalmazásuk jelentő­ségét. Az állatállomány fejleszté­sét segítették elő azzal, hogy tár­sadalmi munkával a kocsordosi le­gelőn a növendékállatok részére földes karámot építettek. A takarmánytermesztés fokozása érdekében a termelési bizottság nagy gondot fordít a legelők ápo­lására, jobb kihasználására. Erdő- sávokat létesítettek. A legelőn 76 ezer facsemetét ültettek el. 719 holdat gyomialanítottak, 185 holdat pétisóval fejtrágyáztak, egy 100 holdas legelőt pedig az idén rend­szeresen öntöznek. A múlt eszten­dő tapasztalataiból tudják, hogy sokkal jobban ki lehet használni a legelőt szakaszos legeltetéssel és ezt az idén szintén megvalósítják. Ezeket a feladatokat még a téli és a koratavaszd hónapokban vé­gezték el, s ebből is látható, hogy tevékeny a fegyverneki termelési bizottság. A tavaszi munkákra is hasonlóképpen készültek. A néhány hete megtartott termelési bizott­sági ülésen határozták el a dol­gozó parasztok, hogy a kukorica- vetésre túlnyomórészt hibrid ve­tőmagot használnak. A jóminőségű vetőmagból eredő 15—20 százalé­kos terméstőbblet nem megvetendő dolog. Bukta Balázs, K. Molnár József. Balogh Pál, Tukarcs Gá­bor, Csörgő Mihály, P. Kovács Mihály, Lipcsei István és a többi termelési bizottsági tag igen jó példát mutat az új módszerek szé­leskörű elterjesztésében. Az elsők között cserélték ki a kukorica ve­tőmagot Kocsis István, Csőke Jó­zsef, Kocsmár Antall, Áy Henrik az állampolgári kötelességteljesí­tésben első. Ifj. Szatlóczki József pedig a hízottsertés, a tojás- és ba- romfibeadása mellett már 380 kiló kenyérgabonát és 60 kiló naprafor­gót is beadott ezévi kötelezettségé­nek teljesítésére. 1 Ezek az eredmények azt mutat­ják, hogy sokat tehet a termelési bizottság a terméshozam növelé­séért, az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítéséért. Ezt a célt még sikeresebben szolgálhatják, ha megszüntetik a meglévő hiányossá­gokat. Ezek közé tartozik, hogy a tagok jórésze az olvasóköröket fontosabbnak tartja a bizottság munkájánál. Ennek következtében a termelési bizottságban rejlő ha­talmas erő szétforgácsol ódik s gyakran a fontos kérdések helyett a részletfeladatok megoldására tö­rekednek. Igv teljesen elsikkadt a termelési bizottság munkájából a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése. Nem ismertetik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A bizottsági munkában egyébként tevékenyen résztvevő szövetkezeti tagok nem beszélnek arról, hogyan dolgoznak, amióta közösen gazdálkodnak. A dolgozó parasztok körében a termelési bizottság és az olvasó­kör fogalma összefonódott. A köz­ségi pártbizottság ugyanis nem tisztázta előttük, hogy a termelési bizottság népi társadalmi szerv, amely nem a tanácsnak aláren­deltje, de nem is a tanács feje fölött, hanem azzal együttműködve, a parasztság által választott önálló testületként dolgozik. A bizottság feladata az időszerű mezőgazdasági munkák minél gyorsabb és alapo­sabb elvégzése érdekében javasla­tokat kidolgozni. A termelési bi­zottságnak kell felkutatnia a ter­méshozam és az állatállomány fej­lesztésének lehetőségeit és javas­latokat tennie a tanácsnak. Az olvasókörök működése egé­szen eltérő a bizottságétól. Az nem választott szerv és a kulákokxxi. az osztélyellenségan kívül minden dol­gozó paraszt résztvehet az össze­jöveteleken, kihasználhatja a kör adta lehetőségeket a tanulásra, szórakozásra. A két szerv azonban nem azonos feladatokat old meg. Mulasztás terheli a községi ta­nács és a pártibizottság vezetőit azért is, mert a -termelési bizott­ság munkatervénék