Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

1955 április 28.

SZOLNOKMEGVEI NÉPLAP

3

Újra a gépállomáson

A Cíbakházi Gépállomásom éveken át baj yolt a műszaki felkészüléssel, hiányzott a megfelelő szakirányítás. A múlt év őszén gyakorlott vezető került a gépállomás élére. Ennek eredménye máris megmutatkozott a téli gépjavításokban. A megyében az elsők között végezték el ezt a fontos munkát. Tavasszal jó állapotban lévő gépekkel fogtak a szántáshoz, vetéshez, s a felszabadulási verseny során a Cibakházi Gépállomás szerezte meg az első helyet.

Nemrég újalbb erősítést kapott a gépállomás műszaki kollektívája. Tóth Mihály elvtárs került vissza az üzembe, aki éveken át a gépi- állomások megyei igazgatóságán dolgozott. Tóth elvtárs április eleje óta a gépállomás vezető mechanikusa. Arra törekszik, hogy a felszabadulási versenyben megszerzett első helyet gondos műszaki munkával mind végig megtartsák.

QÍjra itt oan május elseje

A TURKEVEIEK is ki akarnak tenni magukért május 1-én. Reggel 6—8 óráig zenés-ébresztőt tartanak, majd ünnepi felvonulást rendeznek. A gépállomás traktoraival, kombájnokkal és újonnan érkezett gépi felszereléseivel vesz ezen részt. A termelőszövetkezetek kocsijainak oldalán grafikonok adják hírül terme’ési eredményeiket. Kedves látvány lesz az egyenruhás „úttörő-századok“1 menete, melyet kerékpáros osztag követ. A népitáncosok színpompás viseletben ropják majd a táncot.

A MEZŐTÚRIAK is csinosítják házaikat. Szombaton már ünnepi díszt ölt a város. Vasárnap a felvonulást a turkeveiekhez hasonlóan rendezik. Itt is a versenyben elért eredmény sorrendiében vonulnak a tsz-ek. ök is állítottak össze lovasbandériumot. Az ünnepség után a Népligetben szórakoznak a dolgozók. Kétnapos kultúr- és sportműsort tartanak itt. Fellépnek a DISZ kulturális seregszemléjén részt vett csoportok, a kultúrház, a tanács népművelési osztálya és a középiskolások együttesei. Az üzemekben szombaton este röpgyűléseket tartanák, melyeken méltatják május 1. jelentőségét és a jó eredményt elért dolgozókat oklevéllel és pénzzel jutalmazzák.

JÄSZAPÄTIN a fiatalok is nagy lelkesedéssel készülnek má.ius 1-re. A huszonnégy tagú úttörőzenékar a DISZ-indulót tanulta be erre az alkalomra. Többek között ezt játsz- szák az ünnepi felvonuláson az iskolások élén haladva.

A KARCAGI rizshántoló malom dolgozói május elseje tiszteletére a terv túlteljesítésére, a villamos- energia és az anyagtakarékosságra vállalást tettek. A felajánlások értéke 86 ezer forintot tesz ki. Néhány nappal ezelőtt termelési értekezleten már értékelték is a május 1-ére indult verseny eddigi eredményeit.

Az üzemben jelenleg építkezés folyik és építőanyagokban eddig ezer forintot takarítottak meg. Farka,s István, Orosz József villany- szerelők szerelési anyagokban elért megtakarítása szintén meghaladja az ezer forintot. Kiss Imre lakatos azóta rendszeresen összegyűjti a színes fémforgácsot és azt a MÉH-nek adja át a vállalat. A malmi munkások a termelési értekezleten vállalták, hogy egy százalékkal több készárut állítanak elő. A gyakorlatban ez azt jelenti hogy eddig egy mázsa hántolatlan rizsből 74 kg hántolt rizst tudtak kiaknázni, Gondosabb munkával most mázsánként 1 kg-mal növekszik ez a mennyiség. Vállalásuk teljesítésével egyedül május hónapban 6924 forint értékű hántolt rizst állítanak elő terven felül.

Melyiket a kettő közül ?