kidolgozásához nem nyújtottak megfelelő segítsé­get. Sok becsületes, kötelességtudó dolgozó paraszt van a községben, de van jónéhány hátralékos is. A termelési bizottságnak azonban a begyűjtési tervek teljesítésére vo­natkozóan terve sincs. Ezek a hibáik gátolják a terme­lési bizottság eredményes működé­sét, | A községi pártbizottság eddig nem ellenőrizte a tanács és a ter­melés; bizottság kapc-'.oiatát, s a pártszervezet nem mozgósította a bizottságba megválasztott kommu­nistákat az időszerű feladatokra. Hodosi elvtárs, a községi párttit­kár nem foglalkozott a bizottság­ban működő párttagokkal. Az MDP csoport megalakítását nem szorgalmazta. így hiányzott a poli­tikai nevelő, irányító munka. Ezt a mulasztását mielőbb pótolja a köz­ségi pártbizottság, hogy segítségével a fegyverneki termelési bízót* ság még eredményesebben dolgozhas­son a mezőgzadaság fejlesztéséért; 1 A kereskedelmi dolgozók megyei tanácskozása Tegnapi számunkban közöltük' a megyei kereskedelmi értekezleten elhangzott beszámolót. Az azt kö­vető hozzászólásokat négy kérdés- csoport köré lehet sűríteni: A gazdaságosság kérdése Soós István elvtárs. a megyei pártbizottság munkatársa arról be­szélt, hogy a kereskedelemben a káros jobboldali nézetek leginkább a gazdaságosság elhanyagolásában mutatkoztak meg. Jelszóvá vált: fontos, hogy legyen áru. nem szá­mít mennyibe kerül. Ennek követ­keztében egyes vállalatok, de külö­nösen a vendéglátóipar, áruforgal­mi tervét nem, de szállítási és ad­minisztrációs keretét jelentősen túllépte, Lakis István, a jászapáti járási szövetkezetek szövetsége árufor­galmi osztályának vezetője arról számolt be, hogy a községekben a földművesszövetkezetek nem el­lenőrzik eléggé saját sertéshizlalá- sukat. Ezért fordul elő, hogy 100 kilogramm takarmány után a súly- gyarapodás a hízóknál nem az elő­írt 20, hanem csupán 6—7 kiló. Morvái György elvtárs, a szol­noki TÜZÉP igazgatója bejelen­tette: a megye 8 vasúti állomásán készítenek lerakodóhelyeket, ezzel egy évben egymillió forint szállí­tási költséget takarítanak meg, A felszólalók nagyrésze azonban keveset beszélt a gazdaságosságról, így az a feladat, hogy most az érte­kezlet után hazamenve, ezzel a kér­déssel behatóbban és gyakorlati módon törődjenek. A földművesszövetkezetek feladatai Az értekezleten legtöbb szó a földművesszövetkezetekről esett. Soós István elvtárs a földművesszö­vetkezetek feladatát elsősorban ab­ban jelölte meg, hogy az eddiginél sokkal több politikai, agitációs és gazdasági támogatást kell nyujta- niok a termelőszövetkezeti mozga­lomnak, a működő termelőszövet­kezeteknek, azonban nem feled­kezve meg az egyénileg dolgozó pa­rasztokról sem. Varga Illés elvtárs. a MÉSZÖV igazgatója is főképpen ezzel a kérdéssel foglalkozott és hangsúlyozta: a földművesszövetke­zeteknek minden téren biztosíta- niok kell a termelőszövetkezetek áruellátását, ugyanakkor szerződé­sek révén fel kell vásárolniok azok terményét, Áruellátás, vevőszolgálat Az áruellátás terén egyrészt pa­naszok hangzottak el a nagykeres­kedelmi vállalatok felé az előle r- duló árukapcsolások miatt, vala­mint azért, hogy sokszor nem a megrendelt árut küldik, vagy nem gondoskodnak egyes áruféleségek helyes elosztásáról. Ezt tette szóvá Huszka Sándor törökszentmiklósi árudavezető is. Gere Lajos, a szolnoki 60. sz. cse­megebolt vezetője hangoztatta: a boltvezető kötelessége, hogy min­den érkező árut súlyra és minő­ségre elenőrizzen. Hegedűs Imre, a Szolnok megyei FÜSZÉRT igazga­tója szóvátette: a vállalat a tél fo­lyamán nem kapott elég