A VA FÉM-et régen ismerik megyénkben. Tavaly még Debrecenből irányította a vas és fém gyűjtését. Mérgelődött is miatta a MÉH vállalat. Érthető volt felháborodása. A mezőtúri téglagyárból például a debreceni VAFÉM gyűjtötte össze a vasat. A téglagyártól pár méterre lévő MÉH telep is el tudta volna ezt intézni. i

Sok ..beadvány“ után felfigyeltek erre az áldatlan állapotra az illetékes szervek és megtették a szükséges intézkedést. Mag kell jegyezni, „nagyon gazdaságosan“’. Mert ugyebár Debrecenig tényleg sóik a fuvarköltség, gazdaságosabb, ha Szolnokon is létrehoznak egy VAFÉM kirendeltséget, — gondolták. S ha' már — ahelyett, hogy a vasgyüjtést teljes egészében a MÉH-re bízták volna — Szolnok is egy komplett VAFÉM vállalattal büszkélkedhet. Igaz, módosítani kellene a nevén, mert. már csak vasat gyűjt. Azt sem egész megyéből, csak aj Aprítógépgyárból, a Mezőgépgyárból, a Mezőgazdasági Gépjavítóból, a Papírgyárból és a Cukorgyárból. A kisebb üzemeket átengedte a MÉH-nek. A kérdés most már csak az. hogy mi értelme volt a vállalat létrehozásának?

Az említett üzemek hulladékanyagának nagy százaléka „haszonvas“ — vagyis olyan áru, amit a KTSZ-ek felhasználhatnak. Ezt a MÉH nem csak összegyűjteni, hanem kellőképpen értékesíteni is tudná, mivel minden városban van telepe. Igaz a VAFÉM is áruba bocsátja a „haszon-vasat", de mivel csak Szolnokon van telepe, előáll az a furcsa eset, hogy a törökszentmiklósi Mezőgépgyárból elszállított hulladékért Szolnokra kell jönni az ottani KTSZ-nek.

Logikus tehát az a következtetés: nincs semmi szükség a VAFÉM működésére, mivel a gyűjtést és a „haszon-vas“’ értékesítést a MÉH is megtudja oldani annál is inkább, mert rongyért, papírért minden üzemben megfordulnak. Gépkocsijuk kijár minden városba és lényeges munkatöbblet nélkül megfelelő helyre tudja továbbítani a KTSZ-ekben még használható hulladékot

Helyes lenne, ha az illetékesek gondolkoznának egy másik probléma megoldásán is. A MÉH ugyanis gyűjt és elad különböző árukat. Tollat is gyűjt, de az eladása már „nem tartozik a profiljába.’1 így aztán megyénkben egyetlen szerv sem foglalkozik toli- árusítással, s emiatt a spekulánsok busás jövedelemre tesznek szert. A MÉH vállalná a toliárusítást, adottságai is megvannak, most már csak a rendelet hiányzik. Remélhetőleg nem sokáig.

Az áruellátás megjavításáról tárgyalt

• a kereskedelmi dolgozók megyei tanácskozása

A megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtóbizottsága és a Földművesszövetkezetek Megyei Szövetsége tegnap kereskedelmi tanácskozást rendezett a megyei tanács házának nagytermében. A tanácskozáson az állami és szövetkezeti kereskedelem vezetői és legjobb dolgozói vettek részt.

III

A megnyitó után Kalocsay Béla elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője mondott beszédet. Többek között rámutatott: a tanácskozásnak az a célja, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata alapján megvizsgálja a megye kereskedelmének helyzetét, számbavegye az eddig elért eredményeket, hibákat és meghatározza a fejlődés irányát. Elmondotta, hogy megyénk területén az áruforgalom növekedése — az országos átlagot is meghaladva — az elmúlt esztendőben 24.8 százalék volt az előző évhez viszonyítva, a földművesszövetkezetek forgalma pedig 50.5 százalékkal növekedett. Ebben az évben tovább növekszik a forgalom.

Ezután részletesen foglalkozott az élelmiszeráruk, a ruházati áruk, a vegyes iparcikkek forgalmának alakításával s elmondotta, hogy különösen megnőtt az elmúlt évben a kereslet a tartós és nagyértékű fogyasztási cikkek iránt: 63 százalékkal több rádiót, 82 százalékkal több motorkerékpárt, 41 százalékkal több tűzhelyet, 69 százalékkal több lombos fűrészárut, hétszer annyi téglát, három és félszer annyi cementet, több mint háromszor annyi fenyőfűrészárut,

majd nyolcszor annyi műtrágyát és növényvédőszert hoztunk forgalomba, mint 1953-ban.

m

A későbbiekben Kalocsay elvtárs kitért az ipar és a kereskedelem kapcsolatára, s kifejtette, hogy milyen módszerekkel segítheti elő az ipar fejlődését a kereskedelem. Beszélt a kereskedelem hálózatának fejlesztéséről, a vevő- szolgálat kialakításáról, s különösen alaposan elemezte a megye kereskedelme önköltségének alakulását. Aláhúzta, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata komoly útmutatást nyújt a kereskedelem vezetőinek és dolgozóinak azon a téren, hogy a költségszínvonalat megfelelő mértékben javítsák, növeljék az egy főre eső forgalmat és a jövedelmezőséget.

no

A megye kereskedelme előtt álló feladatokat összegezve Kalocsay Béla elvtárs elmondotta, hogy a kereskedelem és az ipar együttműködésének megjavításával, a helyi áruforrásek kihasználásával biztosítják a folyamatos áruellátást. Tovább fejlesztik a kereskedelmi hálózatot, emelik a kereskedelmi munka színvonalát, űj formákat és módszereket valósítanak meg a kiszolgálás megjavítása érdekében. A vásárló erőt felmérve, helyesen gazdálkodva a készletekkel — biztosítják a jó áruelcsz- tást. Tovább javítják az áruforgalom összetételét, csökkentik a hiánycikkek számát, bővítik a választékot. A földművesszövetkezetek elé célul tűzte ki, hegy sokoldalú tevékenységük során az eddiginél sokkal több gondot fordítsanak a falu jó ellátása mellett a felvásárlási munka megjavítására.

m

A kereskedelem gazdaságos működése érdekében is komoly feladatok várnak megvalósításra. A forgalmi költségek színvonalát legalább 3.7 százalékkal, ezen belül a kiskereskedelemét legalább 5 százalékkal kell csökkenteni. Ugyanakkor az egy főre eső forgalom a kiskereskedelemben 3, a nagykereskedelemben 4 százalékkal növekedjék. Jelentős javulást kell elérni a közétkeztetés terén is. Javítani kell az akkumulációt. Biztosítani kell a társadalmi tulajdon védelmét. Ezzel kapcsolatban a számviteli és az ellenőrzési munkát mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemben erőteljesen javítani kell. I

Fokozni kell a vállalati igazgatók, boltvezetők, földművesszövetkezeti vezetők önállóságát. A teljesítménybérezés fokozatos bevezetése útján a kereskedelmi dolgozók legszélesebb rétegét kell mozgósítani az áruforgalmi terv teljesítésére. a költségek csökkentésére. Tovább kell egyszerűsíteni az áru útját, ak áruforgalom szervezetet és szükséges az igazgatási és bolti dolgozók létszámarányának megjavítása is.

III

A beszámoló alapján ezután megkezdődött a vita. Erről lapunk holnapi számában közlünk tudósítást.

Á tiszaszentimrei Fehér Imre tsz-ben sok az új tag,

mégis növelik a gépi munkát

A tiszaszentimrei Fehér Imre TSZ-ben a tagok nagy többsége örömmel fogadta az új belépőket. akiknek segítségével még erősebbé teszik a 2000 holdas közös gazdaságot. Az idősebb emberek egyrésze azonban aggódva mondogatta „nem kell ide több tag, hiszen nem tudunk majd munkát adni nekik". Akadtak viszont olyanok is néhányan, akik úgy gondolták, hadd jöjjenek csak a belépők, a szövetkezetnek legalább nem lesz olyan nagy szüksége a gépekre, s amit a gépi munka árán megspórolnak, az visszamarad. Ez az utóbbi felfogás volt a legkárosabb, mert a taglétszám rohamos emelkedésével a gépek jelentősége egyáltalán nem, csökken.

Április 26-ig 35 új taggal gazdagodott a tsz. Egy-két kivételtől eltekintve, a felvételi kérelmeket elfogadták a tagok, miután mégis csak azok voltak többségben, akik nem féltek a munkanélküliségtől, mert bizonyosra vették, hogy a közös gazdaságban még nagyon sok lehetőség nincs kihasználva.