savanyú­káposztát, a gyártó üzemek most ajánlottak fel nagyobb mennyisé­get. Simon elvtárs, a Szolnoki Kis­kereskedelmi V. igazgatója kifogá­solta, hogy a MÉSZÖV csak burgo­nyát szállít, de nem látja el elég zöldségfélével a boltokat. Kevés szó esett viszont arról, hogy egyes földművesszövetkezetek hogyan kutatják fel és hasznosítják a helyi áruforrásokat. Igaza volt Varga Illés elvtársnak, aki ezen a téren példaként állította a többiek elé a mezőtúri földművesszövetke- zetet, Bőhm Gyula, a megyei tanács kereskedelmi állandóbizottságának elnöke is jogosan tette szóvá: a fel­szólalók keveset beszéltek a vevők­kel való bánásmódról, és általában a kulturált kereskedelem követel­ményeiről. Az állami és szövetkezeti tulajdon védelme Az értekezleten a megyei ügyész­ség képviseletében megjelent dr. Tettei, aki elmondotta: általános tapasztalat, hogy a kereskedelem nem vigyáz eléggé a dolgozó nép vagyonára. Az elmúlt negyedévben az állami kereskedelem vonalán 417, a szövetkezeti kereskedelem vonalán pedig 466 ezer forint kárt okoztak azok az egyénele, akik bí­róság elé kerültek. Sajnos, a veze­tők nem védelmezik eléggé a köz­vagyont és liberálisan kezelik a nép .vagyona ellen vétőket. Szenes Ottóné elvtársnő, a KPDSZ kerületi bizottságának el­nöke ezzel kapcsolatban felhívta a gazdasági vezetők figyelmét: az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodjanak a pártra, a szak- szervezetre és olyan közhangulatot alakítsanak ki a kereskedelmi dol­gozók körében, hogy azok kiközö­sítsék maguk közül a züllött, ha­nyag, spekuláns, kártevő elemeket ÜNNEPSÉGEK MÁJUS 1-ÉN SZOLNOKON Este 8 órakor: D. e. fél 7-től: D. e. fél 9-től: D. e. 9 órakor: D. n. 4 órától: ÁPRILIS 30-án Fiatalok fáklyás felvonulása. MÁJUS 1-én: Zenés ébresztő a város különböző pontjain. Az üzemek, vállalatok, intézmények, hivatalok dolgozói a kijelölt helyeken gyülekeznek. Megkezdődik a felvonulás a Kossuth-térre. A felvonulókat a téren elhelyezett tribünön a párt, a tömegszervezetek vezetői, állami és gaz- dasági vezetők, legjobb munkások, dolgozó pa- rasztok és értelmiségiek fogadják. Folytatólagos kultúrműsor a Kossuth-téren feI- állított színpadon. Közreműködnek a Szigligeti Színház művészei, a Kilián György Repülő Ha­józó Tiszti Iskola zenekara, a Központi Népi Együttes, az Ifjúsági Kórus, a József Attila Kultúrotthon tánccsoportja, az MTH Iparita­nuló Iskola kulturcsoportja. Este 7 órától reggel 4 óráig: Vidám, műsoros táncmulatságok a kulturottho* nokban. Este 9 órától éjjel 12 óráig: Utcabál a Kossuth-téren. MÁJUS 2-án: D. o. 4-től 9-ig: Folytatólagos kultúrműsor a Kossuth-téren. — Közreműködnek a Fűtőház, a Járműjavító, a Vízügyi Igazgatóság, a Honvéd Tiszti Klub, az általános iskolák kulturcsoportjai és Sándor Sándor zenekara. Délután 3 és este 7 órakor: Az Uttörőház szakköréinek kulturális bemutat tója a Szigligeti Színházban. Este 7-től é. 1-ig: Vidám műsoros táncestek a kulturotthonokban, A városi tanács házának nagytermében mindkét nap megtekint­hető Szónyi István Kossuth-díjas festőművész kiállítása az Orszá­gos Műcsarnok rendezésében. A szolnoki tanács március 25-én megtárgyalta, és kisebb módosítá­sokkal elfogadta a város községpo­litikai tervét. Ahhoz, hogy a köz­ségpolitikai tervben lefektetett fel­adatokat meg tudjuk valósítani, szükséges a pénzügyi fedezet bizto­sítása. A bevételi források egyik fontos tétele, hogy a város terüle­tén lévő minisztériumi és helyiipari vállalatok a beépített és be nem épített, de a vállalat használatában álló minden négyszögöl terület után havi 2 forintot kötelesek fizetni a községfejlesztési alap számlájára. Hogyan néz ki a vállalatoknak e téren, a város, a lakosság érdeké­ben tett intézkedése? Jónéhány vállalat még a kötelező bejelentésnek sem tett eleget. A 61. számú Autóközlekedési Vállalat, a Mezőgazdasági Gépalkatrész Érlé­kesítő Vállalat, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és még ezenkí­vül jó pár, egyszerűen nem vesz tudomást a rendeletről. Vannak vállalatok, amelyek nem a megfe­lelő adatok alapján fizetik a hoz­zájárulást. így pl. a Vegyiművek, mivel a meglévőnél kisebb terüle­tet jelentett be, 277.438 forinttal ke­vesebbet fizet, mint amennyit va­lójában kellene. De hasonlóan járt el a Papírgyár is, a Budapesti Fű­részek, a Terményraktározási Vál­lalat, a Téglagyári ES és a Ter­ményforgalmi Vállalat is. Ezek a hamis bejelentések évente több százezer forint hiányt jelentenek a város bevételében. Vannak olyan vállalatok is, ame­lyek — bármily hihetetlenül hang­zik is — egyszerűen le akarják ta­gadni, hogy Szolnokon vannak. Ilyenek a Gyógyszertár Vállalat, a Dohányelosztó, az Állami Hirdető és a Rádió Műszaki Vállalat, Az említett mulasztó vállalatok dolgozói a város lakosai, akik jogo­san kérnek járdát, útjavítást, köve­telik, hogy Szolnok tisztább és szebb legyen. Éppen ezért a válla­latok tartsák kötelességüknek, hogy becsülettel eleget tegyenek bejelentési kötelezettségüknek és rendesen fizessék a községpolitikai terv megvalósításához a hozzájáru­lást. Pintér Dezső a szolnoki tanács VB-elnöke Ujrendszerű növényápoló gépok kerüllek forgalomba Az ipar a nálunk már használa­tos ekel:apa típusokon kívül nem­rég ezer darab, lazább szerkezetű talajokra való, újrendszerű, ötiké-- ses lúdtalpú kapálógépet adott át a kereskedelemnek. A talaj lazításra és gyomirtásra egyaránt alkalmas gépet a hozzá mellékelt ekefejjel burgomya-töitö- getésre is lehet használni. A cukorrépa sarabolására a föld- művesszövetkezeti boltok egy csuk­lósrendszerű kapát hoztak forga­lomba. Ezzel a szerszámmal sokkal többet lehet megsarabolni naponta, mint a régen használt kézi ®ara­boló kapával. (MTI). Egyes szolnoki vállalatok magatartása Beszámolók a községpolitikai tervek végrehajtásáról lörökszentmiklóson 950 méter hosszú vízvezeték épült társadalmi munkával Amikor a törökszent­miklósi tanácsülés elfo­gadta a községpolitikai tervet, abban fontos té­telként szerepelt a Sztálin-úton lefekte­tendő vízvezeték. A Sztálin-út körzetében ugyanis csupán két kút van, az is egymástól több mint egy kilomé­ter távolságra. A terv szerint a víz­vezetéket társadalmi munkával kívánták megépíteni. Lucza Balázs, a vég­rehajtóbizottság tagja, akit az első körzet vá­lasztói küldtek be a tanácsba, a tél folya­mán ezzel kapcsolatban több mint 270 házal lá­togatott végig. Minde­nütt készségesen ajánl­koztak arra, hogy résztvesznek a vízveze­ték építésében. Az épít­kezés a múlt héten az­után el is kezdődött. Naponta átlag százan csákányozták, ásták az árkot, rakták le a csö­veket. Kiss János elv­társ, a Községgazdálkc>- dási Vállalat igazgató- ja úgy számította, hogy egy hónapba bele­kerül a vízvezeték el­készítése, de a lelkes társadalmi munka foly­tán Törökszentmiklós új létesítményét május 1-re átadják. A társadalmi munkád val a város dolgozói 12 ezer forintot takarítot­tak meg, Ezt további vízvezeték építésére használják majd fel, r'onradt alezredes, Szolnok állomáspa­rancsnoka mélyet szip­pantott cigarettájából, majd összehúzott szem­mel, ujjaival idegesen do­bolva, a naptárra pillan­tott, s félhangosan mor­mogta a dátumot: 