Az elmúlt évben éppen a munkaerő hiánya miatt a munkaigényesebb, a nagyobb jövedelmet biztosító növények termesztését mellőzték. Ha megmarad a tavalyi termelési profil, akkor az idősebb tagok jóslata beválik, s tényleg munkaerő felesleg lesz. Erre azonban nem került sor. A gépi munkát sem csökkentették, sőt növel ték. Áttértek» a nagyobb jövedelmet biztosító, munkaigényesebb növények termesztésére is.

„Nézzük talán sorjában, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Régóta szerettünk volna fajta heterozis kukoricát termelni. Erre az elmúlt években nem kerülhetett sor; Az idén viszont 40 holdra szerződtünk. A megnövekedett munkaerővel könnyűszerrel elvégezhetjük az elengedhetetlenül szükséges pótbeporzást és címerezést. A fajta hete- rózis kukoricát az állam veszi át és minden mázsáért másfél mázsa szokványminőségűt kapunk. Ez 3 vagon abraktakarmánytöbbletet jelent közös gazdaságunknak. A takarmánytöbblet pedig minőségi állattenyésztést, Terveink szerint

őszig 150 sertést hizlalunk a szabad piacra s azokat feldolgozva értékesítjük Tiszafüreden” — mondotta Sóskúti Gábor elvtárs, a tsz elnök«;

A szövetkezet erőteljes fejlődése nem hogy csökkentené, hanem még inkább növeli a gépi munkát. A tsz tagok a kukoricát drótvezérlésű négyzetes vetőgéppel vetik ezekben a napokban. Kétszáz hold őszi búzájukon psdig vegyszeres gyomirtást végeznek. Motoros gépekkel permetezik a 9 holdas gyümölcsösüket is. A növényápolás idején szintén igénybe veszik a gépeket s a kukoricát kultivátorok- kal kapáltatják.

A gépi munka következtében nagyszámú munkaerő szabadul fel. Ezekre is nagy szükség lesz.

— „A szövetkezet vezetősége már a tél folyamán, a termelési tervek elkészítése során, figyelembe vette az adottságokat és számolt a tagok számszerű növekedésével is. Azzal, hogy részükre munkát kell majd biztosítana. 32 holdas komyhakertet létesítettünk. Ezt is csak az idén csinálhattuk meg. Az elmúlt években ugyanis felesleges lett volna tervezni, mert a növényápolást is csak nagy ügy- gyel-bajjal végeztük el.

— A konyhakertészetben nemcsak az új tagok, hanem a családtagok is dolgoznak. Jelenleg tizennyolcán vannak ott, de ha úgy hozza a szükség, a növény- ápolás idején átcsoportosítást végezhetünk, hiszen a kukoricát kul- . tivátorokkal műveltetjük. A kertészet a terveink szerint 630 ezer forint iövedelmte hoz. Ez az ösz- szeg kereken 12 forinttal növeli minden munkaegység értékét. Hát így néz ki a dolog. Nem lesz munkanélküliség. sőt a belterjességre való törekvéssel, az új tógák segítségével és a gépi munka fokozásával zárszámadáskor többet oszthatunk, mint előző években bármikor11 —■ így vélekedik Ökrös Pál, a szövetkezet agronómusa. Azoknak van tehát igazuk, . aikik helyeselték és helyeslik, hogy jöj- iön minél több új tag a Fehér tmrs TSZ-be.

Joggal gondolhatná

valaki, hogy tavaly vajmi kevés •iövedelme lehetett a tagoknak, ha ilyen sok lehetőséget nem használtak fel. Igaz, hogy nem bányásztak ki mindent, de volt mit aprítani a tejbo Az idén azonban még több lesz. ökrös elvtárs agronómtis még mindig sajnálja, hogy az elmúlt évben az 1400 forintos havi fizetését nem cserélte fel a munkaegység részesedéssel. Jobban járt volna, mert legalább két és félszer nagyobb lett volna az évi jövedelme. Az idén már nem kell neki sem a havi fizetés, hanem munkai egységben dolgozik.