1920 április 24. — Minden vezető kom­munista fogdában van? — fordult segédtisztjéhez. — Igenis, alezredes úr! — ütötte össze bokáját a megszólított. — Ezek szerint felesle­ges a május elsejével kap­csolatban aggodalmunk? — Jobb előre félni, mint aztán megijedni — fontos­kodott a segédtiszt. — Egy évvel ezelőtt még többtíz­ezer ember vonult fel itt május elsején — folytatta párpercnyi hallgatás után. — Nem valószínű, hogy néhány kommunista lefo­gása elegendő biztosíték lenne a rend fenntartá­sára. Meg aztán más me­gyéből is jöhetnek felfor­gató elemek. A szolnoki munkások könnyen hall­gatnak szavukra. — Meggondolandó, amit mond — ugrott fel ülőhe­lyéből az alezredes. — Meg is teszem a megfele­lő lépéseket. írja! — for­dult segédtisztjéhez; ws 1920 nuíf us 1 előtt „Katonai intézkedések május hó 1-re. A folyo évi május hó elsején esetleg mutatkozó destruktív megmozdulások csirájá­ban leendő elfojtására a már szóbelileg kiadott pa­rancsokon kívül általá­nosságban a következőket rendelem: A csendőrség a rendőrséggel egyelértöleg f. hó 27-, 28-, 29- és 30-án széleskörű razziát tart. Kezdete naponként d. e. 7 h-kor és tart egész napon át. Gyanús emberek le:ar- tóztatnak és a cukorgyári foghelyiségbe kísértetnek. Ezek őrzésére az árkász- század. tiszt parancsnok­sága alatt, 30 embert ve­zényel." _ C llenőrizni kell a pá- *" lyaudvar környékét is — javasolta a segéd­tiszt. — Hátha oda érkez­nek kommunista vezetők. Az alezredes bólintott, s máris sercegett tovább a toll: „A személypályaud­varra érkező összes utasok igazolását két rendőrfel­ügyelő végzi, ezen műkö­dés támogatására a csend­őr tart. zászlóalj tiszt pa­rancsnoksága alatt 30 em­bert vezényel.’’ Aztán továbbszaporod­tak a közömbös, szálkás betűkkel írt sorok. Min­den szó nyomasztó szoron­gást tükrözött, minden sor fegyvercsörtetésre buzdí­tott. A mondattok összes­sége jólbiztositott börtön­né változtatta a várost. — A csendőrség éjjel­nappal sűrű járőrmenetet tartson, kettőzzék meg az őrszemeket — hadarta az alezredes. A kékesszürke sói ok már másik oldalon sora­koztak. A parancsnok mindenre kiterjedő gond­dal, a szavakat erélyesen megnyomva diktálta: öt fő vezénylendő a vá­rosi főpostához. — Az ügyészség fogdája katonai felügyelet alá helyezendő. — Az árkászszázad egy szakasza ezen idő alatt a pontonhídnál tartózkodik. A tisztekről sem feled­M kezeit meg: „Az összes irodákban alkal­mazott mindazon tisztek, kik forgópisztollyal nem rendelkeznek, fegyverrel lesznek felszerelve. Min­den fegyverhez 20 (húsz) darab töltény adandó ki." ! -.; „A csapatokhoz be nem osztott tisztek egy karha­talmi osztagba egyeslten- dők. Parancsnoka: Go- betzky őrnagy.” — Az előkészületekkel tehát megvolnánk — pis­logott az alezredes. — Alázatosan kérek en­gedélyt, hogy javasoljak még valamit húzta ki ma­gát a segédtiszt. — A civi­lekre is kellene gondol­nunk. Meg kellene akadá­lyozni csoportosulásukat. így aztán új pont kei ült a parancsba: „Mindenféle gyülekezés, vagy mulat­ság megtartása folyó hó 27-től bezárólag május hó 10-ig tilos és nem engedé­lyezhető." — Kezünkben tartjuk a várost — dörzsölte kezét az alezredes, s az ablak­hoz lépett. Az utcán né­hány munkás ballagott hazafelé. Kitárta az ablak­szárnyakat s hosszan bá­mult utánuk. Lj irtelen támadt meU ' 1 szél csapott az a cába. Először alig észrev* hető volt suhogása. Ni hány perc múlva azonbe már hangosan sivílva n hámozta az épületet. — Forró, későlavasí úgynevezett májusi szél ■ jegyezte meg az alezredi — Csak vihar ne legyt belőle, S, Bj

Next

/
Thumbnails
Contents