‘"Tléjgí má(udó-(ó emléke

H

atvanhat esztendővel ezelőtt, 1889-ben hozott a II. Interna- cionálé I. kongresszusa határozatot arról, hogy nemzetközi munkásünnepségeket kell tartani, melyeket fel kell használni a politikai szabadságjogok, a demokratikus követelések hangoztatására;

A magyar munkáosztály lelkesen fogadta a határozatot, s Budapesien már 1890-ben komoly felvonulást, tüntetést rendezett május elsején. Mindez nem maradt hatástalanul megyénk dolgozóira sem. Nagyobb megmozdulásuktól félve, rendelte el Bagossi Károly alispán 1895 április 26-án: „Tekintettel arra, hogy a május elsejei munkás ünnepélyek és gyűlések által á békésen dolgozni kívánó munkások munkájukban akadályoztatnak és munkaszerződéseik megszegésére kényszerülnek'’, ;;; tartsák be .a m. kir. belügyminiszter úrnak 724/100—95. sz. rendeletét, mellyel a munkások által május 1-én netalán rendezni kívánt körmenetek, felvonulások, egyéb olyféle utczai tüntetések és gyűlések tartásának engedélyezését a hatóság főnökeinek személyes felelősségének terhe alatt megtiltja”'.

z aztán körmönfont magyarázkodás. Nem az uralkodó osztály félelmével — nem az igazi okkal — indokolja a munkásünnep betiltását, hanem azzal, hogy egyik munkás ne akadályozza a másikat. Egy-évvel később azonban már kénytelen így elmélkedni: s,Te- kintve, hogy a szocialista izgatások

még mindig oly mértékben folytat- tatnak— ismét meg kell akadályozni május elseje megünneplését.

Az idő múlása növelte a dolgozók elégedetlenségét. A munkások a nyolcórás munkanapért, politikai jogokért, a zsellérek emberi életéért küzdöttek. Bagossi főispán úr nem valami nagy örömmel állapította meg ezt, s 1897-ben így intézkedett: „azon indokok, melyek a megelőző években a munkások által május 1-re tervezett népgyülések és tömeges tüntetések betiltását szükségessé tették, ezidő szerint is fennforognak, sőt az ezen évben tartott földművelő megmozdulások hatása alatt szélesebb mederben megindult ... folytonos izgatások következtében” — nem engedélyezhető május elseje megünneplése.

A dolgozók forrongása mégin- kább fokozódott ezáltal. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált előttük. hogy kérelmeik süket fülekre találnak az uralkodó osztálynál, tehát más módszerhez kell folyamodni jogaik kivívására. Megmozdulásaikra számított az alispán, s ezért „vármegyénkben is sajnosán tapasztalt agrárszociális mozgalomban és ennek folyományaként kilátásba helyezett aratási sztrájkkal szemben teendő intézkedések megbeszélése végett“ — a májusi ünnepet betiltó rendelkezés kiadása után néhány napra magához kérette a járások és a városok vezetőit, valamint a rendőrkapitányokat; Elhatározták, hogy „azon esetben, ha a munkásmozgalom mételye minden óvintézkedés dacára is népünk közé férkőznék, a lelkészek által szószékről kell figyelmeztetni őket azon veszélyre, mely ezen téves tanok által őket érhetné”.

A lelkiprédikációkat azonban nem tartották elég hathatós biztosítéknak a dolgozók fékentartáséra, s ezért a következő beadvánnyal fordultak a főispánhoz: „.. • miután ezen vármegye területére megállapított csendőrségi létszám soha kiegészítve nem volt — méltózlas- sék intézkedni, hogy ezen vármegye területére megállapított létszám haladéktalanul kiegészíttessék

remélt hatást így sem érték el. A dolgozók — még ha szervezetlenül, szórványos megmozdulásokkal is, ie már próbálgatták szárnyaikat és helyenként szembeszegülték a hatóság képviselőivel. Keserűén állapította meg néhány hónap múlva az alispán: „Általában sajnosán kellett tapasztalni a lefolyt agrár szocialista mozgalmakban azt, hogy a munkásnép a hatóságot nem mint a törvény őrét, s mint gyámolítóját, hanem, mint ellenségét tekintette.”

Most. amikor a Szovjetunió győzelmes harca eredményeként emelt főve], szabadon ünnepeljük május elsejét, jusson eszünkbe elődeink harca is, akik annyi fondorlattal szemben, egész életünkön keresztül reménykedve küzdöttek május elseje és minden dolgos hétköznap szabadságáért;

S; B;